Visky András: Nincs magyarázat arra, hogyan szakad be egy ember lelke

Visky András: Nincs magyarázat arra, hogyan szakad be egy ember lelke

Visky András Kitelepítés című regénye 2022 őszén jelent meg (interjúnk, podcast, beszámoló), nálunk tavaly az év legjobb könyve lett, idén pedig elnyerte a Margó-díjat is. Az önéletrajzi regény hatalmas közönségsikert aratott és az irodalmi szakma is nagy egyetértésben méltatta. A könyv népszerűsége pedig azóta is töretlen, a megjelenés után bő egy évvel is sokan voltak kíváncsiak a szerzőre, aki hétfőn este a MÜPA Literárium programsorozatában Jánossy Lajossal beszélgetett. Az esten a regényből Hegedűs D. Géza olvasott fel részleteket, és Darvas Kristóf zongorajátéka színesítette a bő két órás programot, melyen az író készülő könyvéről, a Securitate anyagairól, képzelet és emlékezet viszonyáról, árulásról és a kortárs versek erejéről is szó esett.

Fotók: Nagy Attila/MÜPA

ko | 2023. december 12. |

Jánossy Lajos felvezetőjében nemcsak a magyar, de a világirodalom egyik kiemelkedő és egyedi alkotásának nevezte a Kitelepítést, melyről a beszélgetés folyt a népes és kíváncsi olvasóközönség előtt. A pályatárs kérdéseire válaszolva Visky András elmondta, hogy meglepetés volt számára a könyv népszerűsége, de nem a piaci siker érdekli, hanem azok a beszélgetések, amiket a könyve generált és generál azóta is. Hozzátette, hogy nagyon sok levelet kap az olvasóktól és igyekszik ezek mindegyikére válaszolni is. A visszajelzésekből pedig az a legfontosabb számára, hogy nagyon sokan érzik úgy, hogy személyesen őket szólítja meg a könyv. 

-

A szerző a regény keletkezéséről is beszélt, elmondta, hogy 17 évig írta, „kiráztam a kisujjamból”, fogalmazott önironikusan. Hozzátette, hogy színházi pályája, darabjai és dramaturgiai tapasztalatai nagy segítséget jelentettek számára, mert megtanították arra, hogy teret kell adnia az olvasónak. Ahhoz, hogy a befogadó átélhesse például a magányt, nem megmagyarázni kell neki, hanem „engedni kell, hogy belelépjen”. De nemcsak a színház, hanem a líra is fontos ihletforrás volt számára, a versolvasást tartja a Kitelepítés legfontosabb előzményének. Úgy gondolja, hogy a

„kortárs vers frissíti fel legradikálisabban a nyelvet”,

és olyan elementáris erővel szólal meg, hogy képes kiragadni a saját nyelvünkből. Az író számára a versek nem szövegként, hanem felolvasott, hangzó anyagként fontosak elsősorban. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a beatköltők verseit például a mai napig édesapja hangján hallja, és felszólította a közönségét, hogy minden nap olvassanak kortárs verseket. 

Visky András: Van, amikor az Isten egy elveszett gyermek
Visky András: Van, amikor az Isten egy elveszett gyermek

Az 1956-os forradalom után Visky András református lelkész édesapját huszonkét év börtönre és teljes vagyonelkobzásra ítélték, édesanyját – hét gyermekükkel együtt – kitelepítették a Duna-deltával határos Bărăgan sztyeppe egyik lágerébe, majd a Lăteşti lágerbe. Kitelepítés című regényének alapját az otthon és az apa elvesztése, valamint  a gyerekkori lágerbeli emlékei adják, melyben biblikus narratíva keveredik az elbeszélő hangján testvérei, valamint az édesanya és a család hű segítője, az önkéntes fogságot választó székely nő történeteivel.  A regény egy megrendítő történelmi helyzetben mesél egyfelől a kitelepítésről, száműzöttségről és a semmiben lebegésről, másfelől a család, a szeretet és a gondviselés megtartó erejéről. Szabadságról, elveszettségről, Isten arcairól és az egyházak történelmi felelősségéről is beszélgettünk.

Fotó: Valuska Gábor

Tovább olvasok

Hegedűs D. Géza első felolvasása után Visky András többek között a képzelet és az emlékezet viszonyáról beszélt, és elmondta, hogy a közvélekedéssel ellentétben „a valóság nem hitelesíti a szöveget, a szöveg hitelesíti a valóságot”. Ennek kapcsán részletesen beszélt arról, milyen problémákba ütközött, amikor a személyes emlékezetén kívül eső tényanyagokban kezdett kutatni, és édesanyja  Három kereszt című memoárját is említette, melyből, az emlékezet különös működése folytán, szerinte nagyon fontos részek maradtak ki.  

