Visky András: Ha nincs apa, akkor semmi nincs

Visky András: Ha nincs apa, akkor semmi nincs

ld | 2023. január 13. |

Egy osztrák–magyar család a román gulágon. Szeptember elején jelent meg Visky András Kitelepítés című regénye, amely a hét könyve, majd 2022-ben az év könyve is lett a Könyvesen.  A könyvről a szerzővel Tompa Andrea beszélgetett az őszi Margó fesztiválon, amelyet  most teljes egészében meghallgathatsz.

Aki ismeri Visky András más műveit, találkozhatott a témával, ami ebben a könyvben regény formában megszületett. A Kitelepítés Romániában játszódik, az ‘50-es évek végén, ‘60-as évek elején és benne egy olyan család történetével találkozunk, amely egy román pusztabeli kitelepítést él át: lágerbe kerül az anya a hét gyermekével, miközben a lelkész apa börtönben sínylődik. Ez a történet, ez a pusztabeli vándorlás, túlélés, a lágerlét jelentéskeresése született meg ebben a prózai kötetben. Visky András eddig más műfajokban, más keretben fogalmazta meg ezt a történetet, saját sorsának, saját családjának történetét. Gondolhatunk Júlia című monodrámájára, de színházelméleti munkát is írt barakkdramaturgia tematikában, ám mivel ez egy regény, ilyen értelemben semmilyen előzménye nincs Visky András pályáján – foglalta össze a beszélgetés elején Tompa Andrea.

2022 legjobb könyvei 10-1.
2022 legjobb könyvei 10-1.

Végre eljött ez a pillanat is, felfedjük az első tízet, azaz az év végi listánkat vezető könyveket, és megmutatjuk, hogy 2022-ben szerintünk mi volt az év könyve! Ahogy az elmúlt években, úgy idén is novemberben húztunk egy határt, és elkezdtük listázni a kedvenc olvasmányainkat. Sokszor leírtuk már, hogy a lista szubjektív - és mint minden lista, emiatt igazságtalan -, de ezúttal is csak azokból válogattunk, amelyeket olvastunk, és amelyek megérintettek, felráztak, elgondolkodtattak, megnevettettek, megleptek minket, Egyszóval, amelyeket az idei év legemlékezetesebb és legizgalmasabb olvasmányainak találtunk. Így olvastunk mi 2022-ben.

(A LISTA TOVÁBBI RÉSZEI: 50-41., 40-31., 30-21., 20-11.)

Tovább olvasok

Visky András erre reagálva elmondta: azért jutott el most a történet regényformájú feldolgozásához, mert eddig nem érezte késznek magát a feladatra, nem voltak elég „radikálisak” a mondatai, és kereste a hangot hozzá. A hang az apjához kapcsolódik, akinek a bebörtönzése idején Visky kétéves volt, így nem volt róla emlékképe. Ám amikor hazaengedték, és hallgatta a prédikációit, a hangjára emlékezett. Ennek nyomán Viskyt a hangzó nyelv érdekelte, így a regény is a próza és a vers határán egyensúlyoz. Ám a kötet nyelvezetében letagadhatatlanul megjelenik a Biblia hatása is, amely egy szerencsés véletlen folytán náluk maradt, és ebből – a kitelepítés során egyetlen velük lévő könyvből – az anya naponként felolvasott. Ezek a bibliai történetek is adnak egyfajta keretet az elbeszélésnek. Visky a margós beszélgetésen azt is elmondta, egy ponton meg is ijedt attól, hogy „a teológiai fogalomtár meg fogja fojtani ezt a könyvet és száműzni fogja az olvasót az elolvasástól”, de miután megtalálta a megfelelő hangot, ez a kétség elszállt.

Visky András: Csak szabad emberek tudnak a szabadságért harcolni
Visky András: Csak szabad emberek tudnak a szabadságért harcolni

A Margón mutatták be vasárnap Visky András Kitelepítés című önéletrajzi regényét. A szerzőt Tompa Andrea kérdezte, a beszélgetés során szó esett a vers és próza határán egyensúlyozó regény formanyelvi kérdéseiről, Isten humoráról, az apa hiányáról és hideg kérdéseiről, valamint arról is, miért nem lehet Visky szerint az apját rehabilitálni. Visky Andrással készült interjúnkat itt találod, a Kitelepítésről itt írtunk.

Fotó: Nagy Attila - Müpa

Tovább olvasok

A Könyves Magazin szerkesztősége szerint 2022-ben Visky András Kitelepítés című regénye volt az év könyve. Az indoklásban ezt írtuk akkor: „Hitről, túlélésről, szeretetről és a Bibliáról is szól ez a családregény, amely Visky András személyes története, mégsem non-fiction, hanem szépirodalom, melyben különleges erők tartanak össze egy családot egy különlegesen erőszakos rendszerben.” 

