A Tanácsköztársaság története velünk él a vitáinkban, az előítéleteinkben

A Tanácsköztársaság története velünk él a vitáinkban, az előítéleteinkben

A Tanácsköztársaság 133 napjának történetét dolgozta fel legújabb könyvében Hatos Pál. A Rosszfiúk világforradalma (olvass bele ITT) felvillantja, milyen történelmi események előzték meg Kun Béláék uralmát, bemutatja a proletárdiktatúra kulcsszereplőit, de ugyanilyen figyelmet fordít azokra is, akiknek nevét nem jegyezte fel az utókor. Hatos Pál könyve azt bizonyítja, hogy ez a korszak nem pusztán „egy kicsúszó lábjegyzet”, hanem tele van ellentmondásos, és további kutatásra váró részletekkel. Az online könyvbemutatón a szerzővel Ablonczy Balázs beszélgetett, mi pedig pontokba szedtük a legérdekesebb megállapításokat.

Ruff Orsolya | 2021. március 17. |
Hatos Pál
Rosszfiúk világforradalma - Az 1919-es Magyarországi Tanácsköztársaság története
Jaffa, 2021, 608 oldal
-
  • A címben szereplő rosszfiúk kifejezés Karinthy Frigyestől származik, az író Szamuely Tibort és Kun Bélát jellemezte így egy krokiban, és ezzel a cikkel vette védelmébe a Szabó Dezsővel vitába keveredett Kosztolányit. Szabó Dezső amúgy bőszen kikelt a kommün ellen, holott annak idején ő is jelentett meg a kommünt éltető cikkeket, sőt az utolsó napon is felvette az írói direktóriumtól járó vastag borítékot. Kosztolányinak ugyanakkor szintén volt oka elsikálni, mit is csinált 1919 tavaszán a proletárdiktatúrában (Kun Bélánál kilincselt, Marx-fordításokat vállalt, stb.).
  • Hatos Pál azért is választotta a Karinthy-parafrázist, mert kicsit jellemző magyar történet ez – példaként említette azokat az embereket, akik a proletárdiktatúra idején „retekként” viselkedtek, azaz mást mutattak a külvilág felé (kívül piros, belül fehér). Ezeknek az embereknek aztán később mindig magyarázkodniuk kellett.
  • Ablonczy Bálint felelevenítette, hogy Az elátkozott köztársaság könyvbemutatóján az volt az utolsó kérdése Hatos Pálhoz, mikor jön a Tanácsköztársaságról szóló könyve, akkor viszont döbbenetet látott az arcán. Ablonczy hozzátette, hogy szerinte az elmúlt 50 évben nem született ilyen összegzés a Tanácsköztársaságról, de hogyan szánta rá magát az írásra? Hatos Pál válaszában azt mondta, hogy elkapta a gépszíj, nem tudott leállni az olvasással. Már az előző könyvéhez is sok olyan anyagot olvasott, amelyek kapcsolatban voltak a Tanácsköztársasággal, és tudta, hogy 

    összetartozó, ugyanakkor hiányzó történetről

    van szó. Magyarázatként hozzátette, hogy a dualizmus és a Horthy-korszak között ez az időszak mintha „egy kicsúszó lábjegyzetnek” minősülne.
  • „Úgy láttam, és Az elátkozott köztársaság írása megerősített benne, hogy nagyon is dobogós ez a történet”, hiába 133 napról van szó.
  • Habár rendkívül terhelt történésekkel teli a Tanácsköztársaság időszaka, Hatos Pál szerint következményeiben nagyon is velünk él. Példaként elmondta, hogy a 20. század kulturális ikonjai, művészei mind ott voltak az események sűrűjében, és láthatatlan vagy látható bélyegként magukkal vitték ezt a történetet. (Példaként Illyés Gyulát említette, aki mindig visszatért ehhez a korszakhoz.)
  • Bár már sokan kutatják, ennek az időszaknak az emlékezete búvópatakként él: indulatos politikai vitákban biztosan előkerül az egyik oldalon Kun Béla és Szamuely, a másik oldalon pedig Horthy neve („Nem véletlen, hogy

