Budapest 150 éves születésnapján a város sokszínűségét és sokféleségét hangsúlyozva válogattunk össze róla szóló, (egy kivételével) friss kiadású könyveket. Találsz köztük regényt, ismeretterjesztőt, sétálós könyvet, felnőtteknek és fiataloknak szóló köteteket is. Vessz el az ismeretlen ismerős Budapesten!
Kiemelt kép: Budapest V. pesti alsó rakpart, háttérben az Erzsébet híd, 1923. Fortepan / Library of Congress
A "Buda-Pest fővárosi törvényhatóság alakitásáról és rendezéséről" szóló, 1872. december 22-én megszavazott 1872. évi XXXVI. törvénycikk rendelkezett arról, hogy "Buda és Pest szabad királyi fővárosok, valamint Ó-Buda mezőváros és a Margit-sziget, ez utóbbiak Pest vármegyéből kikebeleztetvén, Buda-Pest főváros név alatt egy törvényhatósággá egyesíttetnek". Az egy évig tartó folyamat az 1873. november 17-i díszközgyűléssel ért véget, amikor is megkezdte működését a Fővárosi Tanács, írja az MTVA Sajtóarchívumának összeállítása.
Kossuth Lajos (Tömő) tér, a Parlament főbejárata, 1902. A sziámi trónörökös látogatása. Fortepan / Buzinkay Géza
Pest és Buda egyesítését először Széchenyi István vetette fel az 1830-as években, ő javasolta a Budapest nevet is. A szabadságharc után az ostromállapot Pesten 1854-ben szűnt meg, s a város hamarosan gazdasági, kereskedelmi és szellemi központ lett, Budán voltak a kormányszervek, ezek adták a jobb parti városrész súlyát. Az 1870-es évek elején kezdődött meg az Országgyűlésben a városok jogállását, igazgatási viszonyait szabályozó törvény tárgyalása. Ennek vitájakor nyújtotta be önálló javaslatát a különálló városok egyesítéséről két honatya, Wahrmann Mór pesti küldött, a magyar országgyűlés első zsidó képviselője, valamint Házmán Ferenc budai polgármester. (Ez utóbbi már 1848-ban kidolgozta Pest és Buda egyesítésének tervét).
1873. december 2-án a főváros úgy határozott, hogy "a főváros tényleges egyesítésének napjául f. é. november 17-e tekintessék és pedig azon okból, mert e napon a pesti, budai és óbudai hatóságok megszűnvén, a fővárosi tanács nemcsak megalakult, hanem az ügyek vitelét tényleg átvette és rendszeres működését is meg is kezdette". Ennek oka lehet, hogy október 25-én az országos politika vezetői (a fővárost az új vezetésnek átadó kormánybiztos, Deák Ferenc és mások) voltak a főszereplők, így a november 17-i dátummal a testület függetlenségét hangsúlyozta.
Csengeri utca 32., Jedlicska József borbély és fodrász terme a Király utca sarkán álló házban, 1933. Fortepan / Vincent Till Baumgartner
Az egyesítés megnyitotta az utat Budapest világvárossá fejlődése előtt, elősegítette az ipar és a kereskedelem gyors és nagyarányú növekedését, a közintézmények fejlődését. Az egyesítéskor Budának 54 ezer, Pestnek 200 ezer, Ó-Budának 16 ezer lakosa volt, ez a szám 1890-re meghaladta a félmilliót, s míg 1870-ben Pest-Buda még a tizenhetedik volt az európai nagyvárosok sorrendjében, 1900-ban Budapest már a nyolcadik.
Az Attila út 35. (Attila körút 2.) számú épületbe csapódott vitorlázó repülőgép, 1945. Fortepan / Vörös Hadsereg
Budapest arca, karaktere azóta is fejlődik, alakul, és egyre többen fedezik fel a nagyvilágból is. Itthon van, akinek kedves, van, akinek túl sok, de egy biztos, Budapesthez mindenkinek van valamilyen viszonya.
Böngészd végig összeállításunkat a Budapestről szóló, friss kiadású könyvekből, és vessz el a város sokféleségében – a lapokon is!
