Visky András 1957-ben született Marosvásárhelyen. Amint azt megírta a Kitelepítés című Margó-díjas regényében is, mindössze kétéves volt, amikor édesanyjával, Visky Júliával és hét testvérével kitelepítették a Duna-deltával határos Bărăgan sztyeppe egyik lágerébe, majd a Lăteşti lágerbe, miután a református lelkész édesapját, Visky Ferencet bebörtönözték.
Az 1956 utáni politikai tisztogatásoknak áldozatul esett édesapa 1964-ben szabadult, és ekkor Visky András is hazatérhetett kényszerlakhelyéről édesanyjával és a testvéreivel. Családjának meghurcolásának története később fontos ihletője lett, a gyerekként átéltekkel több művében is foglalkozott.
Író, dramaturg, egyetemi docens
Visky 1976-ban, Nagyváradon érettségizett, majd Temesváron tanult tovább, ahol 1982-ben szerzett mérnöki diplomát. 1989-ben Kolozsvárra költözött, a Korunk szerkesztője lett,
1999-től 2009-ig pedig a Koinónia Könyvkiadó igazgatójaként és főszerkesztőjeként dolgozott.
Emellett 1990 óta dramaturgként tevékenykedik a Kolozsvári Állami Magyar Színházban, amelynek jelenleg a művészeti aligazgatója is. Mindezeken túl a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Színházi Tanszékén tanít.
Pályája során nagy nevű rendezők sorával dolgozott együtt. A Kolozsvári Állami Magyar Színháznál több mint 40 előadás létrejöttében vett részt dramaturgként, drámáit pedig magyar, román és amerikai színpadokon is bemutatták.
„Az Istennel való megjegyzettség története”
Visky dramaturgi tevékenysége és írásművészete, különösen a diktatúra megaláztatásai közepette hitben megélt szeretet erejét, a megingathatatlan emberi tartás és a magyar identitás megőrzését például állító remekműve, a Kitelepítés című regénye elismeréseként 2023-ban Kossuth-díjat kapott.
2022 őszén megjelent könyvvel mi is sokat foglalkoztunk (interjúnk, podcast, a margós könyvbemutatóról készült beszámoló), 2023-ban pedig az év legjobb könyve lett a Kitelepítés a Könyvesen, illetve elnyerte a Margó-díjat is.
Az önéletrajzi regény hatalmas közönségsikert aratott és a kritikusok is méltatták. A könyv népszerűsége azóta töretlen, tavaly év végén bemutatták a belőle készült színpadi adaptációt. Ahogyan az író a vele készített interjúnkban megfogalmazta, ez a regény „az Istennel való megjegyzettség története”.
A próza és korábbi formái
„Egyetlen könyvként gondoltam rá, és egyetlen könyvként született meg” – mondta a Könyves Magazinnak az alkotói folyamatról Visky egy korábbi interjúban. „Regényt akartam írni, ez fontos, mert a regény világszerű műfaj. Márpedig engem egy gulág típusú láger rekonstrukciója érdekelt, mert ez a gulágtapasztalat formált engem. Az írás során az vált felszabadító felismeréssé számomra, hogy a munka elvégzése önmagában lélektapasztalat,
és amennyiben nem jutok el a nyilvánosság előtt vállalható könyvig, még mindig jól jártam.”
Aki ismeri Visky András más műveit, találkozhatott a témával korábban is, azonban az író eddig más műfajokban, más keretben fogalmazta meg saját sorsának, saját családjának történetét. Gondolhatunk Júlia című monodrámájára, de színházelméleti munkát is írt barakkdramaturgia tematikában.
Kritikánkban azt írtuk a Kitetepítésről, hogy „Olyan szöveg, amely folyamatos és tágas párbeszédben áll a Szentírással, amely az egyetlen könyve volt a családnak a kitelepítés során, mégis a legemberibb rétegeinket éri el és mozgatja meg”.
Közreműködnek:
Anya – Varga Lili
Angyal – Blaskó Borbála
narrátor – Visky András
ének, gitár – Balla Gergely
moderátor – Valuska László
Nyitókép: Valuska Gábor
