Spiró az Eötvös Collegium évei alatt érezte először otthon magát Budapesten

Spiró az Eötvös Collegium évei alatt érezte először otthon magát Budapesten

Egy vékony, de annál súlyosabb esszékötetben gondolkodott Spiró György, aki a Malaccal teljes éveinkben az Eötvös Collegiumban töltött éveket idézi meg, de reflektál a rendszerváltás időszakára is. A kötetet a Margón mutatták be.

Ruff Orsolya | 2020. június 04. |

  • Margócsy István a felvezetőben a kötet esszéinek különbözőségét emelte ki: az elsőt önéletrajzi-kortörténeti leírásnak nevezte, amely az Eötvös Collegiumba vezet (az időpont a hatvanas-hetvenes évek fordulója), egy szubjektív visszaemlékezés, a korszak realisztikus felfestése, míg a másik kettőben jóformán nincs konkrét történeti utalás, hanem nagyívű hosszmetszeteket adnak az elmúlt kétszáz év kelet-európai fejlődéséről.
  • Spiró válaszában elmondta, arra törekedett, hogy ha összeáll az esszékötete, az „legyen minél vékonyabb, de minél súlyosabb”. Azt viszont nem bánja, hogy az utolsó két rövid írás fejnehézzé tette a kötetet. Hozzátette még: mindhármat felkérésre írta, magától talán neki sem állt volna.
  • Ezek az írások valóban szinte olyanok, mintha marslakók számára készültek volna, nem kell hozzájuk külső tudás – ez is az oka, hogy általában hiányoznak belőlük a konkrétumok, Spiró viszont hozzátette, hogy mindez nem az ő természetéből fakad, ebben az esetben viszont a felkéréseknek akart minél magasabb színvonalon, és minél egyszerűbben megfelelni.
Spiró György
Malaccal teljes éveink
Magvető, 2020, 88 oldal
  • Az Eötvös Collegium is úgy jutott eszébe, hogy felkérték egy előadásra az ELTE Alumni sorozatában, és akkor jutott eszébe, hogy a kollégiumnak ezt a korszakát igazából még nem nagyon írták meg. Páran persze írtak róla, és született a témában egy kötet is, a Lustrum (a latin szó az öt évre utal, Spiró viszont nagy bánatára csak négy évig volt kollégista).
  • Az ott töltött időszak megírása sok ideig, fél évig tartott, rengeteg minden kimaradt belőle, sok kedves ember is, de nem tudta rövidebben elintézni, mert pár szót mindenképp akart szentelni annak a viszonylag komplex, ideológiai-politikai miliőnek, ami körülvette a kollégista létet.
  • Kiderült az is, hogy egy ilyen pár évig tartó életképet nem lehet megúszni az irodalom nélkül: „A korszakot mégiscsak az irodalom fejezte ki a legmélyebben”.
  • Szerinte látszólag fantasztikus lehetőségek rejlettek a korszakban, amiből később „különös elvakulás” lett, és ezek a törekvések szertefoszlottak.
  • Spiró eldöntötte, hogy mindazon kollégistáknak, akik bekerültek az esszébe, a későbbi életét nem keveri bele („ki ide vetődött, ki oda”), azt viszont hozzátette, hogy sokan nem futották ki magukat, ami még a Kilencek nagy tehetségű költőiről is elmondható. Példaként Rózsa Endrét és Utassy Józsefet említette, akiknek küzdelmes sors jutott.
  • Spiró saját bevallása szerint nem felülről, nem alulról, hanem „valamennyire oldalvást” nézte ezt a korszakot. Kettős látása volt, hiszen pesti létére kerülhetett a kollégiumba: a pesti lét nem volt számára idegen, emellett viszont megismerte a vidéki mentalitást is, és ez a kettő kitett egy egész világot. Abban az időben érezte először otthon magát Budapesten.
  • Olyan szellemiség uralkodott a kollégiumban és talán a korban is, ami magában hordozott valamit a magyar polgári fejlődésből, ezt viszont később sikerült szétverni.

Spiró Eötvös-kollégistaként is a kultúrában, nem pedig politikában gondolkodott - Könyves magazin

Az Eötvös Kollégium egykori tagjairól, '89-ről, betiltott lapokról és szilenciumban lévő írókról is olvashatunk Spiró György új kötetében, amelyben egy hosszabb és két rövidebb esszé kapott helyett. Olvassatok bele a címadó történetbe, és ismerjétek meg a kollégium belső szokásait, rítusait, mindennapjait!