Foglyok tanították meg járni és beszélni, Visky Kitelepítése mégis a szabadságról szól
Foglyok tanították meg járni és beszélni, Visky Kitelepítése mégis a szabadságról szól

Visky András Kitelepítés című könyve egyrészt családtörténet egy kisfiú szemszögéből, akit kétévesen édesanyjával, Visky Júliával és hét testvérével kitelepítenek a Duna-deltával határos Bărăgan sztyeppe egyik lágerébe, majd a Lăteşti lágerbe, miután a református lelkész édesapát, Visky Ferencet bebörtönzik. Másrészt „az Istennel való megjegyzettség története” – ahogyan azt a szerző vele készített interjúnkban megfogalmazta. Leginkább azonban egy elemi – zsigeri – példázat hitről, szeretetről és szabadságról, szétszóratásról és egybegyűjtésről, csupa olyan fogalomról, ami egyben érzet is, és amit elmagyarázni hívőként a nem hívőnek tulajdonképpen lehetetlen. De ha bárki mostantól megkérdezné, mit jelent hinni, azt válaszolhatjuk, olvassa el a Kitelepítést, ami most a hét könyve.

Tovább olvasok

A regény alapját az otthon és az apa elvesztése, valamint a gyerekkori lágerbeli emlékek adják, amiben biblikus narratíva keveredik az elbeszélő hangján testvérei, valamint az édesanya és a család hű segítője, az önkéntes fogságot választó Nényu történeteivel. A regény egy megrendítő történelmi helyzetben mesél egyfelől a kitelepítésről, száműzöttségről és a semmiben lebegésről, másfelől a család, a szeretet és a gondviselés megtartó erejéről. 

Visky András: Van, amikor az Isten egy elveszett gyermek
Visky András: Van, amikor az Isten egy elveszett gyermek

Az 1956-os forradalom után Visky András református lelkész édesapját huszonkét év börtönre és teljes vagyonelkobzásra ítélték, édesanyját – hét gyermekükkel együtt – kitelepítették a Duna-deltával határos Bărăgan sztyeppe egyik lágerébe, majd a Lăteşti lágerbe. Kitelepítés című regényének alapját az otthon és az apa elvesztése, valamint  a gyerekkori lágerbeli emlékei adják, melyben biblikus narratíva keveredik az elbeszélő hangján testvérei, valamint az édesanya és a család hű segítője, az önkéntes fogságot választó székely nő történeteivel.  A regény egy megrendítő történelmi helyzetben mesél egyfelől a kitelepítésről, száműzöttségről és a semmiben lebegésről, másfelől a család, a szeretet és a gondviselés megtartó erejéről. Szabadságról, elveszettségről, Isten arcairól és az egyházak történelmi felelősségéről is beszélgettünk.

Fotó: Valuska Gábor

Tovább olvasok

A szerző szerint a Kitelepítés „az Istennel való megjegyzettség története” – ahogyan Visky vele készített interjúnkban megfogalmazta.

A tagolásában és ritmusában is a Bibliára emlékeztető regény bár egyfajta hitről szóló példázatként is működik, elsősorban mint szépirodalmi alkotás értékes és érdekes.

Olyan szöveg, amely folyamatos és tágas párbeszédben áll a Szentírással, amely az egyetlen könyve volt a családnak a kitelepítés során, mégis a legemberibb rétegeinket éri el és mozgatja meg.

Visky András és Tompa Andrea beszélgetését teljes egészében meghallgathatod most Spotifyon. és Podbeanen. A beszélgetésről szóló beszámolónkat pedig elolvashatod ITT

Borítóképünkön: Visky András az őszi Margó fesztiválon. Fotó: Nagy Attila/MÜPA

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Visky András: Csak szabad emberek tudnak a szabadságért harcolni

A Margón mutatták be vasárnap Visky András Kitelepítés című önéletrajzi regényét. A szerzőt Tompa Andrea kérdezte, a beszélgetés során szó esett a vers és próza határán egyensúlyozó regény formanyelvi kérdéseiről, Isten humoráról, az apa hiányáról és hideg kérdéseiről.

...
Kritika

Foglyok tanították meg járni és beszélni, Visky Kitelepítése mégis a szabadságról szól

Visky András Kitelepítés című könyve egyrészt családtörténet egy kisfiú szemszögéből, akit kétévesen édesanyjával, Visky Júliával és hét testvérével kitelepítenek a Duna-deltával határos Bărăgan sztyeppe egyik lágerébe. Másrészt „az Istennel való megjegyzettség története” is. A Kitelepítés a hét könyve.

...
Nagy

Visky András: Van, amikor az Isten egy elveszett gyermek

Az 1956-os forradalom után Visky András református lelkész édesapját huszonkét év börtönre és teljes vagyonelkobzásra ítélték, édesanyját – hét gyermekükkel együtt – kitelepítették a Duna-deltával határos Bărăgan sztyeppe egyik lágerébe, majd a Lăteşti lágerbe. Kitelepítés című regényének alapját az otthon és az apa elvesztése, valamint a gyerekkori lágerbeli emlékei adják, melyben biblikus narratíva keveredik az elbeszélő hangján testvérei, valamint az édesanya történeteivel. 

