Kertész és a pszichoanalízis: a szerző azt a stresszt életi át olvasójával, amit a poszttraumás káosz okoz

Kertész és a pszichoanalízis: a szerző azt a stresszt életi át olvasójával, amit a poszttraumás káosz okoz

Hogyan olvasható Kertész Imre a traumakutatás és a pszichoanalízis szempontjából? Hogyan látja egy brazil pszichoterapeuta és egy magyar pszichoanalitikus Kertész életművét? Milyen a trauma lélektana és milyen párbeszédeket indíthat el az újrarendeződés folyamata? Ezekre a kérdésekre keresték a választ a Kertész Imre Intézet rendezvényén, ahol Jose Alberto Cotta brazil pszichoanalitikus Kertészről szóló Számkivetett című filmjét is bemutatták.

Laborczi Dóra | 2022. október 13. |

2014 áprilisában Az emberi számkivetettség kérdése Kertész Imre műveiben címmel szeminárium indult a São Paulo-i Egyetem Pszichológiai Intézetének Klinikai Szakpszichológiai Tanszékén Jose Alberto Cotta pszichoterapeuta és kutató, valamint Gilberto Safra pszichoanalitikus, tanszékvezető professzor koordinálásával. A brazil pszichoanalitikusok úgy vélték:

Kertész Imre művei rendkívüli módon hozzájárulnak ahhoz, hogy megértsék az érzelmi és pszichikai kitaszítottság érzését, így az irodalom és a pszichoanalízis ilyen szempontú összekapcsolása akár terápiás helyzetek megoldásában is segítheti a szakembereket.

Hogy mélyebben elmélyüljön a „száműzetés” Kertész Imre életművére gyakorolt hatásában, Jose Alberto Cotta 2019-ben Budapestre érkezett, hogy dokumentumfilmet forgasson a Nobel-díjas íróról, akinek írásai mély és költői módon vizsgálják a számkivetettség és az identitás szüntelen keresésének kérdéseit. A filmet először láthatta a magyar közönség október 12-én a Kertész Imre Intézetben, ahol a filmpremiert követően a rendező részvételével kerekasztal-beszélgetést is tartottak az irodalom és a pszichoanalízis kapcsolatáról, terápiás lehetőségeiről, az írás és az olvasás traumafeldolgozást segítő erejéről. Egyúttal a brazil szeminárium anyagának magyar fordítását is megismerhették az érdeklődők, ezt e-book formában mutatták be az eseményen.

-

Jose Alberto Cotta brazil pszichoterapeuta és kutató, a Számkivetett című Kertész Imréről szóló film rendezője

Kertész Imre húsz évvel ezelőtt kapta meg a Nobel-díjat, “nemcsak egy regényéért, hanem az egész életművéért” - kezdte az eseményt Szabó Tamás, a Kertész Imre Intézet programigazgatója.

Kertész a sorstalanság állapotából építette fel sorsát és meg tudta teremteni saját szabadságát olyan időkben, amikor “a diktatúrák mindenkit gyermekké tettek.”

Az ő traumafeldolgozási folyamata a pszichoanalízis szemponjtából is érdekesnek bizonyult - ennek egyik példája a brazil szeminárium, az annak anyagaiból született e-könyv és a Számkivetett című film is. Így tehát az este nem csupán irodalom és pszichoanalízis, de Brazília és Magyarország találkozása is lehet - emelte ki az igazgató.

Ezt követte Bokor László pszichoanalitikus laudációja, aki a brazil kezdeményezés méltatása után elmondta: “Kertész Imre tizennégy éves volt, amikor deportálták, apám tizenhárom. Átélte azt, amit Kertész, de apám nem mesélt róla semmit. Mesélni vagy nem mesélni? Apám az utóbbi utat választotta, Kertész az előbbit.” Felhívta a figyelmet, hogy Kertész erről maga is úgy nyilatkozott:

azért írta meg a Sorstalanságot, hogy ne kelljen beszélnie róla.

