A feminista ikon, aki Beckettet rendezett az ostromlott Szarajevóban - Susan Sontag 90

A feminista ikon, aki Beckettet rendezett az ostromlott Szarajevóban - Susan Sontag 90

„Erkölcsi és pszichológiai tekintetben nem felnőtt az, aki örökösen meglepődik a nincstelenség létezésén, aki továbbra is csalódottan (vagy hitetlenkedve) néz, ha bizonyítékaival kerül szembe, miféle kegyetlenségekre képesek az emberek más emberekkel. Egy bizonyos életkor fölött senkinek sincs joga effajta naivitásra, felszínességre, ilyen mértékű tudatlanságra vagy emlékezetkiesésre” - írta A szenvedés képeiben Susan Sontag amerikai szerző, esszéista, a 20. század egyik nagy hatású gondolkodója. Ma lenne kilencven éves.

sa | 2023. január 16. |

Anyja férje nevét vette fel, bár a férfi nem adoptálta

Zsidó szőrmekereskedő családba született Susan Rosenblatt néven. Apját, akit Kínában folytatott üzletei miatt szinte alig látott, ötévesen vesztette el. Ezután ideges természetű, alkoholproblémákkal küszködő anyja nevelte, ráadásul nővérének asztmája miatt gyakran költöztek, előbb a melegebb éghajlatú Miamiban, azután az Arizona állambeli Tucsonban, végül Los Angelesben telepedtek le. Tizenkét éves volt, amikor anyja feleségül ment egy Nathan Sontag nevű katonatiszthez, akinek nevét felvette ugyan, de az nem adoptálta.

Boldogtalan tinédzserként Thomas Mannt kérdezgette

A boldogtalan gyermekkorban egyetlen vigasza az olvasás volt, tinédzserként felkereste a Los Angelesben élő Thomas Mannt is, akit A varázshegy című regényéről faggatott. Az erős akaratú, briliáns eszű lány 15 évesen fejezte be a középiskolát, ezután a Berkeley Egyetemen járt egy szemesztert, utána a Chicagói Egyetemen többek között irodalomtudományt és teológiát hallgatott. 17 éves korában házasságot kötött tanárával, a szociológus Philip Rieffel.

Sontag késve érkezett a professzor Kafka-előadására, tíz nap múlva férj és feleség voltak

- a házasságuk nyolc évig tartott. Egy fiuk született, David, később ő szerkesztette anyja könyveit.

Társszerzője lehetett a férje híres könyvének, aztán jött a válás

Azt korábban is lehetett tudni, hogy Sontag aktívan részt vett Philip Rieff híres műve, a Freud munkásságát vizsgáló Freud: The Mind of the Moralist című kötet összeállításában. 2019-ben Benjamin Moser életrajzíró a kutatásaira alapozva azt állította, hogy Sontag a kötet szerzője is volt. A szerzőségről Moser szerint a válási megállapodás keretében mondott le, cserébe nála maradhatott a közös gyerekük, és nem kellett attól rettegnie, hogy Rieff elpereli tőle a fiukat. Erről itt írtunk bővebben:

Valójában Susan Sontag írta exférje híres könyvét?
Tovább olvasok

Párizsban talált önmagára

Már diplomával a zsebében a Harvard Egyetemen filozófiát hallgatott, itt Paul Tillich lett a mentora. 1957-ben egyéves oxfordi ösztöndíjat nyert, de gyűlölte a várost, mert szexistának tartotta, ezért inkább a párizsi Sorbonne-ra iratkozott át. Itt ismerkedett meg Robert B. Silversszel, aki később a New York Review of Books hasábjain korlátlan publikálási lehetőséget biztosított számára, s elmerült a francia filmművészet, filozófia és irodalom tanulmányozásában. Amerikába visszatérve elvált férjétől, s fiát magához véve a Commentary szerkesztőjeként kezdett dolgozni.

Ő fogalmazta meg a “szellemi rágógumizás” elvét

Első regénye 1963-ban jelent meg A jótevő címmel. Az 1964-es Jegyzetek a Campről című munkájában megfogalmazta a szellemi rágógumizás máig érvényes elvét, mely szerint a tömegkultúra szent ereklyéi

olyan csúfak, hogy már szinte szépek.

1966-ban jelent meg Az értelmezés ellen című tanulmánya, amelyben azt állította, hogy a művek kritikai vizsgálata tönkreteszi az alkotás varázsát.

Kritizálta az USA vietnami politikáját, Beckettet rendezett a háborús Szarajevóban

Folyamatosan aktív volt politikailag. 1968-ban Hanoiba utazott, ekkori írásaiban hevesen kritizálta az Egyesült Államok vietnámi politikáját.

Mikor 1989-ben Ruhollah Khomeini iráni ajatollah fatvát bocsátott ki Salman Rushdie-ra A sátáni versek miatt, Sontag volt a PEN American Center elnöke. Az, hogy akkor Sontag kompromisszumok nélkül kiállt Rushdie-ért, megalapozta, hogy az amerikai szerzők felsorakozzanak a brit író mellett.

