Sally Rooney: Baráti beszélgetések
Sally Rooney egyszerűen és tisztán ír minden olyan helyzetről, amellyel bármely olvasó maga is találkozhat az élete során. A Baráti beszélgetések (olvass bele ITT) középpontjában a fiatal főszereplő, Frances és egy házas színész, Nick (kezdetben) titkos viszonya áll. Habár a történetet elsősorban Frances nézőpontjából ismerjük meg, ahogy halad a könyv, fokozatosan kirajzolódik Nick története, valamint Melissáé, a feleségé is.
Számomra kiemelkedő rész volt a könyvben a levél, amit Melissa ír Francesnek, miután fény derül az afférra. Ebből megismerhetünk egy olyan narratívát, ami erőteljesen szemben áll a fiatal, önmagát és szeretetet, megértést kereső, talán kicsit naiv, de mindenképp sebzett lány narratívájával. Ez a nézőpont egy régóta házasságban élő, már racionálisan gondolkodó, önmagát, a párját és a világot jól ismerő nő nézőpontja.
Sally Rooney az y-generáció félelmeinek mélyére fúrt - Könyves magazin
Hogy lehet, hogy sokszor még a tehetséges, okos, szorgalmas fiatalok sem találják az életcéljukat? Mi okozza a huszonévesek elveszettségét, magányát, intimitástól való félelmét? Ezekre a kérdésekre kereste a választ Sally Rooney debütáló regénye, a Baráti beszélgetések, amely a Normális emberek sikere után végre magyarul is megjelent, és amely - ahhoz hasonlóan - a szerelem témáján keresztül boncolgatja az y-generáció félelmeit, életérzését.
Szakmai szemmel azt hangsúlyoznám,hogy milyen eltérő reakciók érkezhetnek az emberektől egy affér hallatán. A kialakulásában, a titkolásában, az évődésben, habár könnyű azonosulási pontokat találni, sok újdonság vagy különlegesség nincsen. Ami a megszokottól eltérő, ezáltal új gondolatokat ébreszthet bennünk, az, hogy mi van az affér után.
Szabó Magda: Az őz
Encsy Eszter története sokkal több, mint egy szerelmi háromszög története. A 250 oldalas belső monológ egy olyan önpusztító életstratégiáról szól, ami a gyermekkorban szerzett sérelmekből és szeretethiányból táplálkozik. Összekeveredik benne a felnőtt viselkedés és a gyermeki gondolkodás, aminek a szerelmi és más érzelmi kapcsolatok látják kárát.
A könyv egyik fő kérdése a viszonyunk a párunk korábbi kapcsolataihoz. Érett személyiségről tanúskodik, ha el tudjuk fogadni, hogy korábban mást is szeretett, ugyanakkor ez ritkán működik a legkisebb megingás nélkül. A történetben nagyon hangsúlyosan megjelenik, de bizonyos formában biztosan sokan találkoztunk a múltra féltékeny emberekkel.
Fontos megérteni, hogy Eszter nem direkt femme fatale, nem tudatosan mozgatja maga körül a szálakat, csak hiányoznak olyan kompetenciái, amik az egészséges kötődéshez szükségesek. Pszichológus szemmel ez az egyik különlegessége a könyvnek, hogy a sebzettség további sebeket ejt maga körül, és a korai rossz élmények mennyire rá tudják nyomni a bélyegüket a saját boldogságunkra a további felnőtt életünkben is. Megmutatja, hogy hogyan kerülhetünk a saját önsorsrontó spirálunkba, és hogy milyen nehéz kilépni abból.
Bíró-Balogh Tamás: Ha nem volnátok ti - Kosztolányi Dezső utolsó szerelmei
Kosztolányi életéről és szerelmi kapcsolatairól sokat tudtunk, azonban Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész a könyv elkészítéséhez végzett kutatásai során fedezte fel, hogy majdnem 20 évig egy harmadik nőnek is helye volt a híres író szívében. Ez új fordulatot adott az amúgy is szövevényes történetben.
Ha a Baráti beszélgetésekben az afférhoz vezető összes utat ismerhetjük meg, akkor ebben a könyvben egy komplett autóstérképet találunk. Már a könyv fejezetei is úgy tagolódnak, mint “a Dezső-változat”, “a Mária-változat”, “az Anna-változat”.
Az igazi Édes Anna 20 évig nagyon fontos szerepet játszott Kosztolányi életében - Könyves magazin
Harmos Ilona és Kosztolányi Dezső Kosztolányi Dezső utolsó szerelmei alcímmel november közepén jelenik meg az a kötet, amelyben Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész nemcsak a nagybeteg író-költő utolsó, eddig ismert szerelmének portréját vázolja fel, de a kutatásai során felmerült új szempont alapján további adalékkal bővítette a már ismert Kosztolányi-életrajzot.
A könyv egyik különlegessége, hogy megláthatjuk, hogyan hatottak ezek a viszonyok Kosztolányi munkásságára, hogyan jelentek meg azokban a művekben, amelyeket szinte mindannyian ismerünk. A másik pedig a végén található levelezés az eredeti kézírásokkal, jeligékkel, vallomássokkal és fenyegetésekkel.
Szakmailag azt emelném ki, ami Esther Perel egyik fontos állítása is, hogy az affér soha nem csak két emberről szól, hanem sok-sok ember szövevényes hálózatáról, és a két félen kívül az őket körülvevő legkülönbözőbb emberek történetére is hatással van. Ez a könyv feltárja a Kosztolányit körülvevő személyek életét is, és igyekszik megmutatni, hogy ki mit és hogyan észlelt az ő kapcsolataiból.
Háy János: Házasságon innen és túl
Háy János novellái a nagy kedvenceim személyesen és szakemberként is. A történetei hihetetlenül “életszagúak”. Sokszor érzem azt, hogy egyszerre váltanak ki örömöt és szomorúságot, de nem a sírva röhögés, inkább a könnyezve mosolygás értelmében. Könnyű magunkra találni bennük, és könnyű magunkba építeni az üzenetüket.
A Házasságon innen és túl című kötete budapesti és a főváros környéki hétköznapi történeteket tartalmaz. A fókuszában férfiak és nők, fiatalok és idősek vanank, valamint az őket összekötő összes fajta kapcsolat. Természetesen afférok és viszonyok is szép számmal.
Háy János: Ez még szerető, az már feleség, ez még feleség, az már szerető - Könyves magazin
Új novellákkal és egy drámával egészült ki Háy János Házasságon innen és túl című kötete, amely a tavasszal megjelent Hozott lélek párdarabja. A decemberre várható elbeszéléskötetben valós történeteket mesél el a szerző: házasságokat, szétesett kapcsolatokat, megalázott feleségeket és szeretetlenségben élő férjeket. A szűkszavú novellák kerülik a felesleges magyarázkodást, a felesleges írói futamokat.
Terápiás értelemben is nagy érdeme a kötetnek a sokszínűség és az elfogadó nézőpont. A szerző nem igazán ítélkezik a szereplők felett, tegyenek azok bármit. Csak megmutatja őket minden hibájukkal, esendőségükkel és sebezhetőségükkel. Ez pedig fontos szempont annak érdekében, hogy az olvasásban teret adhassunk a saját véleményünknek és saját értékrendszerünknek.
