Egyre több a női szerzőségű könyv, a díjak alig győzik követni

Egyre több a női szerzőségű könyv, a díjak alig győzik követni

A SZÍN díjmonitoring program eredményei, 2022-2023

Folytatódik a SZÍN Szépírók Társasága Női Érdekvédelmi Fórumának díjmonitoring programja, amely ezúttal 2022 és 2023 huszonöt legfontosabb kortárs magyar szépirodalmi díjának díjazottjait, a hat legfontosabb szépirodalmi alkotói ösztöndíj nyerteseit, valamint ezen díjak és ösztöndíjak kuratóriumait monitorozta, hogy így nyerjen adatokat arról, hogyan is áll a női szépirodalmi szerzők elismerésének ügye a kortárs magyar irodalomban. Az idei felmérés eredménye szerint a női szerzőknek juttatott díjak aránya tükrözi a fontosabb kiadóknál megjelent női szerzőségű könyvek arányát, ám a díjak és ösztöndíjak transzparenciája az előző mérés óta látványosan romlott.

Fotó: Posztós János

Horváth Györgyi | 2023. december 15. |

Az idei díjmonitoring program a 2022-es és 2023-as év huszonöt legfontosabb kortárs magyar szépirodalmi díjának díjazottjait, a hat legfontosabb szépirodalmi alkotói ösztöndíj nyerteseit, valamint ezen díjak és ösztöndíjak kuratóriumait vizsgálta, és a kapott adatokat azoknak a kortárs magyar (felnőtteknek szóló) szépirodalmi könyveknek a listájával vetette egybe, amelyek a megelőző három évben (2021, 2022, 2023) jelentek meg a kortárs magyar irodalom kiadásában élenjáró, ún. „elit” kiadóknál. Előzetesen elmondható, hogy az idei felmérés legfontosabb felfedezése az volt, hogy a korábbi évekhez képest kiugróan megemelkedett a női szerzőségű könyvek aránya: míg a 2015-től kezdődő években a kortárs magyar, felnőtteknek szóló szépirodalmi „elitkiadós” könyveknek a 25-29 százalékát írta női szerző, 2022-ben ez az érték már 36.08 százalékra, 2023-ban pedig 40.74 százalékra emelkedett. Ezen belül is egyértelmű „ugrásként” értékelhető a 2022-es év: míg 2021-ben az „elitkiadós” könyveknek a 26.67 százalékát írta női szerző, egy év múlva, 2022-ben már majdnem tíz százalékkal volt magasabb ez az érték, azaz a könyvek 36.08 százalékát írta nő. Ugyanakkor a női szerzők által elnyert szépirodalmi díjak aránya kissé visszaesett: míg 2021-ben szokatlanul magas, 39.39 százalék volt, 2022-ben már csak 29.55 százalék, 2023-ban pedig 31.82 százalék. Az adatok rávilágítottak arra az aggasztó fejleményre is, hogy

a díjodaítélési folyamatok transzparenciája egyre romlik:

ugyan korábban is gyakran előfordult, hogy a kuratóriumok, zsűrik, döntő- és jelölőbizottságok összetételéről nem volt nyilvánosan elérhető információ, 2022-ben és 2023-ban már a díjak több mint felénél nem lehetett tudni, ki döntött az odaítélésükről. 

