Sisi egy lázadó kamasz, akinek a vállára tették az egész birodalmat

Sisi egy lázadó kamasz, akinek a vállára tették az egész birodalmat

A Sisi – Erzsébet osztrák császárné és magyar királyné – életét, vagyis házasságának első szakaszát bemutató osztrák sorozatot szeptemberben mutatták be a Netflixen. Nem írhatunk uralkodásról, hiszen ebben az első időszakban a fiatal lányt körülbelül egy tenyészkanca szintjén kezelte a bécsi udvar, legalábbis a sorozat szerint. Az első hat epizód érzékletesen mutatja be a lázadó és öntörvényű kamasz császárné küzdelmeit a rigorózus környezetével. Kritikánk.
Laborczi Dóra | 2022. november 15. |

Történelmi szereplőkről készült könyvekről, filmekről és sorozatokról írni azért hálás feladat, mert a szerző nehezen tud spoilerezni, hacsak nem valami addig kevéssé ismert részletet jelenít meg az adott adaptáció. A Netflix új Sisi-sorozatával, a Császárnével azonban aligha ez a helyzet, cselekménye ugyanis törekszik a történelmi hűségre, a nézőpontválasztása lehet inkább a meglepő. 

Mivel műfajtől és történelmi korszaktól függetlenül a Sárkányok házától kezdve A Bridgerton családon, Az uralkodónőn és a Nagy Katalin-sorozaton keresztül A koronáig a királyi családok életét feldolgozó sorozatok igen nagy népszerűségnek örvendenek, várható volt, hogy német nyelvterületről is érkezik hasonló alkotás. Ki más lehetne erre alkalmasabb alany, mint a korában és ma is töretlen népszerűségnek örvendő osztrák császárné és magyar királyné? Ráadásul a Sisi életét feldolgozó klasszikusok sorában valamiért időszerűnek érezték a készítők, hogy legyen még egy kortárs adaptáció, hiszen tavaly az rtl-en is futott egy sorozat az osztrák császárnéról.

A Netflix verziója az első évad láttán kicsit megrekedt félúton az újragondolás és a magát komolyan vevő, történelmileg hiteles feldolgozás között.

A magyar nézők mindenesetre tűkön ülhetnek, mikor jutunk el (eljutunk-e?) a parádés settingek sorában a magyarországi koronázásig és Sisi elmélyülő magyar kapcsolataihoz, a gödöllői kastélyhoz és magyar nyelvleckéihez. 

A Császárné Sisije az első évadban azonban még lázadó kamasz és a valóságos Erzsébettel ellentétben nagyszájú fiatal lány, akit az udvarban mindenki gyerekként kezel, hiszen valójában még az is. Tudhatjuk, hogy 16 évesen, szerelemből ment hozzá az akkor 23 éves Ferenc Józsefhez, habár nővérét szemelték ki császárnénak. Ferenc József azonban beleszeretett az öntörvényű fiatal lányba, akit aztán többször magára hagyott a bécsi udvar szigorú szabályaival folytatott küzdelmében. Azt is tudhatjuk, hogy a sorozatbeli Erzsébettel ellentétben Sisi rettenetesen hiú volt míg az a mezítlábas Sisi, akit most magunk előtt látunk, teljes fesztelenségével és természetes szépségével éppen a hiúság ellentétét jeleníti meg.

Hiába próbálják az utódlás kérdésével az egész birodalom sorsát a vállára tenni, hogy azalatt minél előbb megtörjön és kevesebb fejtörést okozzon anyósának, Zsófia főhercegnének, 

irigylésre méltó belső szabadsággal keresi a kitörés lehetőségeit röghöz kötöttségeiből,

miközben Ferenc József rendesen őrlődik a birodalmi teendők, politikus anyja, elvarázsolt felesége és a vele szembeszegülő öccse között. 

Az új Sisi-adaptáció az alapjául szolgáló Allison Pataki-könyveknek megfelelően különleges karakternek mutatja be Sisit, és minden esetlensége ellenére Ferenc Józsefet is, akik nem véletlenül lettek az európai történelem máig egyik legnépszerűbb párja, hiszen a szerelmi házasság és annak minden kínja megjelenik kapcsolatukban. (Bár a források szerint azért korántsem volt annyira gyümölcsöző ez a kapcsolat, mint amennyire a sorozatbeli szexjelenetek mennyiségéből és minőségéből következtethetünk.)

ALLISON PATAKI
Sissi - Az ifjú császárné

Ford.: Csáki Judit, Helikon, 2018, 492 oldal

-

A mostani feldolgozás erőssége lehet továbbá a sokrétű női szempont, a történelmi korszakhoz képest gyanúsan sok független és autonóm nővel. Ebben egyrészt kortárs szempont érvényesül, amivel ma rátekintünk egy-egy történelmi korszakra, másrészt

Ferenc József uralkodásának kezdete valóban jó témaválasztás a női karakterek kibontásához.

