A kamaszkor minden lehetséges értelemben a szélsőségek kora

A kamaszkor minden lehetséges értelemben a szélsőségek kora

Vekerdy Tamás tavalyi halála óta foglalkoztat a gondolat, hogy mi lesz a mostani és a jövőbeni szülőkkel és gyerekeikkel, akik már nem lesznek “Vekerdy-generációk”. Gyerekkoromat passzívan végigkísérték a Nők Lapja-cikkek, bár abból az időből főleg az illusztrációk maradtak meg. Aztán az egyetemi keretek között arra sem emlékszem, hogy egyszer is hallottam volna a nevét, de olvastam tőle és voltam több előadásán. Most meg, mikor végre a szó legtávolibb értelmében, de “kollégáknak” nevezhetném magunkat, újra csak passzívan lehet itt. Egyrészt vállaltan elfogultan, másrészt azért az objektív szakmai nézőpontra is törekedve mondom, hogy remélem, még nagyon sokat fogjuk őt újraolvasni, újrahallgatni. Szükségünk van rá.

Fotó: Valuska Gábor

Jakobovits Kitti | 2020. szeptember 03. |

Kamaszkor körül című könyve idén, 34 évvel az eredeti kiadás után jelent meg újra a Kulcslyuk Kiadónál. Joggal merülhet fel a kérdés, hogy meddig marad aktuális egy nevelési szemléletmód, főleg egy olyan világban, ahol minden rohamléptekben változik, a gyerekneveléshez pedig különösen mindenki ért. Hát, Vekerdy Tamás vagy meghaladta a korát, vagy örökérvényű gondolatai voltak, mert ha ugyan a szituációk, és a mai családokat és benne a fiatalokat érő környezeti ingerek változtak is, amit a szülő-gyerek kapcsolatról és a felnőtté válás lelki folyamatairól ír, azok, úgy gondolom, még mindig érvényesek. 

Vekerdy Tamás
Kamaszkor körül
Kulcslyuk Kiadó, 2020

A könyv alapja egy 1981-ben vetített televíziós sorozat, amiben a szakemberek egymással, szülőkkel, és ami kiemelten fontos, kamaszokkal beszélgettek a kamaszokról. A fiatalok először történeteket meséltek magukról, szüleikről, és az őket foglalkoztató kérdésekről, majd el is játszottak néhány olyan jelenetet, ami számukra fontos eseményről szólt. Majd ezekről a jelenetekről indult beszélgetés a nézőkkel, köztük gyerekekkel, szülőkkel, tanárokkal és más szakemberekkel. Az adások - majd később a könyv fejezeteinek - címe négy olyan “vádpont” lett, amit az elmesélt/eljátszott történetek alapján a kamaszok sokszor megkapnak: 

  1. Hazudik
  2. Lusta
  3. Szemtelen
  4. Szerelmes

Ezek azért súlyos címkék, és bárki, aki volt kamasz (ugye), emlékezhet, hogy valamikor, valamilyen formában egyiket-másikat ő is megkapta. Ugyanakkor emlékezhet arra is, hogy ezek nem ilyen egyszerű és kizárólagos kategóriák, hogy jóval több lehet (van) a fiatal fejében, mint hogy arra elég legyen annyit mondani, hogy hazudik, lusta, szemtelen vagy szerelmes. Éppen ezért a fejezetcímekben a szavak kérdőjelet kaptak maguk mögé, kifejezve azt, hogy 

nyitottan és elfogadóan forduljunk a serdülőkor zavaros lelki világa felé,

adjuk meg az esélyt, hogy a fiatalok nem csupán haszontalan lustaságok, hanem komolyabb lelki folyamatok is zajlanak bennük, amikkel néha nem is a szülőnek a legnehezebb megbirkózni, hanem nekik  maguknak. 

