2024-ben Fenyvesi Orsolyának ítélték oda a Sziveri János-díjat, melyet az 1990-ben elhunyt vajdasági költő, az Új Symposion folyóirat egykori főszerkesztője, Sziveri János emlékére alapított a Sziveri János Társaság. A díjat 2024. március 26-án adják át a Nyitott Műhelyben.

Fenyvesi Orsolya „experimentális verszajlásai”

Fenyvesi Orsolya 1986-ban született, költő, író, műfordító, szerkesztő. Eddig négy önálló verseskötete (Tükrök állatai, Ostrom, A látvány, Mindig kezdetben) és három saját mesekönyve jelent meg. 2010 óta rendszeresen publikál irodalmi folyóiratokban, 2012 óta fordít angol, német és francia nyelvből. 2017-ben ő ültette át magyarra Anne Carson Vörös önéletrajza című verses regényét, mely a Magvető gondozásában jelent meg. Anne Sexton Élj vagy halj meg című kötetébe is fordított. 2021-ben Szépíró-díjat kapott.

A Sziveri János Társaság kuratóriumának indoklása szerint „a költő, meseíró és műfordító Fenyvesi Orsolya kitartóan járja az autonóm költészet útját.

Versei hol istenkáromlóak, hol istenkeresőek, egyik pillanatról a másikra bevezet az intuíció sűrűjébe.

Nem pusztán a magyar, hanem az általa fordított angolszász líra forrásvidékéből is táplálkozik. Mi mozgatja az experimentális verszajlásait? A látvány, a látvány tagadása, illetve a lehetetlen: a látvány meghaladása. A Föld húsa átalakul mindazzá, amit látunk, írja az egyik versében. Fenyvesi Orsolya költészete kikezdi a látásmódok ideológiai korlátait, kapott is bőven érte hideget, meleget, ám nem hagyta abba. Mert a költészet szenvedély, darabokra szaggat és lángra lobbant. Talán nem véletlen az sem, hogy éppen Fenyvesi Orsolyának köszönhetjük a különös kanadai költőnő, Anne Carson első magyar nyelvű verseskötetét. A Sziveri János-díj méltó kezekbe kerül, jól tükrözi a fiatalon elhunyt Sziveri János munkásságának autonóm és experimentális vonásait.”

Női szerzők elismerése

A SZÍN Szépírók Társasága Női Érdekvédelmi Fóruma 2021-ben kezdte el díjmonitoring programját. Ebben egyrészt azt vizsgálják, hogy a legfontosabb kortárs magyar irodalmi díjakat, alkotói ösztöndíjakat milyen arányban kapják női és férfi szerzők, másrészt azt, hogy a kortárs magyar irodalommal legnagyobb arányban foglalkozó „elit” kiadók mennyi női író, költő kötetét jelentetik meg évente. A legutóbbi felmérésből az derült ki, hogy a korábbi évekhez képest kiugróan megemelkedett a női szerzőségű könyvek aránya – 2023-ban ez 40,74 százalék volt –, ugyanakkor a női szerzők által elnyert szépirodalmi díjak aránya kissé visszaesett, 31,82 százalékra.

Az ösztöndíjak problémájáról egyébként Deres Kornélia írt Irodalom és pénz című esszéjében.