Előzmények és változások

A SZÍN Szépírók Társasága Női Érdekvédelmi Fóruma (továbbiakban: SZÍN) 2020 novemberében konferenciát szervezett a szépirodalmi díjak nemek közti eloszlásáról (Szépírók 2020). Az ott közzétett adatok szerint 2015 óta 25-29 százalék közt volt a női szerzőségű könyvek aránya az elit kiadóknál megjelent kortárs magyar szépirodalmi művek között, ehhez képest 2005 és 2020 között a női díjazottak aránya mindössze 18 százalék volt – azaz mintegy 10 százalékos elmaradásban a kiadóknál meglévő arányszámtól (Szépírók 2020). Egy korábbi, 2011-es kutatás a női díjazottak arányát az 1970-es évektől a 2000-es évek végéig stabilan 14-15 százalék körülire tette (Horváth 2011). Ezek a korábbi kutatási eredmények – különösen a 2020-as SZÍN-konferencia eredménye – egy elismerésdeficitre hívták fel a figyelmet. Azaz arra, hogy hiába jelennek meg nagy számban női szerzőségű kortárs magyar szépirodalmi alkotások a legnagyobb presztízsű hazai szépirodalmi kiadók gondozásában, ezen kiadók minőségi sztenderdjeinek megfelelve, ezt nem tükrözi a díjak nemek közti eloszlása. Mindez megteremtette az igényt, hogy a SZÍN évente monitorozza a fontosabb irodalmi elismerések nemek közti eloszlását egy ún. „díjmonitoring” program keretében. A 2022 elején indított díjmonitoring program a 2020-as és 2021-es év húsz legfontosabb kortárs magyar szépirodalmi díjának díjazottjait, a hét legfontosabb szépirodalmi alkotói ösztöndíj nyerteseit, valamint ezen díjak és ösztöndíjak kuratóriumait monitorozta, viszonyítási alapként pedig a megelőző évek (ekkor: 2019, 2020, 2021) ún „elit kiadós” könyvtermését, a megjelent könyvek szerzőinek nemek szerinti megoszlását vette (a 2022-es díjmonitoring program eredményeihez lásd: Horváth 2022).

2021-ben a magyar szépirodalmi díjak 39 százaléka jutott női szerzőnek

Két évvel ezelőtt drasztikus torzulásokat tárt fel az irodalmi díjak odaítélése terén a SZÍN, a Szépírók Társasága Női Érdekvédelmi Fóruma. Egy kutatás során arra jutottak, hogy az irodalmi díjaknak Magyarországon csak a 18%-át kapták nők a felmérést megelőző másfél évtizedben. A díjmonitoring ezután is folytatódott, nemrég azt vizsgálták meg, hogy javult-e azóta helyzet, azaz hogy miként alakult a nemek aránya 2020-ban és 2021-ben a húsz legfontosabb kortárs magyar szépirodalmi elismerés díjazottjai esetében. A kutatást Horváth Györgyi vezette, most az ő összefoglalóját olvashatjátok az eredményekről.

Nyitókép: Halász Rita / Fotó: Posztós János

Tovább olvasok

Bár a SZÍN vezetősége 2022 nyarán lemondott, a díjmonitoring program továbbra is él. Jelen felmérés ugyanazon „elit kiadók” könyvtermését tekinti viszonyítási alapnak, mint az előző felmérés is (azaz az Európa, Jelenkor, Kalligram, Magvető, Prae és Scolar kiadókét), azonban a vizsgált díjak körét kibővítette, az ösztöndíjakét pedig (kényszerűen) szűkítette. Nevezetesen, a vizsgálatba vont díjak köre húszról huszonötre emelkedett: több korábbi díj ugyanis megszűnt (Aegon, Libri), mások pedig újraindultak (Zelk Zoltán-díj), vagy nemrégiben indultak új díjként (legújabbként például a Bertók László Költészeti Díj). Így került be a díjak új repertoárjába a Békés Pál-díj (2023), a Bertók László Költészeti Díj (2022, 2023), a Kortárs Magyar Dráma Díj (2022, 2023), a Városmajor 48 Irodalmi Társaság díjai (2022, 2023) és a Zelk Zoltán-díj (2022). Bekerült a Merítés-díjak közül a zsűri adományozta díj is (2022, 2023), annak ellenére, hogy nem hagyományos értelemben vett szépirodalmi szakmai díjról van szó (ugyanis a moly.hu oldal felhasználóiból alakult zsűri dönt róla), ám a presztízse indokolta a felvételét. Mint nemsokára látni fogjuk, a vizsgált díjak körének kibővítése csak kevés eltérést okozott a díjak nemek közti megoszlásának százalékos arányában, azaz a régi díjakkal számolva is majdnem azonos értékeket kapunk. Fontos változás még az előző felméréshez képest, hogy a Térey-ösztöndíj kikerült a monitorozott ösztöndíjak köréből, ugyanis utoljára 2021 decemberében hirdettek új ösztöndíjasokat.