Vekerdy Tamás: Magyarországon folyton hazudunk a gyerekeknek - Könyves magazin

Fotós: Valuska Gábor Sokat szerepelt a televízióban, a rádióban, nyilatkozott számtalan lapnak, publikált megszámlálhatatlan könyvet. A nagyközönség elsősorban az aggódó vagy épp érdeklődő szülők leveleire válaszoló pszichológusként ismerte meg, aki szinte egy teljes szülői generációt vezethetett a gyereknevelés rögös útján.

Tehetetlen tehetségek és tehetséges tehetetlenek

A kamaszkor minden lehetséges értelemben a szélsőségek kora. Az identitás kialakulásának egy olyan időszaka, amikor az embert mind kívülről, mind belülről folyamatos, egymásnak ellentmondó ingerek érik, amik között próbál eligazodni, egyensúlyt teremteni, vagy legalább kibírni őket. “A kamasz átérzi hirtelen kibomló szellemi, testi-lelki képességeit, és ugyanakkor átéli azt is, hogy ezeket még nem tudja megvalósítani, nem tudja beleönteni az életbe. Tehetséges és tehetetlen…” Egyszerre akar láthatatlan lenni, beleolvadni a környezetébe és kitűnni abból, egyszerre teszi fel és ijed meg a kérdéstől, hogy normális-e, és örül a gondolatnak, hogy talán nem az, és ő más, mint a többiek. Egyszerre érzi magát a világ urának, bármire képes zseninek, és egy mindenben tehetségtelen, ügyetlen kisgyereknek. Egyszerre akar őszintének lenni, és csak az igazat hallani és mondani, és mindent azonnal elérni, ha kell, még hazugság árán is. “Ezekben a kettős vagy még több ellentétet sűrítő gondolatokban tulajdonképpen igazság fogalmazódik meg. Ahol élet van, ott ellentét van - egymásnak feszülő, feloldhatatlan ellentmondások vannak, melyeket el kell viselni, és újra és újra összhangba kell őket hozni, hogy aztán újra szétbomoljanak, és újabb erőfeszítéssel megint összhangba kerüljenek egymással.”

Élettani lustaság

Kamaszkorban rengeteg olyan változáson megy át az ember, ami nagymértékben megviselheti őt nemcsak lelkileg, de testileg is. “Ennek az életkornak - a kamaszkornak - van egy olyan fajta lustasága, heverészési igénye, pihenésvágya, alvásszükséglete, amelyik élettanilag indokolt, megalapozott”.

Amikor egy nyár alatt 15 centit nőnek a srácok, az szeptemberben az iskolába visszatéréskor persze vicces, de valószínűleg az a nyár cseppet sem volt fájdalommentes a számukra. Amikor a lányok havonta felmentést kérnek tesióráról, az nem feltétlenül azért van, mert nem akarnak mozogni és inkább beszélgetnének a folyosón. Aznap lehet, hogy még az ágyból kikelni és bejutni az iskolába is kihívás volt. Ez csak néhány igen konkrét példa, és a könyv is hoz hasonlókat, ugyanakkor azt is fontos megérteni, hogy vannak esetek, amikor nem ilyen egyértelmű a biológiai ok, a fiatal mégis fáradt, és motiválatlannak, lustának tűnik. Ez nem azt jelenti, hogy valóban az, nagy valószínűséggel áll valami mögötte, csak talán még ő maga sem tudja, hogy mi.

A másik, amivel gyakran összekeverjük a lustaságot, az a merengés.

Az, a gyerekben még meglévő képesség, amire egyébként a felnőttek lassan iparágakat építenek és kisebb vagyonokat költenek, például a mindfulness és a slow mozgalmak égisze alatt. Ők még tudnak látszólag nem csinálni semmit, és itt fontos szó a látszólag. “Ilyenkor olyan dolgot csinál, mint kisgyerekkorában, amikor mesét hallgatott, vagy játszott. Belső képeket készít, s ezekben merül el. Látja maga előtt, hogy mit is beszélgetett a barátjával vagy barátnőjével, hogy hogyan néztek rájuk a fiúk, erre ők mit szóltak, és hogy lehetett volna ő, ha már akkor eszébe jut, ami csak itthon jutott eszébe, hogy… A pszichológiában van egy szó erre a belső képkészítésre, erre a nappali álmodozásra. Ezt úgy hívják, hogy elaboráció. Ez a latin szó feldolgozást jelent. Nagy lelki feszültséget, indulatokat, vágyakat lehet újra és újra feldolgozni, értékes és hasznos munkaenergiát adó módon - így.” 