Bokor ezután rátért a trauma pszichoanalitikus jelentőségére. Olyan határhelyzetként írta le, amely rombol, mivel “szétzilálja az identitás szövetét”, és nehezen születik válasz arra, hogy ki vagyok én és kik ők, akik ezt tették velem, vagy akik hagyták, hogy ez történjen velem.

Aki traumát él át, elveszti a bizalmat és a trauma agressziót vált ki - nem ott, nem akkor és nem azoknak szól, ahol és amikor keletkezett, hanem terelőútra megy.

Kertész is azért kezdett el írni, hogy bosszút álljon a világon - hogy elnyerje azt, amiből kirekesztetett.

A traumát ugyanakkor nem lehet egyedül feldolgozni, mert élményekre van szükségünk hozzá, és választ kell találnunk arra a kérdésre, hogy ki vagyok én. Ez pedig mindig a másik ember tükrében, mások vélekedésein keresztül formálható meg. Ahhoz, hogy egy identitás felépüljön és megszilárduljon, odatartozáshoz és elhatárolódáshoz is szükségünk van - az pedig, hogy hogyan nézem a világot, hova tartozom, sokszor erősebb, mint a családi kötelék.

-

Bokor László pszichoanalitikus

Bokor szerint a trauma másik sajátossága, hogy ebben az állapotban lélektanilag nehéz integráltan elmondani, mi történt. Praxisában a traumatizált emberek vagy részletgazdagon és tárgyilagosan beszélnek az őket ért szörnyűségekről vagy sokszor keszekusza benyomásokat írnak le, de nem áll össze egésszé a történet. Ez azért van, mert “a trauma az élmény és az esemény egyidejű elmesélését akadályozza meg“.

Kertész a traumaírásnak az első útját választotta: részletesen és tárgyilagosan írta le az átélt borzalmakat, Bokor szerint ezzel

“átéleti az olvasóval azt a stresszt, amit a poszttraumás káosz okoz. A trauma egy vég nélküli, sziszifuszi munka az identitás újraépítésére és ez nem megy feldolgozás nélkül.

Az identitás folyamatos keresése ugyanakkor nem pszichopatologikus jelenség, mindannyiunkat érint”. A trauma nemcsak rossz, hanem az újrarendeződés állapotában nagyon sokféle párbeszédet is kiválthat, új nézőpontokat emel be különböző diskurzusokba, amint az történik Kertész Imre életművével, hogyha távoli országokból néznek rá.

Ennek egy szép példája a Számkivetett című film, amelyben a pszichoanalikus Cotta mellett megszólalnak még magyar irodalomtörténészek, valamit Fahidi Éva holokauszttúlélő, és Andrási Andor, egykori “Sztehlo-gyerek”, aki a Sztehlo Gábor evangélikus lelkész által létrehozott gyermekotthonban vészelte át az üldöztetés időszakát.

Reverendában és Luther-kabátban a nyilasterror idején: séta egy gyilkos és egy embermentő nyomában
Reverendában és Luther-kabátban a nyilasterror idején: séta egy gyilkos és egy embermentő nyomában

Milyen lehet felnőttként megtudni, hogy a gyerekkori otthonunkkal szemben egykor egy nyilasház állt? Finy Petra ebből írta Marlenka című regényét. Laborczi Dóra a zsidó gyerekeket mentő Sztehlo Gábor életét kutatja. Ők ketten együtt vezettek a Könyves Sétán a Városmajor múltjába.

Tovább olvasok

A filmbemutatót kerekasztal-beszélgetés követte, melyen Bokor László pszichoanalitikus, José Alberto Cotta rendező, Takács Mónika irodalomtörténész és Soltész Márton irodalomtörténész vettek részt.

Képek forrása: Kertész Imre Intézet

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Az embermentő Sztehlo Gábor naplója kemény lecke, de a lelkész szavainak visszaszerzéséről is szól

Sztehlo Gábor, az embermentő lelkész sokak számára hős, példakép, igaz ember, jó pásztor. Emlékirata az őt övező tisztelet és emlékezés alapműve, ezért is nagyon fontos, hogy a Magvető kiadó gondozásában most (újra) megjelent. A Háromszázhatvanöt nap a hét könyve.

