Visky András: Ha nincs apa, akkor semmi nincs

Visky András: Ha nincs apa, akkor semmi nincs

ld | 2023. január 13. |

Egy osztrák–magyar család a román gulágon. Szeptember elején jelent meg Visky András Kitelepítés című regénye, amely a hét könyve, majd 2022-ben az év könyve is lett a Könyvesen.  A könyvről a szerzővel Tompa Andrea beszélgetett az őszi Margó fesztiválon, amelyet  most teljes egészében meghallgathatsz.

Aki ismeri Visky András más műveit, találkozhatott a témával, ami ebben a könyvben regény formában megszületett. A Kitelepítés Romániában játszódik, az ‘50-es évek végén, ‘60-as évek elején és benne egy olyan család történetével találkozunk, amely egy román pusztabeli kitelepítést él át: lágerbe kerül az anya a hét gyermekével, miközben a lelkész apa börtönben sínylődik. Ez a történet, ez a pusztabeli vándorlás, túlélés, a lágerlét jelentéskeresése született meg ebben a prózai kötetben. Visky András eddig más műfajokban, más keretben fogalmazta meg ezt a történetet, saját sorsának, saját családjának történetét. Gondolhatunk Júlia című monodrámájára, de színházelméleti munkát is írt barakkdramaturgia tematikában, ám mivel ez egy regény, ilyen értelemben semmilyen előzménye nincs Visky András pályáján – foglalta össze a beszélgetés elején Tompa Andrea.

2022 legjobb könyvei 10-1.
2022 legjobb könyvei 10-1.

Végre eljött ez a pillanat is, felfedjük az első tízet, azaz az év végi listánkat vezető könyveket, és megmutatjuk, hogy 2022-ben szerintünk mi volt az év könyve! Ahogy az elmúlt években, úgy idén is novemberben húztunk egy határt, és elkezdtük listázni a kedvenc olvasmányainkat. Sokszor leírtuk már, hogy a lista szubjektív - és mint minden lista, emiatt igazságtalan -, de ezúttal is csak azokból válogattunk, amelyeket olvastunk, és amelyek megérintettek, felráztak, elgondolkodtattak, megnevettettek, megleptek minket, Egyszóval, amelyeket az idei év legemlékezetesebb és legizgalmasabb olvasmányainak találtunk. Így olvastunk mi 2022-ben.

(A LISTA TOVÁBBI RÉSZEI: 50-41., 40-31., 30-21., 20-11.)

Tovább olvasok

Visky András erre reagálva elmondta: azért jutott el most a történet regényformájú feldolgozásához, mert eddig nem érezte késznek magát a feladatra, nem voltak elég „radikálisak” a mondatai, és kereste a hangot hozzá. A hang az apjához kapcsolódik, akinek a bebörtönzése idején Visky kétéves volt, így nem volt róla emlékképe. Ám amikor hazaengedték, és hallgatta a prédikációit, a hangjára emlékezett. Ennek nyomán Viskyt a hangzó nyelv érdekelte, így a regény is a próza és a vers határán egyensúlyoz. Ám a kötet nyelvezetében letagadhatatlanul megjelenik a Biblia hatása is, amely egy szerencsés véletlen folytán náluk maradt, és ebből – a kitelepítés során egyetlen velük lévő könyvből – az anya naponként felolvasott. Ezek a bibliai történetek is adnak egyfajta keretet az elbeszélésnek. Visky a margós beszélgetésen azt is elmondta, egy ponton meg is ijedt attól, hogy „a teológiai fogalomtár meg fogja fojtani ezt a könyvet és száműzni fogja az olvasót az elolvasástól”, de miután megtalálta a megfelelő hangot, ez a kétség elszállt.

Visky András: Csak szabad emberek tudnak a szabadságért harcolni
Visky András: Csak szabad emberek tudnak a szabadságért harcolni

A Margón mutatták be vasárnap Visky András Kitelepítés című önéletrajzi regényét. A szerzőt Tompa Andrea kérdezte, a beszélgetés során szó esett a vers és próza határán egyensúlyozó regény formanyelvi kérdéseiről, Isten humoráról, az apa hiányáról és hideg kérdéseiről, valamint arról is, miért nem lehet Visky szerint az apját rehabilitálni. Visky Andrással készült interjúnkat itt találod, a Kitelepítésről itt írtunk.

Fotó: Nagy Attila - Müpa

Tovább olvasok

A Könyves Magazin szerkesztősége szerint 2022-ben Visky András Kitelepítés című regénye volt az év könyve. Az indoklásban ezt írtuk akkor: „Hitről, túlélésről, szeretetről és a Bibliáról is szól ez a családregény, amely Visky András személyes története, mégsem non-fiction, hanem szépirodalom, melyben különleges erők tartanak össze egy családot egy különlegesen erőszakos rendszerben.” 