    ellenségeskedésben, acsarkodásban él tovább

    ez a történet”).
  • Hatos Pál úgy látja, sok szempontból felhasználják most is 1919 emlékét, a történésznek viszont úgy kell hozzáállnia, hogy az egyszerű igazságok ritkán működnek az életben („Ennek a bonyolult valóságát kell meglátni”). Példaként Bartók Bélát említette, aki zenei direktóriumot szervezett, és kisöpörte a Zeneakadémiáról a német hatást. Közben pedig írt egy vagány operát (ez volt A csodálatos mandarin), ami ugyanúgy megbotránkoztatta az akkori kölni polgármestert, Konrad Adenauert, mint Révai Józsefet („Sokfajta hatás egyesül ebben a ’19-es rövid történetben.”)
  • Ablonczy Balázs megemlítette, hogy a könyvhöz Hatos Pál felhasználta az 1990 előtt és után keletkezett forrásokat is. Hatos példaként említette az 1920-ban született Fogarassy Lászlót, aki elképesztően pontos tanulmányokat írt a korszak hadtörténetéről („erről a háború utáni háborúról”), és Hajdu Tibor 1969-ben írt első nagymonográfiáját. Külön kiemelte Molnos Péter művészettörténészt, aki elképesztően jó anyagokat adott a nagy magyar műkincsrablásról.
  • 1919-ben ugyanis a korszak megszállott művészettörténészei kirobogtak a nagypolgári otthonokba vagy például a fraknói Esterházy-kastélyba, és rátették kezüket a műkincsekre. Ebből aztán egy szédületes kiállítás nyílt, amelyet Lukács György nyitott meg. Az esemény pikantériáját adta, hogy a műkincs-begyűjtők egyedül Lukács édesapjának gellérthegyi villáját kímélték meg.
  • Hatos Pál kiemelte még Konrád Miklós műveit, akit a 19-20. századi magyar zsidótörténelem egyik legfontosabb kutatójának nevezett: „Ő is átnézte a kéziratot, hiszen az úgynevezett zsidókérdés, a zsidóuralom legendája nagyon is itt van a Tanácsköztársaságban.”
  • A történész azt mondta, picit olyan történelmet szeretne írni, amit nem ír senki más: „Abban a hiszemben élek, hogy a történelem nem ismeret, hanem élmény.” A múltat nem tudjuk a maga teljességében megismerni, a történelem ezért számára nem ismeret, hanem inkább jelenlét.
  • Szerinte jobb arra rádöbbeni, hogy a múlt foglyai vagyunk. 1919 ebben az értelemben biztosan nem zárvány,

    velünk él következményeiben

    , a vitáinkban, az előítéleteinkben: „Nagyon is magyar történet ez.”
  • A Tanácsköztársaság és így a kötet szereplői közül szó esett még Pogány Józsefről, aki például Kosztolányit és Karinthyt kávéztatta a siófoki plázson, miközben hadosztályparancsnok és közoktatásügyi népbiztos volt. Róla írta azt Füst Milán: „Süket volt, mint a párzó állatok”. Hatos Pál szerint ez nyilván hatott rá, amúgy is imádja Füst Milánt, és ha nem lenne benne történészi elővigyázatosság, mindent kritikátlanul átvenne tőle.
  • Szó esett még Verbőczy Kálmán századosról, aki megszervezte a későbbi Székely Hadosztály magvát, és aki azt mondta, neki mindegy, milyen a rendszer, hiszen a haza ellensége mindig az, aki kívülről tör be rá. A proletárdiktatúra után mellőzött, megbélyegzett ember lett belőle, viszont a Tanácsköztársaság idején életre szóló barátságot kötött Lukács Györggyel, aki 1965-ben egyik „legodaadóbb és legbátrabb” harcostársának nevezte (idézet a könyvből).
  • „Örök nagy ragyogás számomra Babits” – mondta Hatos Pál, megemlítve, hogy Babits 1918-ban pacifista volt, majd Lukács győzködte, hogy lépjen be a kommunista pártba, a proletárdiktatúra elején pedig kinevezték egyetemi tanárnak. Babits, ellentétben Szabó Dezsővel, később meg is írta, hogy egy időre beszippantotta a kommunizmus (Magyar költők kilencszáztizenkilencben).
  • A kötet fejezetcímei idézetek, Hatos Pál pedig vadászott ezekre a mondatokra, és azt az illúziót táplálja velük kapcsolatban, hogy összefoglalnak valamit. A Rosszfiúk világforradalma is sűrítése akar lenni annak, hogy ez egy gyászos történet, ami ugyanakkor nincs híján a morbid részleteknek.
  • A Tanácsköztársaság bukásáról szólva megemlítette, hogy a végére teljesen elpárolgott miden társadalmi támogatottsága. Érdekes viszont, hogy senkinek nem volt belső ereje megdönteni a rendszert, kellettek hozzá a románok meg a katonai összeomlás:

    „Az a szomorú, hogy nem a belső ellenállás rogyasztotta össze”.