Budapest Nagyregény
"Budapest formáját az adja meg, hogy milyen hangulatban van, aki nézi. Gyere, gyere, bárki vagy is, csinálj egy Budapestet." Ez az Esterházy Pétertől származó idézet lett a Budapest Nagyregény mottója, egyben kulcs a város megértéséhez, játékszabály a könyv megírásához és útmutató az olvasásához. A város története ugyanis elbeszélhetetlen. Folyamatosan alakul, formálódik, miként a város szövete Pest, Buda és Óbuda 1873-as egyesítése óta, és vég nélkül hömpölyög, ahogy az eredeti részeket hol elválasztó, hol összekötő nagy folyó. Ahány korszak, ahány kerület, ahány család, annyi nézőpont, annyi kapcsolódás és annyi élmény. A regény fejezeteit ugyan 23 szerző írta, a Budapest Nagyregény mégis igazi közösségi alkotás. A kötet megszületését hónapokon át tartó kutatómunka és civil legendárium-gyűjtés előzte meg. Az így előkerült történetek fontos támpontot és inspirációt is jelentettek a könyv megírásához, megidézésük tisztelgés mindazok előtt, akik valaha budapestinek tartották magukat. A városegyesítés 150. évfordulója alkalmából készült alkotás egyszerre pillanatkép és szellemi emlékmű. Ebben a városregényben a szövegek térképek: az olvasó Budapest különböző kerületeit, korszakait, utcáit, épületeit járhatja be, és közben mindenhol emberekkel, sorsokkal találkozik. S bár bőven merít az elmúlt másfél század élményeiből, a jelen hangulatáról, világképéről, kihívásairól és álmairól is mesél. A Nagyregénybe itt bele is hallgathatsz. Itt pedig alaposan bemutatjuk, milyen lett:
„Egy várost nem a téglák, hanem a benne lakók történetei építenek fel” – ez a mottója a Budapest Nagyregénynek. Huszonhárom kortárs szerző városlakók történeteiből inspirálódva írta az egyes fejezeteit, melyekből összeállt a majdnem ötszáz oldalas kötet. 
Hatos Pál (szerk.): Ismeretlen Budapestek - Kis történetek a város nagy múltjából
Könyvtárnyi könyv foglalkozik a város történetével, nincs ember, aki el tudná mindet olvasni. Budapestnek nemcsak a jelene, hanem a múltja is napról napra változik. A kötet neves történészek által írt fejezetei mégsem akarnak rendet tenni a várostörténet eredendő és kiismerhetetlen rendetlenségében, hanem sajátos "régészeti" munkát végezve feltárnak elsüllyedt szenvedéseket, kizsigerelt cselédlányok vasárnap délutáni magányos korzózásait és rettenetes gyilkosságait, nyomába erednek a házfalak tövében szunnyadó grund csendjét felverő első góloknak, történeteket mesélnek a magyar fővárost felkereső felvidéki szlovák utazók idegenkedéssel vegyes csodálkozásáról, budapesti román munkásokról, akik szocialisták voltak, és kémszolgálatot vállaltak Kun Béla Magyar Tanácsköztársasága érdekében. Sőt, még a város galambjairól is szó esik, amelyek hiába voltak és vannak ott minden tetőn és parkban, eddig nem keltették fel a történészek érdeklődését.
Kordos Szabolcs: Egy város titkai - Budapesti legendák - Legendás budapestiek
Kordos Szabolcs különleges fotókkal illusztrált új könyvében Budapest számos szegletének, épületének, ismert és ismeretlen helyének titkait tárja fel. Elvisz az Anker kupolájába, Pest híres és hírhedt mágnásainak palotájába, vagy éppen a Titanic-katasztrófa orvosának rendelőjébe. Bemutatja az eltűnt városrészeket, az egykor ünnepelt hírességek otthonait, és közben az olvasó megismeri azokat az embereket, sorsokat, történeteket, amelyek ezt a várost alakították. Nem történelemkönyv ez, hanem vérbő, gyakran komikus, másszor tragikus privát kalandozás térben és időben. Megelevenedik a múlt, és megszólalnak a leszármazottak, a szakértők és a mai lakók.
Oktogon a Teréz körút felé nézve, május 1-i ünnepség felvonulói, 1946. Fortepan / Berkó Pál
Robert Capa: Budapesti beszélgetés
A Budapesten született fotográfus, Robert Capa 1948 őszén készített riportot szülőföldjéről egy amerikai magazin számára. A szovjetizálódó Magyarország fotókkal gazdagon illusztrált bemutatását a fordító, Fisli Éva utószava és jegyzetei segítenek elhelyezni a korban. Capa riportjában izgalmasan keverednek az otthonosság és az idegenség, a szórakoztató stílus és a tragikus történelmi események egymásnak ellentmondó rétegei: "Vidám utunk volt. Csaba mindent tudott a földről, Rózsa bácsi minden tudott az útszéli vendéglőkről, ahol jó bort és fűszeres kolbászt adtak. Útközben Teddy White okos kérdéseket tett föl a termés minőségéről, az ifjú Csaba egy stencilezett pamfletet olvasott a kapitalizmus hanyatlásáról és bukásáról, Rózsa bácsi pedig pajzán dalokat énekelt, és két nóta közt olykor kulákellenes beszédeket rögtönzött. Én fordítottam." Robert capa életéről ebben a podcastban beszélgettünk.
