„halálomat türelmesen begombolom” – ma lenne 70 éves Sziveri János

A magyar költészet kivételes alakja Sziveri János, akinek szenvedélyes és őszinte, kompromisszumok nélküli lírája valamiféle olyan nyers erőt hordoz, mely a mai napig képes elemi erővel hatni az olvasóra, még akkor is, ha valószínűleg egyre kevesebben olvassák. Születésének hetvenedik évfordulója kiváló alkalom, hogy a magyar költészet történetének egyik igen fontos, emblematikus szerzőjére emlékezzünk.

Vagabund, bölcs és védtelen

„Ilyen fájdalmas pontossággal senki más nem mondja el nemzedékünk traumáit a század utolsó harmadából; ilyen hangnemben senki más nem találta meg a magyar költészetben az avantgárd új elégiáit, a groteszk vers-retorika egyik jelentős újítójaként; hagyomány- és magyarság értelmezése dúlja az avítt, levitézlett sémákat” – mondta róla a tavaly elhunyt Reményi József Tamás, aki a költő gyűjteményes kötetének szerkesztője is volt. Szerinte Sziveriben

Villon vagabundi hontalansága, egy bölcs vénember rezignáltsága és egy kisfiú védtelensége egyszerre koncentrálódott. 

Kétségbeesés és irónia

Görömbei András Napjaink kisebbségi magyar irodalma című művében arról ír, hogy Sziveri Jánost gyakran emlegetik együtt Petri Györggyel és Szőcs Gézával, és kifejti, hogy versei ironikus fordulatokban gazdagok, tele vannak „szarkasztikus elemekkel, kihívóan nyers, depoetizáló, naturalista jellegű kifejezésekkel”. Az ember világban való kiszolgáltatottságának felismerésére megrendül, de „összeomlását nyersen ironikus kacagással, bohóckodással akadályozza meg”. 

az ég lecsúszott mint a gatya
kilátszik a teremtő fara
lemeztelenedtek a fönséges tervek
amiket velünk etetni mertek” (Sziveri János: Terpesz)

Bánsági gyerek

A rövid élet titka életregényem szinopszisa című írásában ezt írja gyerekkoráról, gyökereiről: „Bánáti/bánsági gyerek vagyok, akárcsak Bartók, vagy mondjuk Herzeg Ferenc. Nagybecskerek, ma Zrenjanin mellett születtem, Muzslán, 1954-ben. (…) Az általános iskola elvégzése után a Csontváry képeiről ismert Neretva menti Mosztárba mentem pilótaképző katonai gimnáziumba. A katonai szigor elől menekülni kellett, és a becskereki polgári gimnáziumban folytattam tanulmányaimat. Ott sem fogott sokáig a hely, s elmentem villanyszerelő inasnak. (…) Ekkor már közölte verseimet az Új Symposion, a Híd.”

Már pályája elejétől a legendás újvidéki folyóirat, az Új Symposion köréhez tartozott, később főszerkesztője is lett a lapnak, de 1983 májusában vajdasági kommunista vezetők kezdeményezésére

politikai okokból leváltották, és a mellette kiálló szerkesztőség tagjait is menesztették.

Ezt követően sokáig nem kapott munkát, majd Szabadkára került, ahol színházi dramaturgként folytatta pályáját. Már beteg volt, mikor barátai segítségével Magyarországra települt, Budapesten hunyt el hosszú szenvedés után, mindössze 36 évesen.

Emlékezete

A költő emléke nem veszett ki teljesen a kulturális közbeszédből, hiszen emlékére barátai 1991-ben Budapesten Sziveri János-díjat alapítottak, amelyet 1992-től rendszeresen kiosztanak, legutóbb Fenyvesi Orsolya kapta meg. Emellett Sziveri János Intézet néven kutatóközpont is működik Veszprémben, a költő teljes írói örökségét pedig a  Kertész Imre Intézet gondozza. Portréfilm is készült a szerzőről Sziveri János voltam, ez volt büntetésem címmel, 1997-ben Kécza András rendezésében. 

