A Nyugat működéséből könnyű megérteni, milyenek a művészi hálózatok

A Nyugat működéséből könnyű megérteni, milyenek a művészi hálózatok

Nem a véletlenen és nem csupán a tehetségen múlik, hogy egy műalkotás a saját korában és generációkkal később is meghatározó erejű marad-e. A Hálózatok Hetére készült videónkban Barabási Albert-László hálózatkutató mellett Nyáry Krisztián kommunikációs szakember, író, irodalomtörténész és Készman József, a Rejtett mintázatok-kiállítás kurátora mesél arról, hogyan érhető tetten a hálózati működés a művészetekben.

sa | 2021. május 29. |

“Karinthy Frigyesnek elképesztően sok zseniális megérzése volt, amit egy mondatban elengedett, és többet nem foglalkozott vele. Ilyen volt ez a hálózatelméletet megalapozó ráérzése, hogy tulajdonképpen hat kézfogással el lehetne jutni bárkihez az egész világon. A hálózattudomány ma azt mondja, hogy persze sokkal globálisabbak és behálózottabbak vagyunk: öt kézfogással valójában bárkihez el lehetne jutni“ - meséli Nyáry Krisztián annak kapcsán, hogyan jelennek meg a hálózatok a művészetekben.

Szerinte a magyar irodalomtörténetben is megvannak azok a központi figurák, akiknek tulajdonképpen a kánonokat köszönhetjük: akiknek a munkássága meghatározta, hogyan értékeltek egy korban, vagy akár generációkkal később egy művészt. Az például, ahogy a költészetről gondolkodunk, hogy mit tartunk jó versnek, nagyon erősen gyökerezik abban, hogy mit tartott jó szövegnek Osvát Ernő és Babits Mihály, mondja Nyáry, és el is magyarázza a Nyugat példáján, mit jelentenek a művészi élet hálózatai és csomópontjai.

A Nyugat ugyanis valójában piaci értelemben sem volt sikeres, és nagy tömegeket sem ért el. Ám a nagy tömegeket elért lapok szerkesztői figyeltek a Nyugatra. Ahogy Nyáry kiemeli:

“Kosztolányi Dezső nem azért volt ismert a saját korában, mert a Nyugat meghatározó szerzője volt a lap alapításától haláláig, hanem mert a Nyugatnak köszönhetően egyéb lapokban publikálhatott”.

Barabási Albert-László szerint az egész művészettörténet egy óriási háló, egy óriási referenciarendszer, és az, hogy mit fogadunk el ma egy valid új munkának nagyon függ attól, hogy mi volt előtte, és hogyan válaszolt arra, ami előtte történt. A kutató szerint viszont ez a hálózati jelleg ennél tágabban is működik: “Van egy intézményi háló. Van a művészet és az intézmények közötti kapcsolati háló. Vannak a kurátorok és a művészek közötti hálók. A kurátorok és az intézmények közötti kapcsolatok. És igazából az egész értékteremtés folyamata a művészeten belül ezeken a referenciákon keresztül történik.”

Ennek ábrázolására tesz kísérletet a BarabásiLab már évek óta azzal, hogy a globális művészeti színteret próbálta meg modellezni, elsősorban a művészek karrierje szempontjából, magyarázza Készman József kurátor. Ez a modell mutatja meg, milyen csomóponton kell keresztülhaladni ahhoz, és hova kell kapcsolódni ahhoz, hogy valaki sikeressé váljon. A kurátor elmeséli, hogy a budapesti kiállításra a BarabásiLab a magyarországi művészeti színteret vizsgálta - ez is látható a Ludwig Múzeum Rejtett mintázatok című kiállításán.

Barabási a videóban egy kicsit jobban belemegy a hálózatkutatás módszertanába is. Hogy például a hálózati eszköztár csak akkor működik, ha az a rendszer, amit tanulmányozunk, önmagában hálózatszerűen építkezik. “Reménytelen ráhúzni a hálózati gondolkodást, tegyük fel, a levegőre, ahol rengeteg molekula van, és egymással kölcsönhatásban vannak, de az egy teljesen véletlen folyamat.” Módszertani kérdés az is, hogy egy adott hálózat mely aspektusait lehet feltérképezni, milyen adatokhoz tudnak hozzájutni.

Szerinte a hálózatelméletnek csak akkor van értelme, ha azokat a huzalokat, amiket ők módszertanilag használnak, a szakma fel tudja ismerni releváns huzalként: “Mindig azzal szoktam kezdeni a hálózatkutatást, hogy elmegyek a szakemberekhez, és megkérdezem, hogy szerintetek mik az egységek, és hogyan vannak összekapcsolódva.” 

