A Nyugat működéséből könnyű megérteni, milyenek a művészi hálózatok

A Nyugat működéséből könnyű megérteni, milyenek a művészi hálózatok

Nem a véletlenen és nem csupán a tehetségen múlik, hogy egy műalkotás a saját korában és generációkkal később is meghatározó erejű marad-e. A Hálózatok Hetére készült videónkban Barabási Albert-László hálózatkutató mellett Nyáry Krisztián kommunikációs szakember, író, irodalomtörténész és Készman József, a Rejtett mintázatok-kiállítás kurátora mesél arról, hogyan érhető tetten a hálózati működés a művészetekben.

sa | 2021. május 29. |

“Karinthy Frigyesnek elképesztően sok zseniális megérzése volt, amit egy mondatban elengedett, és többet nem foglalkozott vele. Ilyen volt ez a hálózatelméletet megalapozó ráérzése, hogy tulajdonképpen hat kézfogással el lehetne jutni bárkihez az egész világon. A hálózattudomány ma azt mondja, hogy persze sokkal globálisabbak és behálózottabbak vagyunk: öt kézfogással valójában bárkihez el lehetne jutni“ - meséli Nyáry Krisztián annak kapcsán, hogyan jelennek meg a hálózatok a művészetekben.

Szerinte a magyar irodalomtörténetben is megvannak azok a központi figurák, akiknek tulajdonképpen a kánonokat köszönhetjük: akiknek a munkássága meghatározta, hogyan értékeltek egy korban, vagy akár generációkkal később egy művészt. Az például, ahogy a költészetről gondolkodunk, hogy mit tartunk jó versnek, nagyon erősen gyökerezik abban, hogy mit tartott jó szövegnek Osvát Ernő és Babits Mihály, mondja Nyáry, és el is magyarázza a Nyugat példáján, mit jelentenek a művészi élet hálózatai és csomópontjai.

A Nyugat ugyanis valójában piaci értelemben sem volt sikeres, és nagy tömegeket sem ért el. Ám a nagy tömegeket elért lapok szerkesztői figyeltek a Nyugatra. Ahogy Nyáry kiemeli:

“Kosztolányi Dezső nem azért volt ismert a saját korában, mert a Nyugat meghatározó szerzője volt a lap alapításától haláláig, hanem mert a Nyugatnak köszönhetően egyéb lapokban publikálhatott”.

Barabási Albert-László szerint az egész művészettörténet egy óriási háló, egy óriási referenciarendszer, és az, hogy mit fogadunk el ma egy valid új munkának nagyon függ attól, hogy mi volt előtte, és hogyan válaszolt arra, ami előtte történt. A kutató szerint viszont ez a hálózati jelleg ennél tágabban is működik: “Van egy intézményi háló. Van a művészet és az intézmények közötti kapcsolati háló. Vannak a kurátorok és a művészek közötti hálók. A kurátorok és az intézmények közötti kapcsolatok. És igazából az egész értékteremtés folyamata a művészeten belül ezeken a referenciákon keresztül történik.”

Ennek ábrázolására tesz kísérletet a BarabásiLab már évek óta azzal, hogy a globális művészeti színteret próbálta meg modellezni, elsősorban a művészek karrierje szempontjából, magyarázza Készman József kurátor. Ez a modell mutatja meg, milyen csomóponton kell keresztülhaladni ahhoz, és hova kell kapcsolódni ahhoz, hogy valaki sikeressé váljon. A kurátor elmeséli, hogy a budapesti kiállításra a BarabásiLab a magyarországi művészeti színteret vizsgálta - ez is látható a Ludwig Múzeum Rejtett mintázatok című kiállításán.

Barabási a videóban egy kicsit jobban belemegy a hálózatkutatás módszertanába is. Hogy például a hálózati eszköztár csak akkor működik, ha az a rendszer, amit tanulmányozunk, önmagában hálózatszerűen építkezik. “Reménytelen ráhúzni a hálózati gondolkodást, tegyük fel, a levegőre, ahol rengeteg molekula van, és egymással kölcsönhatásban vannak, de az egy teljesen véletlen folyamat.” Módszertani kérdés az is, hogy egy adott hálózat mely aspektusait lehet feltérképezni, milyen adatokhoz tudnak hozzájutni.

Szerinte a hálózatelméletnek csak akkor van értelme, ha azokat a huzalokat, amiket ők módszertanilag használnak, a szakma fel tudja ismerni releváns huzalként: “Mindig azzal szoktam kezdeni a hálózatkutatást, hogy elmegyek a szakemberekhez, és megkérdezem, hogy szerintetek mik az egységek, és hogyan vannak összekapcsolódva.” 