  • A címben szereplő malac tulajdonképpen képzeletbeli volt, amit egy évig neveltek, majd ugyancsak képzeletben levágtak: „Véletlenül jött ki belőle ez a kisregény, novelláskötetbe túl terjengős lett volna”.
  • Spiró szerint nemcsak az Eötvös Collegiummal volt szerencséje, hanem azzal is, hogy orosz szakos lett. Emiatt máshonnan nézett a magyar történelemre, inkább keletről és nem nyugatról. Lassan jött rá, hogy szemléletbeli különbség van közte és a kortársai között: ami mások szerint kevés, azt ő fantasztikus vívmánynak tekintette, hiszen azt látta, hogy mehetnének olyan rémesen is a dolgok, mint a Szovjetunióban.
  • „Jobban megismerve a kelet-európai esélyeket, nem győztem örülni, hogy mi egy köztes területen vagyunk”. Nem mintha meg lett volna elégedve, csak a perspektívákat látta másképp, és ez a perspektívakülönbség erősen befolyásolta a szemléletét.
Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

Spiró Eötvös-kollégistaként is a kultúrában, nem pedig politikában gondolkodott

Az Eötvös Kollégium egykori tagjairól, '89-ről, betiltott lapokról és szilenciumban lévő írókról is olvashatunk Spiró György új kötetében, amelyben egy hosszabb és két rövidebb esszé kapott helyett. Olvassatok bele a címadó történetbe, és ismerjétek meg a kollégium belső szokásait, rítusait, mindennapjait!

...
Nagy

Spiró minden viccéből dől a keserűség

...
Általános cikkek

Spiró György: A műveim szereplői nem az én nézeteimet mondják fel

Az évtized könyve
...
Nagy

Hogyan lesz egy magyar könyvből világsiker?

...
Nagy

Az évtized legfontosabb magyar könyvei 5.

...
Nagy

Az évtized legfontosabb magyar könyvei 4.

Hírek
...
Hírek

Bookline top50: Kepes volt februárban a legnépszerűbb

...
Hírek

Öngyilkos gondolatai voltak Meghan Markle-nak

...
Hírek

Női szerzők könyvcímeit festették a Glücklich Vilma lépcső fokaira

...
Hírek

Octavia E. Butlerről nevezték el a Mars-leszállóhelyet

...
Hírek

Újra elérhető az 5mondatok

...
Hírek

A legjobb rendezésért járó Ezüst Medvével díjazták a Természetes fényt a Berlinálén

...
Hírek

Colson Whitehead ezeket tanácsolja az írni vágyóknak

...
Hírek

Ez Greta Gerwig tíz kedvenc könyve

...
Hírek

Woody Allen, Durica Katarina és színészek személyes történetei [PROGRAMAJÁNLÓ]

Gyerekirodalom
...
Podcast

Olvasóként most tök jó gyereknek lenni [Mesék Minden Mennyiségben podcast]

Komolyan vesszük a gyerekeket, éppen ezért fontosnak érezzük, hogy olyan könyveket kapjanak a kezükbe, amelyekhez igazán kapcsolódni tudnak. A HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum és a Könyves Magazin közös podcastjében a meséken innen és túl vizsgáljuk meg, mi zajlik éppen a könyvpiacon, a kiadóknál, a boltokban, az írók és az illusztrátorok műhelyeiben. A legszebb mesékről, klasszikusokról és újdonságokról, provokatív ifjúsági regényekről beszélget Szekeres Niki és Ruff Orsolya.

...
Szívünk rajta

A Kamaszmonológokban nincs tabu

Februárban A szívem egy bezárt bódé lett a Szívünk rajta kiemelt könyve, amelynek történetei érzékenyen rezonálnak a kamaszok testi és lelki változásaira, félelmeire, frusztrációira és örömeire.

...
Szívünk rajta

Szívünk rajta - Vicces, játékos, elgondolkodtató könyvek Északról

Februárban a Szívem egy bezárt bódé című norvég YA-könyv lett a hónap kiemelt könyve, amely keresetlen őszinteséggel, mégis érzékenyen navigál a kamaszlélek bugyraiban. Az észak-európai szerzők sokszor merészebben nyúlnak kényesebb témákhoz is, könyveikben ugyanakkor rengeteg a humoros elem, a játékosság. A Szívünk rajta matricásai között is számos ilyen akad, ezek közül választottunk ki most hármat.