Kevés nő kap tényirodalmi díjat, ezért egy egészen újat hoztak létre

Kevés nő kap tényirodalmi díjat, ezért egy egészen újat hoztak létre

Sajnos nem nálunk, hanem az Egyesült Királyságban. A cél, hogy az ismeretterjesztő művek női szerzőire jobban ráirányítsák a reflektorfényt.

ro | 2023. február 09. |

Az Egyesült Királyságban új irodalmi díjat alapítottak, amellyel kimondottan a női szerzők munkáját akarják elismerni - derül ki a Guardian összeállításából. Már létezik egy hasonló szépirodalmi díj (Women’s prize for fiction), és az új ennek lesz a tényirodalmi párja (Women’s prize for non-fiction). A tervek szerint az elismerést évente fogják odaítélni, bármilyen országból származó női szerző megkaphatja, az egyetlen kitétel, hogy a szóban forgó kötetet angolul írják, és az Egyesült Királyságban publikálják. A díjazott 30 ezer fontban részesül és egy “the Charlotte” elnevezésű szobrot kap – utóbbit a Charlotte Aitken Trust elnevezésű jótékonysági szervezet adja át, amelyet még Gillon Aitken irodalmi ügynök alapított, elhunyt lánya emlékére.

Kate Mosse író azt mondta, az új díjjal nem akarják ellopni a reflektorfényt a nagyszerű férfi szerzőktől, csak azt akarják, hogy abból a nőkre is vetüljön. Az első elismerést 2024-ben adják át, a szervezők jelenleg szponzorokat keresnek.

A díjra szükség is van. Egy kutatás szerint a brit napilapokban megjelent tényirodalmi kritikák mindössze 26,5 százaléka szólt női szerző által jegyzett könyvről, míg az elmúlt tíz évben a nők által írt non-fictionök 35,5 százaléka kapott valamilyen díjat. A szigetországban hét olyan elismerés létezik, amellyel az ismeretterjesztő, tényirodalmi könyveket díjazzák. A Baillie Gifford Prize nevű díjat (korábban Samuel Johnson Prize) tavaly történetesen egy nő, Katherine Rundell kapta meg (ő látható a nyitóképen), de az elismerés 1999-es alapítása óta kétszer annyi férfi díjazottja volt, mint női.

A fenti adatok amúgy nagyjából megegyeznek a magyar számokkal – igaz, a SZÍN, a Szépírók Társasága Női Érdekvédelmi Fóruma legutóbbi kutatásában kimondottan a szépirodalomra koncentrált. Tavaly publikált jelentésében ugyanakkor azt állapította meg, hogy 2021-ben a magyar szépirodalmi díjak 39 százaléka jutott női szerzőnek, ami még így is jelentős előrelépésnek tekinthető a korábbi évek arányaihoz képest. Egy 2020-as tanulmányuk még azt állapította meg, hogy az irodalmi díjaknak csak a 18 százalékát kapták nők az elmúlt 15 évben.

A tavalyi kutatás vezetőjével, Horváth Györgyi irodalmárral podcastben beszélgettünk arról, vajon miért kapnak a nők kevesebb irodalmi díjat, mint a férfiak, és vajon ennek milyen hatása van az irodalmi rendszerre. A beszélgetést itt tudjátok visszahallgatni:

Miért nem kapnak díjakat a női írók?

Miért kapnak a nők kevesebb irodalmi díjat, mint a férfiak? A SZÍN, a Szépírók Társasága Női Érdekvédelmi Fóruma egy kutatás során felmérte, mi a helyzet a díjazásokkal a magyar irodalomban, az eredmény meglepő lett: hiába ír sok nő könyveket, a díjakat férfiak vihették haza. Nemcsak a nagyobb irodalmi díjakat, hanem az ösztöndíjakat is. Milyen hatása van ennek az irodalmi rendszerre? Mit jelent ez a női írók számára a rendszer szempontjából? Horváth Györgyi irodalmár, a kutatás vezetője válaszolt a kérdéseinkre.

Tovább olvasok

2016-ban még a nyomtatott Könyves Magazinban foglalkoztunk a témával, akkori cikkünket itt tudjátok visszaolvasni:

A nőket nem hallani
Tovább olvasok
 

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Meg kell ismernünk a női írókat, akiket elfelejtettünk

Új podcast-sorozatunkban arra tettünk kísérletet, hogy visszamenőlegesen is megismerjük és feltárjuk elfeledett női szerzőink életútját, életművét. Az egyes epizódokban olyan írók, költők pályáját jártuk körbe mint Szendrey Júlia, Czóbel Minka, Karig Sára, Kádár Erzsébet, Lesznai Anna vagy Galgóczi Erzsébet. Elindult a N/ők is írtak.