Szarajevó ostroma idején nagy figyelmet kapott, amikor a háborús városban rendezte meg Samuel Beckett Godot-ra várva című darabját. Mivel a bosnyák fővárosban nem volt áram, gyertyákkal megvilágított színházban adták elő. A helyiek szemében ezzel a gesztusával szimbólummá vált, később teret neveztek el róla a városban:

-

Feminista ikon lett

Sontag rövid idő alatt a New York-i értelmiségi közélet egyik legérdekesebb egyénisége, feminista ikon lett. Szerelmi élete is társasági téma volt, mert soha nem titkolta biszexualitását, bevallása szerint kilencszer volt szerelmes, ebből ötször nőbe, egy évtizeden át fűzte romantikus kapcsolat a fotós Annie Leibovitz-hoz.

Szavak nélkül beszélt a fényképezésről

Az 1970-es évek elején kezdett fényképezéssel foglalkozni. Esszésorozatban elemezte, vajon betöltik-e a képek rendeltetésüket, tényleg az igazságot, a valóság egy szeletét ábrázolják-e? Az 1977-ben megjelent A fényképezésről című esszékötetének érdekessége, hogy illusztrációk nélkül, mégis izgalmasan tárgyalja ezt az alapjaiban látványon alapuló témakört. Rendezett filmet is, a Kannibál duett és Az ígéret földjei című írásait vitte szalagra. A betegség mint metafora című könyvében a betegség "nyelvét" tanulmányozta saját áttétes mellrákjának árnyékában. Az írónőt a 80-as évektől élénken foglalkoztatta az AIDS terjedésének veszélye, erről született Az AIDS és metaforái című kötete.

Szellemesen írt, és stílusosan tudta elmondani, ha valamiről változott a véleménye

Sontag 17 könyve között vannak regények, novellák, színművek, irodalomelméleti írások, de igazi nemzetközi ismertséget a társadalmi előítéletekről, illetve a tömegkultúra jelenségeiről írt, gyakran provokatív esszéivel szerezte. 

Ha önmagáról írt, mindig zárkózott volt, életéről csak bizonyos távolságtartással vallott.

Még bírálóit is elkápráztatta szellemességével, ha valamiről megváltoztatta a véleményét, azt is stílusosan és meggyőződéssel tette.

Munkásságát számos díjjal, kitüntetéssel ismerték el. 1999-ben megkapta a francia Művészeti és Irodalmi Rend parancsnoka kitüntetést, 2000-ben az amerikai Nemzeti Könyvdíjat. 2001-ben a Jeruzsálem-díjat, 2003-ban a frankfurti könyvvásáron a német könyvszakma békedíját vehette át, s ugyanebben az évben kapta meg az Asztúria Hercege-díjat.

New Yorkban halt meg, Párizsban temették el

Susan Sontag 2004. december 28-án, 71 évesen halt meg leukémiában, New Yorkban. Hamvai a párizsi Montparnasse-i temetőben nyugszanak. Magyarországon legismertebb művei a Vulkán szerelmese és az Amerikában című regények, illetve A betegség mint metafora és A Szaturnusz jegyében című esszégyűjtemények.

 (MTVA Sajtóarchívum, Könyves Magazin, New York Times, Vanity Fair)

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Valójában Susan Sontag írta exférje híres könyvét?

...
Kritika

Salman Rushdie szerint az irodalom jövője nem az autofikció, hanem a fantasztikum

„Az innovációért, az újért (…) az irrealizmushoz kell fordulnunk és az igazság megközelítésének új módját kell megtalálnunk a hazugságok révén” – fogalmazza meg esszékötetében Salman Rushdie, aki írásaiban amellett érvel, hogy bár jelenleg a tényirodalom korát éljük, érdemesebb lenne visszatérnünk a képzelet világához. Az igazság nyelvei a hét könyve.

...
Hírek

Budapesten forgatják a Beckett életéről szóló filmet

Tavaly ősszel már beszámoltunk róla, hogy Dance First címmel életrajzi filmet készítenek Samuel Beckettről. A rendezést James Marsh vállalta, a főszerepben Gabriel Byrne lesz. A friss hírek szerint a film forgatása már elkezdődött és jó pár jelenetet Budapesten vesznek fel.

...
Nagy

Harry herceg katonai botránnyal és lefagyott pénisszel váltja aprópénzre az örökségét

Harry herceg Tartalék című könyve az év elején az angol királyi család végtelenített szappanoperájának adott egy újabb csavart, a könyvet övező figyelem és felhajtás ugyanakkor szinte egyedülálló látleletét adta a könyvpiac működésének is. Egyáltalán ki írta a könyvet, hogyan épült fel a kampány, és miért baj, hogy már az első nap a brit láncok egy része leértékelte a könyvet? A Tartalék márciusban jelenik meg magyarul, és egy darabig még biztosan tematizálni fogja a közbeszédet.

