A kamaszkor minden lehetséges értelemben a szélsőségek kora

A kamaszkor minden lehetséges értelemben a szélsőségek kora

Vekerdy Tamás tavalyi halála óta foglalkoztat a gondolat, hogy mi lesz a mostani és a jövőbeni szülőkkel és gyerekeikkel, akik már nem lesznek “Vekerdy-generációk”. Gyerekkoromat passzívan végigkísérték a Nők Lapja-cikkek, bár abból az időből főleg az illusztrációk maradtak meg. Aztán az egyetemi keretek között arra sem emlékszem, hogy egyszer is hallottam volna a nevét, de olvastam tőle és voltam több előadásán. Most meg, mikor végre a szó legtávolibb értelmében, de “kollégáknak” nevezhetném magunkat, újra csak passzívan lehet itt. Egyrészt vállaltan elfogultan, másrészt azért az objektív szakmai nézőpontra is törekedve mondom, hogy remélem, még nagyon sokat fogjuk őt újraolvasni, újrahallgatni. Szükségünk van rá.

Fotó: Valuska Gábor

Jakobovits Kitti | 2020. szeptember 03. |

Kamaszkor körül című könyve idén, 34 évvel az eredeti kiadás után jelent meg újra a Kulcslyuk Kiadónál. Joggal merülhet fel a kérdés, hogy meddig marad aktuális egy nevelési szemléletmód, főleg egy olyan világban, ahol minden rohamléptekben változik, a gyerekneveléshez pedig különösen mindenki ért. Hát, Vekerdy Tamás vagy meghaladta a korát, vagy örökérvényű gondolatai voltak, mert ha ugyan a szituációk, és a mai családokat és benne a fiatalokat érő környezeti ingerek változtak is, amit a szülő-gyerek kapcsolatról és a felnőtté válás lelki folyamatairól ír, azok, úgy gondolom, még mindig érvényesek. 

Vekerdy Tamás
Kamaszkor körül
Kulcslyuk Kiadó, 2020

A könyv alapja egy 1981-ben vetített televíziós sorozat, amiben a szakemberek egymással, szülőkkel, és ami kiemelten fontos, kamaszokkal beszélgettek a kamaszokról. A fiatalok először történeteket meséltek magukról, szüleikről, és az őket foglalkoztató kérdésekről, majd el is játszottak néhány olyan jelenetet, ami számukra fontos eseményről szólt. Majd ezekről a jelenetekről indult beszélgetés a nézőkkel, köztük gyerekekkel, szülőkkel, tanárokkal és más szakemberekkel. Az adások - majd később a könyv fejezeteinek - címe négy olyan “vádpont” lett, amit az elmesélt/eljátszott történetek alapján a kamaszok sokszor megkapnak: 

  1. Hazudik
  2. Lusta
  3. Szemtelen
  4. Szerelmes

Ezek azért súlyos címkék, és bárki, aki volt kamasz (ugye), emlékezhet, hogy valamikor, valamilyen formában egyiket-másikat ő is megkapta. Ugyanakkor emlékezhet arra is, hogy ezek nem ilyen egyszerű és kizárólagos kategóriák, hogy jóval több lehet (van) a fiatal fejében, mint hogy arra elég legyen annyit mondani, hogy hazudik, lusta, szemtelen vagy szerelmes. Éppen ezért a fejezetcímekben a szavak kérdőjelet kaptak maguk mögé, kifejezve azt, hogy 

nyitottan és elfogadóan forduljunk a serdülőkor zavaros lelki világa felé,

adjuk meg az esélyt, hogy a fiatalok nem csupán haszontalan lustaságok, hanem komolyabb lelki folyamatok is zajlanak bennük, amikkel néha nem is a szülőnek a legnehezebb megbirkózni, hanem nekik  maguknak. 

Vekerdy Tamás: Magyarországon folyton hazudunk a gyerekeknek - Könyves magazin

Fotós: Valuska Gábor Sokat szerepelt a televízióban, a rádióban, nyilatkozott számtalan lapnak, publikált megszámlálhatatlan könyvet. A nagyközönség elsősorban az aggódó vagy épp érdeklődő szülők leveleire válaszoló pszichológusként ismerte meg, aki szinte egy teljes szülői generációt vezethetett a gyereknevelés rögös útján.

