Gyerekként olyan családban, olyan otthonban nőttem fel, ahol minden mindig makulátlanul tiszta volt. Anyukám jóformán egymaga tartotta fenn ezt a rendet, amin még mi, örökké morzsázók, játszótérről homokot behordók és játékokat előlhagyók sem tudtunk kifogni. Amikor nagyobb lettem, sokat segítettem a házimunkában, de soha nem tudtam olyan eredményt elérni, mint anyukám, és felnőttként sem tudom reprodukálni azt a tisztaságot, amihez hozzá voltam szokva, bármennyire is igyekszem. Ezért előfordul, hogy komoly feszültséget okoznak bennem az itthoni állapotok. Ehhez képest a mostani hétvégén a rendrakás stresszforrásból átalakult valamiféle pozitív erőforrássá, ami nagyon meglepett.
Mivel próbáltam megérteni, mi zajlik bennem, miféle inverz Hamupipőke-metamorfózison megyek keresztül, két dolgot tettem: egyrészt kérdezgetni kezdtem a barátnőimet, hogy náluk mi a helyzet a rendrakással, másrészt elkezdtem utánaolvasni a rend és a káosz témájának. A körinterjúm során az derült ki, hogy nem vagyok egyedül, szinte mindenki több időt tud most szánni a házimunkára, mint általában, és sokaknak most arra is jut energiája, hogy olyan dolgokat tegyenek rendbe, amiket már ezer éve halogattak. A kutatásom persze nem reprezentatív, simán elképzelhető, hogy a home office, a non-stop gyerekfelügyelet, a mindennapi főzés, kenyérsütés stb. sok háztartásban a kupleráj, kosz és káosz hármasát hozza el.
Három könyv, ami segít rendet rakni az életedben - Könyves magazin
Régóta tervezed, hogy végre nekifogsz a rendrakásnak és kiselejtezed azt, amire nincs szükséged? Ha igen, ne halogass tovább, hanem vágj bele! Most három olyan könyvet mutatunk, amely segít a harmonikus, rendezett tér kialakításában, és abban, hogy ezáltal jobban érezzük magunkat az otthonunkban.
Amiről be tudok számolni, az a saját esetem. Nálam a rendrakás általában a prioritási listám alján van. Nem azért, mert nem szeretem a rendet és a tisztaságot, hanem mert a hétvégéken fontosabbnak érzem, hogy kiránduljak, hogy meglátogassam a szüleimet, esetleg találkozzak a barátaimmal, mint hogy rendbe rakjam a ruhásszekrényemet vagy kimossam a hűtőt. Most viszont, hogy a nemzetközi helyzet egyre fokozódik (a hazai pedig hatványozottan), elvesztettem mind a külső, globális rendet, mind a belső rendemet. A bizonytalanság és tehetetlenség szintjén pedig egyetlen dolog van, amire hatással tudok lenni: a közvetlen környezetem.
A szerencse az, hogy ez visszahat az emberre: ha rendbe teszed az otthonod, az otthonod is helyretesz téged egy kicsit.
Bevallom őszintén a hétvége tapasztalatai arra sarkalltak, hogy alámerüljek a Marie Kondo-univerzumban, nem is a konkrét praktikái miatt, hanem mert a mögötte lévő ideológia érdekelt. Nagyon érdekes jelenségnek tartom ugyanis, hogy valaki éppen a rendrakás témájával futott be és lett világhírű. (A Tiszta örömből hatmillió példány kelt el negyven nyelven. ITT bele tudtok olvasni.) Bár a könyvszelektálási módszerével soha nem fogok egyetérteni, valószínűleg nem hülyeség, hogy ha jó a kapcsolatunk az otthonunkkal, ha megbecsüljük a tulajdonunkban lévő tárgyakat, és olyan eszközök, berendezési tárgyak vesznek körül minket, amik örömet okoznak, jobban fogjuk érezni magunkat. „A legnagyobb változás, amit a rendrakás hoz magával, hogy megtanulod szeretni saját magadat. Amikor rendet teszel, egy kis magabiztosságot nyersz. Elkezdesz hinni a jövőben. A dolgok egyre simábban mennek. Az emberek, akikkel találkozol, változnak. Váratlan dolgok történnek, pozitív értelemben. A változás elkezd felgyorsulni. És elkezded igazán élvezni az életed.” – ígéri a rendrakás nagyasszonya. És ha belelesünk a Netflixen futó, Tidying up című sorozatába, meg is nézhetjük, hogy működik a gyakorlatban, milyen változásokat hoz a MarieKon-módszer.
Marie Kondo: A rendrakás elkötelezettséget kíván - Könyves magazin
Fotó: Ichigo Natsuno Marie Kondo ötéves kora óta bújja a háziasszonyoknak szóló magazinokat. Már ekkor rabul ejtette a jól szervezett terekben rejlő rend és szépség, majd tizenöt évesen úgy döntött: komolyabban is tanulmányozni fogja a rendrakás művészetét. A saját hálószobájával kezdte, majd a testvérei szobájával folytatta.
Van egyébként egy másik bestseller is, amely bár más aspektusból, de szintén a káosz elkerülését tette meg központi témájává és ezzel nagyon sok embert mozgatott meg. Jordan B. Peterson a 12 szabály az élethez című könyve a maga szigorú (és kissé kioktató módján) azt akarja megtanítani, hogy milyen módszerekkel tudunk rendet teremteni az életünkben. „A rend és a káosz a jin és a jang a híres taoista szimbólumban: két összefonódott kígyó. A rend a fehér, maszkulin kígyó; a káosz a fekete, feminin ellenpár. A fekete pont a fehérben – és a fehér a feketében – az átalakulás lehetőségére utal: amikor a dolgok biztosnak tűnnek, az ismeretlen akkor is megjelenhet, váratlanul és lehengerlően. Fordítva pedig, amikor minden reménytelennek tűnik, új rend emelkedhet fel a katasztrófából és káoszból.” – vallja a pszichológus-bestsellerszerző.
Úgy tűnik a rendrakás ma szó szerinti és átvitt értelemben is rengeteg embert érdekel.
12 szabály, hogy ne fulladjon káoszba az életed - Könyves magazin
Jordan B. Peterson kanadai klinikai pszichológus, a Torontói Egyetem pszichológia tanszékének professzora. Szakterülete a szociál- és személyiségpszichológia, és kiemelten foglalkozik a vallási és ideológiai hit pszichológiájával is, valamint a személyiség és a teljesítmény értékelésével és fejlesztésével. Jordan B. Peterson: 12 szabály az élethez 21.
Ahogy azonban ő is írja, a rend és a káosz nem egymást kizáró dolgok, hanem olyanok, amik mindig együtt vannak jelen. Ahogy egyszer Balassa Péter mondta egy nagyon izgalmas interjúban: „Egyszerre van mindig a válság meg a rend: nem lehet őket szétszakítani.” Ha ez igaz, a felfordulást legyőzni nem lehet, egy dolgot azonban tehetünk még az ilyen nehéz időkben is, hogy javítsunk kicsit a világ egyensúlyi helyzetén: söpörgethetünk a saját házunk táján, és reménykedhetünk abban-hogy előbb-utóbb globálisan is helyreáll a rend.
