Kertész és a pszichoanalízis: a szerző azt a stresszt életi át olvasójával, amit a poszttraumás káosz okoz

Kertész és a pszichoanalízis: a szerző azt a stresszt életi át olvasójával, amit a poszttraumás káosz okoz

Hogyan olvasható Kertész Imre a traumakutatás és a pszichoanalízis szempontjából? Hogyan látja egy brazil pszichoterapeuta és egy magyar pszichoanalitikus Kertész életművét? Milyen a trauma lélektana és milyen párbeszédeket indíthat el az újrarendeződés folyamata? Ezekre a kérdésekre keresték a választ a Kertész Imre Intézet rendezvényén, ahol Jose Alberto Cotta brazil pszichoanalitikus Kertészről szóló Számkivetett című filmjét is bemutatták.

Laborczi Dóra | 2022. október 13. |

2014 áprilisában Az emberi számkivetettség kérdése Kertész Imre műveiben címmel szeminárium indult a São Paulo-i Egyetem Pszichológiai Intézetének Klinikai Szakpszichológiai Tanszékén Jose Alberto Cotta pszichoterapeuta és kutató, valamint Gilberto Safra pszichoanalitikus, tanszékvezető professzor koordinálásával. A brazil pszichoanalitikusok úgy vélték:

Kertész Imre művei rendkívüli módon hozzájárulnak ahhoz, hogy megértsék az érzelmi és pszichikai kitaszítottság érzését, így az irodalom és a pszichoanalízis ilyen szempontú összekapcsolása akár terápiás helyzetek megoldásában is segítheti a szakembereket.

Hogy mélyebben elmélyüljön a „száműzetés” Kertész Imre életművére gyakorolt hatásában, Jose Alberto Cotta 2019-ben Budapestre érkezett, hogy dokumentumfilmet forgasson a Nobel-díjas íróról, akinek írásai mély és költői módon vizsgálják a számkivetettség és az identitás szüntelen keresésének kérdéseit. A filmet először láthatta a magyar közönség október 12-én a Kertész Imre Intézetben, ahol a filmpremiert követően a rendező részvételével kerekasztal-beszélgetést is tartottak az irodalom és a pszichoanalízis kapcsolatáról, terápiás lehetőségeiről, az írás és az olvasás traumafeldolgozást segítő erejéről. Egyúttal a brazil szeminárium anyagának magyar fordítását is megismerhették az érdeklődők, ezt e-book formában mutatták be az eseményen.

-

Jose Alberto Cotta brazil pszichoterapeuta és kutató, a Számkivetett című Kertész Imréről szóló film rendezője

Kertész Imre húsz évvel ezelőtt kapta meg a Nobel-díjat, “nemcsak egy regényéért, hanem az egész életművéért” - kezdte az eseményt Szabó Tamás, a Kertész Imre Intézet programigazgatója.

Kertész a sorstalanság állapotából építette fel sorsát és meg tudta teremteni saját szabadságát olyan időkben, amikor “a diktatúrák mindenkit gyermekké tettek.”

Az ő traumafeldolgozási folyamata a pszichoanalízis szemponjtából is érdekesnek bizonyult - ennek egyik példája a brazil szeminárium, az annak anyagaiból született e-könyv és a Számkivetett című film is. Így tehát az este nem csupán irodalom és pszichoanalízis, de Brazília és Magyarország találkozása is lehet - emelte ki az igazgató.

Ezt követte Bokor László pszichoanalitikus laudációja, aki a brazil kezdeményezés méltatása után elmondta: “Kertész Imre tizennégy éves volt, amikor deportálták, apám tizenhárom. Átélte azt, amit Kertész, de apám nem mesélt róla semmit. Mesélni vagy nem mesélni? Apám az utóbbi utat választotta, Kertész az előbbit.” Felhívta a figyelmet, hogy Kertész erről maga is úgy nyilatkozott:

azért írta meg a Sorstalanságot, hogy ne kelljen beszélnie róla.

