Az Egyesült Királyságban új irodalmi díjat alapítottak, amellyel kimondottan a női szerzők munkáját akarják elismerni - derül ki a Guardian összeállításából. Már létezik egy hasonló szépirodalmi díj (Women’s prize for fiction), és az új ennek lesz a tényirodalmi párja (Women’s prize for non-fiction). A tervek szerint az elismerést évente fogják odaítélni, bármilyen országból származó női szerző megkaphatja, az egyetlen kitétel, hogy a szóban forgó kötetet angolul írják, és az Egyesült Királyságban publikálják. A díjazott 30 ezer fontban részesül és egy “the Charlotte” elnevezésű szobrot kap – utóbbit a Charlotte Aitken Trust elnevezésű jótékonysági szervezet adja át, amelyet még Gillon Aitken irodalmi ügynök alapított, elhunyt lánya emlékére.
Kate Mosse író azt mondta, az új díjjal nem akarják ellopni a reflektorfényt a nagyszerű férfi szerzőktől, csak azt akarják, hogy abból a nőkre is vetüljön. Az első elismerést 2024-ben adják át, a szervezők jelenleg szponzorokat keresnek.
A díjra szükség is van. Egy kutatás szerint a brit napilapokban megjelent tényirodalmi kritikák mindössze 26,5 százaléka szólt női szerző által jegyzett könyvről, míg az elmúlt tíz évben a nők által írt non-fictionök 35,5 százaléka kapott valamilyen díjat. A szigetországban hét olyan elismerés létezik, amellyel az ismeretterjesztő, tényirodalmi könyveket díjazzák. A Baillie Gifford Prize nevű díjat (korábban Samuel Johnson Prize) tavaly történetesen egy nő, Katherine Rundell kapta meg (ő látható a nyitóképen), de az elismerés 1999-es alapítása óta kétszer annyi férfi díjazottja volt, mint női.
A fenti adatok amúgy nagyjából megegyeznek a magyar számokkal – igaz, a SZÍN, a Szépírók Társasága Női Érdekvédelmi Fóruma legutóbbi kutatásában kimondottan a szépirodalomra koncentrált. Tavaly publikált jelentésében ugyanakkor azt állapította meg, hogy 2021-ben a magyar szépirodalmi díjak 39 százaléka jutott női szerzőnek, ami még így is jelentős előrelépésnek tekinthető a korábbi évek arányaihoz képest. Egy 2020-as tanulmányuk még azt állapította meg, hogy az irodalmi díjaknak csak a 18 százalékát kapták nők az elmúlt 15 évben.
A tavalyi kutatás vezetőjével, Horváth Györgyi irodalmárral podcastben beszélgettünk arról, vajon miért kapnak a nők kevesebb irodalmi díjat, mint a férfiak, és vajon ennek milyen hatása van az irodalmi rendszerre. A beszélgetést itt tudjátok visszahallgatni:
Miért kapnak a nők kevesebb irodalmi díjat, mint a férfiak? A SZÍN, a Szépírók Társasága Női Érdekvédelmi Fóruma egy kutatás során felmérte, mi a helyzet a díjazásokkal a magyar irodalomban, az eredmény meglepő lett: hiába ír sok nő könyveket, a díjakat férfiak vihették haza. Nemcsak a nagyobb irodalmi díjakat, hanem az ösztöndíjakat is. Milyen hatása van ennek az irodalmi rendszerre? Mit jelent ez a női írók számára a rendszer szempontjából? Horváth Györgyi irodalmár, a kutatás vezetője válaszolt a kérdéseinkre.
Tovább olvasok2016-ban még a nyomtatott Könyves Magazinban foglalkoztunk a témával, akkori cikkünket itt tudjátok visszaolvasni:
