A Normális emberek és a Baráti beszélgetések után, úgy tűnik, Sally Rooney harmadik regénye (olvass bele ITT) még nagyobb sikert arathat majd az olvasók körében, de a kritikusokat már mindenképpen meggyőzte a Hová lettél, szép világ. Sally Rooney harmadik regénye a Faber kiadásában jelent meg, a könyv megjelenése napján pedig Rooney témájú pop-up bolt nyílt, erről bővebben itt olvashatsz. A dublini szerző 2017-ben robbant be debütáló regényével a Baráti beszélgetésekkel, majd ezt követte 2018-ban a Costa-díjas Normális emberek című regénye, amelyből 2020-ban sorozatot készített az HBO GO.
Az új kötet címét a német költő és drámaíró, Friedrich Schiller versének egyik sora ihlette. A mitikus vers múltra való reflektálásként is tekinthető, és a regényben többek között szó esik az ember-Isten kapcsolatról is. A címadó kérdésre (Hová lettél, szép világ) a két főszereplő, Alice és Elieen próbálnak választ találni. Az egyetemi barátnőket olyan kérdések foglalkoztatják, minthogy miként lehet boldogulni és értelmet találni a világban, amely több szinten - ökológiai, gazdasági, etikai vagy érzelmi szempontból - is életképtelenné vált.
A kötetben számos hasonlóságot lehet felfedezni a szerző és a két főszereplő élete között.
Rooney új regényében a harmincas éveikben járó karakterekről ír, akik hozzá hasonlóan irodalommal foglalkoznak, és csakúgy, mint ő - és a Normális emberek szereplői - a dublini Trinity College hallgatói voltak. Az egyik főszereplő Alice, aki éppen alkotói válságban szenved, mivel két sikeres regénye után úgy érzi már nincs újabb ötlete. Érdekes, hogy hasonlóan nyilatkozott a szerző korábban a The New York Timesnak, amikor legújabb regényéről mesélt. Rooney azt mondta, hogy a Hová lettél, szép világot saját maga átdolgozására is használta, mivel előző két regénye nagymértékben uralta az életét.
Alice Rooney-hoz hasonlóan olyan író, aki tartózkodik, sőt egyenesen károsnak tartja a médiát. A másik főszereplő Elieen, aki Dublinban él és egy irodalmi magazin alulfizetett szerkesztőjeként dolgozik; utóbbi vonás szintén párhuzamot mutat a szerző életével, hiszen Rooney az írás mellett a Stinging Fly irodalmi magazin szerkesztőjeként is dolgozik. „Számomra nehéz a semmiből megformálni egy-egy karaktert, így
mindig magamból indulok ki.
Ezért dubliniak a szereplők, hiszen én is az vagyok, emiatt mutatok be ismerős helyszíneket és karaktereket” – mesélte Rooney a The Irish Timesnak.
A kötet a Baráti beszélgetésekhez hasonlóan négy szereplő életét mutatja be, azonban a könyv szerkezeti felépítése ezúttal bonyolultabb. A barátnők hosszas levelezéséből, már-már szinte esszészerű eszmecseréiből ismerhetjük meg az életüket, ugyanis a szereplők csak a könyv utolsó harmadában találkoznak egymással. A levelezésben a szereplők ironikus hangvételben vitatnak meg politikai kérdéseket, de szó esik a nehéz családi háttérről is - amely mintha már-már Rooney védjegyévé vált volna, hiszen előző két regényében is találkozhattunk a bántalmazás valamely formájával -, nem utolsósorban pedig a szerelmi életüket. A jó anyagi körülmények között élő Alice egy internetes társkeresőn ismerkedik meg a raktári munkásként dolgozó Felixszel. Hasonló szituációt láthatunk, mint a Normális emberekben, ahol szintén felfedezhető volt az osztálybeli különbség a gazdag Marianne és a középosztálybeli Connell között. Elieen szerelmi élete mintegy ellenpontként van jelen, ugyanis éppen egy szakításon van túl, amikor újra flörtölni kezd gyerekkori szerelmével Simonnal. A regény középpontjában tehát a négy szereplő közötti kapcsolat áll, ám Rooney megszokott stílusához hasonlóan most sem árul el mindent a szereplőkről.
A The Atlantic és a 4columns kritikusa is egyetértett abban, hogy a szerző hajlamos fontos információkat visszatartani a szereplőkkel kapcsolatban, így tiszteletben tartja korlátaikat, és az olvasóra bízza a magyarázatot. A The Atlantic Rooney írói stílusát Hemingwayhez és Raymond Carverhez hasonlította, mivel a szerző mindhárom regényére jellemzőek a sűrű, drámai és minimalista párbeszédek. A The Atlantic emellett úgy fogalmazott, hogy a Hová lettél, szép világ kissé 18. századi, filozófiai hangvételű regény, amelyben Rooney absztrakt módon ábrázolja a karaktereket. A Guardian szerint a regény stílusa kissé szatirikus és nyugtalan hangvételű, míg a 4columns szerint szentimentális hangulatú. A regény eddig szinte csak pozitív kritikát kapott, a BBC arról számolt be, hogy
ez lett Rooney legerősebb regénye,
amelyben az olvasó sokkal kevesebb metaforával fog találkozni, mint az előző kettőben. A The Times szerint a regény szerkezeti furcsasága ellenére is a Hová lettél szép világ az író legjobb regénye.
Felhasznált cikkek: Guardian, The Atlantic, Penguin Random House, 4columns, Irish Times, BBC
