A Tanácsköztársaság története velünk él a vitáinkban, az előítéleteinkben

A Tanácsköztársaság története velünk él a vitáinkban, az előítéleteinkben

A Tanácsköztársaság 133 napjának történetét dolgozta fel legújabb könyvében Hatos Pál. A Rosszfiúk világforradalma (olvass bele ITT) felvillantja, milyen történelmi események előzték meg Kun Béláék uralmát, bemutatja a proletárdiktatúra kulcsszereplőit, de ugyanilyen figyelmet fordít azokra is, akiknek nevét nem jegyezte fel az utókor. Hatos Pál könyve azt bizonyítja, hogy ez a korszak nem pusztán „egy kicsúszó lábjegyzet”, hanem tele van ellentmondásos, és további kutatásra váró részletekkel. Az online könyvbemutatón a szerzővel Ablonczy Balázs beszélgetett, mi pedig pontokba szedtük a legérdekesebb megállapításokat.

Ruff Orsolya | 2021. március 17. |
Hatos Pál
Rosszfiúk világforradalma - Az 1919-es Magyarországi Tanácsköztársaság története
Jaffa, 2021, 608 oldal
-
  • A címben szereplő rosszfiúk kifejezés Karinthy Frigyestől származik, az író Szamuely Tibort és Kun Bélát jellemezte így egy krokiban, és ezzel a cikkel vette védelmébe a Szabó Dezsővel vitába keveredett Kosztolányit. Szabó Dezső amúgy bőszen kikelt a kommün ellen, holott annak idején ő is jelentett meg a kommünt éltető cikkeket, sőt az utolsó napon is felvette az írói direktóriumtól járó vastag borítékot. Kosztolányinak ugyanakkor szintén volt oka elsikálni, mit is csinált 1919 tavaszán a proletárdiktatúrában (Kun Bélánál kilincselt, Marx-fordításokat vállalt, stb.).
  • Hatos Pál azért is választotta a Karinthy-parafrázist, mert kicsit jellemző magyar történet ez – példaként említette azokat az embereket, akik a proletárdiktatúra idején „retekként” viselkedtek, azaz mást mutattak a külvilág felé (kívül piros, belül fehér). Ezeknek az embereknek aztán később mindig magyarázkodniuk kellett.
  • Ablonczy Bálint felelevenítette, hogy Az elátkozott köztársaság könyvbemutatóján az volt az utolsó kérdése Hatos Pálhoz, mikor jön a Tanácsköztársaságról szóló könyve, akkor viszont döbbenetet látott az arcán. Ablonczy hozzátette, hogy szerinte az elmúlt 50 évben nem született ilyen összegzés a Tanácsköztársaságról, de hogyan szánta rá magát az írásra? Hatos Pál válaszában azt mondta, hogy elkapta a gépszíj, nem tudott leállni az olvasással. Már az előző könyvéhez is sok olyan anyagot olvasott, amelyek kapcsolatban voltak a Tanácsköztársasággal, és tudta, hogy 

    összetartozó, ugyanakkor hiányzó történetről

    van szó. Magyarázatként hozzátette, hogy a dualizmus és a Horthy-korszak között ez az időszak mintha „egy kicsúszó lábjegyzetnek” minősülne.
  • „Úgy láttam, és Az elátkozott köztársaság írása megerősített benne, hogy nagyon is dobogós ez a történet”, hiába 133 napról van szó.
  • Habár rendkívül terhelt történésekkel teli a Tanácsköztársaság időszaka, Hatos Pál szerint következményeiben nagyon is velünk él. Példaként elmondta, hogy a 20. század kulturális ikonjai, művészei mind ott voltak az események sűrűjében, és láthatatlan vagy látható bélyegként magukkal vitték ezt a történetet. (Példaként Illyés Gyulát említette, aki mindig visszatért ehhez a korszakhoz.)
  • Bár már sokan kutatják, ennek az időszaknak az emlékezete búvópatakként él: indulatos politikai vitákban biztosan előkerül az egyik oldalon Kun Béla és Szamuely, a másik oldalon pedig Horthy neve („Nem véletlen, hogy

