Kevés nő kap tényirodalmi díjat, ezért egy egészen újat hoztak létre

Kevés nő kap tényirodalmi díjat, ezért egy egészen újat hoztak létre

Sajnos nem nálunk, hanem az Egyesült Királyságban. A cél, hogy az ismeretterjesztő művek női szerzőire jobban ráirányítsák a reflektorfényt.

ro | 2023. február 09. |

Az Egyesült Királyságban új irodalmi díjat alapítottak, amellyel kimondottan a női szerzők munkáját akarják elismerni - derül ki a Guardian összeállításából. Már létezik egy hasonló szépirodalmi díj (Women’s prize for fiction), és az új ennek lesz a tényirodalmi párja (Women’s prize for non-fiction). A tervek szerint az elismerést évente fogják odaítélni, bármilyen országból származó női szerző megkaphatja, az egyetlen kitétel, hogy a szóban forgó kötetet angolul írják, és az Egyesült Királyságban publikálják. A díjazott 30 ezer fontban részesül és egy “the Charlotte” elnevezésű szobrot kap – utóbbit a Charlotte Aitken Trust elnevezésű jótékonysági szervezet adja át, amelyet még Gillon Aitken irodalmi ügynök alapított, elhunyt lánya emlékére.

Kate Mosse író azt mondta, az új díjjal nem akarják ellopni a reflektorfényt a nagyszerű férfi szerzőktől, csak azt akarják, hogy abból a nőkre is vetüljön. Az első elismerést 2024-ben adják át, a szervezők jelenleg szponzorokat keresnek.

A díjra szükség is van. Egy kutatás szerint a brit napilapokban megjelent tényirodalmi kritikák mindössze 26,5 százaléka szólt női szerző által jegyzett könyvről, míg az elmúlt tíz évben a nők által írt non-fictionök 35,5 százaléka kapott valamilyen díjat. A szigetországban hét olyan elismerés létezik, amellyel az ismeretterjesztő, tényirodalmi könyveket díjazzák. A Baillie Gifford Prize nevű díjat (korábban Samuel Johnson Prize) tavaly történetesen egy nő, Katherine Rundell kapta meg (ő látható a nyitóképen), de az elismerés 1999-es alapítása óta kétszer annyi férfi díjazottja volt, mint női.

A fenti adatok amúgy nagyjából megegyeznek a magyar számokkal – igaz, a SZÍN, a Szépírók Társasága Női Érdekvédelmi Fóruma legutóbbi kutatásában kimondottan a szépirodalomra koncentrált. Tavaly publikált jelentésében ugyanakkor azt állapította meg, hogy 2021-ben a magyar szépirodalmi díjak 39 százaléka jutott női szerzőnek, ami még így is jelentős előrelépésnek tekinthető a korábbi évek arányaihoz képest. Egy 2020-as tanulmányuk még azt állapította meg, hogy az irodalmi díjaknak csak a 18 százalékát kapták nők az elmúlt 15 évben.

A tavalyi kutatás vezetőjével, Horváth Györgyi irodalmárral podcastben beszélgettünk arról, vajon miért kapnak a nők kevesebb irodalmi díjat, mint a férfiak, és vajon ennek milyen hatása van az irodalmi rendszerre. A beszélgetést itt tudjátok visszahallgatni:

Miért nem kapnak díjakat a női írók?

Az irodalmi díjakat és ösztöndíjakat jelentős többségben férfiak nyerik. A SZÍN kutatásából kiderül, hogy nőként sokkal nehezebb bármiféle elismerést elérni. Horváth Györgyi irodalmár, a kutatás vezetője válaszolt a kérdéseinkre.

Tovább olvasok

2016-ban még a nyomtatott Könyves Magazinban foglalkoztunk a témával, akkori cikkünket itt tudjátok visszaolvasni:

A nőket nem hallani
Tovább olvasok
 

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Meg kell ismernünk a női írókat, akiket elfelejtettünk

Új podcast-sorozatunkban arra tettünk kísérletet, hogy visszamenőlegesen is megismerjük és feltárjuk elfeledett női szerzőink életútját, életművét. Az egyes epizódokban olyan írók, költők pályáját jártuk körbe mint Szendrey Júlia, Czóbel Minka, Karig Sára, Kádár Erzsébet, Lesznai Anna vagy Galgóczi Erzsébet. Elindult a N/ők is írtak.

...

Salman Rushdie, Ian McEwan és Lee Child is női íróktól ajánl könyveket

A kutatások szerint a férfiak elkerülik a női szerzők könyveit. A The Guardian éppen ezért arra vállalkozott, hogy segítsen javítani az arányokon. Férfi írókat kértek fel, hogy ajánljanak műveket női íróktól.

...

Sajnos a cicijeim nem végeztek magyar szakot - Dolgok, amiket csak női írók hallanak

KÖNYVHÉT
...

Ezt hallgasd a foci-vb után: Tíz meccs, száz év politika – Podcast Kele Jánossal

A foci-vb véget ért, de a Flair még mindig tartogat újabb részeket: Kele János futballszakíró is a vendégünk volt.

...

Kömlődi Ferenc jövőkutató: Az evolúció nem áll meg az embernél

Kömlődi Ferenccel az evolúció, a mesterséges intelligencia és a sci-fi kérdéseit jártuk körül.

...

Menekülés Újlipótból Manhattenbe – Köves Gábor és a New York-i viszketés

Megjelent Köves Gábor első regénye, az Apropó, New York – erről is beszélgettünk a Flair podcastben.

...

Test, hatalom és Kolozsvár – így épül fel a Tompa Andrea-univerzum

Valuska László Visy Beatrixszel beszélgetett frissen megjelent Tompa Andrea-monográfiájáról.

...

Függőség, traumák, eszképizmus: Tolvaj Zoltán harminc év szövegdzsungelét formálta regénnyé

Újabb elsőregényes a Flairben: hallgasd meg az epizódot!

...

Identitáskeresés Manhattan és a Lipótváros között – Garaczi László és Nagy Ildikó Noémi közös regényt írtak!

A szerzőpárossal könyvheti podcastünkben, a Flairben beszélgettünk.

Kiemeltek
...

Esterházy Márton: Péterrel jó volt együtt játszani, nagyon értette a futballt

Interjú Esterházy Mártonnal Esterházy Péterről, fociról és családról. 

...

Ezt hallgasd a foci-vb után: Tíz meccs, száz év politika – Podcast Kele Jánossal

A foci-vb véget ért, de a Flair még mindig tartogat újabb részeket: Kele János futballszakíró is a vendégünk volt.

...

Most tényleg azt magyarázzam meg, miért nem kell sajnálni? – Fekete Ádám regényéről

Téged jó érzéssel tölt el a normalitás? Fekete Ádám regénye a hét könyve.

Polc

Magány, szex, szorongás, avagy így éld túl a fiatal éveid – Adorjáni Panna első regényéről

...

Miért fáj ennyire nőnek lenni? – A Nacu nyara című bestseller regényről

...

Tompa Andrea dühvel és reménnyel: Kolozsvárról, hatalomról és homoszexualitásról

...

Megtalálni a halálban az életet – Szentesi Éva új regényéről

...