Hegyes Katalin: Ki a szabadba! - 130 izgalmas tanösvény Budapesten és környékén
Budapest és környékének tanösvényei remek kirándulási lehetőséget kínálnak egy délelőttre vagy akár egy egész napra. Függőhíd, kilátók, magasles, valamint innen megfigyelhető madarak és nagyvadak. Bozótban megbúvó apró állatok, védett növények, színpompás tarka rét, elfeledett mocsárvilág és rejtelmes barlangok. Ezek és számos hasonló élmény vár, ha felkerekedünk, túrabakancsot húzunk és kimegyünk a szabadba. A szerző nemcsak természeti, hanem mese-, gasztro- és kultúrtörténeti tanösvényeket is bemutat. A könyvben lévő QR-kódok leolvasásával elérhetővé válnak a tanösvényhez készült füzetek és más, az útvonalhoz kapcsolódó, érdekes cikkek, filmek vagy dalok. Ismerd meg a körülöttünk lévő, felfedezésre váró természeti, kulturális és ember alkotta csodákat!
Szűcs Ádám: A játék neve: Budapest
Mit szólnál, ha egyik napról a másikra eltűnne a kémiatanárod? Nyilván magasról tennél rá – kivéve ha ő a kedvenced, ráadásul az utolsó órán feladott egy furcsa és érthetetlennek tűnő rejtvényt. Sági, Bogdán, Vaki és Petra azonnal nyomozásba kezd, de nemsokára kiderül, hogy a megfejtő egy rakás pénzt is nyer. A tét emelkedésével hamarosan az egész város beleveti magát a játékba, és felbukkan jó néhány alvilági figura is. Vajon Ságiék elég ügyesek, hogy megfejtsék a feladványt? Helyt tudnak állni a régi számítógépes játékokkal vívott párbajokban? Le tudják győzni a gonosz Evilbellt? És főleg, sikerül kiszabadítaniuk Petrát, akit időközben elraboltak? Miközben az egész város a feje tetejére áll, és a kamaszoknak egyszerre kell helytállniuk a digitális és a valós világban, appokban és társas kapcsolatokban, az olvasó megismerheti a kortárs Budapest ikonikus helyszíneit és rejtett gyöngyszemeit. Szűcs Ádám tíz évig napi rendszerességgel kutatta Budapest titkait, jó pillanatait az Egy nap a városban blog társtulajdonosaként és szerzőjeként. Rengeteg városi túrát szervezett, ahol a fő rendezőelv mindig a meglepetés és a játék volt. Első ifjúsági regénye szintén a meglepetés erejére épít, és izgalmas, fordulatos, friss nyelvezettel mutatja be a fővárost a tizenéveseknek. A regény a 2023-as Margó-díj legjobb tíz első könyve közé jutott, és elnyerte az első Margó x Erste #higgymagadban különdíjat. A szerzővel készült miniinterjút itt olvashatod.
Tabán, egy koncert nézőközönsége, 1975. Fortepan / Kereki Sándor
Kondor Vilmos: Az első budapesti olimpia
Miután Mexikóváros váratlanul visszalép az 1968-as olimpia megrendezésétől, a Második Magyar Köztársaság politikusai és sportdiplomatái elérik, hogy Budapest adhasson helyet az ötkarikás játékoknak. A Margit-szigetre olimpiai falu épül, a főváros karneváli hangulatban zsibong, a világ minden tájáról érkeznek a sportolók és a turisták, hogy kedvenceiknek szurkolhassanak. A magyar úszócsapat amerikai származású éremesélyese, Ike „Johnny” Wilkerson a rajtkőről még energikusan ugrik a vízbe, hogy aztán pár másodperccel később holtan süllyedjen a medence aljára. Kinek állhatott érdekében megölni a világklasszis úszót? Politikai gyilkosságot sejtet, hogy egy erdélyi terrorgárda magára vállalja a bűntényt, de a fiú szervezetében talált mérgek más irányba terelik a nyomozókat. Nemes Albert ezúttal új társat kap Magyar Tivadar személyében, aki nemrég érkezett a fővárosba, és sem darabos modorát, sem a bikacsököt nem hagyta otthon. A segítség el is kél Nemesnek, akit az amerikai diplomácia és egymással marakodó felettesei is folyamatos nyomás alatt tartanak. Érik a nemzetközi botrány, s Nemes hasztalan rója a forró aszfaltot a csepeli Szabadkikötőtől a belvárosi toronyházakig, miközben a rádióban Szécsi Pál búgja az olimpia himnuszát. Kondor Vilmos új regényében tovább szövi a Nemes Albert nyomozó és a Második Magyar Köztársaság történetét – egy olyan Magyarországét, amely a szövetségesekkel kötött különbéke után a nyugati blokk tagjaként virágzik fel. Helyszínei, figurái egyszerre ismerősek és idegenek – ettől válik a regény minden apró részlete izgalmas csemegévé, bevonva az olvasót egy merész és szórakoztató gondolatkísérletbe.