Foglyok tanították meg járni és beszélni, Visky Kitelepítése mégis a szabadságról szól
Foglyok tanították meg járni és beszélni, Visky Kitelepítése mégis a szabadságról szól

Visky András Kitelepítés című könyve egyrészt családtörténet egy kisfiú szemszögéből, akit kétévesen édesanyjával, Visky Júliával és hét testvérével kitelepítenek a Duna-deltával határos Bărăgan sztyeppe egyik lágerébe, majd a Lăteşti lágerbe, miután a református lelkész édesapát, Visky Ferencet bebörtönzik. Másrészt „az Istennel való megjegyzettség története” – ahogyan azt a szerző vele készített interjúnkban megfogalmazta. Leginkább azonban egy elemi – zsigeri – példázat hitről, szeretetről és szabadságról, szétszóratásról és egybegyűjtésről, csupa olyan fogalomról, ami egyben érzet is, és amit elmagyarázni hívőként a nem hívőnek tulajdonképpen lehetetlen. De ha bárki mostantól megkérdezné, mit jelent hinni, azt válaszolhatjuk, olvassa el a Kitelepítést, ami most a hét könyve.

Tovább olvasok

A regény alapját az otthon és az apa elvesztése, valamint a gyerekkori lágerbeli emlékek adják, amiben biblikus narratíva keveredik az elbeszélő hangján testvérei, valamint az édesanya és a család hű segítője, az önkéntes fogságot választó Nényu történeteivel. A regény egy megrendítő történelmi helyzetben mesél egyfelől a kitelepítésről, száműzöttségről és a semmiben lebegésről, másfelől a család, a szeretet és a gondviselés megtartó erejéről. 

Visky András: Van, amikor az Isten egy elveszett gyermek
Visky András: Van, amikor az Isten egy elveszett gyermek

Az 1956-os forradalom után Visky András református lelkész édesapját huszonkét év börtönre és teljes vagyonelkobzásra ítélték, édesanyját – hét gyermekükkel együtt – kitelepítették a Duna-deltával határos Bărăgan sztyeppe egyik lágerébe, majd a Lăteşti lágerbe. Kitelepítés című regényének alapját az otthon és az apa elvesztése, valamint  a gyerekkori lágerbeli emlékei adják, melyben biblikus narratíva keveredik az elbeszélő hangján testvérei, valamint az édesanya és a család hű segítője, az önkéntes fogságot választó székely nő történeteivel.  A regény egy megrendítő történelmi helyzetben mesél egyfelől a kitelepítésről, száműzöttségről és a semmiben lebegésről, másfelől a család, a szeretet és a gondviselés megtartó erejéről. Szabadságról, elveszettségről, Isten arcairól és az egyházak történelmi felelősségéről is beszélgettünk.

Fotó: Valuska Gábor

Tovább olvasok

A szerző szerint a Kitelepítés „az Istennel való megjegyzettség története” – ahogyan Visky vele készített interjúnkban megfogalmazta.

A tagolásában és ritmusában is a Bibliára emlékeztető regény bár egyfajta hitről szóló példázatként is működik, elsősorban mint szépirodalmi alkotás értékes és érdekes.

Olyan szöveg, amely folyamatos és tágas párbeszédben áll a Szentírással, amely az egyetlen könyve volt a családnak a kitelepítés során, mégis a legemberibb rétegeinket éri el és mozgatja meg.

Visky András és Tompa Andrea beszélgetését teljes egészében meghallgathatod most Spotifyon. és Podbeanen. A beszélgetésről szóló beszámolónkat pedig elolvashatod ITT

Borítóképünkön: Visky András az őszi Margó fesztiválon. Fotó: Nagy Attila/MÜPA

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Visky András: Csak szabad emberek tudnak a szabadságért harcolni

A Margón mutatták be vasárnap Visky András Kitelepítés című önéletrajzi regényét. A szerzőt Tompa Andrea kérdezte, a beszélgetés során szó esett a vers és próza határán egyensúlyozó regény formanyelvi kérdéseiről, Isten humoráról, az apa hiányáról és hideg kérdéseiről.

...
Kritika

Foglyok tanították meg járni és beszélni, Visky Kitelepítése mégis a szabadságról szól

Visky András Kitelepítés című könyve egyrészt családtörténet egy kisfiú szemszögéből, akit kétévesen édesanyjával, Visky Júliával és hét testvérével kitelepítenek a Duna-deltával határos Bărăgan sztyeppe egyik lágerébe. Másrészt „az Istennel való megjegyzettség története” is. A Kitelepítés a hét könyve.

