Demeter Szilárd a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója

Demeter Szilárd a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója

A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) jelenlegi vezetője nyerte a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) főigazgatói posztjára L. Simon László menesztése után kiírt pályázatot az Index információi szerint. Az M5 csatorna Ez itt a kérdés című műsorában Csák János kulturális és innovációs miniszter kultúrpolitikai offenzívát, valamint intézményi integrációt hirdetett, és bejelentette a Széchényi Ferenc Közgyűjteményi Központ megalapítását.

vn | 2024. február 27. |

Csák János kulturális és innovációs miniszter a Nemzeti Kulturális Tanács keddi ülésén közölte a döntést, amelyet nyilvánosan este, az M5 Ez itt a kérdés című műsorában jelent be – tudta meg az Index.

Demeter Szilárd volt az egyetlen pályázó a Petőfi Irodalmi Múzeum élére
Demeter Szilárd volt az egyetlen pályázó a Petőfi Irodalmi Múzeum élére

Azt nem közölte a minisztérium, hogy ki is nevezik-e.

Tovább olvasok

Az intézmény vezetésére Bíró Lajos író, magyarságkutató; Csapláros Andrea, a szombathelyi Savaria Múzeum igazgatója; Csornay Boldizsár, a Magyarságkutató Intézet tudományos főigazgató-helyettese; Hammerstein Judit jelenlegi megbízott főigazgató; Horváth-Lugossy Gábor jogász, a Magyarságkutató Intézet volt főigazgatója; Limbacher Gábor néprajzkutató, muzeológus, a Veszprémi Megyei Múzeum volt igazgatója; Várkonyi Gábor, az Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont Közhasznú Nonprofit Kft. tudományos igazgatója; Zsigmond Gábor, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgató-helyettese, valamint az Index által egy korábbi cikkben

„titokzatos pályázóként” hivatkozott személy nyújtott be pályázatot.

A mai hír nyomán egyértelműnek tűnik, hogy Demeter Szilárd volt a titokzatos pályázó, aki előbb visszavonta, majd ezek szerint mégis beadta a jelentkezését, így március 6-ától ő vezetheti a Magyar Nemzeti Múzeumot.

Amint azt korábban ugyancsak az Indexen megjelent, a PIM főigazgatójának lehetséges indulása mögött egyfajta múzeumi integráció terve húzódhat meg, amit a laphoz eljuttatott írásában L. Simon is támogatott.

L. Simon Lászlót elbocsátották a Nemzeti Múzeum éléről
L. Simon Lászlót elbocsátották a Nemzeti Múzeum éléről

A Nemzetközi Sajtófotó Kiállítás miatt került szembe Csák János kulturális és innovációs miniszterrel.

Tovább olvasok

Bár Demeter Szilárd egyelőre sem cáfolni, sem megerősíteni nem kívánta a kinevezése hírét, L. Simon máris azt írta, szívesen segítene neki.

Csák János bejelentette a Széchényi Ferenc Közgyűjteményi Központ megalapítását

Amint korábban írtuk az Index értesülésére hivatkozva, a kulturális és innovációs miniszter tényleg az M5 csatorna Ez itt a kérdés című műsorában tette meg a nyilvános bejelentést: Demeter Szilárdot kérte fel a Magyar Nemzeti Múzeum vezetésére. Amint a műsorból is kiderült, a miniszternek tíz jelöltből kellett választani. Az előkészítésben Csák János a minisztériuma, a szakszervezet, az üzemi tanács, illetve az általa személyesen felkért szakemberek ‒Baán László és Cseri Miklós ‒ javaslataira támaszkodhatott. Amint Csák fogalmazott, „volt egy pályázat, ami forradalmat ajánlott”. Demeter Szilárd pályázatára gondolt, amelynek

gróf Széchényi Ferenc gyűjteményalapító adományozásához hasonlította az ajánlatát.

Csák kifejtette, hogy „ütőképes intézményrendszerre” van szüksége a magyar identitás, illetve az annak alapját képező kultúra megmutatásához. Ennek az egyik fő eszköze a digitalizáció, amelyre eddigi miniszteri működésének kudarcaként hivatkozott. A beszélgetés tán legfontosabb része a Széchényi Ferenc Közgyűjteményi Központ létrejöttének bejelentése volt. A kulturális holdingról túl sok részlet nem derült ki, az viszont igen, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Természettudományi Múzeum, az Iparművészeti Múzeum, illetve a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum lesznek a tagjai.

A Demeter vezetői kinevezésével kezdődő kultúrpolitikai offenzívával a miniszter megfogalmazazása szerint voltaképpen a trianoni trauma begyógyítására tesznek kísérletet.

Arról azonban nem esett szó, hogy ezután ki fogja vezetni a Petőfi Irodalmi Múzeumot.

(Cikkünk 2024. február 27-én, 20:45 perckor frissült.)

 

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Demeter Szilárd újabb öt évig a Petőfi Irodalmi múzeum főigazgatója lesz

Rajta kívül nem volt más pályázó a posztra.

...
Hírek

Demeter Szilárd: Irodalmi műveket a szerző beleegyezése nélkül nem módosítunk

Kiss Judit Ágnes egyik versét a tudta és a beleegyezése nélkül írták át egy tizedikes tankönyvben. Most a PIM főigazgatója is elmondta az ügyben a véleményét.

...
Hírek

Demeter Szilárd: Intellektuális szakmunkás vagyok

Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója volt hétfőn a Partizán vendége. A több mint egyórás beszélgetés során számos témát érintettek a reformkori DJ-szetektől Orbán személyes felkérésén át az Erdély-romantikáig, vagy hogy melyik mai magyar írónak adna Nobel-díjat Demeter. 

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!

A hét könyve
Kritika
A Kovács ikrek fergeteges családregénye sokkal többről szól, mint beszűkült parasztokról
...
Podcast

Anyaság, apaság, az érzések kavalkádja – Ott Anna könyvajánlója [Ezt senki nem mondta!]

Ezt senki nem mondta! című podcastunk hatodik adásában Szabó T. Anna és Dragomán György voltak a vendégek, a beszélgetésükhöz pedig könyvajánló is tartozik Ott Anna válogatásában.

...

Ezt senki nem mondta – Szabó T. Anna és Dragomán György: Azt terveztük, hogy szabad gyerekeket fogunk nevelni

...

Kemény Lili: Az életemet nem különösebben tartom érdekesnek

...

Ezt senki nem mondta – Dr. Benkovics Júlia: Mi történik a nőgyógyásszal, amikor terhes lesz?

...
Kritika

A Bálnahullás letehetetlen thriller arról, mi van, ha véletlenül lenyel egy ámbráscet

Daniel Kraus Bálnahullás című thrillerében az óceán és egy ámbráscet gyomrának hátborzongató mélyén egy kamaszfiú küzd az életben maradásért, miközben végiggondolja apjához fűződő kapcsolatát is. Lélegzetelállítóan izgalmas könyv, melyben nemcsak az óceán, de a lélek mélységei is feltárulnak.

Szerzőink

...
Ott Anna

Anyaság, apaság, az érzések kavalkádja – Ott Anna könyvajánlója [Ezt senki nem mondta!]

...
Vass Norbert

Vérfertőző, wannabe-sátán és kölyökmedve-tulajdonos – 10 érdekesség a 200 éve elhunyt Byronról

...
Kolozsi Orsolya

Mivel pörgeti fel egy mentalista Camilla Läckberg új szektás krimijét?