Visky András Kitelepítés című, első regénye 2022-ben az év könyve volt nálunk. Az erősen önéletrajzi ihletésű történet szerint a román diktatúra szétszakít egy igazán nagy családot, a református lelkész apát bebörtönzik és teljes vagyonelkobzásra ítélik, amíg a feleséget a hét gyerekkel kitelepítik. Hitről, túlélésről, szeretetről és a Bibliáról is szól ez a családregény. Különleges erők tartanak össze egy családot egy különlegesen erőszakos rendszerben, így derűt és reményt is ad.
A beszélgetés elején Visky elmondta, miért szereti úgy a templomkerteket, majd a siker kapcsán felidézte, hogy a késő antikvitásban a 'siker' a harci siker szava volt (successum), és ma a siker a másik megszüntetésének módjává vált. Ezek mellett beszélt arról is, hogy
- mikor és miért ígérte meg az édesanyjának, hogy elmeséli a történetüket;
- mire tanította meg a színház a szövegalkotásról;
- kik a valódi főhősei a regénynek;
- szerinte miért a fikció és a képzelet révén ismerjük meg a valóságot;
- szerinte vannak időszakok, amikor a legszabadabb emberek lágerekben és börtönökben vannak;
- mit jelent egy ideologikus korban szabad alkotóként élni.
A regény apropóján készített korábbi interjúnkat itt találod:
Az 1956-os forradalom után Visky András református lelkész édesapját huszonkét év börtönre és teljes vagyonelkobzásra ítélték, édesanyját – hét gyermekükkel együtt – kitelepítették a Duna-deltával határos Bărăgan sztyeppe egyik lágerébe, majd a Lăteşti lágerbe. Kitelepítés című regényének alapját az otthon és az apa elvesztése, valamint a gyerekkori lágerbeli emlékei adják, melyben biblikus narratíva keveredik az elbeszélő hangján testvérei, valamint az édesanya és a család hű segítője, az önkéntes fogságot választó székely nő történeteivel. A regény egy megrendítő történelmi helyzetben mesél egyfelől a kitelepítésről, száműzöttségről és a semmiben lebegésről, másfelől a család, a szeretet és a gondviselés megtartó erejéről. Szabadságról, elveszettségről, Isten arcairól és az egyházak történelmi felelősségéről is beszélgettünk. Fotó: Valuska Gábor