Budapest OFF - Kortárs novellák
Berg Judit, Dániel András, Gévai Csilla, Gimesi Dóra, Jeli Viktória, Kalapos Éva Veronika, Kemény Zsófi, Kertész Erzsi, Kiss Tibor Noé, Mészöly Ágnes, Molnár T. Eszter, Tasnádi István, Totth Benedek története a főváros egy-egy kis szegletében játszódik a belvárostól a külvárosig. A novellák kamasz szereplői úgy élnek benne, ahogy tudnak, ahogy a fiatalok élnek, de egy pillanatban szétválaszthatatlanul összekapcsolódnak a várossal. A novellákban hol megelevenedik a főváros története, hol eltévedünk benne, hol otthonosnak látjuk, hol folyton változónak, hol sírunk, hol nevetünk. Bár az elbeszélések helyszínei nem fedik le teljesen Budapest térképét, az egyes novellák szereplőinek történetéből kirajzolódik a főváros ezer arca, íze, illata, árnyalata, és különösen a jelene.
Deák Judit: Budapest tündérkertje - A Margit-sziget
"Budapest tündérkertje! Egy darab a paradicsomból – az édenkert tiltott fája nélkül" – írta Jókai Mór a Margit-szigetről, a főváros különleges védelmet élvező zöld tüdejéről, amelyet hívtak már Nyulak szigetének, Urak szigetének, Budai-szigetnek is. Deák Judit a beavatott szakértő tudásával vezet végig a Margit-sziget nevezetességein, dióhéjban elmesélve a sokat megélt sziget történetét is, amit frissen készült színes, illetve izgalmas archív képanyag illusztrál. A kötet első felében megismerheted a sziget egykori birtokosait, adakozóit, épületeit, lakóit, gyógyvizeit, második felében pedig egy teljes sétaútvonalat járhatsz végig, amelyet leírások, térkép és képes illusztrációk tesznek még színesebbé.
Hősök tere, háttérben a Műcsarnok, május 1-i ünnepség, 1986. Fortepan / Ebner
Dénes Tamás, Csillag Péter: Budapest futballkönyve - Elfeledett történetek a fővárosi labdarúgás múltjából
Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 150. évfordulója alkalmából, a 2023-as ünnepi évben rendhagyó könyvvel elevenítjük fel a főváros múltjának elfeledett futballhistóriáját a 19. század utolsó éveitől az ezredfordulóig. Ismeretlen vagy homályban maradt futballtörténetek elevenednek meg, olyan izgalmas, felfedezésre váró világba kalauzolva az olvasót, amelyben ott rejlenek a fővárosi sportkultúra jellegzetességei, a lüktető nagyvárosi hétköznapok ismertetőjegyei, a mögöttünk hagyott évtizedek titokzatos részletei. A városi élethez, a mindennapokhoz - közlekedéshez, mozihoz, színházhoz, rádióhoz, kórházhoz, fürdőhöz - kapcsolódó futballepizódok mögött kirajzolódik az események háttere, hol a macskaköves utcán tovarobogó fiáker hangját, hol a sárga villamos nyikorgását, hol a gyorsuló metró zúgását hallhatjuk, de minden esetben a labda pattogásától kísérve.
Kurimay Anita: Meleg Budapest 1873-1961
Nyitott szexuális kultúrájáról és meleg szubkultúrájáról legalább olyan híres volt a „Duna gyöngyszeme”, a 20. század elejének Budapestje, mint feltörekvő polgárságáról, intellektuális és kereskedelmi erejéről, illetve valósággá vált metropoliszi álmairól. A Meleg Budapest lebilincselő történet arról, hogyan értelmezte, szabályozta a homoszexualitást Budapest 1873-tól egészen büntethetőségének megszűnéséig. A szerző kulturális, orvosi és rendőrségi forrásokat elemez, hogy kiderítse: miképp történhetett meg, hogy illiberális politikai rezsimek megtűrték, sőt védték a meleg közösséget és annak tagjait. A kötet érdekfeszítően (és emberközelből) értékeli újra a szexualitás és a mindenkori politika viszonyát, illetve helyezi el újra a meleg közösségeket Magyarország – és Európa – modern kori történelmében.