Május 10-én kezdődött a Maxon a Szex és New York spin-offja, az És egyszer csak... 3. évada. Ha nézed a sorozatot, akkor észrevehetted, hogy Carrie Bradshaw kezében, asztalain, itt-ott letéve a lakásban vagy a táskájában mindig vannak könyvek. Na de milyen szerzőket olvas? Arról már korábban is írtunk, hogy a kellékeseket maga Sarah Jessica Parker látta el egy több mint 120 címet tartalmazó listával, hogy milyen kötetek kerülhetnének a díszletbe, és közülük néhányat még az első évad idején meg is mutattunk. Most öt olyan írótól ajánlunk könyveket, akiknek a művei azóta tűntek fel az És egyszer csakban.
Sally Rooney
Rooney a kritikusok által legerősebbnek tartott, harmadik könyvét (itt beleolvashatsz) nem látjuk ugyan Carrie Bradshaw kezében, viszont van nála egy vászontáska, ami a könyvhöz járt. Mi másért lenne nála, ha nem azért, mert megvette a kötetet? A szerzővel a könyv megjelenése előtt interjúztunk is, a Hová lettél, szép világ pedig a hét könyve is volt.
A regény négy ír huszonévest követ. Alice regényíró, összeismerkedik a raktáros Felixszel, és megkérdi, lenne-e kedve elkísérni őt Rómába. Alice legjobb barátnője, Eileen Dublinban él, és éppen egy szakításon van túl. Újra flörtölni kezd Simonnal, akit már gyerekkora óta ismer. Mindannyian fiatalok még, de ha nem vigyáznak, elrohan felettük az élet. Vágynak egymásra, félrevezetik egymást, összejönnek, szétmennek. Aggodalmakat olt beléjük a szex, a barátság, a mindannyiunkat körülvevő világ. Valóban ez az utolsó kivilágított helyiség, amiben ők állnak, hogy tanúi legyenek valaminek, mielőtt minden elsötétül? Van rá módjuk, hogy elhiggyék: a világ igenis szép?
Jonathan Franzen
Franzent az egyik legnagyobb élő amerikai íróként szokás emlegetni, így nem csoda, ha Carrie-nek is nagy kedvence: a 2. évadban a Javítások látszott a polcán, a 3. évad egyik epizódjában pedig a Keresztutak I-II. látható a kezében. A regény (olvass bele) egy trilógia első része, melyben ismét egy család életébe invitál Franzen. A könyvről kritikánkban azt írtuk, hogy egy minden korábbinál nagyobb kísérlet arra, hogy Jonathan Franzen bemutassa az amerikai közelmúltat és a jelent.
1971-ben járunk, egy nappal szenteste előtt. Hildebrandték keresztúthoz érkeztek. A lelkipásztor apa, Russ kész rá, hogy kilépjen a házasságából, amelyet örömtelennek érez – hacsak nem előzi meg ebben leleményes és labilis felesége, Marion. Legidősebb fiuk, Clem hazajön az egyetemről – feltüzelte idealizmusa, és olyan döntést hozott, amelynek hallatán apja összeroppan. Húga, Becky régóta az egyik legnépszerűbb lány volt a gimnáziumban, de most az ellenkultúra kerítette hatalmába. Perry öccsüknek elege lett abból, hogy füvet kell árulnia ahhoz, hogy füvezhessen, és megfogadja: megjavul. A család minden egyes tagja szabadulni próbál valamitől, de ehhez a többieknek is lesz egy-két szava.
Rumaan Alam
Kicsit csalunk, mert a szerzőtől nem pont ez a kötet látható egyszer a főhős kezében, hanem Entitlement (Feljogosítottság) című, idén megjelent regénye, de az magyarul még nem érhető el. Alam előző, Távol a világtól című kötete azonban igen (itt találsz egy részletet belőle), ráadásul elég népszerű volt, még Barack Obama is ajánlotta 2021-es listájában.
Hogy kiszakadjanak pörgős New York-i életükből, és több időt töltsenek kamasz fiukkal és lányukkal, Amanda és Clay egy hétre kivesznek egy pazarul berendezett házat Long Island egy félreeső szegletében. Érkezésük másnapján, késő este azonban kopognak az ajtajukon: egy zaklatott idős házaspár, Ruth és G. H. az, állításuk szerint a ház tulajdonosai. Azt mondják, áramszünet állt be egész New Yorkban, felbolydult a város, ezért vidéken kerestek menedéket. Mivel azonban nincs sem tévé-, sem mobil-, sem internetszolgáltatás, Amanda és Clay nem tudják, mit gondoljanak. Bízhatnak vajon a másik párban, és vice versa? Mi történt valójában New Yorkban? A civilizációtól elszigetelt nyaraló tényleg biztonságot nyújthat a két családnak? És egymástól biztonságban vannak?
Erik Larson
Ha valamilyen módon érdekli Carrie Bradshaw-t a tényirodalom, azt gondolnánk, legfeljebb divattervezők életrajzáig merészkedik el. Nos, ehelyett történelmi non-fictiont olvas, méghozzá Erik Larsontól. A történész The Demon of Unrest című könyve arról a meghatározó öt hónapról szól, ami Abraham Lincoln megválasztása és az amerikai polgárháború kitörése között telt el. Larson könyvei rendkívül olvasmányosak, mi most egy az európai történelem fontos pillanatával foglalkozó művét ajánljuk.
Winston Churchill miniszterelnökké válásának napján Hitler lerohanta Hollandiát és Belgiumot. Lengyelország és Csehszlovákia már elbukott, és mindössze két hét volt hátra a dunkerque-i evakuációig. Az elkövetkező tizenkét hónap során Hitler könyörtelen bombázásokkal 45 000 britet ölt meg. Churchillre hárult a feladat, hogy egyben tartsa az országot, és meggyőzze Franklin Roosevelt elnököt arról, hogy Nagy-Britannia értékes szövetséges, és kész a végsőkig harcolni.
Erik Larson filmszerű részletességgel mutatja be, miként tanította meg Churchill a briteket „a félelemnélküliség művészetére”. Katasztrófapolitika krónikája ez, ugyanakkor intim családi drámáké is. Larson naplókra, eredeti levéltári dokumentumokra, valamint egykor titkos hírszerzési jelentésekre építve új szemszögből ábrázolja London legsötétebb évét. Teszi ezt olyan mindennapi élményeken keresztül, amelyekben része volt Churchillnek és közvetlen környezetének.
Jonathan Escoffery
Escoffery kötete 2022 egyik legizgalmasabb bemutatkozó regénye volt az Egyesült Államokban, persze, hogy egy mindig up-to-date újságíró is beszerzi. A regény hősei, Topper és Sanye a '70-es években menekülnek el Jamaikából a politikai zavargások elől. Csakhogy ők, és aztán két gyermekük is megtapasztalja, hogy Amerika messze van az ígéret földjétől, fekete bevándorlókként a társadalom peremén élnek. A kisebb fiú, Trelawny humorral és érzelmekkel átszőtt történetén keresztül követjük, ahogy a család anyagi nehézségek, a mindent átható rasszizmus és a folytonos balszerencse ellenére is küzd a túlélésért, a helyükért a világban.
(Forrás: Elle UK)
