Pálfi György Táltosember vs. Ikarus című, 2002-es kisjátékfilmje valódi világok harca Budapesten, hiszen a főváros ismerős terein csap össze a magyar sámánisztikus hagyomány és a görög mitológia, az amerikai szuperhős-hagyomány és a hazai kisrealista miliő. A főhős egy gimnáziumi történelemtanár, aki éjszakánként Shámán, a Táltosember nevű szuperhősként küzd az gonosztevők ellen. A filmet itt megnézheted:

A kisfilm karaktertervezője és storyboard rajzolója Meszlényi Péter, akiben már a forgatás során felmerült a képregény ötlete, és 2002-ben elkezdte megrajzolni az első skicceket és oldalvázlatokat. Pénz hiányában viszont a tervezett 48 oldalnak eddig csupán a harmada készült el.

Mint azt Meszlényi a Könyves Magazinnak kifejtette, három ok is inspirálta a képregényes feldolgozást: „Egyrészt, a képregény néhány szempontból hasonlít a filmre, mint médium (pl.: képes narratíva, amely szintén használja a tartalom ábrázolásához az időt – képek egymás után), ugyanakkor sokban eltér attól (pl.: magasabb absztrakciószintet követel alkotótól, befogadótól egyaránt, valamint használja a tipográfiai, táblaképalkotási hagyományokat is, egyszerre álló- és mozgókép). Tehát, más ábrázolási és történetmesélési lehetőségeket biztosít, amik gyakran izgalmasabbak, mint a filmé. Gyurival (Pálfi – a szerk.)

a kisjátékfilmben eleve képregényes képi megoldásokkal kísérleteztünk.

Másrészt, a képregényben sok mindent könnyedén ábrázolhatunk, ami a filmben nagyon körülményes és/vagy drága lenne. Harmadrészt a szuperhős műfaj eredendően képregény formátumú, kialakulásához is erre a médiumra volt szükség, és alapjaiban határozta meg karakterét (pl.: egyszerű, kontrasztos pizsik, amelyek a rendelkezésre álló nyomdatechnikánál jól láthatók és dekoratívak).”

Az illusztrátor Meszlényi mellett a képregényes alkotócsapat másik két tagja tagja Pálfi György filmrendező és Csordás Zoltán tervezőgrafikus. „Pálfi Gyuri olyan embert keresett a film tervezéséhez, storiboardjához, aki az általános szakmai képességeken kívül konyít a szuperhősökhöz, érti, hogy mi is ez a dolog. Ebben az időben látta meg az egyik vizsgamunkámat az »Ipar« (ma már MOME) egyik félévi kipakolásán, ami egy storyboard volt.

Ráadásul épp a diplomamunkámat készítettem elő, ami a szuperhős-jelenségről szólt.

Így aztán felkért a melóra” - meséli Meszlényi. „Csordi (Csordás Zoltán – a szerk.) később került a képbe, már a képregény kapcsán. Gyurival abban állapodtunk meg, hogy a képregényváltozatot én irányítom mind koncepcionális, mind megvalósítási szempontból, én pedig elkezdtem keresni magam mellé valakit, aki képes megfelelő minőségben megoldani a digitális munkafolyamatokat (képrendezés, színezés, tipó, szöveg), és ért a nyomdához is. Csordi előtt két szakemberrel próbálkoztam, de mindkettő visszakozott, mikor felismerte, mekkora munka is ez. Ekkor jutott eszembe Csordi, aki ugyan nemigen konyított a képregényekhez és a szuperhősökhöz, de kiváló tervezőgrafikus volt már akkor is, s mint ilyen, mind a digitális munkákhoz, mind a nyomdatechnikához nagyon értett, ráadásul baromi jó fej. Annyira jó fej volt, hogy el is vállalta és nekiálltunk.”

A képregény, ha elkészül, izgalmas időzítéssel érkezik: a helyszínt adó Budapest idén ünnepli 150 éves születésnapján, lecsengőben egy gigantikus szuperhősőrület a filmben, a tanárok pedig kiemelt közéleti fókuszba kerültek az elmúlt időszakban. Meszlényi szerint viszont ezek inkább szerencsés vagy szerencsétlen egybeesések: „Budapest 150. évfordulója csak szerencsés véletlen. Az alkotók közül mindenki Budapest szerelmese régtől. Ezért is lett a Sháman ennek a városnak a hőse. (A tervezett további történetek is zömében itt játszódnának, egyfajta budapesti legendáriumot alkotva.) A szuperhős-forradalomnak sincs sok köze a »mosthoz«. Inkább hátrány, mint előny. Azt pedig már a kezdetektől úgy gondoltuk, hogy nagyon illene hősünkhöz a tanári hivatás (magyar-töri szak), hiszen Táltos egy segítő alak, aki határozott értékrendet képvisel, amit mások szolgálatába állít. 

Ráadásul ez a szakma gyakran eleve heroikus erőfeszítéseket követel.”

Ahogy azt a brancskampány leírásában is jelzik, a filmhez képest lesz némi változás a képregény történetében. „Az eredeti filmes forgatókönyvhöz képest keveset változtattunk (a költségvetési limit miatt a film történetét meghúztuk kicsit), inkább a hangsúlyokat rendeztük át. Kisebb szerepe lett Táltos családi életének (tán lesz lehetőségünk a kibontani a következő részekben), inkább Daidalosz személyes drámája került előtérbe.”

A január végéig tartó kampányban az alkotók 2,5 millió forint összegyűjtését tűztek ki célként, a támogatók a hozzájárulásukkal arányosan kaphatnak az elkészült képregény mellé plusz ajándékokat is. Sikeres kampány esetén a kész képregényt 2024 június-július környékére ígérik – bár ez valamennyire függ a nyomdától is. A brancskampányt itt találod.