Tehetetlen tehetségek és tehetséges tehetetlenek

A kamaszkor minden lehetséges értelemben a szélsőségek kora. Az identitás kialakulásának egy olyan időszaka, amikor az embert mind kívülről, mind belülről folyamatos, egymásnak ellentmondó ingerek érik, amik között próbál eligazodni, egyensúlyt teremteni, vagy legalább kibírni őket. “A kamasz átérzi hirtelen kibomló szellemi, testi-lelki képességeit, és ugyanakkor átéli azt is, hogy ezeket még nem tudja megvalósítani, nem tudja beleönteni az életbe. Tehetséges és tehetetlen…” Egyszerre akar láthatatlan lenni, beleolvadni a környezetébe és kitűnni abból, egyszerre teszi fel és ijed meg a kérdéstől, hogy normális-e, és örül a gondolatnak, hogy talán nem az, és ő más, mint a többiek. Egyszerre érzi magát a világ urának, bármire képes zseninek, és egy mindenben tehetségtelen, ügyetlen kisgyereknek. Egyszerre akar őszintének lenni, és csak az igazat hallani és mondani, és mindent azonnal elérni, ha kell, még hazugság árán is. “Ezekben a kettős vagy még több ellentétet sűrítő gondolatokban tulajdonképpen igazság fogalmazódik meg. Ahol élet van, ott ellentét van - egymásnak feszülő, feloldhatatlan ellentmondások vannak, melyeket el kell viselni, és újra és újra összhangba kell őket hozni, hogy aztán újra szétbomoljanak, és újabb erőfeszítéssel megint összhangba kerüljenek egymással.”

Élettani lustaság

Kamaszkorban rengeteg olyan változáson megy át az ember, ami nagymértékben megviselheti őt nemcsak lelkileg, de testileg is. “Ennek az életkornak - a kamaszkornak - van egy olyan fajta lustasága, heverészési igénye, pihenésvágya, alvásszükséglete, amelyik élettanilag indokolt, megalapozott”.

Amikor egy nyár alatt 15 centit nőnek a srácok, az szeptemberben az iskolába visszatéréskor persze vicces, de valószínűleg az a nyár cseppet sem volt fájdalommentes a számukra. Amikor a lányok havonta felmentést kérnek tesióráról, az nem feltétlenül azért van, mert nem akarnak mozogni és inkább beszélgetnének a folyosón. Aznap lehet, hogy még az ágyból kikelni és bejutni az iskolába is kihívás volt. Ez csak néhány igen konkrét példa, és a könyv is hoz hasonlókat, ugyanakkor azt is fontos megérteni, hogy vannak esetek, amikor nem ilyen egyértelmű a biológiai ok, a fiatal mégis fáradt, és motiválatlannak, lustának tűnik. Ez nem azt jelenti, hogy valóban az, nagy valószínűséggel áll valami mögötte, csak talán még ő maga sem tudja, hogy mi.

A másik, amivel gyakran összekeverjük a lustaságot, az a merengés.

Az, a gyerekben még meglévő képesség, amire egyébként a felnőttek lassan iparágakat építenek és kisebb vagyonokat költenek, például a mindfulness és a slow mozgalmak égisze alatt. Ők még tudnak látszólag nem csinálni semmit, és itt fontos szó a látszólag. “Ilyenkor olyan dolgot csinál, mint kisgyerekkorában, amikor mesét hallgatott, vagy játszott. Belső képeket készít, s ezekben merül el. Látja maga előtt, hogy mit is beszélgetett a barátjával vagy barátnőjével, hogy hogyan néztek rájuk a fiúk, erre ők mit szóltak, és hogy lehetett volna ő, ha már akkor eszébe jut, ami csak itthon jutott eszébe, hogy… A pszichológiában van egy szó erre a belső képkészítésre, erre a nappali álmodozásra. Ezt úgy hívják, hogy elaboráció. Ez a latin szó feldolgozást jelent. Nagy lelki feszültséget, indulatokat, vágyakat lehet újra és újra feldolgozni, értékes és hasznos munkaenergiát adó módon - így.” 