Ilyenkor közel sem arról van szó, hogy a gyerek nem csinál semmit, mert nincs látható jele, hisz még egy könyv vagy telefon sincs a kezében. Épp ellenkezőleg, ilyenkor megpihen, befelé figyel, feldolgoz és tulajdonképpen gyógyítja magát.

Vitatkozom, tehát vagyok

A kamaszokra sokszor mondják, hogy csak a vita kedvéért vitatkozik, és hogy tiszteletlen, szemtelen és cinikus a felnőttekkel szemben. Valójában itt is többről van szó, mint egyszerű dackorszakról vagy lázadásról. A kamasz az értékekért és a véleményekért vitatkozik, oly módon keresi a sajátjait, hogy a másokét teszi próbára. “Azért kételkedik és azért vitatkozik, mert saját hitét keresi. [...] Ki akarja próbálni az érveket - ki akarja próbálni a hiteket -, ki akarja próbálni az embereket. Így érik meg majd önálló gondolkodásra.”

Vekerdy azt is hangsúlyozza, hogy az erőteljes testi változások mellett robbanásszerű szellemi érés is jellemzi ezt a korszakot. “A kamasz egyszer csak hihetetlenül élesen kezdi látni önmagát és környezetét.” Észreveszi a körülötte élő felnőttek tulajdonságait [...]. Ugyanakkor: őszinte. És tetszeleg ebben az őszinteségben. Megmondja, amit lát, szüleiről, tanárairól, és néha nem is csak egyszerűen élesen látja a környezetében élő embereket, hanem szinte karikatúraszerűen.”

Ez az éleslátás párosul az érték- és értelemkereséssel, így pedig máris megkapjuk a vitákat, megkérdőjelezéseket, és a talán néha helytelenül értelmezett szemtelenséget.

Az 5. fejezet

A könyv tartalmaz egy ötödik fejezetet, ami bizonyos értelemben az első négy “vádpontot” is magába foglalja, ugyanakkor sokkal inkább a kamasz szemszögéből teszi fel a kérdést: Ki vagyok én?

Az erre az életkorra jellemző felfokozott megismerés-igény talán mondhatjuk, hogy az önismeretben csúcsosodik ki. Ebbe futnak bele a kapcsolatok, akár szerelmi, akár baráti, ebbe fut bele az “állandó” vitatkozás és értékkeresés, ebbe fut bele a lustaságnak tűnő befelé figyelés, és ebbe fut bele a határkijelölés gyanánt használt hazugság is.

A könyv, és általában is a szerző igyekszik felhívni a szülők figyelmét arra, hogy hol van az ő felelősségük a gyermekük fejlődésében, és rávilágítani arra, hogy az éremnek mindig (minimum) két oldala van.

Szándékosan írtam fejlődést a nevelés helyett. Ugyanis Vekerdy szerint “a kamaszt csak kamaszkora előtt lehet és kell nevelni. Kamaszkorú gyerekeinkkel szemben mi, felnőttek, azt hiszem, már csak úgy viselkedhetünk, mint a jó tréner. A jó tréner, aki elengedi a sportolót, hogy most már egyedül ugorjon, egyedül lengjen, de azért még ott áll mögötte, mellette, és mielőtt lezuhanna, mielőtt karját törné, bokáját ficamítaná, el tudja kapni egy mozdulattal.”