A teljes beszélgetést itt lehet végignézni:

Nyitókép: Fortepan

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

A Tanácsköztársaság története mélyen meghatározza politikai gondolkodásunkat, megosztja érzelmeinket

Hatos Pál új könyvében arra vállalkozik, hogy mítoszokon innen és túl mutassa be az 1919-es magyarországi Tanácsköztársaság történetét. Olvass bele a Rosszfiúk világforradalma című kötetbe!

...
Hírek

Kosztolányi agárként szaladt, Karinthy az Astoriából szemlélte a történelmet

...
Nagy

Szvoren, Krusovszky, Kötter, Grecsó, Kolozsvár és a 100 éves Tanácsköztársaság - Ilyen volt a Margó negyedik napja!

Hírek
...
Szórakozás

Ezeket a könyvadaptációkat nézzük 2022-ben!

...
Hírek

Az afrikai szerzők domináltak a 2021-es irodalmi díjak nyertesei között

...
Hírek

Könyvesblokk: King, Knausgard, Murakami

...
Hírek

Ma indul az eddigi legnagyobb szabású Harry Potter-kvíz, a Roxforti Házak Bajnoksága

...
Szívünk rajta

Hagyományos és kortárs népmesék az év utolsó napjaira

...
Könyves Advent

A kamasz lányokhoz szólnak Takács Zsuzsa versei

...
Hírek

Pilinszky-verset dolgozott fel a Meg Egy Cukorka

...
Hírek

Az izlandiak még mindig sokat olvasnak, de a statisztikát a nők húzzák fel

...
Nagy

Austen hősnőjének pusztán szórakozás, ami másnak az élet maga [Az Austen-projekt]

...

Hallgass bele Nemes Nagy Ágnes, Lengyel Balázs, Polcz Alaine és Mészöly Miklós levelezésébe!

...

Öreg banda, kiégés és Rómeó + Júlia [10 perc Könyves]

...

Tompa Andrea hóhérokról, Kolozsvárról, az íróvá válásról és az első regényéről

...

A hospice a halál előtti életről szól

Polc

Bartók Imre szürreális szövegtripre viszi a gyanútlan olvasót

...

A kisfiúk, akik páncélt öltöttek, hogy túléljék a gyerekkorukat

...

A hírszerzés világa csodálatos, csak emberek mennek benne tönkre

...

Colson Whitehead új regénye megmutatja, milyen régre nyúlik vissza a Black Lives Matter-mozgalom

...
A hét könyve
Kritika
Annie Ernaux irodalmi fényképalbumba sűrítette az élet illékonyságát
...
Szórakozás

Lady Gaga golyóval tesz pontot a Gucci család botrányos történetének a végére

„Amit meg kell értenie a Guccikkal kapcsolatban, hogy teljesen őrültek, hihetetlenül manipulatívak és nem túl okosak. Muszáj, hogy ők irányítsanak, de amint megszerzik, amit akarnak, tönkre is teszik! Pusztító fajták, ez ilyen egyszerű!”, sommázza a véleményét Paolo Gucci neje, Jenny Garwood a Sara Gay Forden által írt A Gucci-ház című könyvben, amely Ridley Scott filmjét ihlette. Jenny ebben a három mondatban tulajdonképpen nagyszerűen össze is foglalja Scott produkciójának lényegét.

Gyerekirodalom
...
Szívünk rajta

Hagyományos és kortárs népmesék az év utolsó napjaira

Az év utolsó, hosszúra nyúlt estéi tökéletesek a nagy közös mesélésekre, ezért most olyan könyveket választottunk a Szívünk rajta matricásai közül, amelyek a hagyományos vagy újramesélt népmesék közül válogatnak.

...
Gyerekirodalom

Zalán Tibor a Mesemúzeum új kulcsőre

Zalán Tibor személyében november 27-én új kulcsőrt avatnak a Mesemúzeumban.

...
Szívünk rajta

Mourlevat a fekete humort franciás könnyedséggel elegyíti

Jean-Claude Mourlevat könyveiben nem riad vissza a szokatlan vagy épp meghökkentő témaválasztástól, a Szívünk rajtában a hónap könyvének választott Putifár tanár úr visszavág is egy nyugdíjba vonult tanár bosszújáról szól. A kötet László Kinga fordításában és Rofusz Kinga illusztrációival jelent meg magyarul – a fordítót a könyvről és az íróról, az illusztrátort pedig a Putifár képi világáról faggattuk.