Szerzőink

...
Závada Péter

Závada Péter: A szenvedő művész mítosza

...
Varró Attila

Poe hamar a mozik sztárja lett, és a saját rémtörténeteiben találta magát

...
Sándor Anna

Narine Abgarjan novellái úgy életigenlők, hogy nem hallgatják el a háború borzalmait

A hét könyve
Kritika
Narine Abgarjan novellái úgy életigenlők, hogy nem hallgatják el a háború borzalmait
...
Nagy

Petőfi példátlanul jó érzékkel kezelte a korabeli médiát

Petőfi születésének 200. évfordulója alkalmából nyitotta meg a PIM Költő lenni vagy nem lenni című kiállítását. A kurátorok célja az volt, hogy a költő tankönyvekből ismert, fekete-fehér portréja életre keljen a látogatók előtt, és az eddig ismeretlen arca rajzolódjon ki előttük.

...

Börtönélmények és álmok is formálták egy sodródó kamasz sorsát Budapesten

...

Garaczi László: A feltorlódó krízisek meggátolják, hogy értelmesen feldolgozzuk őket

...

Pécsi Ildikó nem „szexibombi”, hanem drámai színésznő akart lenni

...

Vajna Ádám: Ha rapper lennék, olyan szeretnék lenni, mint Gege [Alkotótárs]

Még több olvasnivaló
...
Panodyssey

Ahol az író és az olvasó közvetlenül találkozik: ismerd meg a Panodysseyt!

Ebben a cikkben azt magyarázzuk el, hogyan működik a Panodyssey oldal, és miért érdemes csatlakoznod hozzá olvasóként vagy íróként. 

...
Panodyssey

Moskát Anita: "Az Írói Munkám Elrablása: Hogyan Lopta El Az Artificial Intelligence Az Álmomat"

"Mielőtt elítéljük az MI-t: ezekért a közhelyekért mi felelünk. Mi tanítottuk meg neki a „zöld oázist”, a „sötétzöld szőnyeget”, amit „hívogat”, vagy az „élet táncát” járó ludakat meg a „szentély” hasonlatot a „világ káosza” ellenében. Az MI abból dolgozik, amiből tanul, és mi közhelyekkel etetjük." Moskát Anita műhelynaplójában arra keresi a választ, mit is tud vaójában ma a mesterséges intelligencia.

...
Nagy

Kölcsey még nem tartotta fontos versének a Hymnust, de később már büntettek érte

200 éves Kölcsey Hymnusa, ami egészen sokáig nem vált a magyarok hivatalos himnuszává. Mit énekeltünk előtte? Hogyan használták a Hymnust politikai célokra? És mi a közös a cseh, a lengyel és a magyar himnuszban? Érdekességeket gyűjtöttünk össze az évfordulóra.

...
Nagy

Visky András: Istennel ültem le kártyázni a regényt írva

Szerdán Margó Olvasókör lesz: Visky András a regény kezdeteiről, “révült írás-lelkigyakorlatról” és a bibliapókerről is mesélt előzetesen.

...
Panodyssey

Moskát Anita: Írói félelmek kalendáriuma, az év minden napjára

"Félek, hogy önmagamat fogom ismételni, ugyanazokat a témákat, ugyanazokat a témákat, ugyanazokat a témákat, és észre sem veszem." Moskát Anita műhelynaplóját olvashatjátok az írói hivatáshoz kapcsolódó félelmekről.

...
Nagy

Szvoren Edina sokáig hanyagolta a magyar kortárs irodalmat, aztán jött Esterházy, aki áttörte a falat

Az talán nem meglepő, hogy a Mondatok a csodálkozásról szerzőjét elemi szinten izgatják a mondatok. Szvoren Edina a Müpa Literárium-estjén arról mesélt, hogy miben különbözik az a nyelv, amelyen zsemlét kér, attól, amelyen ír, de az is szóba került, hogyan hagyta maga mögött a tulajdonnevektől való félelmét.

Természetesen olvasok
...
Zöld

Ennyire csapadékos januárunk 1915-ben volt utoljára

...
Zöld

A tudomány fejlődésében kulcsfontosságú, hogy hajlandók legyünk elképzelni az elképzelhetetlent

...
Zöld

Sárba ragadtak a rendőrök, akiket a falurombolás és a bánya ellen tüntetők miatt vezényeltek ki (videó)

...
Zöld

A Felhőkakukkvárban ősi szövegek élnek tovább az emberi civilizációt mentő generációs űrhajón

...
Zöld

Kiderült, hogy ezért okoz függőséget a csokoládé, de van kiút

...
Zöld

Az anyák magyar megmentője szobrot kapott a londoni Queen Mary Egyetemen

...
Zöld

A mesterséges intelligencia egy nap az elektromossággal felérő változást idéz majd elő

...
Zöld

A barkóscinege rabolta el a szavazók szívét, de már megvan 2023 kétéltűje, lepkéje és vadvirága is

...
Zöld

Tulajdonképpen az élesztők háziasítottak bennünket, és ez csak a kezdet, ha a gombák szemszögéből nézzük a világot