Bokor ezután rátért a trauma pszichoanalitikus jelentőségére. Olyan határhelyzetként írta le, amely rombol, mivel “szétzilálja az identitás szövetét”, és nehezen születik válasz arra, hogy ki vagyok én és kik ők, akik ezt tették velem, vagy akik hagyták, hogy ez történjen velem.

Aki traumát él át, elveszti a bizalmat és a trauma agressziót vált ki - nem ott, nem akkor és nem azoknak szól, ahol és amikor keletkezett, hanem terelőútra megy.

Kertész is azért kezdett el írni, hogy bosszút álljon a világon - hogy elnyerje azt, amiből kirekesztetett.

A traumát ugyanakkor nem lehet egyedül feldolgozni, mert élményekre van szükségünk hozzá, és választ kell találnunk arra a kérdésre, hogy ki vagyok én. Ez pedig mindig a másik ember tükrében, mások vélekedésein keresztül formálható meg. Ahhoz, hogy egy identitás felépüljön és megszilárduljon, odatartozáshoz és elhatárolódáshoz is szükségünk van - az pedig, hogy hogyan nézem a világot, hova tartozom, sokszor erősebb, mint a családi kötelék.

-

Bokor László pszichoanalitikus

Bokor szerint a trauma másik sajátossága, hogy ebben az állapotban lélektanilag nehéz integráltan elmondani, mi történt. Praxisában a traumatizált emberek vagy részletgazdagon és tárgyilagosan beszélnek az őket ért szörnyűségekről vagy sokszor keszekusza benyomásokat írnak le, de nem áll össze egésszé a történet. Ez azért van, mert “a trauma az élmény és az esemény egyidejű elmesélését akadályozza meg“.

Kertész a traumaírásnak az első útját választotta: részletesen és tárgyilagosan írta le az átélt borzalmakat, Bokor szerint ezzel

“átéleti az olvasóval azt a stresszt, amit a poszttraumás káosz okoz. A trauma egy vég nélküli, sziszifuszi munka az identitás újraépítésére és ez nem megy feldolgozás nélkül.

Az identitás folyamatos keresése ugyanakkor nem pszichopatologikus jelenség, mindannyiunkat érint”. A trauma nemcsak rossz, hanem az újrarendeződés állapotában nagyon sokféle párbeszédet is kiválthat, új nézőpontokat emel be különböző diskurzusokba, amint az történik Kertész Imre életművével, hogyha távoli országokból néznek rá.

Ennek egy szép példája a Számkivetett című film, amelyben a pszichoanalikus Cotta mellett megszólalnak még magyar irodalomtörténészek, valamit Fahidi Éva holokauszttúlélő, és Andrási Andor, egykori “Sztehlo-gyerek”, aki a Sztehlo Gábor evangélikus lelkész által létrehozott gyermekotthonban vészelte át az üldöztetés időszakát.

Reverendában és Luther-kabátban a nyilasterror idején: séta egy gyilkos és egy embermentő nyomában
Reverendában és Luther-kabátban a nyilasterror idején: séta egy gyilkos és egy embermentő nyomában

Miközben Sztehlo Gábor evangélikus lelkész zsidó gyerekeket mentett Budapesten, egy másik reverendába öltözött alak is járta a budapesti 12. kerületi utcákat. Kun páter neve ma is egyet jelent a felfoghatatlan vérengzéssel. Finy Petra felnőttként szembesült azzal, hogy gyerekkori otthonával szemben egy nyilasház állt, ebből született Marlenka című regénye. A Margón ismét Könyves Sétára indulhattunk Finy Petra és Laborczi Dóra, Sztehlo-kutató vezetésével, hogy jobban megismerjük a nyilas uralom végnapjait, hogy hol bujdostak a Sztehlo-gyerekek, és mi mindenről hallgat a Városmajor.

Fotók: Valuska Gábor / Margó Irodalmi Fesztivál

Tovább olvasok

A filmbemutatót kerekasztal-beszélgetés követte, melyen Bokor László pszichoanalitikus, José Alberto Cotta rendező, Takács Mónika irodalomtörténész és Soltész Márton irodalomtörténész vettek részt.