...

„Képzeletünk még a rabságban is szabad marad” – Öt idézet az öt éve elhunyt Kertész Imrétől

Öt évvel ezelőtt, 2016. március 31-én halt meg Kertész Imre, Magyarország első, és eddig egyetlen irodalmi Nobel-díjasa. Halálának évfordulóján leghíresebb művéből, a Sorstalanságból válogattunk idézeteket.

...

Emléktáblát állítottak Kertész Imre feltételezett szülőházánál Józsefvárosban

Gyerekkorának helyszínén, a Tömő utca 56. kapujánál avattak emléktáblát Kertész Imrének, az első magyar irodalmi Nobel-díjasnak.

A gamer közösség mutat kiutat az elitiskola fojtogató valóságából

A gamer közösség mutat kiutat az elitiskola fojtogató valóságából

Hogyan lehet kitörtni abből a fojtogató légkörből, amit egy elitiskola sznobsága és egy despotikus osztályfőnök teremt meg? A Valós idők a hét könyve. 

Szerzőink

sza
sza

7 történelmi fikció, ha a Hunyadi-sorozat után többre vágynál

Kolozsi Orsolya
Kolozsi Orsolya

Egy mélyen eltemetett, megrázó emlék éled fel egy anya-lánya kapcsolat útvesztőjében

Kiemeltek
...

Csányi Vilmos 90: „Egész életében kíváncsi volt, mégse öregedett meg hamar”

A 90 éves Csányi Vilmost, világhírű etológust köszöntötték barátai, kollégái, egykori tanítványai.

...

Christoph Ransmayr: Ez a könyv vitt közel az élethez, aminek már azt hittem, vége

Chritoph Ransmayr a vendége volt az idei PesText Fesztiválnak, ahol Földényi F. Lászlóval és Adamik Lajossal beszélgetett.

...

Nádasdy Ádám: A melegeknél fontosabb problémái is vannak Magyarországnak

Nádasdy Ádám mesélt nekünk angliai élményeiről, a Covid-időszakról, de szó esett politikáról is.

A hét könyve
Kritika
A gamer közösség mutat kiutat az elitiskola fojtogató valóságából
Egy mélyen eltemetett, megrázó emlék éled fel egy anya-lánya kapcsolat útvesztőjében

Egy mélyen eltemetett, megrázó emlék éled fel egy anya-lánya kapcsolat útvesztőjében

Donatella Di Pietrantoni Törékeny kor című regényében az anya nézőpontjából látunk és értelmezünk minden helyzetet. Kritika.

Hírek
...

Elfogatóparancsot adtak ki a tavalyi Goncourt-díjas francia író ellen

...

Hogyan lehetünk jó anyák 40 felett? Jakupcsek Gabriella új könyvéből kiderül

...

Channing Tatum egy egész jó verset írt Istenről

...

Margó-díj 2025: Gyakran ismételt kérdések

...

Isten is visszatér a Földre A háromtest-probléma szerzőjének új kötetében

...

Filmmel ér véget a netflixes Heartstopper

Olvass!
...

Egy halottnak hitt anya hosszú évek után visszatér – Olvass bele Holly Jackson új könyvébe!

Részlet a Rachel Price visszatérése című regényből.

...

Sárga csillag, munkaszolgálat, csókok és rigójancsi – olvass bele Bán Zsófia új regényébe!

Bán Zsófia főhősének nemcsak a neve különleges, hanem az élete is kacifántosan alakul. Mutatunk egy részletet.

...

Egy nőstény bálna szemében ősi igazságok rejlenek - Olvass bele Christoph Ransmayr lírai kötetébe!

Egy csapat elindul a tengeren, hogy meglessék az alvó bálnákat. Viszont egy játékos bálnaborjúra és bölcs anyjára bukkanak, akinek egyetlen pillantása is elég, hogy mindent megváltoztasson.