Mindezek alapján egyetérthetünk Zalán Tiborral, aki így fogalmazSziveri kanonizálódni látszik. Ez pedig azt jelenti, hogy mindinkább kiveszik a köztudatból az a Sziveri-kép, amelyik leginkább lefedi őt magát, és a Sziveri-jelenséget. Emlékének mi sem árt jobban, mint ez az emlékkönyvbe beragasztgatott ilyen-olyan fényképhalmaz”.

Bár emléke él, verseit valószínűleg kevesen olvassák, még azok közül is, akik olvasnak még verseket. Egyik legismertebb költeménye a Bábel, melyet már küzdelmes betegsége tapasztalatairól írt, s melynek részleteiből talán kiderül, milyen elképesztő ereje volt a költészetének és mekkora jelentősége ennek a korán félbeszakadt pályának. Soha nem késő olvasni, felfedezni Sziveri sokak számára ismeretlen, letaglózó hatású verseit.

Bábel

(részlet)

lengő lófejek a csillagok
csörögnek de én csak hallgatok
mint az üvegcse melyhez kavics ha koccan
széttörik bár meg se moccan

édeskés illatok enyvesednek
könnye hullik téli fenyveseknek
piheg a szelíd karácsony
nőm haja akár a bársony

az éjben eső felesel rólam locsog
járdára zuhog csattog a mocsok
ravasz hó helyett a tűk a vatták
életem az ördögöknek adták

erőlködöm emelkedném - nem lehet
rákgyanús maroknyi fekély a lelet
gatya nélkül fetrengek az ágyon
nem is eszem s párnám lehányom

bőröm alá kesztyűs kézzel nyúlnak
elképzelnek ürgének nyúlnak
33 éves lézengő árva apostol
keserű dolgokba megint belekóstol

(...)

megmászom ismét a három emeletet
kihagyva néhány elcsépelt jelenetet
épülök de szellemem tovább rombolom
halálomat türelmesen begombolom

Az éjben eső felesel, rólam locsog -
járdára zuhog, csattog a mocsok.
Lóg az orromból műanyag kábel;
dühöng a szívem, dühöng e Bábel.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Fenyvesi Orsolya kapja idén a Sziveri-díjat

„A költő, meseíró és műfordító Fenyvesi Orsolya kitartóan járja az autonóm költészet útját”, indokolta a döntést a kuratórium.

...
Nagy

Petri György rögeszmésen különbözni akart, radikálisan autonóm személyiség volt

A Kertész Imre Intézetben mutatták be hétfő délután a Petri György különbözése című interjúkötetet, mely egy harminc évvel ezelőtt készült beszélgetéssorozat szerkesztett változata. A teljes terjedelmében eddig még nem publikált sorozatban a beszélgetőtárs Tasi József irodalomtörténész volt, aki 1993 novembere és 1994 februárja között kérdezte a költőt gyerekkorról, szerelemről, költészetről, filozófiáról és politikáról. 

...
Nagy

Szőcs Géza egy bőrdzsekis időutazó, akinek bármikor érvényes a költészete

Szőcs Géza azt kereste, ami a magyar költészetből hiányzott, és a marginalizált mágikum jelentette számára a követendő hagyományt. Az Írók Boltjában mutatták be gyűjteményes kötetét.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Ebben az EU-s országban engedélyezhetik legközelebb az eutanáziát

Újabb ország parlamentjében nyújtottak be olyan törvényjavaslatot, mely az eutanáziát lehetővé tévő gyógyszer engedélyezésére vonatkozik. Könyveket ajánlunk a hír mellé.

...
Zöld

4 könyv azoknak, aki hátat fordítanának a magánynak

Az Egyesült Államokban élő 45 és 65 év közötti emberek jóval magányosabbnak, elszigeteltebbnek érzik magukat egy friss tanulmány szerint, mint európai társaik. 4 könyvet ajánlunk a jobb társas kapcsolatokért.

...
Zöld

Zöld kiadók: Mik azok a környezetbarát betűtípusok?

A világ egyik legnagyobb kiadója, a HarperCollins több ezer fát mentett meg azzal, hogy az utóbbi pár évben apró, zöld szemléletű változtatásokat vezettek be a könyvtervezés terén.