Ilyenkor közel sem arról van szó, hogy a gyerek nem csinál semmit, mert nincs látható jele, hisz még egy könyv vagy telefon sincs a kezében. Épp ellenkezőleg, ilyenkor megpihen, befelé figyel, feldolgoz és tulajdonképpen gyógyítja magát.

Vitatkozom, tehát vagyok

A kamaszokra sokszor mondják, hogy csak a vita kedvéért vitatkozik, és hogy tiszteletlen, szemtelen és cinikus a felnőttekkel szemben. Valójában itt is többről van szó, mint egyszerű dackorszakról vagy lázadásról. A kamasz az értékekért és a véleményekért vitatkozik, oly módon keresi a sajátjait, hogy a másokét teszi próbára. “Azért kételkedik és azért vitatkozik, mert saját hitét keresi. [...] Ki akarja próbálni az érveket - ki akarja próbálni a hiteket -, ki akarja próbálni az embereket. Így érik meg majd önálló gondolkodásra.”

Vekerdy azt is hangsúlyozza, hogy az erőteljes testi változások mellett robbanásszerű szellemi érés is jellemzi ezt a korszakot. “A kamasz egyszer csak hihetetlenül élesen kezdi látni önmagát és környezetét.” Észreveszi a körülötte élő felnőttek tulajdonságait [...]. Ugyanakkor: őszinte. És tetszeleg ebben az őszinteségben. Megmondja, amit lát, szüleiről, tanárairól, és néha nem is csak egyszerűen élesen látja a környezetében élő embereket, hanem szinte karikatúraszerűen.”

Ez az éleslátás párosul az érték- és értelemkereséssel, így pedig máris megkapjuk a vitákat, megkérdőjelezéseket, és a talán néha helytelenül értelmezett szemtelenséget.

Az 5. fejezet

A könyv tartalmaz egy ötödik fejezetet, ami bizonyos értelemben az első négy “vádpontot” is magába foglalja, ugyanakkor sokkal inkább a kamasz szemszögéből teszi fel a kérdést: Ki vagyok én?

Az erre az életkorra jellemző felfokozott megismerés-igény talán mondhatjuk, hogy az önismeretben csúcsosodik ki. Ebbe futnak bele a kapcsolatok, akár szerelmi, akár baráti, ebbe fut bele az “állandó” vitatkozás és értékkeresés, ebbe fut bele a lustaságnak tűnő befelé figyelés, és ebbe fut bele a határkijelölés gyanánt használt hazugság is.

A könyv, és általában is a szerző igyekszik felhívni a szülők figyelmét arra, hogy hol van az ő felelősségük a gyermekük fejlődésében, és rávilágítani arra, hogy az éremnek mindig (minimum) két oldala van.

Szándékosan írtam fejlődést a nevelés helyett. Ugyanis Vekerdy szerint “a kamaszt csak kamaszkora előtt lehet és kell nevelni. Kamaszkorú gyerekeinkkel szemben mi, felnőttek, azt hiszem, már csak úgy viselkedhetünk, mint a jó tréner. A jó tréner, aki elengedi a sportolót, hogy most már egyedül ugorjon, egyedül lengjen, de azért még ott áll mögötte, mellette, és mielőtt lezuhanna, mielőtt karját törné, bokáját ficamítaná, el tudja kapni egy mozdulattal.”

Ugyanakkor nem gondolom, hogy kifejezetten a szülőknek és a felnőtteknek szól ez a könyv, sőt. Fontosnak tartom, hogy maguk a kamaszok is olvassák, vagy olvassanak hasonlót. Hiszen róluk szól, velük történik, és így az ő kérdéseikre is válaszolhat. A szülő-gyerek párbeszéd is tisztább, kiegyensúlyozottabb lehet, ha mindkét fél olvas “szakirodalmi hátteret”. A kamaszkorral nehéz mit kezdeni, olyankor is, amikor benne van az ember, és olyankor is, amikor bizonyos mellékszereplőként, szülőként, tanárként kíséri azt. De szerencsére van nekünk egy Vekerdy Tamásunk, akinek a könyvei ilyenkor segíthetnek minket.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

4 izgalmas könyv az afférokról és a hűtlenségről

Nemrég írtunk Esther Perel Affér, avagy gondoljuk újra a hűtlenséget című könyvéről. Most négy olyan könyvet ajánlunk, amiben megjelenik a hűtlenség, a féltékenység, és még számos olyan dolog, ami egy affér velejárója. 

