Kevés nő kap tényirodalmi díjat, ezért egy egészen újat hoztak létre

Kevés nő kap tényirodalmi díjat, ezért egy egészen újat hoztak létre

Sajnos nem nálunk, hanem az Egyesült Királyságban. A cél, hogy az ismeretterjesztő művek női szerzőire jobban ráirányítsák a reflektorfényt.

ro | 2023. február 09. |

Az Egyesült Királyságban új irodalmi díjat alapítottak, amellyel kimondottan a női szerzők munkáját akarják elismerni - derül ki a Guardian összeállításából. Már létezik egy hasonló szépirodalmi díj (Women’s prize for fiction), és az új ennek lesz a tényirodalmi párja (Women’s prize for non-fiction). A tervek szerint az elismerést évente fogják odaítélni, bármilyen országból származó női szerző megkaphatja, az egyetlen kitétel, hogy a szóban forgó kötetet angolul írják, és az Egyesült Királyságban publikálják. A díjazott 30 ezer fontban részesül és egy “the Charlotte” elnevezésű szobrot kap – utóbbit a Charlotte Aitken Trust elnevezésű jótékonysági szervezet adja át, amelyet még Gillon Aitken irodalmi ügynök alapított, elhunyt lánya emlékére.

Kate Mosse író azt mondta, az új díjjal nem akarják ellopni a reflektorfényt a nagyszerű férfi szerzőktől, csak azt akarják, hogy abból a nőkre is vetüljön. Az első elismerést 2024-ben adják át, a szervezők jelenleg szponzorokat keresnek.

A díjra szükség is van. Egy kutatás szerint a brit napilapokban megjelent tényirodalmi kritikák mindössze 26,5 százaléka szólt női szerző által jegyzett könyvről, míg az elmúlt tíz évben a nők által írt non-fictionök 35,5 százaléka kapott valamilyen díjat. A szigetországban hét olyan elismerés létezik, amellyel az ismeretterjesztő, tényirodalmi könyveket díjazzák. A Baillie Gifford Prize nevű díjat (korábban Samuel Johnson Prize) tavaly történetesen egy nő, Katherine Rundell kapta meg (ő látható a nyitóképen), de az elismerés 1999-es alapítása óta kétszer annyi férfi díjazottja volt, mint női.

A fenti adatok amúgy nagyjából megegyeznek a magyar számokkal – igaz, a SZÍN, a Szépírók Társasága Női Érdekvédelmi Fóruma legutóbbi kutatásában kimondottan a szépirodalomra koncentrált. Tavaly publikált jelentésében ugyanakkor azt állapította meg, hogy 2021-ben a magyar szépirodalmi díjak 39 százaléka jutott női szerzőnek, ami még így is jelentős előrelépésnek tekinthető a korábbi évek arányaihoz képest. Egy 2020-as tanulmányuk még azt állapította meg, hogy az irodalmi díjaknak csak a 18 százalékát kapták nők az elmúlt 15 évben.

A tavalyi kutatás vezetőjével, Horváth Györgyi irodalmárral podcastben beszélgettünk arról, vajon miért kapnak a nők kevesebb irodalmi díjat, mint a férfiak, és vajon ennek milyen hatása van az irodalmi rendszerre. A beszélgetést itt tudjátok visszahallgatni:

Miért nem kapnak díjakat a női írók?

Az irodalmi díjakat és ösztöndíjakat jelentős többségben férfiak nyerik. A SZÍN kutatásából kiderül, hogy nőként sokkal nehezebb bármiféle elismerést elérni. Horváth Györgyi irodalmár, a kutatás vezetője válaszolt a kérdéseinkre.

Tovább olvasok

2016-ban még a nyomtatott Könyves Magazinban foglalkoztunk a témával, akkori cikkünket itt tudjátok visszaolvasni:

A nőket nem hallani
Tovább olvasok
 

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Meg kell ismernünk a női írókat, akiket elfelejtettünk

Új podcast-sorozatunkban arra tettünk kísérletet, hogy visszamenőlegesen is megismerjük és feltárjuk elfeledett női szerzőink életútját, életművét. Az egyes epizódokban olyan írók, költők pályáját jártuk körbe mint Szendrey Júlia, Czóbel Minka, Karig Sára, Kádár Erzsébet, Lesznai Anna vagy Galgóczi Erzsébet. Elindult a N/ők is írtak.

...

Salman Rushdie, Ian McEwan és Lee Child is női íróktól ajánl könyveket

A kutatások szerint a férfiak elkerülik a női szerzők könyveit. A The Guardian éppen ezért arra vállalkozott, hogy segítsen javítani az arányokon. Férfi írókat kértek fel, hogy ajánljanak műveket női íróktól.

...

Sajnos a cicijeim nem végeztek magyar szakot - Dolgok, amiket csak női írók hallanak

KÖNYVHÉT
...

Visszaszerzett nyelv: Csepelyi Adrienn a népi-urbánus lét békéjéről / Flair #15

A Vigadó téri stúdióban, Zámbó Jimmyvel a háttérben Csepelyi Adrienn mesél új tájszólásról, stigmákról, hazatérésről. Flair podcast, hallgassátok!

...

Skandináv krimik, királyi „fun factek” és klasszikusok – Tekla könyvei / Flair #14

Milyen út vezet a skandináv krimiktől a klasszikusok szeretetéig? Ez itt újra a Flair!

...

Értelmiségi pokoljárás Péterfy Gergellyel – Dante, a digó és a pesti svihák / Flair #12

Péterfy Gergely megírta Digó című regényét egy kiégett értelmiségiről, aki megjárja a poklot. Podcast.

...

Magány, szorongás és a „mindent kipróbálni” frusztrációja – Adorjáni Panna első regényéről / Flair #11

Mihez kezd egy generáció, ha a szülőktől örökölt értékeket nem érzik magukénak? Hallgasd a Flairt!

...

A fiktív falu hóhérja – Vajna Ádám hollywoodi klisék nélkül mesél a középkorról / Flair #10

A Könyvhétnek vége, de a FLAIR podcast pörög tovább: hallgassátok meg beszélgetésünket Vajna Ádám költővel!

...

Maffia, instavilág és a brüsszeli bagett az Üveghattyúban – Beszélgetés Durica Katarinával / Flair #9

A Könyvhétnek vége, de a FLAIR podcastnak nincs: hallgassátok meg beszélgetésünket Durica Katarinával! 

Kiemeltek
...

Ők döntenek a 12. Margó-díjról: bemutatjuk a zsűrit!

Már csak egy hét maradt a nevezésből, ideje belehúzni! 

...

Megtalálni a halálban az életet – Szentesi Éva új regényéről

A Míg a halál nem választ sok minden egyszerre: vallomás, számvetés, regény, betegségnapló, emlékezés, himnusz az élethez.

...

Ott Anna: Mindenkiben van egy könyv

Bemutatjuk a Mastercard – Alkotótárs ösztöndíj 2026-os zsűrijét: Ott Anna mesél az alkotás erejéről, biztonságról és alkotói kétségekről.

Polc

David Szalay szűkszavú hőse egy életen át sodródik – de mégis végig szurkolsz neki

...

Sötét mese a furcsa lányról, aki elégette az apját

...

A mágikus realizmus sosem volt még ennyire gondtalan és felszabadító

...

Mennyiért adja el az ember a lelkét az ördögnek? – Knausgård megírta eddigi legsötétebb könyvét

...