Hírlevél feliratkozás

Barabási szerint releváns például az, hogy vajon hogyan mozognak a művészek az intézmények között, mert ez valahol meghatározza egy intézmény ízlését. Úgyhogy amikor összekötik az intézményeket a művészeken keresztül, akiket mind kiállítottak, az szerinte lényegében megmutatja, hogy ezek az intézmények a művészeti világ melyik sarkához tartoznak. És az intézményi háló, ami sok szempontból meghatározza az egyéni művészek sikerét is.

Készman szerint viszont akkor jó a hálózatkutatás, ha láthatatlan mintázatokat vagy hálózatokat tud kirajzolni. Például a kurátor szerint érdemes lenne vizsgálni, mely intézmények vesznek részt a kanonizációban. Léteznek-e ebben informális hálózatok, amiket ők nem ismernek, de például barátság vagy ízlésközösség van közöttük.

Kapcsolódó cikkek
...
Kritika

Rejtett mintázatok: Az adatvizualizáció az új piszoár?

A hálózatkutatás látványos vizualizációi új kihívások elé állították azokat, akik tudomány és művészet határait próbálják feltérképezni. Fellapoztuk a BarabásiLab: Rejtett mintázatok című kiállításhoz kiadott albumot. 

...
Nagy

Fehér Boldizsár: A XX. század legjelentősebb kulturális hatása [HÁLÓZATOK HETE]

A Hálózatok Hete van, mi pedig ennek alkalmából írókat kértünk fel arra, hogy írjanak a BarabásiLab: Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve című kiállításon látható egy-egy műtárgyból kiindulva novellát vagy verset. Olvassátok el Fehér Boldizsár írását, amelyet a 2019-es Múzeumirányítás inspirált!

...
Nagy

Mécs Anna: A fehér lepedő [HÁLÓZATOK HETE]

A Hálózatok Hete van, mi pedig ennek alkalmából írókat kértünk fel arra, hogy írjanak a BarabásiLab: Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve című kiállításon látható egy-egy műtárgyból kiindulva novellát vagy verset. Olvassátok el Mécs Anna írását, amely a legelső, 1995-ből származó háló-rajzhoz kötődik!
    

Olvass!
...
Beleolvasó

Karafiáth Orsolya hősei a halál árnyékában is egymás mellett maradnak

Az Egymás könyve felkavaró hullámvasút, amely az elmúlásról, a barátságról és a bátorságról szól. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Milyen okok állhatnak a háttérben, ha egy fiatal nő eltűnik az otthonából?

Az izlandi Sigrídur Hagalín Björnsdóttir könyvében egy fiatal nő, Edda eltűnik az otthonából, újszülött gyermeke mellől. A rendőrség tanácstalan, és a család a nő öccsét kéri meg, hogy keresse meg Eddát. Olvass bele a Szent Szóba!

...
Beleolvasó

Bödőcs új könyvében harmincéves jubileumot ünnepel a Cirkuszhaza

Bödőcs Tibor új könyvének Luigi King a főszereplője, aki fura keveréke Berlusconinak, Trumpnak, Orbánnak, Castrónak. A Mulat a Manézs megmutatja, milyen egy Cirkuszhazában élni. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Ebben a családi legendáriumban nem a portyázó farkasok a legveszélyesebbek

Sepsi László új regényében Höksring városát emberöltők óta az alapító Ergot család tartja kézben, a rendőrség hallgatólagos beleegyezésével irányítja a kizárólag itt honos hallucinogén gomba termesztését és terjesztését. Miután egy robbanás elpusztítja a békésen vacsorázó Ergot családot és otthonukat, felbolydul a helyi alvilág. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Nem maradt azokból, akik a boszorkánybélyeget keresték rajtunk

A fiatal katalán irodalom legfontosabb szerzője gyönyörű, de nagyon zárt világot mutat be első magyarul megjelenő regényében: a Pireneusok világát, ahol az emberek elszórt hegyi tanyákon élnek, és nemcsak a távolság, de a saját feloldhatatlan magányuk is elválasztja őket egymástól. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Tisza Kata új könyve az élet második felének dilemmáihoz ad útmutatást

Az Egyedül a gyászról, az öregedésről, a túlélésről és a megbékélésről szól. Olvass bele! 

A hét könyve
Kritika
A kisfiúk, akik páncélt öltöttek, hogy túléljék a gyerekkorukat
...
Nagy

Halász Rita kapta a 2021-es Margó-díjat!

Mély levegő című könyvével Halász Rita nyerte el idén a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjat. Az elismerést, amelynek célja a legerősebb pályakezdők bemutatása, ma délután adták át a Várkert Bazárban a Margó Irodalmi Fesztiválon. 

