Az étkezési kultúra megváltoztatása segítheti a fenntarthatóságot a WWF legfrissebb, Közép-Európában végzett felmérése szerint, adta hírül az MTI. A Tányérunkon a változás - a WWF jelentése a fenntartható táplálkozásról Közép-Európában című tanulmány azokra a legfontosabb adatokra hívja fel a figyelmet, amelyekből kiderül, hogy az étkezési kultúra megváltoztatásával nemcsak a bolygó védelméért, de az emberek egyéni testi-lelki egészségéért is komoly lépéseket lehetne tenni. (Szakács)könyveket ajánlunk a hírhez.
Sipos Katalin biológus, a WWF Magyarország igazgatója előadásában kifejtette, hogy az óriási területi igénye miatt a mezőgazdaság jelenleg a természet legnagyobb versenytársa, mivel minden hektár szántó valamilyen egykori élőhely, erdő, ősgyep vagy mocsár helyén jött létre.
Világszinten az ember számára lakható területek fele áll mezőgazdasági művelés alatt.
Ezeknek mintegy húsz százalékán termelnek közvetlen emberi fogyasztásra szánt növényi alapanyagokat, a többi, csaknem nyolcvan százalékán pedig a haszonállatoknak szánt takarmányt termesztik. Miközben hatalmas területeket vesz igénybe az ember a hústermeléshez, Európában fokozatosan visszaszorul a gyepek szabadtéri legeltetésén alapuló állattartás, amely többek között a nemzeti örökséget képező magyar háziállatok fenntartásához és értékes őshonos gyepek védelméhez is szükséges lenne.(Jordán Ferenc részben ugyanerről beszélt az interjúnkban és írt is a problémáról Az ember vége, a természet esélye című könyvében. ) A fogyasztásra kerülő hús döntő része zárt rendszerű, nagyüzemi termelésből származik, amelynek már nincs köze a termőföldek és gyepek fenntartható hasznosításához.
A tavasz kiemelt fecskevédelmi időszak, amiben a lakosságnak és az önkormányzatoknak óriási szerepe és felelőssége van.
Tovább olvasokA biológus kiemelte, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem miatt fontos lenne minél több erdő és vízjárta élőhely újbóli kialakítása, hogy ezek megkössék a légköri szén-dioxidot, megakadályozzák a talajok erózióját, csökkentsék a villámárvizek és az aszályok káros hatásait. A WWF Élő Bolygó Indexe szerint 1970 és 2022 között átlagosan csaknem hetven százalékkal csökkent a vadon élő gerinces állatfajok állománymérete, amely arra is utal, hogy
az élővilág pusztulása folyamatosan zajlik.
Ugyan az emberiség nyolc milliárd főre gyarapodott, azonban a fejlett országok fogyasztási szokásai is átalakultak - emelte ki, hozzátéve, hogy 1961 és 2020 között az egy főre jutó globális húsfogyasztás csaknem megduplázódott, 22 kilogrammról több mint 42 kilogrammra nőtt. Hasonló a helyzet a répacukor és a liszt esetében is.
Johannes Krause és Thomas Trappe élvezetes stílusban megírt, gazdagon illusztrált könyve az Európa történetével kapcsolatos legfrissebb archeogenetikai ismereteket foglalja össze. Olvass bele!
Tovább olvasokA szakértő kiemelte, nemcsak a húsfogyasztás mértéke és jellege jelent problémát, hanem az élelmiszerek ökológiai lábnyoma, termelési módja is, például az előállításhoz felhasznált energia és a vegyi anyagok mennyisége, a szállítás és tárolás hossza vagy az élelmiszer-pazarlás mértéke is. A döntően növényi alapú, változatos étrendnek összességében előnyösebb környezeti hatása van, mint a húsalapú táplálkozásnak, de kiemelte, hogy azok is csökkenthetik az étkezésükből adódó ökológiai lábnyomukat, akik nem szeretnének teljesen lemondani a húsevésről.
A szakértők szerint
a bolygóbarát étrend kialakításához elsődleges lépés megkeresni a személyes adottságokhoz és lehetőségekhez legjobban illeszkedő étrendet,
fontos utánanézni a megvásárolt élelmiszerek összetevőinek, származási helyének, előállítási körülményeinek. Emellett ideális egy gyümölcs- és zöldségdúsabb étrend kialakítása, a húsfogyasztás csökkentése, a vörös húsok helyett a halak vagy szárnyasok választása, valamint az ökológiai gazdálkodásból származó termékek vásárlása. Ideális lehet még a tej és tejtermékek, valamint a só és a cukor mérséklése az étkezésekben, a minősítéssel rendelkező, valamint a szezonális és helyben termelt élelmiszerek előnyben részesítése vásárláskor, valamint a pazarlás mérséklése.
A hírhez most olyan könyveket ajánlunk, melyek segíthetnek, ha táplálkozási szokásaidat összehangolnád a bolygó védelmével:
Nemes Nóra - Bertényi Gábor: Az elég jó konyha
Amit eszel, az leszel. De tudjuk-e vajon, hogy mit eszünk? Tudjuk-e, hogy étkezéseink milyen hatással vannak más élőlényekre a testünkön belül és azon kívül? Hogyan ismerhetjük fel saját szervezetünk valódi igényeit és hozhatjuk azokat szinkronba a bioszféra eltartóképességével? Könyvünk ezeket a megkerülhetetlen kérdéseket járja körül. Az elég jó konyha nem világmegváltás, nem önsanyargatás, hanem kíváncsiság, rugalmasság és leleményesség: alapvető készségek egy zökkenőkkel teli utazáshoz egy változó világban. Ehhez az utazáshoz kínálunk útjelzőket és könnyen megvalósítható ötleteket: állat-, növény- és emberbarát recepteket és tanulságos történeteket. Ezeken keresztül pedig szorongásmentes, könnyed, de hatékony átmenetet a fenntartható konyha irányába.
Abi Aspen Glencross - Sadhbh Moore: Fenntartható konyha
A Fenntartható konyha kedvcsináló, praktikus útmutató ahhoz, hogyan vásároljunk, főzzünk és együnk a környezet szempontjából kedvező módon. A szerzők abban segítenek, hogy miként alakítsuk át a konyhai szokásainkat ahhoz, hogy környezetbarátabb módon élhessünk. Legyen szó akár arról, hogy hol a legjobb vásárolni, mihez kezdjünk a maradék citrommal, vagy hogyan lehet a környezet károsítása nélkül a leghatékonyabban takarítani, a könyv foglalkozik mindennel, ami ahhoz kell, hogy másképp gondolkozzunk az élelmiszerekről és a konyháról. És mindezt úgy, hogy ettől mi és a bolygó is egészségesebbek legyünk. Ha ezt a szemléletmódot követjük, pénzt spórolhatunk, kapcsolatot teremthetünk a hasonlóan gondolkodókkal, jobb ételeket készíthetünk, és közben még kíméletesek is lehetünk a Földdel.
Karen Edwards: Bolygóbarát konyha