    ellenségeskedésben, acsarkodásban él tovább

    ez a történet”).
  • Hatos Pál úgy látja, sok szempontból felhasználják most is 1919 emlékét, a történésznek viszont úgy kell hozzáállnia, hogy az egyszerű igazságok ritkán működnek az életben („Ennek a bonyolult valóságát kell meglátni”). Példaként Bartók Bélát említette, aki zenei direktóriumot szervezett, és kisöpörte a Zeneakadémiáról a német hatást. Közben pedig írt egy vagány operát (ez volt A csodálatos mandarin), ami ugyanúgy megbotránkoztatta az akkori kölni polgármestert, Konrad Adenauert, mint Révai Józsefet („Sokfajta hatás egyesül ebben a ’19-es rövid történetben.”)
  • Ablonczy Balázs megemlítette, hogy a könyvhöz Hatos Pál felhasználta az 1990 előtt és után keletkezett forrásokat is. Hatos példaként említette az 1920-ban született Fogarassy Lászlót, aki elképesztően pontos tanulmányokat írt a korszak hadtörténetéről („erről a háború utáni háborúról”), és Hajdu Tibor 1969-ben írt első nagymonográfiáját. Külön kiemelte Molnos Péter művészettörténészt, aki elképesztően jó anyagokat adott a nagy magyar műkincsrablásról.
  • 1919-ben ugyanis a korszak megszállott művészettörténészei kirobogtak a nagypolgári otthonokba vagy például a fraknói Esterházy-kastélyba, és rátették kezüket a műkincsekre. Ebből aztán egy szédületes kiállítás nyílt, amelyet Lukács György nyitott meg. Az esemény pikantériáját adta, hogy a műkincs-begyűjtők egyedül Lukács édesapjának gellérthegyi villáját kímélték meg.
  • Hatos Pál kiemelte még Konrád Miklós műveit, akit a 19-20. századi magyar zsidótörténelem egyik legfontosabb kutatójának nevezett: „Ő is átnézte a kéziratot, hiszen az úgynevezett zsidókérdés, a zsidóuralom legendája nagyon is itt van a Tanácsköztársaságban.”
  • A történész azt mondta, picit olyan történelmet szeretne írni, amit nem ír senki más: „Abban a hiszemben élek, hogy a történelem nem ismeret, hanem élmény.” A múltat nem tudjuk a maga teljességében megismerni, a történelem ezért számára nem ismeret, hanem inkább jelenlét.
  • Szerinte jobb arra rádöbbeni, hogy a múlt foglyai vagyunk. 1919 ebben az értelemben biztosan nem zárvány,

    velünk él következményeiben

    , a vitáinkban, az előítéleteinkben: „Nagyon is magyar történet ez.”
  • A Tanácsköztársaság és így a kötet szereplői közül szó esett még Pogány Józsefről, aki például Kosztolányit és Karinthyt kávéztatta a siófoki plázson, miközben hadosztályparancsnok és közoktatásügyi népbiztos volt. Róla írta azt Füst Milán: „Süket volt, mint a párzó állatok”. Hatos Pál szerint ez nyilván hatott rá, amúgy is imádja Füst Milánt, és ha nem lenne benne történészi elővigyázatosság, mindent kritikátlanul átvenne tőle.
  • Szó esett még Verbőczy Kálmán századosról, aki megszervezte a későbbi Székely Hadosztály magvát, és aki azt mondta, neki mindegy, milyen a rendszer, hiszen a haza ellensége mindig az, aki kívülről tör be rá. A proletárdiktatúra után mellőzött, megbélyegzett ember lett belőle, viszont a Tanácsköztársaság idején életre szóló barátságot kötött Lukács Györggyel, aki 1965-ben egyik „legodaadóbb és legbátrabb” harcostársának nevezte (idézet a könyvből).
  • „Örök nagy ragyogás számomra Babits” – mondta Hatos Pál, megemlítve, hogy Babits 1918-ban pacifista volt, majd Lukács győzködte, hogy lépjen be a kommunista pártba, a proletárdiktatúra elején pedig kinevezték egyetemi tanárnak. Babits, ellentétben Szabó Dezsővel, később meg is írta, hogy egy időre beszippantotta a kommunizmus (Magyar költők kilencszáztizenkilencben).
  • A kötet fejezetcímei idézetek, Hatos Pál pedig vadászott ezekre a mondatokra, és azt az illúziót táplálja velük kapcsolatban, hogy összefoglalnak valamit. A Rosszfiúk világforradalma is sűrítése akar lenni annak, hogy ez egy gyászos történet, ami ugyanakkor nincs híján a morbid részleteknek.
  • A Tanácsköztársaság bukásáról szólva megemlítette, hogy a végére teljesen elpárolgott miden társadalmi támogatottsága. Érdekes viszont, hogy senkinek nem volt belső ereje megdönteni a rendszert, kellettek hozzá a románok meg a katonai összeomlás:

    „Az a szomorú, hogy nem a belső ellenállás rogyasztotta össze”.