...
Nagy

Az utolsó párbaj didaktikus tanmesébe fojt egy középkori botrányt

Két francia nemes úr esett egymásnak a bosszú és a becsület nevében királyi külsőségek közepette az 1300-as évek végén, miközben lángokban állt az ország. Küzdelmük épp a lényeget takarta ki: egy nő becsületén esett foltot. Eric Jager történelmi könyvéből Ridley Scott készített nagyszabású mozifilmet.

Szerzőink

...
Rezek Bori

Művészet, anyaság és patriarchátus: beleshettünk Elena Ferrante és Marina Abramović privát levelezésébe 

...
Sándor Anna

Irene Solà: A történetmondás egyfajta DNS, ami korokon át öröklődik

...
Kolozsi Orsolya

Kreatív Európa: Azért, mert egy gyerek beszél, ez a te történeted is

Hírek
...
Nagy

Irene Solá: Mindig az van fölényben, aki elmondhatja a történetét

...
Nagy

Csányi Vilmos: Sokszor kell felállni azért, hogy az ember szabad maradjon

...
Nagy

Családi anekdota és fikció mosódik össze Kollár-Klemencz László új könyvében

...
Hírek

Ők a 2. Budapesti Illusztrációs Fesztivál díjazottjai!

...
Hírek

Zilahi Anna kapja a 2021-es Hazai Attila Irodalmi Díjat

...
Nagy

Szántó T. Gábor regényében az áldozatok és az államvédelemben szerepet vállalók is zsidók

...
Nagy

Bödőcs Tibor: Szerzőként barokkosabb, manieristább vagyok

...
Nagy

Jennifer Teege: Tanulnunk kell a múltból

...
Promóció

Kozma Lilla Rita - Utcamesék történetek hajléktalanságról

...

Színt vall a Könyves: így olvastuk mi a kötelező olvasmányokat! [podcast]

...

Závada Péter átiratában Rómeó első szerelme a drog [Kötelező]

...

A mansfieldi kastélyban Austen nem félt egy unortodox hősnőt a középpontba tenni [Az Austen-projekt]

...

Knausgård, Sally Rooney és A Zöld Lovag [10 perc Könyves]

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kreatív Európa: Azért, mert egy gyerek beszél, ez a te történeted is

Folytatódik Kreatív Európa című sorozatunk, amelyben a kortárs európai irodalomból válogatunk. Most olyan hangsúlyozattan nem ifjúsági irodalomhoz tartozó könyveket ajánlunk, amik egy-egy gyermek vagy kamasz nézőpontjából mesélnek.

...
Kritika

A kisfiúk, akik páncélt öltöttek, hogy túléljék a gyerekkorukat

Alex Schulman megrázóan mutatja be a testvéri kapcsolatok bonyolult dinamikáját, a gyerekek sóvárgását a szülők szeretetéért és a túlélési stratégiákat, ha a gondoskodás kiszámíthatatlan, sőt, életveszélyes. A túlélők a hét könyve.

...
Nagy

Enyedi Ildikó: Női rendezőként szerettem volna megengedni magamnak a lovagiasság luxusát

Füst Milán 1942-ben megjelent regényéből, A feleségem történetéből készített Enyedi Ildikó nagyjátékfilmet. Férfiképről, Európáról és Füst-olvasatáról is beszélgettünk vele.

...
Nagy

Alex Schulman: A fájdalmat használtam fel az íráshoz

Alex Schulman A túlélők című családregénye újabb színt ad a skandináv irodalom magyar nyelvű kínálatához, bizonyítva, hogy nem csak a bűnügyi regényekhez értenek az északiak. Schulman a nemzetközi könyvpiacon ezzel a könyvével debütált, nem is akármilyen sikerrel: több mint harminc országban adták ki a könyvét. Interjú.

...
Nagy

Jennifer Teege: Nincsen olyan, hogy náci gén

Jennifer Teege 38 évesen fedezte fel, hogy a náci lágerparancsnok, a szadizmusáról elhíresült Amon Göth unokája. A felismerés sokkjától a múlt feldolgozásának útját egy nemzetközi sikerű, megrázó könyvben írta meg. Interjú.

...
Kritika

Juan Gabriel Vásquez Kolumbiájában nem a mágia, hanem az erőszak tombol

Juan Gabriel Vásquez a jelenkori latin-amerikai írónemzedék egyik legjelesebb képviselője, Dalok a tűzhöz című kötete pedig bizonyos szempontből könnyed belépő az életműbe: egyszerre tartalmaz régi és új írásokat, de mindegyik központi eleme a Kolumbia múltjától és jelenétől is elválaszthatatlan erőszak. A hét könyve.