...
Nagy

A megcsalás mindenkinek mást jelent

A pár- és pszichoterapeuta Esther Perel Affér című könyvében hűtelnségről, monogámiáról és a politikailag inkorrekt féltékenységről írt. Ebben a pillanatban is megcsalnak valakit.

...
Nagy

A könyvek akkor is ott vannak neked, mikor semmi más nem segít

Laura Freemant, a The Times, Sunday Times, Spectator és a Daily Telegraph újságíróját 14 évesen diagnosztizálták anorexiával. Egy év szigorú ágynyugalom és egy évtizednyi felépülési időszak követte. Gyógyulása történetét 2018-ban írta meg The Reading Cure címmel

A hét könyve
Kritika
A rózsák sem gyógyítják meg a lelket és a farkat
...
Szórakozás

Székely Kriszta 8 évesen egy Offenbachban játszott, most rendezett egyet

Több mint 25 év után tűzte ismét műsorra a Magyar Állami Operaház Jacques Offenbach operáját, a Hoffmann meséit. Székely Kriszta rendezővel a próbafolyamat kihívásairól, a kettős szereposztás különlegességéről, és saját Offenbach-kötődéseiről is beszélgettünk.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

„Olyan vagyok, mint egy függő, az írás az ajzószerem”

Jón Kalman Stefánsson és Sigrídur Hagalín Björnsdóttir az izlandi irodalom aktuálisan legizgalmasabb power couple-ja, az őszi Margón az új regényeik mellett a versekről és a hiányzó apafigurákról beszélgettünk velük. Közben kiderült, miért okosabbak a könyvek, mint az íróik, és miért igazi történetmesélő nép az izlandi.

...
Kritika

Nem az életkorunk, hanem a stigmatizáció ellen kellene küzdenünk

Hogyan érhető el a kiegyensúlyozott időskor? Milyen folyamatok zajlanak bennünk az életközép során és utána? Miért szükséges mindenképpen szembemenni az életkorral kapcsolatos előítéletekkel, az ageizmussal? Ezeket a kérdéseket járja körbe Tisza Kata új könyve, amelynek témája a szerethető öregedés.

...
Nagy

Kreatív Európa: Megunt szerelmek, kihűlt kapcsolatok Ciprustól Norvégiáig

Sorozatunkban ezúttal szerelmi csalódások, párkapcsolati unalom, kihűlt házasságok és újrakezdés a téma más-más perspektívából, különböző stílusban, Európa legjobb kortárs szerzőinek tollából.

...
Nagy

Karen Dionne: Sokaknak lehetett már dolga pszichopatával anélkül, hogy tudtak volna róla

A lápkirály leányának írója, Karen Dionne az új regényében, A bűnös nővérben a gyermekkori pszichopátiát a családtagok nézőpontjából vizsgálja. A szerzőt inspirációkról, motivációkról, váltott nézőpontokról és a pszichopátiáról kérdeztük.

...
Alkotótárs

André Ferenc: Antropocén ima [Mastercard® – Alkotótárs]

Czakó Zsófia és André Ferenc nyerte az első alkalommal átadott Mastercard® – Alkotótárs ösztöndíjat. Levelezésbe kezdtek, aminek negyedik darabját olvashatjátók most, mégpedig André Ferenctől.

...
Kritika

Annie Ernaux irodalmi fényképalbumba sűrítette az élet illékonyságát

„Eltűnik majd az összes kép” – ezzel a mondattal nyit Annie Ernaux Évek című könyve, amely akár egy régi fényképalbum, úgy tárja elénk egy élet szakaszainak változásait és az elmúlt évtizedek nagy korszakváltó pillanatait. A kortárs francia irodalom egyik legjelentősebb írójának rendhagyó önéletírása a hét könyve. 

Gyerekirodalom
...
Szívünk rajta

Hagyományos és kortárs népmesék az év utolsó napjaira

Az év utolsó, hosszúra nyúlt estéi tökéletesek a nagy közös mesélésekre, ezért most olyan könyveket választottunk a Szívünk rajta matricásai közül, amelyek a hagyományos vagy újramesélt népmesék közül válogatnak.