Ugyanakkor nem gondolom, hogy kifejezetten a szülőknek és a felnőtteknek szól ez a könyv, sőt. Fontosnak tartom, hogy maguk a kamaszok is olvassák, vagy olvassanak hasonlót. Hiszen róluk szól, velük történik, és így az ő kérdéseikre is válaszolhat. A szülő-gyerek párbeszéd is tisztább, kiegyensúlyozottabb lehet, ha mindkét fél olvas “szakirodalmi hátteret”. A kamaszkorral nehéz mit kezdeni, olyankor is, amikor benne van az ember, és olyankor is, amikor bizonyos mellékszereplőként, szülőként, tanárként kíséri azt. De szerencsére van nekünk egy Vekerdy Tamásunk, akinek a könyvei ilyenkor segíthetnek minket.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

4 izgalmas könyv az afférokról és a hűtlenségről

Nemrég írtunk Esther Perel Affér, avagy gondoljuk újra a hűtlenséget című könyvéről. Most négy olyan könyvet ajánlunk, amiben megjelenik a hűtlenség, a féltékenység, és még számos olyan dolog, ami egy affér velejárója. 

...
Nagy

A megcsalás mindenkinek mást jelent

A pár- és pszichoterapeuta Esther Perel Affér című könyvében hűtelnségről, monogámiáról és a politikailag inkorrekt féltékenységről írt. Ebben a pillanatban is megcsalnak valakit.

...
Nagy

A könyvek akkor is ott vannak neked, mikor semmi más nem segít

Laura Freemant, a The Times, Sunday Times, Spectator és a Daily Telegraph újságíróját 14 évesen diagnosztizálták anorexiával. Egy év szigorú ágynyugalom és egy évtizednyi felépülési időszak követte. Gyógyulása történetét 2018-ban írta meg The Reading Cure címmel

A hét könyve
Kritika
Az undor kitörölhetetlenül ott van férfi és nő kapcsolatában
...
Nagy

Tizenegyes - Mit olvas az író? Halász Rita

Tizenegy kérdés az olvasásról. Ezúttal Halász Rita (Mély levegő) válaszolt.

Még több olvasnivaló
...
Kritika

James Patterson és J.D. Barker első közös krimijükben rögtön bevágják az olvasót a mélyvízbe

A madártollas gyilkosságokban a nyomok minduntalan egyfelé mutatnak, és a mocskos kis titkok szép lassan mind napvilágra kerülnek.

...
Nagy

Királynak lenni sosem volt életbiztosítás

Király! – A magyar uralkodók véresen komoly históriája címmel írt könyvet a magyar királyokról Benedek Szabolcs. Interjúnkban szóba került az uralkodással járó kockázat, a nők szerepe és a Trónok harca, és kiderült az is, vajon melyik királyunkat mellőzi az utókor emlékezete.

...
Nagy

A pandémia alatt csak a pandémiáról lehet írni?

Milyen lesz az életünk, ha egyszer vége lesz a pandémiának? Mennyire lesz hangsúlyos a vírus és a karantén témája az irodalomban később? Ezeket a kérdéseket járták körbe a Dekameron-projekt című novelláskötet bemutatóján. 

...
Kritika

Jü Hua regénye megmutatja, milyen volt az élet fél évszázada Kínában

Kína egyik legismertebb kortárs írójának könyve egy kínai parasztember tragédiákkal teli életének bemutatása. Az Élni az elmúlt idő, a vissza nem térő ifjúság, az elherdált lehetőségek, az elveszített családtagok, a keserves tapasztalatok derűs, belenyugvó, mégis torokszorító összegzése.

...
Nagy

Simon Stålenhag: A technológia a túlélés eszköze lehet, de meg is ölhet minket

Kérdeztük a műveiben fellelhető gyerekkori emlékekről, arról, hogy lehet valami egyszerre retro és futurisztikus, hogyan kapcsolódik könyve az E.T-hez és azt is megtudhatjuk, szerinte mi kell ahhoz, hogy megbirkózzunk a klímaváltozással. Interjú.

...
Nagy

Sorsválasztás az irodalomban – Könyves válaszok Popper gondolataira

Az életünk determináltságát, az irányításban nekünk jutó részt vizsgálta Popper Péter Hogyan választunk magunknak sorsot? című könyve, a témában ugyanakkor rengeteg szépirodalmi mű is íródott, ezek közül mutatunk meg most párat!

