Hogyan főzött egy 18. századi nemesasszony Erdélyben? Mi került a magyar polgárcsalád asztalára az első világháború előtt? Miért írt álnéven szakácskönyvet Jókai Mór? És hogyan bukkant fel évtizedek múltán egy kiadásra váró szakácskönyv kézirata – a padlásról? Öt könyvet ajánlunk régi-új receptekkel.
Elfeledett magyar konyha ‒ A legfontosabb magyar ételek Jókai Mór szerint
A Telex újságírója, Ács Bori pár éve rátalált Jókai Mór 1862-ben kiadott receptjeire, és szisztematikusan végig is főzte őket. Ebből született az Elfeledett magyar konyha című kötet, amiről podcastban beszélgettünk a szerzővel.
Ács Borit kérdeztük arról, miért Kakas Márton álnéven publikálta szakácskönyvét Jókai, mi az „eredeti” magyar konyvha és miért teljesen más, mint hisszük. És arról is, miért kellett megkóstolnia mindent, és mit szólt a családja a kísérletező kedvéhez.
Beczkóyné Kner Piroska, Parti Nagy Lajos: Árnyékporocska + Szakácskönyv
Kner Piroska a Gyomai Kner Nyomda alapítójának, Kner Izidornak volt a legfiatalabb húga. 1877-ben született Gyomán, élete nagyobb részében háziasszonyként élt Rákosligeten. 1915-ben, a kor divatjának megfelelően, ő is írt egy ma is tökéletesen használható szakácskönyvet, ám hiába remélte, hogy a családi kiadónál megjelenik, valahogy mindig hátrébb sorolódott az ő könyve. Az első világháború és az azt követő válságos időszak aztán végképp elsodorta, hisz addigra a spórolós szakácskönyvek ideje jött el. Kner Piroska kézirata a rákosligeti ház padlására került sok más holmival együtt, míg évtizedekkel később a ház új tulajdonosa ráakadt. A szakácskönyvet kísérő kötetben Parti Nagy Lajos idézi meg Kner Piroska életének fontosabb mozzanatait a családi levelezés és más dokumentumok alapján.
Wesselényi Kata: Gazdasszonynak szükséges könyv
A kötetben egyedi ritkaság, a 18. századi erdélyi nemesasszony, Wesselényi Kata házi kéziratos szakácskönyve található, korabeli receptekkel, ételkülönlegességekkel, a már elfeledett régi magyar világ ebédlőasztalára került fogások elkészítésének csínja-bínja. A kötetet szószedet és utószó teszi teljessé.
Saly Noémi: Kalán lisztel stábold bé - Szerecsek Anna szakácskönyve Vajdahunyad, 1848 körül
„Végy egy ártatlannak tűnő erdélyi szakácskönyvet a 19. század közepéről. Írd be tulajdonosa nevét meg a települést a Google keresőjébe. Ezen a ponton Bem apó Petőfivel súlyosbítva behajtat Vajdahunyadra, és kéziratod szerzőjénél ebédel. A tojásos pityókával együtt rád szakad két asszonysors és maga a történelem. De mi is az, hogy erdélyi konyha? Teszünk az ételbe csombort meg tárkonyt, és kürtőskalács a desszert? Hát a magyar? Szügyig gázolunk rántásban és paprikás-hagymás szalonnazsírban?” Saly Noémi
Horváth Ilona: Szakácskönyv
Horváth Ilona szakácskönyve a Kádár-kori magyar gasztronómia alapművévé vált. Generációk tanultak belőle sütni-főzni, s egy időben szinte minden háztartásban fellelhető volt egy-egy féltve őrzött példánya. Az évek hosszú sora alatt aztán eltűnt a szemünk elől. Pedig érdemes fellapozni, mert amellett, hogy retro és nosztalgikus, tényleg tele van jó kis receptekkel.
Nyitókép: Unsplash
![Hamnet – Egy gyerek elvesztése után hogyan lehet belakni egy életet? [A nő hétszer]](https://konyvesmagazin.hu/file/slides/4/44186/fe_580_320_4238_d045_00238_r.jpg)