A teljes beszélgetést itt lehet végignézni:

Nyitókép: Fortepan

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

A Tanácsköztársaság története mélyen meghatározza politikai gondolkodásunkat, megosztja érzelmeinket

Hatos Pál új könyvében arra vállalkozik, hogy mítoszokon innen és túl mutassa be az 1919-es magyarországi Tanácsköztársaság történetét. Olvass bele a Rosszfiúk világforradalma című kötetbe!

...
Hírek

Kosztolányi agárként szaladt, Karinthy az Astoriából szemlélte a történelmet

...
Nagy

Szvoren, Krusovszky, Kötter, Grecsó, Kolozsvár és a 100 éves Tanácsköztársaság - Ilyen volt a Margó negyedik napja!

Hírek
...
Hírek

Rendeld meg a 100 oldalas Esterházy-különszámot és az Ottlik-másolatot!

...
Nagy

Versterápia: „Hosszú nyár volt vagy rövid volt, a juss,/ egy kandallóban ég a július.”

...
Hírek

Járd végig Charles Dickens otthonát szobáról szobára!

...
Nagy

A szépirodalom olvasása szociálisabbá tesz és segíti a szociális érzékenyítést

...
Beleolvasó

A Nobel-díjas Mario Vargas Llosa megírta a guatemalai katonai puccs ördögi részleteit

...
Hírek

Nézz bele a Frida Kahlo műveit összegyűjtő gyönyörű albumba!

...
Hírek

Csak női írók könyveit árusítja egy skót könyvesbolt

...
Hírek

Kazuo Ishiguro és Rachel Cusk is esélyes a 2021-es Booker-díjra

...
Hírek

Dexter 8 év után álnéven tér vissza, de a bűntudat és a gyilkolási vágy a régi

...

Tolkien egy nyelvi ötlettel Atlantiszhoz kötötte A Gyűrűk Ura világát [podcast]

...

A Büszkeség és balítélet nem lányregény, hanem az előítéletesség kritikája[Az Austen-projekt]

...

A rendszer vesztesei: szolgálólányok és hívők [10 perc Könyves]

...

Miért húz be minket még mindig A Szolgálólány meséje? [podcast]

Polc

A fiatalság nem elég a boldogsághoz, a szégyennel és a dühvel meg kell küzdeni

...

Miért pont 999 fiatal, hajadon nőt vittek el először Auschwitzba?

...

Marina Abramović átment a falon, mi pedig beleshetünk a fal mögé

...

Miért csodálkozunk még mindig a hétköznapok abszurditásán?

...
A hét könyve
Kritika
A gyilkos viharra először csak a bolondok figyelnek fel
...
Nagy

Finy Petra: Kék fal [Olimpia]

Július 23-án elkezdődött Tokióban az olimpia, nézők nélkül. Irodalmi játékra hívtuk a kortárs írókat, arra kértük őket, hogy írjanak olyan történeteket, amelyeket az olimpia egy-egy napja, versenyszáma vagy eseménye inspirál. Elsőként Finy Petra Kék fal című írását olvashatjátok. 

Gyerekirodalom
...
Szívünk rajta

Berg Judit már gyerekkorában fantasztikus történetekkel szórakoztatta magát

Berg Judit évek óta az egyik legismertebb és legnépszerűbb hazai gyerekkönyvírónk, mi pedig most összeszedtünk róla öt érdekességet, amelyeket eddig talán nem tudtatok róla.

...
Szívünk rajta

Ezeket a gyerekkrimiket vidd magaddal a nyaralásra!

Ebben a hónapban Berg Judit kamaszkrimije lett a hónap könyve, ez pedig jó alkalmat adott arra, hogy kiválogassunk három nyomozós könyvet a Szívünk rajta matricás kötetei közül.

...
Szívünk rajta

Szívünk rajta: Berg Judit gyerekkrimije lett a hónap könyve

A Szívünk rajta független szakértői minden hónapban megneveznek egy kiemelkedő gyerekirodalmi alkotást: a program szakmai zsűrije ezúttal Berg Judit Keresők című könyvét választotta.