Több népszerű szinkronszínész mellett Galambos Péter is rendszeresen olvas fel hangoskönyveket a VOIZ-on: az ő hangján szólal meg többek között George Orwell 1984 című mesterműve, Cixin Liu A háromtest-problémája, valamint több Isaac Asimov-, Feldmár András-, Rejtő Jenő- vagy Harlan Coben-könyv is. A színészt a hangoskönyv-készítés kulisszatitkairól kérdeztük.
Hallgat hangoskönyveket a szabadidejében?
Főleg utazáskor, a gyerekeimmel. Amíg kicsik voltak, főleg meséket hallgattunk. Az egyik kedvencünk a Bab Berci volt Lázár Ervintől, Mikó István előadásában, ami egészen fantasztikus. A másik a Maszat-hegy, amit Mácsai Pál olvas fel, a személyes kedvencem pedig az Óz, a csodák csodája. Emellett futás közben a Tetovált lány-trilógiát hallgatom László Zsolt felolvasásában.
Hogyan készül a felolvasásokra? Előre elolvassa az egész könyvet, vagy fejezetről fejezetre halad?
Újgenerációs szinkronszínészként elsőre dolgozom: ahogy meglátom a szöveget, már olvasom is.
Nincs fotografikus memóriám, de több sort előre tudok olvasni, miközben felolvasok.
Régóta otthonról, a saját stúdiómból, egyedül dolgozom, ezért különösen kiélezett vagyok a hibákra, alaposan figyelem a saját munkámat, hogy csak tökéletes minőségű anyag készüljön. Szerencsés vagyok, mert a könyvek többségével már találkoztam: vagy korábban olvastam őket, vagy ismerem a történetet. Az utóbbi években nagyon kevés olyan munka akadt, ami teljesen ismeretlen terület lett volna számomra.
Mielőtt nekikezdek a munkának, elolvasok néhány oldalt, hogy megérezzem a könyv hangulatát és szóhasználatát. Nem mindegy, hogy halkan, diszkréten, bennfentes, mesélő hangon kezdem-e az olvasást, vagy egy szárazabb narrációval. Az sem mindegy, hogy a szereplő egyes szám első vagy harmadik személyben mesél.
Külföldi könyveknél kiejtési listákat használok. Most éppen Jo Nesbø Vörösbegy című regényét olvasom fel, amihez tizennyolc oldalas kiejtési lista áll a rendelkezésemre, hogy a nevek autentikusan szólaljanak meg. De mindannyian máshogy dolgozunk, ez az én munkamódszerem.
Szükség van arra, hogy a szereplők más-más hangon szólaljanak meg?
A hangoskönyv-készítés nagyon más, mint a színjátszás vagy a szinkronizálás. Ez mesélés, itt nem kell eljátszani a karaktereket. Ha nem gyerekmeséről van szó, a különböző hangok használata kifejezetten zavaró is lehet.
Szépirodalmi regényeknél inkább a hangsúlyozással és a tempóval játszom, a saját hangom árnyalatait hívom elő: a női hangok kicsit puhábbak, az idősebb szereplők mélyebb hangon szólalnak meg.
Három fejezettel később a hallgató nem biztos, hogy pontosan emlékszik egy adott karakter hangjára – de egy fejezeten belül, amikor a szereplők egymással beszélnek, már fontos, hogy kissé elváljanak egymástól.
Előfordul, hogy egy történet vagy egy karakter önnel marad jóval a munka befejezése után is?
Persze, az igazán jó könyveknél mindenképp. Ilyenek Jo Nesbø regényei is. Tudjuk, hogy a kimondott szónak ereje van. A Covid idején tizennégy Feldmár András-könyvet kellett felolvasnom. A feladat egy fura élethelyzetben talált meg, elég mélyen voltam akkoriban. Korábban is sokat olvastam Feldmártól, de az, hogy most én olvastam fel a könyveit, menet közben is hatott rám. Nem mondom, hogy minden szavára emlékszem, de azóta különféle élethelyzetekben előjönnek ezek a mondatok, és hasznosítottam is őket. Ebből a szempontból megdöbbentően erős hatással van rám a munkám.
Mennyi választása van azzal kapcsolatban, hogy mit olvas fel?