Kortárs magyar szépirodalmi könyvek szerzőségének nemek szerinti megoszlása

A felmérés – mint erről már szó esett – idén is az Európa, Jelenkor, Kalligram, Magvető, Prae és Scolar kiadókat választotta a kortárs magyar szépirodalom kiadásában élenjáró hat kiadónak: ezek azok a kiadók, amelyek könyveivel később a legnagyobb eséllyel lehet díjat, ösztöndíjat nyerni. A hat kiadó által kiadott kortárs magyar, felnőtteknek szóló szépirodalmi könyveknek 2021-ben 26.67 százalékát, 2022-ben 36.08 százalékát, 2023-ban pedig 40.74 százalékát írta női szerző (TÁBLÁZAT 1). Míg a 2021-es érték többé-kevésbé megegyezik azzal a számmal – a 25-29 százalékkal –, amelyet a SZÍN 2020-as kutatása is megállapított (akkor még öt kiadó adatai alapján) a 2015-2020 közötti időszak vonatkozásában (Szépírók 2020), a 2022-es érték (36.08%) már jelentősen eltér ettől felfelé. Ráadásul a 2023-as évre vonatkozó adatból (40.74%) arra lehet következtetni, hogy a 2022-es, majdnem tízszázalékos kiugrás nem egyszeri anomália volt, hanem a női szerzők aránya továbbra is növekszik az elitkiadós könyvmegjelenések között. Ezt mindenképp jelentős változásként kell értékelni: úgy tűnik, a kiadók egyre nagyobb fantáziát látnak a női szerzők megjelentetésében, a „női szerző” kategória pedig már egyre kevésbé számít ún. jelölt identitásnak, a sztenderd esetektől való eltérésnek, ami mindenképp pozitív fejlemény.

-

Horváth Györgyi / Díjmonitoring - Táblázat 1

Díjak

2022-ben a magyar szépirodalmi díjak 29.55 százaléka, 2023-ban 31.82 százaléka (a régi metódus szerint számolva 27.03, illetve 32.35 százaléka) jutott női szerzőnek (TÁBLÁZAT 2). Szigorúan csakis a számokat nézve ez ugyan visszaesés a 2021-es évhez képest, amikor a díjak 39.39 százalékát hozták el női szerzők, ám a 2022-es és 2023-as adatok összességében egy realisztikusabb díjodaítélési gyakorlatot dokumentálnak, olyat, amely a 2021-es év díjterméséhez képest inkább összhangban van az elitkiadók szerkesztőinek szakmai ítéletével, azaz amelyben a díjak aránya jól közelít ahhoz, hogy a díjazást közvetlenül megelőző években (itt: 2021-ben és 2022-ben) milyen arányban oszlottak meg férfi és női szerzők közt az elitkiadós könyvmegjelenések. (Emlékeztetőül: az elitkiadóknál megjelent könyvek 26.67, illetve 36.08 százalékát írta nő 2021-ben, illetve 2022-ben). Azaz, ellentétben a SZÍN 2020 novemberi kutatásával, amely még elismerésdeficitet talált a női szerzők díjazásában (2015 óta 25-29 százalék közt volt a női szerzőségű könyvek aránya az elit kiadóknál megjelent kortárs magyar szépirodalmi művek között, ehhez képest a női díjazottak aránya mindössze 18 százalék volt ekkor), és ellentétben a tavalyi felméréssel is, amely a 2021-es évet ún. „kompenzáló évnek” tekintette a női szerzőknek juttatott kiugróan magas számú díj miatt (azaz ahol a zsűrik így akarhatták utólag pótolni, kompenzálni azt, hogy a múltban kevés női alkotónak juttattak díjat), a 2022-es és 2023-as év díjazási gyakorlatában nem detektálható ilyen anomália sem felfelé, sem lefelé. Épp ellenkezőleg: a 2020-as, 2022-es és 2023-as években női szerzők által elnyert díjak arányát (azaz a 27.03, 29.55 és 31.82 százalékot) egymás mellé rakva egy évről évre enyhe emelkedést mutató sort kapunk, amely így együtt elég jól követi azt az emelkedő tendenciát, amelyet az előző évek elitkiadós könyvtermésénél, annak nemek közti eloszlási arányánál is látunk 2019-től kezdve (emlékeztetőül: az elitkiadós könyveknek 2019-ben 25, 2020-ban 28.57, 2021-ben 26.67, 2022-ben pedig 36.08 százalékát írta női szerző). Az idei felmérés eredménye ennyiben biztató tendenciát sejtet a korábbi évek díjazási kilengéseihez képest: a női szerzőknek juttatott díjak aránya többé-kevésbé jól tükrözi a fontosabb könyvkiadóknál megjelent női szerzőségű könyvek százalékos arányát.

