Mitől lesz sikeres a regény? Schein Gábor szerint minden a jól megválasztott elbeszélőn múlik

Mitől lesz sikeres a regény? Schein Gábor szerint minden a jól megválasztott elbeszélőn múlik

Schein Gábor író, költő, irodalomtörténész Nádas Péter Párhuzamos történetek és Kertész Imre Sorstalanság című regényén keresztül mutatta be, mekkora jelentősége van a jól megválasztott elbeszélőnek. Miért dolgozott Kertész bő tíz évig a Sorstalanságon, Nádas pedig közel húsz évig a Párhuzamos történeteken? Erre kísérelt meg választ adni Schein Gábor a Müpa 2021/22-es Literárium-sorozatában.

Simon Eszter | 2022. december 17. |

Ahány regény, annyi nézőpont, szereplő, világnézet, Schein szerint azonban minden műben találunk legalább egy közös nevezőt. Az elbeszélő csakis a saját szemüvegén keresztül látja a világot, és

az igazán nagy művekben az elbeszélő tudata és nézőpontja ellentétes az olvasó tudásával és nézőpontjával.

Ezáltal kérdéseket vet fel és elgondolkodtat.

Schein Kertész és Nádas regényein keresztül magyarázta el, min és hogyan gondolkodik az író, mielőtt nekilát a munkának. Hangsúlyozta, hogy mindenekelőtt különbséget kell tennünk az elbeszélő tudata és nézőpontja között. Honnan tudja az író, hogy mi a legjobb elbeszélői szempont? A Sorstalanságban összemosódik a kettő, Köves Gyuri tudatát egy gyermeki nézőponton keresztül ismerjük meg. A főszereplő felnőtt fejjel meséli el, hogy min ment keresztül tizenöt évesen. A regény 1975-ös megjelenésének idején, a társadalomban már többféle és markáns véleménny élt a holokausztról. Az olvasó tisztában van vele, hogy mi történt a haláltáborokban, és mivel sokan érintettek, erős érzelmi kötődés fűzi őket a szöveghez.

Köves Gyuri nézőpontjához azért nehéz kapcsolódni, hiszen a tizenöt éves fiú nem tudja, hova érkezett és milyen borzalmak várnak rá.

“Legelőször még csak amúgy, mondhatnám, vendégként éreztem magam a rabságban” - áll a regényben, Kertész a barakkról pedig így ír: “Szemlátomást ez lesz az otthonunk.” Vendégség, otthon, a holokausztot sok szóval illethetjük, ám ez a kettő egész biztosan nem lenne köztük. Ezek egy olyan kamaszfiú szavai, akinek fogalma sincs róla, hova érkezett. Az olvasóval ellentétben nincs előzetes tudása.

Mindannyian fel tudunk idézni olyan emléket, amikor az iskolában arra kérte az osztályt a tanár, hogy maradjon síri csendben. Természetesen valaki mindig megszólalt, aki miatt végül az osztály nem mehetett ki az udvarra játszani. Ő a bűnbak. Schein szerint ezzel arra készítik fel a gyerekeket, hogy elfogadják a hatalom által rájuk erőltetett helyzeteket, ezért fogadja el Köves Gyuri is azt, ami a táborban történik vele. “Ha Kertész olyan szempontot választott volna, aki fentről néz le az egészre, nem lenne ennyire sikeres a regény” - mondta Schein, majd azzal folytatta, hogy Nádas a Párhuzamos történetekben abból indul ki, hogy nem létezik egyféle igazság. A regényben több szempont és tudat bontakozik ki, amelyek végül nem keresztezik egymást, és a szereplők nem találnak közös nevezőt. Ágost és Gyöngyvér tudata egymás szöges ellentéte. Köves Gyurihoz hasonlóan, Ágost is olyan emléket próbál megértetni Gyöngyvérrel, amit gyerekként élt át. Tízévesen nem értette, hogy a szülei miért küldték egy normandiai intézetbe, a felnőtt énje pedig csak a gyerekkori én élményeit mesélheti el, amit Gyöngyvér az ő felnőtt tudatával nem ért meg.