Anyja, az intrikus ám nem teljesen negatív karakter, Zsófia hercegné és a lázadó, az emberséghez és a szabadságához a végsőkig ragaszkodó felesége valóban sok mindent elvitt helyette. Anyja a politikai döntésekkel, Sisi pedig közvetlenségével, amivel újra és újra a nép szívébe lopta magát. De Erzsébet és édesanyja mai szemmel meglehetősen toxikus kapcsolatában is két női karakter egymásnak feszülése a központi elem, míg eredetileg a császárnak kiszemelt nővérével bensőséges és mély viszony bontakozik ki. Emellett a fiktív vagy félig fiktív karakterek, udvarhölgyek és bárónők teszik még sokszínűbbé a női szereplők sorát, akik időnként tényleg fojtogató módon próbálják megtörni az ifjú császárnét, aki személyiségének köszönhetően mégis mindig talál közöttük legalább egy szövetségest. 

A sorozatot egyébként a díszlet, a jelmez és a színészek játéka is elviszi, nagy előnye továbbá, hogy remek német színészekkel dolgozik és csak néha döccen meg olyan érthetetlen jelenetekben, mint a nemesek zavarbaejtően kortárs tánca vagy Liszt Ferenc mint korabeli popsztár ábrázolása, akit rajongó udvarhölgyek hada üldöz. Az említett tánc egyébként azért esik ki zavaróan a sorozat ívéből, mert az egész a bécsi udvar szigorú, embertelen hagyománykövetését (és annak hatását egy kamasz lányra) igyekszik bemutatni. Ezen a ponton egy jelenet erejéig fennállt a veszélye annak, hogy az I. Mária skót királynő életéről készült Az uralkodónő (Reign) című sorozat bárgyú kamaszosításának hibájába esik az új Sisi-adaptáció. Előbbi koncepciója ugyanis teljesen elhasalt azon, hogy egykori kamasz uralkodókat a mai kamaszok szemével mutatott be, ami mind a ruhákat, mint a zenei aláfestéseket illetően igen fura egyveleget adott. A Császárné végül nem esik át a ló túloldalára, és emiatt meg persze az említett magyarországi vonatkozások és a háborús párhuzamok miatt is csak várni lehet a folytatást. 

Kapcsolódó cikkek
...
Szórakozás

Szeptemberben jön a Netflixre az új Sisi-film

A császárné címmel debütál szeptember végén a Netflixen egy új német minisorozat, amely Erzsébet és a bécsi udvar életébe enged betekintést.

...
Könyves Advent

5 könyv Sisi életéről

Az ünnepi tévéműsor egyik visszatérő nagy klasszikusa az 1950-es években Romy Schneider főszereplésével készült Sisi-trilógia, december 26-án pedig debütál a Magyarországon már életében is hatalmas népszerűségnek örvendő Erzsébet királyné életéről szóló új Netflix-sorozat. Ebből az alkalomból összeszedtünk öt olyan könyvet, melyek mind más-más szemszögből mutatják be a tragikus sorsú királyné életét.

...
Beleolvasó

Bécs még a Sisi-kutatónak is tartogat meglepetéseket

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Picasso átka nem fogott: Francoise Gilot a kortárs festészet nagyasszonyaként halt meg

Százegy évesen elhunyt Francoise Gilot francia művész, akit egy magyartól tanult festeni, túlélte Picassót és a saját jogán emelkedett a 20. századi festők legnagyobbjai közé.

...
Nagy

Tóth Krisztina: A mesterséges intelligencia soha nem helyettesítheti az emberi alkotást

Bemutatták Tóth Krisztina új, Ahonnan látni az eget című kötetét. A novellák az elmúlt öt év lenyomatai, olyan aktualitásokra reflektálnak, mint hogy milyen helyzetben vannak a melegek, hogyan írnak majd az írók a jövőben, vagy elveheti-e a művészek munkáját a mesterséges intelligencia. 

...
Nagy

Kafkánál a valóság az igazi rémálom, az élet pedig maga a reménytelenség

Franz Kafka az idegenség írója, aki a létezésben nem talál semmiféle otthonosságot – az ember létét a világban kiúttalan, elidegenedett, szorongással és félelemmel teli állapotként jeleníti meg, elsősorban a groteszk és az irónia segítségével, egy szürreális, mégis ismerős világ megteremtésével. Újraolvasó rovatunk májusi könyve Kafka talán leghíresebb műve, A per

...
Nagy

Az izlandi Dan Brownt keresték, ezért megírta első krimijét Lilja Sigurðardóttir

Lilja Sigurðardóttir az izlandi krimi fontos szerzője, Csapda című regényét most fordították magyarra. Az éppen Budapesten tartózkodó szerzőt a regény kapcsán kérdeztük többek között a skandináv krimiről, írói rutinjáról, az izlandi társadalomról, kokaincsempészetről és homoszexualitásról. 