Gyerekirodalom
...
Szívünk rajta

Szívünk rajta: egy vicces, ördögi történet lett a hónap könyve

A Szívünk rajta független szakértői minden hónapban megneveznek egy kiemelkedő alkotást: a program szakmai zsűrije ezúttal Ecsédi Orsolya Meleg a helyzet! című könyvét választotta.

...
Gyerekirodalom

Animációs film készülhet az Apufából

Összesen 42 alkotásnak szavazott meg támogatást a napokban a Nemzeti Filmintézet, így animáció készülhet Kolozsi László Apufa című gyerekkönyvéből is.

...
Gyerekirodalom

A középsulis lány milliárdos lesz, csak előtte meg kell fejtenie egy rejtélyes ház titkait

Az Örökösök viadala bár címében kissé Suzanne Collins sorozatát idézi, cselekménye inkább olyan, mintha a Neveletlen hercegnőt egy merész mozdulattal a Tőrbe ejtve filmmel mosták volna össze. Ha lehántjuk a tini szappanoperás sallangokat, mindenesetre egy jó kis nyomozós-rejtvényfejtős ámokfutást kapunk. U18.

Olvass!
...
Beleolvasó

A kutya és az ember kapcsolata egyszerre különleges és ősi

Van valami igazi, valami ősi, bölcs és gyönyörű az állat és az ember kapcsolatában - állítja Tor Age Bringsvaerd Vau című könyvében, amely a kutyát övező mítoszokra, mesékre és különös hagyományokra koncentrál - mutatunk egy részt belőle!

...
Beleolvasó

Ilyen volt Magyarország 2008-ban

Mesterházi Mónika új versekötete, a Nem félek a rendszerváltás után újabb rendszerbe zökkenő magyar viszonyokról mesél. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Egy nyakék még a 19. században is fel tudta forgatni az ember életét

Rose Tremain új könyvében egy fiatal nő változtatni akar az életén, és ki akar törni a kisvárosi közegből, mert azt gondolja, többre és másra hivatott. Olvassatok bele A kegyelem szigetei című regénybe!

...
Beleolvasó

Steven Spielberg megvette Richard Osman krimijének filmjogait

Május elején érkezik magyarul Richard Osman debütáló regénye, A csütörtöki nyomozóklub, amely 2020 egyik legnagyobb krimi szenzációja volt. 

...
Beleolvasó

Egy közszereplőnek tudomásul kell vennie, hogy foglalkoznak vele

Görög Ibolya könyve a közéleti szereplők megkerülhetetlen műve, és azoknak biztosít támpontokat, akiknek a mindennapjait a nyilvános szereplés tölti ki.

...
Beleolvasó

Boccaccio klasszikusa ihlette a modern Dekameron-projektet

Margaret Atwood, Mona Awad, Tommy Orange, Edwidge Danticat vagy David Mitchell - csak néhány név azok közül, akik igent mondtak a New York Times felkérésére, és vállalták, hogy történeteket írnak a koroanvírus-járvány idején. Ez lett a Dekameron-projekt - mutatunk belőle egy részletet!

Hírek
...
Alkotótárs

Mastercard® Alkotótárs: új alkotói ösztöndíj indul el

...
Hírek

Ottlik-másolattal és fantasztikus családi fotókkal érkezik az Esterházy-különszám!

...
Hírek

Putyinnak ajánlaná az új könyvét Ken Follett

...
Hírek

David Attenborough elmeséli, mi történt a természettel, míg mi karanténban ültünk

...
Hírek

Bookline: Orvos-Tóth, Kepes és Matthew McConaughey a top3-ban

...
Hírek

Jól halad az Esterházy-könyvek feldolgozása

...
Beleolvasó

Az osztálytalálkozónál hazugabb műfaj nem létezik

...
Hírek

Egy felmérés szerint a többség nem ért egyet Tóth Krisztinával Az arany ember ügyében

...
Hírek

Luisellinek adták ki magukat a csalók, rengeteg pénzt kaszáltak