bookline 10 éve együtt
Podcast hálózatok hete készman józsef barabási albert lászló ludwig múzeum nyáry krisztián

Barabási Albert-László: Az egész művészettörténet egy óriási háló [PODCAST]

Nem a véletlenen és nem csupán a tehetségen múlik, hogy egy műalkotás a saját korában és generációkkal később is meghatározó erejű marad-e. A Hálózatok Hetén Barabási Albert-László, Nyáry Krisztián és Készman József beszélt a kulturális élet mögött rejlő hálózatokról. Szóba került például a Nyugat szerepe a magyar irodalomtörténetben, az intézményi háló és a kapcsolati háló működése, ahogy az is, hogy milyen láthatatlan mintázatok játszanak szerepet a kanonizációban. Hallgassátok vissza a beszélgetést!

fk | 2022. március 03. |

Az eredeti kisfilm megtekinthető ITT. 

Barabási Albert-László magyar fizikus, világhírű hálózatkutató. Az elmúlt években több izgalmas könyve is megjelent. A képlet című könyvében a siker egyetemes törvényszerűségeiről írt (interjúnk ITT, a könyv bemutatójáról ITT írtunk). Behálózva című könyve jelentős változásokat hozott a hálózatelméletben, egyik fejezete ráadásul éppen a vírusokról szól, ezért nemrég újra elolvastuk. Barabási Albert-László egyébként a járvány alatt sok fontos tényezőre felhívta az emberek, illetve a politikusok figyelmét, hiszen a hálózatkutatók a pandémia kitörése óta folyamatosan modellezik a vírus terjedését. Hallgassátok meg a BarabásiLab-kiállításhoz készült podcastunkat ITT. A kiállításhoz kiadott albumról ITT írtunk.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Barabási Albert-László: A pizzagate volt az első potens álhír [PODCAST]

A konspirációs teóriákról, a konteókról és a fake news pszichológiájáról mesélt Barabási Albert-László és Karafiáth Balázs a Hálózatok Hetén. Hallgassátok vissza a beszélgetést!

...

Barabási Albert-László: Az adatszobrászat egy új dimenziója a realizmusnak [PODCAST]

A hálózatok az egész életünkre hatással vannak, ezt már jól tudjuk, de hogy miként válhat esztétikai élménnyé egy adathalmaz vizualizációja, az már összetettebb kérdés. Ezt a témát járta körbe Készman József kurátor, művészettörténész és Barabási Albert-László hálózatkutató a Hálózatok Hetén. Podcast. 

...

Barabási a New York Timesban írta meg, hogyan lett digitális műalkotás egy hálózati képből

A héten újranyitott a BarabásiLab: Rejtett mintázatok című tárlat a Ludwig Múzeumban. Ezzel egyidejűleg Barabási Albert-László és munkatársai aukcióra bocsátottak egy olyan képet, amely a digitális műkincspiac tranzakcióit jeleníti meg.

Olvass!
...

A cancel culture olyan, mint egy nyilvános kivégzés – Olvass bele Szécsi Noémi feminista esszékötetébe!

Milyen világban is élünk manapság? Gondolkodjunk erről Szécsi Noémivel! 

...

„Apa akar lenni, nem pedig entertainer vagy játszópajtás” – Olvass bele Juli Zeh regényébe!

Egy családi téli vakáció Lanzarote szigetén lelki horrorutazássá válik, amiben súlyos titkok derülnek ki a múltból.

...

A marhasült és az eperlekvár paradoxona feszíti ki a narratív ívet – válságban a történetmesélés?

A jó meséléshez feledkezz el a tényekről!

Miért van kevés Nádas-előadás a színházakban?

Miért van kevés Nádas-előadás a színházakban?

Egy izgalmas felolvasószínház és egy kedélyes beszélgetés a Párhuzamos történetek ünneplésére.

Szerzőink

bzs
bzs

Köztük lehet az új kedvenced: 10 világirodalmi könyv a tavaszi kínálatból

Szabolcsi Alexander
Szabolcsi Alexander

A mű, ami alatt „háromszor szakad be az asztal” – 20 éves Nádas Péter Párhuzamos történetek című regényfolyama

A hét könyve
Kritika
Hogyan írjon a költő arról, amire gondolni sem merünk? – Bak Róbert ALS-beteg versei a halálról
A mű, ami alatt „háromszor szakad be az asztal” – 20 éves Nádas Péter Párhuzamos történetek című regényfolyama

A mű, ami alatt „háromszor szakad be az asztal” – 20 éves Nádas Péter Párhuzamos történetek című regényfolyama

Nádas Péter gigantikus kelet-európai eposza újraírta a regény és az igazság fogalmát, miközben megmutatta, hogy a történelem nem a lapok között van, hanem a mozdulatainkban, a vágyainkban, a legmélyebb gondolataink között.