Schein végül feltette a kérdést, amire talán nincs egyetlen egyetemes válasz: hogyan lehet regényt írni? Az írók évszázadokon keresztül abból indultak ki, hogy minden regény alapvető és legfontosabb tulajdonsága az, hogy van eleje és vége. Nádas a Párhuzamos történetekben lerombolta ezt az elgondolást, Schein szerint ugyanis a szerző újragondolta a könyv fogalmát.

Nádas nem ad teljes tudást, csak alternatívákat mutat, amivel Kertészhez hasonlóan elbizonytalanítja az olvasót.

Schein Gábor Ó, rinocérosz című kötete tavaly a hét könyve volt nálunk, Kávészünet című videósorozatunkban pedig Ott Anna beszélgetett a szerzővel.

Borítóképünkön: Nádas Péter (Fotó: Valuska Gábor)

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Kassák Lajos a magyar avantgárd pápája, Szép Ernő pedig bonyolultabb, mint hisszük

Kassák Lajos sokoldalúsága azt is jelzi, hogy a szokásos megkésettséggel ellentétben ő szinkronban akart maradni Európa művészetével, a kortárs avantgárddal; Szép Ernő pedig jóval bonyolultabb szerző annál, mint amennyit megmutatnak a vele kapcsolatos felszínes klisék. Beszámolónk a MÜPA Vers-estjéről.

...

Kertész és a pszichoanalízis: a szerző azt a stresszt életi át olvasójával, amit a poszttraumás káosz okoz

Hogyan olvasható Kertész Imre a traumakutatás és a pszichoanalízis szempontjából? Hogyan látja egy brazil pszichoterapeuta és egy magyar pszichoanalitikus Kertész életművét? Ezekre a kérdésekre keresték a választ a Kertész Imre Intézet rendezvényén, ahol Jose Alberto Cotta brazil pszichoanalitikus Kertészről szóló Számkivetett című filmjét is bemutatták.

...

Nádas Péter: Az ember fejében van a saját horrorja

Az interjúban Nádas bűnről, erőszakról, a közélet vulgáris nyelvezetéről, a kutyák hűségéről is beszél, valamint arról, hogy két káromkodás között lehet-e részvétet nyilvánítani. 

Kiemeltek
...

Botrány a könyvpiacon: Átverte-e az olvasókat A tenger útja szerzője?

Tovább gyűrűzik a hazugsággal vádolt életrajzító ügye.

...

10 író, akikkel a salföldi Nyári Margón találkozhatsz

Az idei és tavalyi év nagy durranásai várnak rád a Balatonnál. 

...

Meghalt Ozzy Osbourne, a Black Sabbath alapító-énekese, aki könyvekben is feltárta zűrös életét

Ozzy Osbourne a metál- és rockzene meghatározó alakja volt, több könyve is megjelent az önéletrajztól a túlélési útmutatóig. Ezekkel emlékezünk a zenészre. 

A hét könyve
Kritika
"Istenről és Édesanyáról vagy jót vagy semmit" – Ongjerth Hanna: Fecskefészek
200 éve sokkal több női író volt, aztán jöttek a férfiak

200 éve sokkal több női író volt, aztán jöttek a férfiak

Igen nagy változások történtek az angolszász irodalomban, és talán sose lesz ugyanolyan, mint az 1800-as években.

Spiró György: Hungária és Magyarország nem azonos

Spiró György: Hungária és Magyarország nem azonos

Hallgassátok meg az íróval készített podcastünket!

Szerzőink

chk
chk

Így dolgozott kémregényein John le Carré, aki maga is kém volt

Szabolcsi Alexander
Szabolcsi Alexander

200 éve sokkal több női író volt, aztán jöttek a férfiak

Hírek
...

Nádas Péter egy több száz éves német rend tagja lett

...

Macska a széken, teknős a könyvespolc alatt – Szerinted jó ötlet az állatos könyvesbolt?

...

A Normális emberek sztárjával készül új Jane Austen-feldolgozás

...

Megvannak a felvételi ponthatárok! 3 könyv az egyetemi évekről és a felnőtté válásról