-

Jánossy ezek után azt firtatta, hogy egy vallásilag ennyire amuzikális korban, hogyan lehet egy ilyen könyvet írni. Olyan könyvet, melynek a mai kultúrában egyáltalán nincs kontextusa. A Kitelepítés egy Biblia-átírás, mondta Visky, így posztmodern szövegirodalom, de közben lineáris történetmesélés is. Az erdélyi író ugyanis elmondása szerint hisz a „nagy történet lehetőségében”, méghozzá azáltal, hogy beleírja magát a történetbe. Amikor Jánossy a regénybeli figurák modelljéről kérdezte, az író elmondta, hogy egytől egyig valóságosak és különösen hosszan foglalkozott Balotă bölcsész alakjával, aki a regényben egy kifejezetten szerethető figura, és akiről Visky felnőttként tudta meg, hogy az egyik legnagyobb besúgó lett a későbbiekben. „Nincs magyarázat arra, hogyan szakad be egy ember lelke” – mondta a férfiról, akire úgy emlékszik, hogy felnőttkori találkozásaikkor

„mindig belepte az arcát egy mélyen gomolygó szomorúság”.

Az ő életét szeretné feldolgozni egy könyvben, melyen már munkálkodik is, és aminek a Gyávaságom története munkacímet adta. Ennek kapcsán elmondta, hogy kb. 1400 oldalas anyag van róla a Securitate archívumában, melyben többek között az olvasható, hogy Visky András azért „veszélyes, mert integratív személyiség”. 

Visky András: A valóságot a fikció és a képzelet révén ismerjük meg
Visky András: A valóságot a fikció és a képzelet révén ismerjük meg

A szerzőt Valuska László kérdezte hitről, diktatúráról, száműzetésről, szeretetről és családról. Most a teljes beszélgetést meghallgathatod.

Tovább olvasok

Az író beszélt még arról is, hogy magát, ellentétben például Nádassal vagy Esterházyval nem professzionális, hanem zsigeri írónak tartja, valamint arról, hogy a Kitelepítés szerkesztője, Nagy Boglárka hogyan vette rá finoman, mégis határozottan, hogy írja meg az apa hazatérésének fejezetét is. Ez volt a legnehezebben megírható rész, erről sokáig azt hitte, nem is képes rá, félt attól, hogy ezzel „hollywoodi lesz a befejezés” és termékké válik a könyv, és tartott attól is, hogy lapos lesz, de legjobban „nem a giccstől félt, hanem a hazugságtól.”

-

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Színpadi adaptáció készült Visky András Margó-díjas regényéből

A Kitelepítést Árkosi Árpád rendező és Perczel Enikő dramaturg alkalmazták színpadra. A darab ősbemutatóját december 4-én tartják az Óbudai Társaskörben.

...
Hírek

Visky András nyerte a 2023-as Margó-díjat

Kitelepítés című regényével Visky András nyerte el idén a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjat, amelyet a Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár megnyitóján adtak át. Az első Margó x Erste #higgymagadban különdíjat Szűcs Ádám vihette haza.

...
Podcast

Visky András: A valóságot a fikció és a képzelet révén ismerjük meg

A szerzőt Valuska László kérdezte hitről, diktatúráról, száműzetésről, szeretetről és családról. Most a teljes beszélgetést meghallgathatod.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

A hét könyve
Kritika
Terézanyut felfalta és megemésztette Kovácsné
...
Szórakozás

A Szegény párák feminista kiáltványként értelmezi újra a Frankensteint

Jórgosz Lánthimosz tizenegy Oscarra jelölt mozija női szemszögből beszéli el Mary Shelley viktoriánus díszletek között játszódó, horrorklisékből, gótikus románcok és pikareszkregények elemeiből összeöltött felnövekedéstörténetet.

...
Nagy

Rushdie, Gagarin, Pamela és Kobe – a legjobban várt életrajzi újdonságok 2024 tavaszán

Színész- és sportlegendák, az első űrhajós és az egyetlen, Kínából megszökött ujgur író, világhírű művészek gondolatai életről, halálról, alkotásról. A legizgalmasabb (ön)életrajzi megjelenéseket szemléztük.

Szerzőink

...
Vass Norbert

A Szegény párák feminista kiáltványként értelmezi újra a Frankensteint

...
Valuska László

A sikert csak tisztességtelen úton lehet elérni?

...
sa

Putyin háborúja, viking nők és európai gőg Mexikóban – történelmi non-fiction 2024 tavaszán