...
Panodyssey

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

"A szépirodalom persze az ember, nem a környezet nagy kérdéseit taglalja – mindazonáltal környezetünk nemcsak hogy nem elhanyagolható, hanem sok esetben minket meghatározó dolgok összessége, amelyek funkcióval való megtöltése képes színesíteni, mélységgel megtölteni az irodalmi alkotásokat. Elvégre tárgyaink és tereink mi magunk vagyunk: nincs civilizáció, ha mi, emberek nem alakítjuk környezetünket." Borda Réka Tárgydilemmák című esszésorozatának következő részében azt vizsgálja, hogyan és miért hiányzik a materialitás irodalmunkból.

...
Nagy

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

A Dreher bejáratott márkanév Magyarországon, a mögötte meghúzódó család- és cégtörténet pedig legalább annyira színes, szerteágazó és fordulatokkal teli, mint az elmúlt durván kétszáz év magyar történelme. Iglódi Csaba első regénye, a Dreher-szimfónia négy tételben meséli el az egymást követő generációk felemelkedését.

A hét könyve
Kritika
A háború bennünk lakik, és túl fog élni mindannyiunkat
...
Nagy

Milbacher Róbert jobb sorsot ír nagymamájának az új regénye lapjain

Milbacher Róbert negyedik prózakötetének, a Keserű víznek az emlékezés a mestermotívuma, és a Magvető Caféban megtudhattuk, kit neveztek cseláknak a nagybajomiak, de az is kiderült, hogyan tárult fel a szerző számára a felmenői mindennapjainak Atlantisza.

Hírek
...
Hírek

Margócsy: Petőfi nem különleges, hanem normál jelenség a nagy magyar költők sorában

...
Hírek

Rangos elismerésben részesült Tolnai Ottó

...
Hírek

Amerikai költészeti díjat kapott Pál Dániel Levente

...
Szórakozás

Könyvhét, Wes Anderson, Hamlet és Édes Anna [PROGRAMAJÁNLÓ]

...
Hírek

Spanyolul is megjelenik Gurubi Ágnes Szív utcája

...
Gyerekirodalom

Különös alakok jönnek-mennek Dániel András meg persze az olvasók fejében

...
Hírek

Melyik lesz 2023 legjobb első könyve? Már lehet nevezni a Margó-díjra

...
Hírek

Napi 20 perc olvasásért indít 30 napos programot a Libri

...
Könyvtavasz

Miri olyan óvodás kislány, akinek hétköznapjaiban mindig ott a varázslat

...
Nagy

Krusovszky új regénye egy látomásszerű jelenetből bomlott ki

Öt évvel az Akik már nem leszünk sosem megjelenése után új regénnyel jelentkezett Krusovszky Dénes. A szerda esti bemutatón szó esett krimiszerű olvasatról, domináns regényötletről meg persze a regényt leuraló kisvárosi, szelíd katasztrófáról.

Szerzőink

...
Sándor Anna

A Felemelkedés rejtélyes hegyén a haragot valaki más plántálja belénk

...
Kolozsi Orsolya

Petri György rögeszmésen különbözni akart, radikálisan autonóm személyiség volt

...
Vass Norbert

A háború bennünk lakik, és túl fog élni mindannyiunkat

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

A déli gótika mesterének novellái inspirálták Bruce Springsteen legsötétebb lemezét

Május elején jelent meg Warren Zanes Deliver Me from Nowhere című kötete, amely Bruce Springsteen tán legkülönlegesebb, és leginkább kedvelt lemezén, az 1982-es Nebraskán hallható dalok mögött felsejlő személyes motívumokat, és művészi hatásokat tekinti át.

...
Szórakozás

Jordan? Pipa! – Az alfakosaras, a tárgyalóasztal meg a munkaalkoholista fehér férfiak

Az Air – Harc a legendáért arra a pávatáncra fókuszál, amely 1984-ben zajlott a Jordan család és egy ambiciózus sportszergyártó vállalat vezetői között. Hozzáolvastuk a pár éve magyar nyelven is elérhető Michael Jordan-monográfia vonatkozó részeit.

...
Nagy

Cseh Tamás és Bereményi Géza dalai olyan korhű helyzetjelentések, melyek jelentőségével maguk sem voltak tisztában

Hétfőn este nyílt meg a Cseh Tamás életművéről szóló kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A zeneszerző-énekes idén januárban ünnepelte volna nyolcvanadik születésnapját; a tárlat megidézi emlékét, az archív felvételek pedig visszarepítenek a hetvenes évekbe.