Még több olvasnivaló
...
Podcast

Szexualitás, vagina, szülés – Ott Anna könyvajánlója [Ezt senki nem mondta!]

Ezt senki nem mondta! című podcastunk ötödik vendége Dr. Benkovics Júlia nőgyógyász volt, a beszélgetéshez könyvajánló is tartozik Ott Anna válogatásában.

...
Gyerekirodalom

Roma mesék a gyerekirodalomban – Mi történt az elmúlt években?

Hogyan jelennek meg a roma mesék, karakterek, hagyományok a gyerekeknek szóló kötetekben? Veszprémi Szilveszter költő, irodalmár négy, a közelmúltban megjelent könyvet vizsgált meg.

...
Nagy

Költészet napja – Ismerj meg 6 új verseskötetet és a szerzőiket! [2. rész]

A magyar költészet napja alkalmából készített összeállításunkban 6 frissen megjelent verskönyv szerzőjét ismerhetitek meg, és a köteteikből is mutatunk egy részletet. Kerber Balázs, Láng Orsolya és Takács Nándor válaszai és szövege.

...
Nagy

Eredics Lilla: Balogh Attila versei kitágították az önértelmezés dimenzióját [ROMA IRODALOM]

A Nemzetközi Roma Nap alkalmából írók és kutatók ajánlanak olvasmányokat a roma irodalomból, melyek reflektálnak a reprezentáció kérdéseire is. Eredics Lilla Balogh Attilától ajánlja kedvenc versét.

...
Nagy

Költészet napja – Ismerj meg 6 új verseskötetet és a szerzőiket! [1. rész]

A magyar költészet napja alkalmából készített összeállításunkban 6 frissen megjelent verskönyv szerzőjét ismerhetitek meg, és a köteteikből is mutatunk egy részletet. Lapis József, Rékai Anett és Simon Bettina válaszai és szövege.

...
Nagy

10 videó, amiben cigány írók, költők beszélnek [ROMA IRODALOM]

Szeretet, fájdalom, vér, béklyók, család, idegenség. A Roma Hetek alkalmából összegyűjtöttünk tíz videót, amelyek a roma irodalom kiemelkedő íróit és költőit mutatják be az elmúlt évtizedekből.

...
Nagy

Ayhan Gökhan: A fal című regényben a kívülállóság markánsan képviselteti magát [ROMA IRODALOM]

A Nemzetközi Roma Nap alkalmából írók és kutatók ajánlanak olvasmányokat a roma irodalomból, melyek reflektálnak a reprezentáció kérdéseire is. Ayhan Gökhan Marlen Haushofer egyik regényéről írt.

Szerzőink

...
Valuska László

Kemény Lili: Az életemet nem különösebben tartom érdekesnek

...
Bánhidi Lilla

Bánhidi Lilla: Még másfél nap

...
Ott Anna

Szexualitás, vagina, szülés – Ott Anna könyvajánlója [Ezt senki nem mondta!]

Olvass!
...
Beleolvasó

Az Emberszemlélet humanista filozófiába öltöztetett kézikönyv a fenntarthatóságról

Gazsi Zoltán első könyve életrajzba bújtatott vállalati-impresszionista tankönyv cégvezetésről, fenntarthatóságról, a hétköznapok vidámságáról és a nehéz élethelyzetek túléléséről. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A PTSD-s detektív egy megfojtott nő ügyét próbálja felderíteni ebben a mágikus krimiben

Kocsis Gergely A varjúszellem című regényében közélet és történelem, krimi és horror szálai fonódnak lidérces, felkavaró történetté, melynek legfőbb kérdése, hogy a holtak mentik meg az élőket, vagy fordítva. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A Kovács ikrek regényében az élők gürcölnek, a holtak mulatnak – Olvass bele!

Tovább vinni az évtizedek óta épített családi gazdaságot, vagy meglépni előle? Többek közt erről szól a Kovács ikrek különleges humorú, mágikus realista családregénye. Olvass bele a Lesz majd minden című könyvbe!