...
Nagy

Visky András: Van, amikor az Isten egy elveszett gyermek

Az 1956-os forradalom után Visky András református lelkész édesapját huszonkét év börtönre és teljes vagyonelkobzásra ítélték, édesanyját – hét gyermekükkel együtt – kitelepítették a Duna-deltával határos Bărăgan sztyeppe egyik lágerébe, majd a Lăteşti lágerbe. Kitelepítés című regényének alapját az otthon és az apa elvesztése, valamint a gyerekkori lágerbeli emlékei adják, melyben biblikus narratíva keveredik az elbeszélő hangján testvérei, valamint az édesanya történeteivel. 

A hét könyve
Kritika
A Tél Szokcsóban nem a beteljesülés regénye, hanem az áthidalhatatlan távolságoké
...
Panodyssey

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

"A szépirodalom persze az ember, nem a környezet nagy kérdéseit taglalja – mindazonáltal környezetünk nemcsak hogy nem elhanyagolható, hanem sok esetben minket meghatározó dolgok összessége, amelyek funkcióval való megtöltése képes színesíteni, mélységgel megtölteni az irodalmi alkotásokat. Elvégre tárgyaink és tereink mi magunk vagyunk: nincs civilizáció, ha mi, emberek nem alakítjuk környezetünket." Borda Réka Tárgydilemmák című esszésorozatának következő részében azt vizsgálja, hogyan és miért hiányzik a materialitás irodalmunkból.

...
Kritika

A Tél Szokcsóban nem a beteljesülés regénye, hanem az áthidalhatatlan távolságoké

Emberek és kultúrák közötti távolságokról, a hiányról, a megszállottságot súroló vonzalomról és a mérgező szépségkultuszról is mesél a francia-dél-koreai Elisa Shua Dusapin 2016-os, első regénye. Ez a hét könyve.

Szerzőink

...
Borda Réka

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

...
Ruff Orsolya

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

...
Kolozsi Orsolya

Az izlandi Dan Brownt keresték, ezért megírta első krimijét Lilja Sigurðardóttir

Még több olvasnivaló
...
Nagy

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

A Dreher bejáratott márkanév Magyarországon, a mögötte meghúzódó család- és cégtörténet pedig legalább annyira színes, szerteágazó és fordulatokkal teli, mint az elmúlt durván kétszáz év magyar történelme. Iglódi Csaba első regénye, a Dreher-szimfónia négy tételben meséli el az egymást követő generációk felemelkedését.

...
Nagy

Gurubi Ágnes: Kőr Dáma

Gurubi Ágnes a Szív utca című regényével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozatának ez a harmadik része.

...
Kritika

Levélfolyamból bontakozik ki a Kner család megrázó és felemelő története

A magyar történelem egyik legtragikusabb korszaka elevenedik meg a Magvetőnél megjelent könyv lapjain, és a családregényszerű szövetet kirajzoló epizódok arról győznek meg, hogy kivételes szellemi és érzelmi kohézió fogta össze a Kner család egymást követő nemzedékeit.

...
Nagy

Pléh Csaba életútja a soha el nem fogyó kíváncsiság története

 A pszichológus-nyelvész a Magvető Kiadó Tények és tanúk sorozatában most megjelent Árnyak lapjain saját élettörténetét, tudományos pályafutását, és ezen keresztül a korszak pszichológiai és a nyelvészeti tudományos világát is bemutatja, miközben annak kiemelkedő alakjairól (munkatársairól, barátairól) is portrékat rajzol.

...
Nagy

Pam Jenoff a Covid alatt értette meg, hogyan változhat meg radikálisan az élet egy másodperc alatt

Pam Jenoff a kilencvenes évek közepén Krakkóban kezdett el dolgozni diplomataként, ahol többek között a holokauszttal kapcsolatos ügyeken, a zsidó tulajdon visszaállításán dolgozott. Szoros kapcsolat alakult ki közte és az idős túlélők között, történelmi fikciós regényeit a tőlük hallott történetek inspirálják. Interjú.

...
Nagy

Behrouz Boochani: Kurd vagyok. Az ellenállás az identitásom része

Behrouz Boochani iráni kurd újságíróként dolgozott, mikor menekülni kényszerült, majd illegális bevándorlóként éveket töltött embertelen körülmények között egy ausztrál börtöntáborban. A Margó előtt beszélgettünk a kurd ellenállásról, az iráni tüntetésekről, a börtöntábor rendszeréről, kontrollról és migrációról is. Interjú.

...

Szabó Magda egész életében hitt a nagy történetekben

...

Závada Péter: A szövegekbe visszavonulás is politika

...

Pál Sándor Attila: Kiküldtek a József Attila-óráról, mert fantasyt olvastam

...

Trianonból a magyar gyárosok profitáltak, mert nem volt román üzleti elit