-

Horváth Györgyi / Díjmonitoring - Táblázat 2

Megjegyzés az állami díjakról

A felmérés során erős dilemmát okozott (nekem – H.GY.), hogy szerepeljenek-e az idei felmérésben is az állami díjak, ugyanis osztom Kukorelly Endre és más alkotók aggályait a mai magyar állami művészeti díjak átpolitizáltságáról és az átpolitizáltságnak a díjak szakmaiságát kikezdő mértékéről (a díjakról idén zajlott nyilvános vita, elsősorban az Index.hu oldalán; ezek közül a vitaindító cikkhez lásd: DZSUBÁK 2023). Ennek megfelelően meggyőződésem, hogy az állami díjakat övező problémák közül sokadrangú az, hogy hány női és férfi szépirodalmi szerző nyeri el őket. A női szépirodalmi alkotókat és a munkájukat övező előítéletek eloszlatása, a díj-odaítélési folyamatok demokratikusabbá és transzparensebbé tétele értelemszerűen csakis olyan keretek között mehet végbe, ahol a szakmaiság sokat nyom a latban, és ahol a kuratóriumok, zsűrik, jelölőbizottságok stb. párbeszédre, visszajelzésekre és/vagy változtatásokra nyitottak. Ezért a négy állami díj (Gérecz Attila-, József Attila-, Kossuth- és Márai Sándor-díj) inkább összehasonlítási alapként kerültek be a díjmonitoring projektbe, ráadásul a számuk elenyésző a 25 darab vizsgált díj összességét tekintve, így a díjak nemek közti eloszlásának összesített arányszámát is csak kis mértékben befolyásolták (szemben az ösztöndíjak esetével, ahol az állami ösztöndíjak dominálnak – erről lásd később). Mindenesetre itt érdemes megjegyezni, hogy 

2022-ben egyetlenegy nő sem nyert el szépirodalmi tevékenységéért állami díjat, és 2023-ban is csak 22.22 százalék volt a nők aránya az állami díjazottak között.

Szépirodalmi alkotói ösztöndíjak

Erőteljes kiugrás volt megfigyelhető 2022-ben és 2023-ban az ösztöndíjaknál: 2022-ben a fontosabb magyar szépirodalmi alkotói ösztöndíjak 43.33 százaléka, 2023-ban pedig 42.86 százaléka jutott női szerzőnek (TÁBLÁZAT 3), ami nagy változás ahhoz képest, hogy 2020-ban ez az érték még csak 33.33 százalék, 2021-ben pedig 26.23 százalék volt. A 2020-as és 2021-es értékek még jól közelítették az ún. elit kiadóknál megjelent női szerzőségű kortárs magyar szépirodalmi művek arányát, azaz a 2015 óta stabilan 25-29 százalékot (ami aztán 2022-ben nagyot ugrott 36.08 százalékra), ehhez képest 2022-ben és 2023-ban a női szerzők már felülprezentáltak voltak az ösztöndíjasok között. Ezeket a kiugróan magas százalékokat ráadásul elsősorban az állami ösztöndíjaknak köszönhetjük: az összes odaítélt szépirodalmi alkotói ösztöndíj 88.33 százaléka állami forrásból jött 2022-ben, 85.71 százaléka pedig 2023-ban. (Önmagában az NKA osztotta ki 2022-ben az ösztöndíjak majdnem felét, azaz 48.33 százalékát, 2023-ban pedig a 42.86 százalékát, sorban utána a Móricz Zsigmond Irodalmi Ösztöndíj következett a maga 20 és 24.49 százalékos arányaival 2022-ben, illetve 2023-ban). A végső arányszámokra tehát a két nem-állami ösztöndíjnak (Erzsébetvárosi Irodalmi Ösztöndíj és Mastercard Alkotótárs Ösztöndíj) viszonylag kis befolyása volt. Érdekes adalék továbbá, hogy miközben mindkét nem-állami ösztöndíjnak felvállalt irányelvei vannak a díjazottak közti nemi aránytalanságok kiküszöbölésére (az EIÖ irányelve, hogy „a díjazottak között a nemek aránya lehetőleg közelítse meg az 50-50%-ot”, a Mastercard pedig minden évben egy férfinek és egy nőnek ad ösztöndíjat), és az állami ösztöndíjaknak ilyen irányelvük nincsen, ez mégsem zárja ki, hogy az állami és nem-állami ösztöndíjak akár hasonló nemi arányokat produkáljanak: így 2023-ban az ösztöndíjas nők aránya pontosan megegyezett a nem-állami és az állami ösztöndíjasok közt (42.86 százalék), jelentős volt viszont a különbség 2022-ben (41.41 százalék az állami és 57.14 százalék a nem-állami ösztöndíjasok közt).