...
Hírek

Salman Rushdie, Ian McEwan és Lee Child is női íróktól ajánl könyveket

A kutatások szerint a férfiak elkerülik a női szerzők könyveit. A The Guardian éppen ezért arra vállalkozott, hogy segítsen javítani az arányokon. Férfi írókat kértek fel, hogy ajánljanak műveket női íróktól.

...
Nagy

Sajnos a cicijeim nem végeztek magyar szakot - Dolgok, amiket csak női írók hallanak

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

Mi az a mesterséges intimitás, és milyen hatással van az életünkre? Esther Perel belga-amerikai pszichoterapeuta tartotta az idei Brain Bar záró előadását.

...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Könyv vagy Fortnite – kell-e egyáltalán a „vagy”?

Az alfa generáció tagjai olyan világban élnek, ahol a vizualitás minden eddiginél nagyobb hangsúlyt kap. Vajon a könyvek és azok vizualitása mit tud adni ennek a korosztálynak?

...
Gyerekirodalom

Hétlábú paripák és jó boszorkányok bújnak elő Zalka Csenge Virág mesekönyvéből

Olvass bele Zalka Csenge Virág csodálatos meseválogatásába!

...
Gyerekirodalom

Kelta kincsvadászattal folytatódhatnak Mikó Csaba balatoni kalandjai

Egy hajó megmentése, valójában egy igazi nyomozás áll Mikó Csaba balatoni kalandregényének középpontjában. A Lukrécia megmentése új könyv, szerzője ugyanakkor már jó húsz éve papírra vetette. De milyen kötődése van az írónak a Balatonhoz, és hogyan tér vissza Gergő és Zsófi a folytatásban? Mikó Csabát kérdeztük.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

John Scalzi: Miért akarna bármi az emberhez hasonlóvá válni?

Miért vesz valaki templomot magának? Segít-e az alkotói válságban a zenélés? Hogyan reagálnának az emberek, ha tényleg megjelenne az igazi mesterséges intelligencia? John Scalzival, a Könyvfesztivál díszvendégével beszélgettünk. Interjú.

...
Nagy

Bognár Péter: Nyílt sisakkal

Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen, ez a záró rész.

...
Kritika

Andrei Dósa megírta a Dekameron spangliparázstól izzó spinoffját

A Füveskert merész vágásokkal élő, lírai hangú, látomásos prózakötet. Andrei Dósa ágbogas pop- és magaskulturális hivatkozáshálózattal dolgozik, és utat vesztett szereplőinek beállástörténetein keresztül voltaképp a művészi indulást meséli el. Ez a hét könyve.

...
Nagy

John Scalzi alázatával és a jövőbe mutató hüvelykujjal nyitott az idei Könyvfesztivál

Mi köze lehet a hüvelykujjunknak a sci-fihez és a fiatal generációhoz, milyen a rém kellemetlen laudáció, és mit jelent spekulatív irodalmi nagykövetnek lenni? A Könyvfesztivál megnyitóján jártunk.

...
Kritika

Miért gyilkolnak a gazdagok, ha a pénz és a hatalom már nem elég motiváció?

Jeneva Rose thrillerjében a város leggazdagabb feleségei olyan döntésre szánják el magukat, ami örökre összeköti őket.

...
Nagy

Ludmán Katalin: „A ködlovag alakja egyszerre megfoghatatlan és jelenvaló”

Kik, mikor, kikre és miért mondták azt, hogy ködlovag? Ludmán Katalinnal, „A rejtelem volt az írósága…” szerkesztőjével beszélgettünk. Szóba kerültek Schöpflin, Márai vagy Mészöly Miklós „ködlovagozásai”, Hazai Attila prózája és Hajnóczy szöveguniverzuma, továbbá kiderült, hogy hungarikum-e a ködlovagság.

Polc

Nem a nagy háború, hanem a barátod halála avat felnőtté

...

Az árulást a legnehezebben saját magának bocsátja meg az ember

...

Ménes Attila regényében egy ír úr meséli el a romlásnak indult magyarság történetét

...

McCarthy sötét világában a szerelem és a zsenialitás sem képes világot gyújtani

...