...
Gyerekirodalom

Zalán Tibor a Mesemúzeum új kulcsőre

Zalán Tibor személyében november 27-én új kulcsőrt avatnak a Mesemúzeumban.

...
Szívünk rajta

Mourlevat a fekete humort franciás könnyedséggel elegyíti

Jean-Claude Mourlevat könyveiben nem riad vissza a szokatlan vagy épp meghökkentő témaválasztástól, a Szívünk rajtában a hónap könyvének választott Putifár tanár úr visszavág is egy nyugdíjba vonult tanár bosszújáról szól. A kötet László Kinga fordításában és Rofusz Kinga illusztrációival jelent meg magyarul – a fordítót a könyvről és az íróról, az illusztrátort pedig a Putifár képi világáról faggattuk.

Olvass!
...
Beleolvasó

Visszaveheti valaki a saját történetét a rózsák erejével?

"Danyi Zoltán megírta az év legszebb és leginkább embert próbáló regényét, amiről sokan le fogják írni, hogy olyan, mint egy rózsa: kívülről gyönyörű, de ahogy a szirmokon túl nézünk, úgy vesszük észre, milyen titkokat rejt" - írtuk A rózsákról, amely a rózsákon keresztül a családról, a túlélésről és a háborúról is szól. Olvass bele!

...
Könyves Advent

A kamasz lányokhoz szólnak Takács Zsuzsa versei

"Mert ami volt egyszer, örökké létezik!/ Ha megszületünk – örök életre születünk." A Spirálfüzet versei kamaszokhoz, főként kamasz lányokhoz szólnak. Testvérféltékenység, út- és kiútkeresés, szorongás és játékosság izgalmas keveréke a Takács Zsuzsa költészetéből ismerős fanyar, precíz, ironikus nyelven. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Mi volt a magyar irodalom legbunkóbb beszólása?

Vajon elszavalta-e Petőfi a Nemzeti dalt 1848. március 15-én? Honnan származik az Arany Jánosnak tulajdonított mondás, hogy „gondolta a fene”? A Margó-díjas irodalomtörténész, Milbacher Róbert új könyvének célja népszerűsíteni az irodalomtörténeti szakma megállapításait, legújabb eredményeit egy-egy rejtélyen keresztül. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Gabriel García Márquez Macondójában sosem akar elállni az eső

A világ legszebb vízihullája Gabriel García Márquez novelláiból válogat, történeteiben pedig különcök és átlagemberek végtelenül szomorú, teljesen hihetetlen és nagyon ismerős történeteit követhetjük nyomon.

...
Beleolvasó

Esterházy Miklós mesés történetei kalauzolnak el az Öreghegyen

Mintha Lázár Ervin varázslatos világát idézné Esterházy Miklós történetfüzére: meséi gyerekeknek és olyan felnőtteknek szólnak, akik nem felejtették el teljesen, hogy ők is voltak gyerekek. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Knausgard a tetűről, a magányról és Van Gogh-ról is ír új könyvében

A magyar olvasók idén vehették kezükbe Karl Ove Knausgard nagyszabású Harcom című sorozatának záró darabját, most pedig egy újabb KOK-széria indul, ez az Évszakok. Olvassatok bele az Őszbe!

Hírek
...
20/21

20/21

...
Nagy

„A világjárvány rákényszerített minket arra, hogy kicsit megálljunk”

...
Szórakozás

Harlan Coben világában a múlt mindenkit utolér

...
Könyves Advent

Dickens levélben panaszkodott egy neki rendezett, karácsonyi előtti vacsoráról

...
Könyves Advent

10 világirodalmi újdonság, amivel nem lőhetsz mellé karácsonykor

...
Hírek

Ők hárman vannak még versenyben a Horváth Péter Irodalmi Ösztöndíjért

...
Hírek

Mary Shelley otthonában nem találunk sötét romantikát, de így is érdemes beköltözni

...
Szórakozás

Offenbach, West Side Story, PUF, Bálnadal, Volt egy ház [Programajánló]

...
Nagy

5 könyv, amiben van valami japán