Hírlevél feliratkozás

Barabási szerint releváns például az, hogy vajon hogyan mozognak a művészek az intézmények között, mert ez valahol meghatározza egy intézmény ízlését. Úgyhogy amikor összekötik az intézményeket a művészeken keresztül, akiket mind kiállítottak, az szerinte lényegében megmutatja, hogy ezek az intézmények a művészeti világ melyik sarkához tartoznak. És az intézményi háló, ami sok szempontból meghatározza az egyéni művészek sikerét is.

Készman szerint viszont akkor jó a hálózatkutatás, ha láthatatlan mintázatokat vagy hálózatokat tud kirajzolni. Például a kurátor szerint érdemes lenne vizsgálni, mely intézmények vesznek részt a kanonizációban. Léteznek-e ebben informális hálózatok, amiket ők nem ismernek, de például barátság vagy ízlésközösség van közöttük.

Kapcsolódó cikkek
...
Kritika

Rejtett mintázatok: Az adatvizualizáció az új piszoár?

A hálózatkutatás látványos vizualizációi új kihívások elé állították azokat, akik tudomány és művészet határait próbálják feltérképezni. Fellapoztuk a BarabásiLab: Rejtett mintázatok című kiállításhoz kiadott albumot. 

...
Nagy

Fehér Boldizsár: A XX. század legjelentősebb kulturális hatása [HÁLÓZATOK HETE]

A Hálózatok Hete van, mi pedig ennek alkalmából írókat kértünk fel arra, hogy írjanak a BarabásiLab: Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve című kiállításon látható egy-egy műtárgyból kiindulva novellát vagy verset. Olvassátok el Fehér Boldizsár írását, amelyet a 2019-es Múzeumirányítás inspirált!

...
Nagy

Mécs Anna: A fehér lepedő [HÁLÓZATOK HETE]

A Hálózatok Hete van, mi pedig ennek alkalmából írókat kértünk fel arra, hogy írjanak a BarabásiLab: Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve című kiállításon látható egy-egy műtárgyból kiindulva novellát vagy verset. Olvassátok el Mécs Anna írását, amely a legelső, 1995-ből származó háló-rajzhoz kötődik!
    

EGYPERCES NOVELLÁK EGY SZOBÁBÓL
...
Nagy

Egyperces novellák egy szobából
Dániel András: A fikusz meg ő

...
Nagy

Egyperces novellák egy szobából
Lackfi János: Mi lenne, ha?

...
Nagy

Egyperces novellák egy szobából
Szabó T. Anna: Árnyékszínház

Olvass!
...
Beleolvasó

Máté Péter életét és halálát ellentmondások és rejtélyek övezték

Bauer Barbara archív anyagokból, családtagok, ismerősök, egykori zenésztársak visszaemlékezéseiből dolgozva fikciós regényt írt Máté Péterről, Most élsz címmel. Olvassatok bele!

...
Beleolvasó

Spiró: Mikor szabad ölni?

Új esszékötettel jelentkezik Spiró György. A Hamlethez kapcsolódó erős cím (Mikor szabad ölni?) szellemében az esszék empatikus és okos ajánlatok arról hogyan lehet szabadon gondolkodva élni.

...
Beleolvasó

Ez itt a pszichiátria, az új otthonod

„De ne rémüldözz: nyugi. Minden jel szerint ebben a fejezetben végre megvalósul vágyaidnak netovábbja. A pszichiátria.” Keresztury Tibor új könyvében különböző kórtermeken keresztül leshetünk be az élet fontos pillanataiba. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Less bele a Lars Kepler-krimik sorozatgyilkosának lelkivilágába!

Izgalmas novellát adott közre a skandináv krimi egyik legkedveltebb képviselője, Lars Kepler, aki valójában nem egy személy, hanem egy szerzőpáros, Alexandra Coelho Ahndoril és Alexander Ahndoril. A te sötét labirintusod a sorozatgyilkos, Jurek Walter életébe és sötét lelkivilágába enged betekintést. 

...
Beleolvasó

Nincsen hegedűtok, amibe egy hegedű pontosan illene

Szvoren Edina legújabb írásaiban senki sem csodálkozik, az írások mégis csodálkozásra késztetnek.

...
Beleolvasó

Az Afáziában a Föld már lakhatatlan, de az emberi faj továbbra is előszeretettel harcol

A krimik után ezúttal sci-fivel jelentkezik Baráth Katalin: az Afáziában totális háború van kitörőben, a katasztrófát egy génmódosított szuperkatona és egy veterán hírszerző akadályozhatja meg. Mutatunk egy részt a könyvből!