-

Horváth Györgyi / Díjmonitoring - Táblázat 3

A női ösztöndíjasok arányszámának ugrásszerű javulása részben összefüggésbe hozható a Térey-ösztöndíj kiesésével. Emlékeztetőül: Térey-ösztöndíjat 2020-ban és 2021-ben osztottak (2020-ban 45 ösztöndíjat, 2021-ben 8-at), és ezzel a Térey-ösztöndíj adta 2020-ben az összes odaítélt szépirodalmi alkotói ösztöndíj 45.45 százalékát, azaz 2020-ban igen jelentős mértékben kihatott az adott év női ösztöndíjasainak arányára az ösztöndíjak összességét tekintve. (2021-ben már csak az összes ösztöndíj 13.11 százaléka „jött” Térey-ösztöndíjból.). A nemi arányokat tekintve a Térey-ösztöndíj kifejezetten konzervatív ösztöndíjnak tekinthető: 2020-ban mindösszesen 15.56 százalék volt a női díjazott (7 nő a 45 ösztöndíjasból), 2021-ben pedig 12.5 százalék (1 nő a 8 új ösztöndíjasból).* A 2020-tól 2023-ig tartó négyéves időszakban a legtöbb ösztöndíjat adó három ösztöndíj közül a Térey-ösztöndíj volt a legkonzervatívabb (12.5-15.56 százaléknyi női ösztöndíjas), a Móricz a leginkább „nőbarát” (41.67–66.67 százaléknyi női ösztöndíjas), az NKA Szépirodalmi Kollégiuma pedig a legkevésbé konzisztens (náluk a női ösztöndíjasok aránya évről évre változatos irányokba lengett ki 16.67 és 55 százalék között). De a Térey-ösztöndíj elviszi a nemi szempontból legkonzervatívabb ösztöndíjnak járó pálmát akkor is, ha az összes többi vizsgált ösztöndíjjal vetjük egybe, akár a 2020-2023-as időszakban, akár csak a 2020-2021-es években.** 

Miért nem kapnak díjakat a női írók?

Miért kapnak a nők kevesebb irodalmi díjat, mint a férfiak? A SZÍN, a Szépírók Társasága Női Érdekvédelmi Fóruma egy kutatás során felmérte, mi a helyzet a díjazásokkal a magyar irodalomban, az eredmény meglepő lett: hiába ír sok nő könyveket, a díjakat férfiak vihették haza. Nemcsak a nagyobb irodalmi díjakat, hanem az ösztöndíjakat is. Milyen hatása van ennek az irodalmi rendszerre? Mit jelent ez a női írók számára a rendszer szempontjából? Horváth Györgyi irodalmár, a kutatás vezetője válaszolt a kérdéseinkre.