A hét könyve
Kritika
Narine Abgarjan novellái úgy életigenlők, hogy nem hallgatják el a háború borzalmait
...
Nagy

Petőfi példátlanul jó érzékkel kezelte a korabeli médiát

Petőfi születésének 200. évfordulója alkalmából nyitotta meg a PIM Költő lenni vagy nem lenni című kiállítását. A kurátorok célja az volt, hogy a költő tankönyvekből ismert, fekete-fehér portréja életre keljen a látogatók előtt, és az eddig ismeretlen arca rajzolódjon ki előttük.

...
Nagy

Harry herceg katonai botránnyal és lefagyott pénisszel váltja aprópénzre az örökségét

Harry herceg Tartalék című könyve az év elején az angol királyi család végtelenített szappanoperájának adott egy újabb csavart, a könyvet övező figyelem és felhajtás ugyanakkor szinte egyedülálló látleletét adta a könyvpiac működésének is. Egyáltalán ki írta a könyvet, hogyan épült fel a kampány, és miért baj, hogy már az első nap a brit láncok egy része leértékelte a könyvet? A Tartalék márciusban jelenik meg magyarul, és egy darabig még biztosan tematizálni fogja a közbeszédet.

Szerzőink

...
Závada Péter

Závada Péter: A szenvedő művész mítosza

...
Varró Attila

Poe hamar a mozik sztárja lett, és a saját rémtörténeteiben találta magát

...
Sándor Anna

Narine Abgarjan novellái úgy életigenlők, hogy nem hallgatják el a háború borzalmait

Még több olvasnivaló
...
Panodyssey

Ahol az író és az olvasó közvetlenül találkozik: ismerd meg a Panodysseyt!

Ebben a cikkben azt magyarázzuk el, hogyan működik a Panodyssey oldal, és miért érdemes csatlakoznod hozzá olvasóként vagy íróként. 

...
Panodyssey

Moskát Anita: "Az Írói Munkám Elrablása: Hogyan Lopta El Az Artificial Intelligence Az Álmomat"

"Mielőtt elítéljük az MI-t: ezekért a közhelyekért mi felelünk. Mi tanítottuk meg neki a „zöld oázist”, a „sötétzöld szőnyeget”, amit „hívogat”, vagy az „élet táncát” járó ludakat meg a „szentély” hasonlatot a „világ káosza” ellenében. Az MI abból dolgozik, amiből tanul, és mi közhelyekkel etetjük." Moskát Anita műhelynaplójában arra keresi a választ, mit is tud vaójában ma a mesterséges intelligencia.

...
Nagy

Kölcsey még nem tartotta fontos versének a Hymnust, de később már büntettek érte

200 éves Kölcsey Hymnusa, ami egészen sokáig nem vált a magyarok hivatalos himnuszává. Mit énekeltünk előtte? Hogyan használták a Hymnust politikai célokra? És mi a közös a cseh, a lengyel és a magyar himnuszban? Érdekességeket gyűjtöttünk össze az évfordulóra.

...
Nagy

Visky András: Istennel ültem le kártyázni a regényt írva

Szerdán Margó Olvasókör lesz: Visky András a regény kezdeteiről, “révült írás-lelkigyakorlatról” és a bibliapókerről is mesélt előzetesen.

...
Panodyssey

Moskát Anita: Írói félelmek kalendáriuma, az év minden napjára

"Félek, hogy önmagamat fogom ismételni, ugyanazokat a témákat, ugyanazokat a témákat, ugyanazokat a témákat, és észre sem veszem." Moskát Anita műhelynaplóját olvashatjátok az írói hivatáshoz kapcsolódó félelmekről.

...
Nagy

Szvoren Edina sokáig hanyagolta a magyar kortárs irodalmat, aztán jött Esterházy, aki áttörte a falat

Az talán nem meglepő, hogy a Mondatok a csodálkozásról szerzőjét elemi szinten izgatják a mondatok. Szvoren Edina a Müpa Literárium-estjén arról mesélt, hogy miben különbözik az a nyelv, amelyen zsemlét kér, attól, amelyen ír, de az is szóba került, hogyan hagyta maga mögött a tulajdonnevektől való félelmét.

...

Börtönélmények és álmok is formálták egy sodródó kamasz sorsát Budapesten

...

Garaczi László: A feltorlódó krízisek meggátolják, hogy értelmesen feldolgozzuk őket

...

Pécsi Ildikó nem „szexibombi”, hanem drámai színésznő akart lenni

...

Vajna Ádám: Ha rapper lennék, olyan szeretnék lenni, mint Gege [Alkotótárs]