Abban a szerencsés helyzetben vagyok már, hogy minőségi anyagokkal keresnek meg. A norvég krimi, és azon belül is Jo Nesbø a szívügyem. Van egy nagyon konkrét, szoros kötődésem is ehhez a világhoz: édesapám annak idején rengeteg science fictiont olvasott, és miatta én is sok történelmi regényt, illetve Rejtő Jenő-regényt olvastam.
Az, hogy megkaptam feladatként Asimov Alapítványát vagy Stanisław Lemtől a Solarist, egészen elképesztő élmény volt – visszahozta a gyerekkoromat.
Úgy gondolom, egy magyar színésznek Rejtőt felolvasni valóban kitüntetés, pláne úgy, hogy előttem Reviczky Gábor és Rudolf Péter készítettek Rejtő regényeiből hangoskönyvet. Ez elképesztő szakmai megtiszteltetés számomra. De felolvashattam Raymond Chandlertől az Asszony a tóban című krimit, Kurt Vonnegut Bajnokok reggelije és Az ötös számú vágóhíd című regényeit is. Ezek olyan munkák, amelyekről régen csak álmodtam. Nagyon kitüntetett, szerencsés helyzetben érzem magam, és igyekszem megfelelni ezeknek a feladatoknak.
Mennyire igényel technikai tudást egy profi hangoskönyv otthoni elkészítése?
Minimális technikai tudást igényel, de ebből a szempontból is szerencsés vagyok: édesapám hangmérnök volt, hangfelvételekkel foglalkozott. Az ő segítségével alakítottam ki annak idején a saját stúdiómat. Korábban rádióztam is, így egy hangfelvétel elkészítése számomra készségszintű tudás.
Nagyon fontos, hogy az ember ne engedjen a minőségből, hogy ne kerüljön ki a kezem közül olyan végeredmény, aminek bármilyen problémája van, legyen az technikai, művészi vagy nyelvhelyességi. A hangoskönyv-készítést a színészi szakma részének tartom, amiben magamat specialistának gondolom.
Van olyan szerző, aki a bakancslistáján szerepel?
Spiró György. Ha egyszer felolvashatnám a Fogságot, az számomra nagy kitüntetés lenne.
És szívesen olvasnék Robert Gravest is. Rajongok a történelemért, különösen az ókori történelmi regényekért. Természetesen kortárs magyar szépirodalommal is szívesen dolgoznék, pl. Kondor Vilmos regényeivel, és nagy rajongója vagyok Bartis Attilának is. Nagyon szeretném felolvasni a Ready Player One-t is, ami egy elképesztően jó science fiction.
Kurt Vonnegut könyveinek feldolgozását is szívesen folytatnám: még rengeteg olyan Vonnegut-mű van, amelyből nem készült hangoskönyv, például a Börleszk vagy az Éj anyánk. Az Asimov-életműnek is van még komoly folytatása. Elkezdtük a Galaxis útikalauz stopposoknak-sorozatot is, aminek még négy kötete van hátra. A lista szinte végtelen.
Min dolgozik most?
Cixin Liu sci-fijén, A háromtest-problémán, és ez
az egyik legnagyobb kihívás, amivel valaha szembekerültem.
Sokkal nehezebb befogadni olvasva, mint mondjuk egy Netflix-sorozatot, de elképesztő minőségű anyag. Kulturálisan teljesen más, mint amit a magyar, vagy akár az amerikai és nyugati irodalomból megszoktunk. Nagyon érdekes kihívás: a szereplők teljesen máshogy viselkednek, időnként meglep, hogyan reagál egy-egy karakter egy adott helyzetre. Izgalmas ismerkedés ez egy teljesen másféle viselkedésmintákkal jellemezhető kultúrával.
Próbáld ki te is a VOIZ felületét, válassz egy hangoskönyvet vagy e-könyvet ingyen! A Könyves Magazin olvasói most több ezer magyar cím közül választhatnak: iratkozz fel az e-mail címeddel EZEN A LINKEN, és máris tied az ajándék!
A cikk támogatója a VOIZ - a legtöbb magyar nyelvű hangoskönyv és e-könyv egy helyen, egy előfizetéssel.
Nyitókép: Galambos Péter, Wikipedia