Tovább olvasok

Az, hogy a többi ösztöndíjhoz képest a nők kifejezetten alulreprezentáltak a Térey-ösztöndíjasok között, azért is feltűnő, mivel a Térey-ösztöndíj, az ösztöndíjak közt egyedüliként, olyan sajátos ösztöndíj-struktúrát működtetett, amelyben az ösztöndíjakra nem lehetett pályázni (azaz nem volt munkaterv, és – pályázat híján – nem volt a szóba jöhető jelölteknek egy jól körülhatárolható köre sem), hanem az ösztöndíjasokat szakmai szervezetek, illetve egy ösztöndíjbizottság jelölte és választotta ki máig nem ismert kritériumok, feltehetően a puszta reputáció alapján (2020-ban a szépirodalmi szakmai szervezetek jelöltjei közt osztották ki az ösztöndíjakat, 2021-ben pedig egy ösztöndíjbizottság döntött az új ösztöndíjasokról). A Térey-ösztöndíj esete ennyiben azt is mutatja, hogy

a pusztán ismertség és reputáció alapján működő díj- és ösztöndíjkiosztás a nemi sztereotípiák melegágya.

Mindez már átvezet a következő bekezdéshez, azaz a kuratóriumok, zsűrik működéséhez és transzparenciájához. 

Kuratóriumok, zsűrik, döntőbizottságok

A díjak és ösztöndíjak kuratóriumainál 2022-ben 24.56 (díjak), illetve 27.03 (ösztöndíjak), 2023-ban pedig 22.73 (díjak) és 28.57 (ösztöndíjak) százaléknyi arányban találtunk női kurátort, zsűri- vagy döntőbizottsági tagot. (Összehasonlításképp: ezek az arányok 2020-ban 23.4 és 26.09 százalék, 2021-ben 20.93 és 21.62 százalék, ld. Horváth 2022). Ezeket az adatokat azonban – ahogy az előző felmérés idején is – érdemes fenntartással kezelni, ugyanis a kuratóriumok, zsűrik és döntőbizottságok összetétele igen magas arányban nem nyilvános vagy a közzétett adatok már elavultak. A díjak és ösztöndíjak transzparenciája az előző felmérés óta látványosan romlott: míg a kuratóriumok és zsűrik összetételéről 2020-ban és 2021-ben nem volt nyilvánosan elérhető információ a díjak 41.17 (2020) és 43.75 (2021) százalékánál, továbbá az alkotói ösztöndíjak 28.57 (2020 és 2021) százalékánál, addig 2022-ben és 2023-ban ez az érték a díjaknál már 56.52 (2022) és 52.17 (2023) százalék, az alkotói ösztöndíjak esetében pedig a 16.67 (2022), illetve 33.33 (2023) százalék (megjegyzés: az ösztöndíjak esetében minden évben az állami ösztöndíjaknál hiányzik az információ) (TÁBLÁZAT 4). A transzparencia hiánya nemcsak abban érhető tetten, hogy nem tudható, kik voltak egy-egy adott díj kuratóriumában, hanem rendszerint hiányzik az információ arról is, milyen metódus szerint zajlik a nyertes(ek) kiválasztása: így időnként az sem derül ki, van-e külön zsűri a díj odaítélésére (azaz ha a díjazottat nem közvetlenül a kuratórium tagjai választják ki), vannak-e előválogatók, vagy például hogy hány körös a kiválasztási folyamat. Mint azt korábban már kifejtettem (ld. Valuska 2022), az előítéletek és az informalitásból eredő torzítások leginkább úgy tarthatóak kontroll alatt, ha a lehető legátláthatóbbá tesszük a díjak odaítélési folyamatát, és megpróbáljuk kiküszöbölni azokat a helyzeteket, ahol az ismertség az egyedül döntő (ld. hogy kinek a neve ugrik be például akkor, ha „fontos”, „tehetséges” vagy éppen „feltörekvő fiatal” szerzőt kell megnevezni). A fentieken túl a transzparenciát segíthetik például a shortlistek és longlistek, amiket már most több díj/ösztöndíj is alkalmaz, az ismertségből és felidézhetőségből eredő torzítások pedig jól csökkenthetők például előválogatók alkalmazásával és azzal, ha az adott díj szempontjából szóba jövő művek köre jól körülhatárolt és jól definiált (azaz, ha komolyan vesszük azt, ami a díj kiírásában szerepel). A körülhatároláshoz adott esetben jó eszköz lehet akár a pályáztatás is (utóbbihoz lásd példának a Petri-díj nemrégiben történt átalakítását: Átalakul 2023). Nem mellékesen, az itt felsorolt eszközöknek és irányelveknek az alkalmazása nemcsak a női szerzőket segítené, hanem általában véve tenné demokratikusabbá és átláthatóbbá a díjak odaítélési folyamatát – ami mindannyiunk érdeke.