A hét könyve
Kritika
A regénybeli Kafka mögött felsejlik Borbély Szilárd alakja is
...
Kritika

Az utolsó indiánkönyv érzékeny pillanatfelvétel arról, hol tartunk ma az indiánozásban

Az utolsó indiánkönyv című antológiához a PIM 79 kortárs magyar szerzőt kért fel, hogy prózában vagy versben reflektáljanak arra, mit jelentett nekik az indián egykor, és mit jelent ma, felnőttként.

...
Nagy

Hegyi Ede: A foghúzás (3.)

Hegyi Ede A senki című regényével a top3-ban végzett 2020-ban a legjobb elsőkötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Gyerekkorunk című tárcasorozatának ez a harmadik része.

Szerzőink

...
Forgách Kinga

A Páternoszter megmutatja a Rákosi-rendszer legabszurdabb oldalait

...
Sándor Anna

Perintfalvi Rita: Az elkövetők mindig hangsúlyozták, hogy “mondd nekem azt, hogy atya”

...
Ruff Orsolya

Finy Petra: A 80-as évekről mindenkinek van egy története

Hírek
...
Hírek

Rendeld meg a 100 oldalas Esterházy-különszámot és az Ottlik-másolatot!

...
Nagy

Simon Balázs valódi fenomén volt

...
Hírek

Bereményi Géza:Grecsó Krisztiánnal más irányból indultunk az emlékek felé

...
Hírek

Szolláth Dávid irodalomtörténész kapta az idei Mészöly Miklós-díjat

...
Hírek

Milan Kundera kapta a Franz Kafka-díjat

...
Hírek

Ezeket a gyerekprogramokat ne hagyjátok ki a Margón!

...
Hírek

HUBBY - Itt vannak a legjobb gyerekkönyvek!

...
Alkotótárs

André Ferenc és Czakó Zsófia a Mastercard® – Alkotótárs ösztöndíj győztesei

...
Nagy

Harag Anita: Nem kell utazni ahhoz, hogy megtaláljuk a helyünket az életben

...

Miért húz be minket még mindig A Szolgálólány meséje? [podcast]

...

AZ ELSŐ: DRAGOMÁN GYÖRGY

...

A mesélés egy szertartás [Mesék Minden Mennyiségben podcast]

...

Nácik, fűzők és self branding - Coco Chanel 20. százada [podcast]

Még több olvasnivaló
...
Kritika

A Páternoszter megmutatja a Rákosi-rendszer legabszurdabb oldalait

Orosz István grafikusművész első regénye, a Páternoszter több nézőponton, többszörös elbeszélésen keresztül világítja meg, milyen volt az élet az 50-es évek Magyarországán, és milyen abszurd, groteszk vagy tragikomikus eseményeket idézett elő a Rákosi-korszak személyi kultusza.

...
Nagy

Perintfalvi Rita: Az elkövetők mindig hangsúlyozták, hogy “mondd nekem azt, hogy atya”

Perintfalvi Rita könyvében a Magyar Katolikus Egyházon belüli szexuális bántalmazási ügyeket vizsgálja. Nemcsak áldozatokat szólaltat meg, hanem kutatási eredmények és szakértők bevonásával feltárja a visszaélések mögött húzódó pszichológiai és rendszerszintű okokat is. Interjú.

...
Nagy

Finy Petra: A 80-as évekről mindenkinek van egy története

Finy Petra Kerti szonáta című regénye három női generáció történetén keresztül mesél a világháború traumáiról, az ötvenes évek félelemmel vegyes légköréről, és a rendszerváltást megelőző ellenzéki megmozdulások konspirációval teli hónapjairól. Az íróval a regény egyik kulcshelyszíne közelében beszélgettünk, közben szóba kerültek traumák és rendszerellenes csúcsteljesítmények, elfeledett és máig élő városi történetek is.

...
Kritika

Az utolsó indiánkönyv érzékeny pillanatfelvétel arról, hol tartunk ma az indiánozásban

Az utolsó indiánkönyv című antológiához a PIM 79 kortárs magyar szerzőt kért fel, hogy prózában vagy versben reflektáljanak arra, mit jelentett nekik az indián egykor, és mit jelent ma, felnőttként.

...
Nagy

Bojár Gábor: Mindenki az erő jelének veszi, ha az ember szembenéz a saját hibáival

Bojár Gábor a Graphisoft alapítójaként ikonikus név és hivatkozási pont a hazai vállalkozói világban. De mit tud adni második könyvével annak, aki nem üzletember. A válasz: meglepően sokat. Interjú.

...
Kritika

Mit árul el egy ezeréves levél egy keresztény nőről, aki zsidó férfit szeretett?

Egy meneküléssel töltött élet krónikája és e krónika megalkotásának története A hét könyve, A fordult szív.