-

Horváth Györgyi / Díjmonitoring - Táblázat 4

* A női ösztöndíjasok ezen igen alacsony arányát a 2020-tól 2023-ig terjedő négyéves időszakban egyedül az Örkény István Drámaírói Ösztöndíjnak sikerült alulmúlnia 2021-ben, amikor a 4 odaítélt ösztöndíjból egyetlenegy sem jutott női drámaírónak, de az Örkény-ösztöndíj a Térey-ösztöndíjhoz mérten elhanyagolható mennyiségű ösztöndíj felett diszponál, ennyiben értelemszerűen jóval könnyebben produkál nemi szempontból kiegyenlítetlen ösztöndíjaslistákat. Noha ebben a négyéves időszakban időnként más állami ösztöndíjak is produkáltak alacsony értékeket (így a már említett Örkény István Drámaírói Ösztöndíjnál 2020-ban és 2023-ban is igen alacsony volt a női ösztöndíjasok aránya – 25 százalék –, az NKA-nál 2021-ben és 2022-ben 16.67 és 27.59 százalék, az MMA-nál pedig 2020-ban 28.57 százalék), az itt felsorolt eseteket leszámítva az állami ösztöndíjaknál végig 40-60 százalék között volt a női ösztöndíjasok aránya a 2020-tól 2023-ig terjedő időszakban. Kivétel még a Móricz Zsigmond Irodalmi Ösztöndíj 2022-es ösztöndíjas listája: az ösztöndíjasok közt kiemelkedően sok, 66.67 százalék volt a nő. 

** Nincsen egyetlenegy másik ösztöndíj sem, amely a Térey-ösztöndíjhoz hasonlóan alacsony arányban osztott volna női szerzőknek ösztöndíjakat. Konkrétabban, a Térey-ösztöndíj után második legrosszabb eredményt produkáló Örkény István Drámaírói Ösztöndíj 12 ösztöndíjat osztott 2020-ban és 2021-ben összesen, ebből kettőt kapott nő, azaz az ösztöndíjasok 16.67 százaléka; 2020 és 2023 között összesen 21 ösztöndíjat osztottak ki összesen, ezek közül hatot kapott nő, azaz az ösztöndíjasok 28.57 százaléka. 

FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM

Átalakul a Petri György-díj. (2023). Papageno.hu, október 2. Online itt elérhető.

Dzsubák Tamás. (2023). „Kukorelly Endre: Mezey Katalin igazságtalanul és méltánytalanul válogat.” Index.hu, június 17. Online itt elérhető.

Horváth Györgyi. (2011). „Női irodalom és / kontra Gender Studies: az autoritás / szerzőség gender-
specifikus rétegei a kortárs magyar irodalomkritikában.” Árkádia. Online itt elérhető.

Horváth Györgyi. (2022). „2021-ben a magyar szépirodalmi díjak 39 százaléka jutott női szerzőnek.” Könyves Magazin. Online itt elérhető.

Szépírók Társasága. (2020). XVI. Szépíró Fesztivál: Elismerés, politika, kánon – Nők a mai magyar irodalomban. November 27. Online itt elérhető.

Valuska László. (2022). „Miért nem kapnak díjakat a női írók?” [Valuska László beszélget Horváth Györgyivel]. Könyves Magazin. Online itt elérhető.

Kapcsolódó cikkek
...
Podcast

Miért nem kapnak díjakat a női írók?

Az irodalmi díjakat és ösztöndíjakat jelentős többségben férfiak nyerik. A SZÍN kutatásából kiderül, hogy nőként sokkal nehezebb bármiféle elismerést elérni. Horváth Györgyi irodalmár, a kutatás vezetője válaszolt a kérdéseinkre.

...
Nagy

N/ők is írtak - Hat női szerző, akinek helye lenne a kánonban

N/ők is írtak című podcast-sorozatunkban olyan női írók és költők pályájáról beszélgettünk, akik még mindig nem nyerték el méltó helyüket a kánonban, pedig fontos műveket hagytak ránk. A Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával megvalósuló projektben összesen hat női szerző életműve volt a téma - most egy helyen megtaláljátok az összeset, ebben a cikkben ugyanis összegyűjtöttük mind a hat beszélgetést.

...
Hírek

Kevés nő kap tényirodalmi díjat, ezért egy egészen újat hoztak létre

Sajnos nem nálunk, hanem az Egyesült Királyságban. A cél, hogy az ismeretterjesztő művek női szerzőire jobban ráirányítsák a reflektorfényt.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

Természetesen olvasok
...
Zöld

Orvos-Tóth Noémi könyvével van tele egy horvát könyvesbolt kirakata

...
Zöld

Az ír nomádok meséiben a pitypang napként ragyog

...
Zöld

A Meta dezinformáció elleni csapatot állít fel az EU-s választás idejére

...
Zöld

Darwin bele sem olvasott a neki dedikált Marx-kötetbe

...
Zöld

Az isteneknek szánt fohászt őriz a legrégibb vaszkón nyelvű felirat

...
Zöld

Tányérunkon a változás - a konyhádban is törődhetsz a bolygóval

...
Zöld

Az apák új nemzedéke szívvel-lélekkel vesz részt a gyermeknevelésben

...
Zöld

Darwin hatalmas könyvtára már online is elérhető

...
Zöld

Bosszantani az idősebbeket? Az az emberszabású kölyköknek is nagyon megy

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Virginia Woolf impresszionista ecsettel festi meg Mrs. Dalloway világát

Újraolvasó rovatunkban ezúttal Virginia Woolf legismertebb regényét, a Mrs. Dallowayt poroltuk le, természetesen Tandori Dezső fordításában.

...
Zöld

Árnyékmunka, dühös emberek, no meg a hírek – a legjobb pszicho könyvek 2024 tavaszán

Ki az a 21 magyar, aki forradalmasította a pszichológiát? Hogyan bánjunk a dühös emberekkel? Miért leszünk boldogabbak, ha nem olvasunk híreket? És miként hatnak az életünkre a titkok? 

...
Nagy

Rushdie, Gagarin, Pamela és Kobe – a legjobban várt életrajzi újdonságok 2024 tavaszán

Színész- és sportlegendák, az első űrhajós és az egyetlen, Kínából megszökött ujgur író, világhírű művészek gondolatai életről, halálról, alkotásról. A legizgalmasabb (ön)életrajzi megjelenéseket szemléztük.

...
Kritika

Alan Moore tálalásában a képregényiparnak átható ondószaga van

Alan Moore korszakalkotó képregényes legenda, ami nem gátolta meg abban, hogy páros lábbal szálljon bele az alkotókat kizsákmányoló iparba és az infantilis rajongókba. A Megvilágosodások a hét könyve.

...
Nagy

Putyin háborúja, viking nők és európai gőg Mexikóban – történelmi non-fiction 2024 tavaszán

Milyen birodalmi hagyományt folytat Putyin a nők elleni erőszakkal? Milyen színes történeteket rejtenek az Andrássy út házai? Milyen események vezettek a ma háborúihoz Izraelben és Ukrajnában? Hogyan fulladt vérbe az európai gőg Mexikóban?

...
Kritika

Terézanyut felfalta és megemésztette Kovácsné

Rácz Zsuzsa visszatért, hogy szórakoztatóan beszámoljon arról a rohadt nehéz útról, amin egy nőnek végig kell mennie: a Kovácsné kivan című regényben elmeséli az anyává válásának történetét. Ez a hét könyve.

A hét könyve
Kritika
Alan Moore tálalásában a képregényiparnak átható ondószaga van
...
Zöld

Megjavítani azt, ami elromlott: a szemlélet, amit újra meg kell tanulnunk // Repair

Litkai Gergely podcastsorozatának témája ez alkalommal a Repair - Hogyan hozhatjuk rendbe az elromlott tárgyakat, kapcsolatainkat és társadalmunkat című kötet, amiről a szerzővel, Szvetelszky Zsuzsanna szociálpszichológussal beszélgettek.