Képek forrása: Kertész Imre Intézet

Kapcsolódó cikkek
...
Kritika

Az embermentő Sztehlo Gábor naplója kemény lecke, de a lelkész szavainak visszaszerzéséről is szól

Sztehlo Gábor, az embermentő lelkész sokak számára hős, példakép, igaz ember, jó pásztor. Emlékirata az őt övező tisztelet és emlékezés alapműve, ezért is nagyon fontos, hogy a Magvető kiadó gondozásában most (újra) megjelent. A Háromszázhatvanöt nap a hét könyve.

...
Nagy

„Képzeletünk még a rabságban is szabad marad” – Öt idézet az öt éve elhunyt Kertész Imrétől

Öt évvel ezelőtt, 2016. március 31-én halt meg Kertész Imre, Magyarország első, és eddig egyetlen irodalmi Nobel-díjasa. Halálának évfordulóján leghíresebb művéből, a Sorstalanságból válogattunk idézeteket.

...
Hírek

Emléktáblát állítottak Kertész Imre feltételezett szülőházánál Józsefvárosban

Gyerekkorának helyszínén, a Tömő utca 56. kapujánál avattak emléktáblát Kertész Imrének, az első magyar irodalmi Nobel-díjasnak.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

Mi az a mesterséges intimitás, és milyen hatással van az életünkre? Esther Perel belga-amerikai pszichoterapeuta tartotta az idei Brain Bar záró előadását.

...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

...
Kritika

A háborúból nincs visszatérés, ez az élet

A Mindenki másképp gyászol a hét könyve, amiben a háború nem esemény, hanem a létezés egyfajta állapota. A haditudósítás nem munka, hanem szembenézés a Gonosszal. Jászberényi Sándor a kegyetlenségben a sebezhetőséget, a kiszolgáltatottságban az ellenállást ábrázolja. 

Szerzőink

...
Sándor Anna

John Scalzi: Miért akarna bármi az emberhez hasonlóvá válni?

...
Litkai Gergely

Ürge-Vorsatz Diána: Tévút, ahogy a nagy cégek áttolják a felelősséget a fogyasztókra / Mi van, ha megmentjük a világot?

...
Valuska László

Benedek Ágota felboncolt teste és az irodalmi striciskedés

Még több olvasnivaló
...
Nagy

John Scalzi: Miért akarna bármi az emberhez hasonlóvá válni?

Miért vesz valaki templomot magának? Segít-e az alkotói válságban a zenélés? Hogyan reagálnának az emberek, ha tényleg megjelenne az igazi mesterséges intelligencia? John Scalzival, a Könyvfesztivál díszvendégével beszélgettünk. Interjú.

...
Nagy

Bognár Péter: Nyílt sisakkal

Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen, ez a záró rész.

...
Kritika

Andrei Dósa megírta a Dekameron spangliparázstól izzó spinoffját

A Füveskert merész vágásokkal élő, lírai hangú, látomásos prózakötet. Andrei Dósa ágbogas pop- és magaskulturális hivatkozáshálózattal dolgozik, és utat vesztett szereplőinek beállástörténetein keresztül voltaképp a művészi indulást meséli el. Ez a hét könyve.

...
Nagy

John Scalzi alázatával és a jövőbe mutató hüvelykujjal nyitott az idei Könyvfesztivál

Mi köze lehet a hüvelykujjunknak a sci-fihez és a fiatal generációhoz, milyen a rém kellemetlen laudáció, és mit jelent spekulatív irodalmi nagykövetnek lenni? A Könyvfesztivál megnyitóján jártunk.

...
Kritika

Miért gyilkolnak a gazdagok, ha a pénz és a hatalom már nem elég motiváció?

Jeneva Rose thrillerjében a város leggazdagabb feleségei olyan döntésre szánják el magukat, ami örökre összeköti őket.

...
Nagy

Ludmán Katalin: „A ködlovag alakja egyszerre megfoghatatlan és jelenvaló”

Kik, mikor, kikre és miért mondták azt, hogy ködlovag? Ludmán Katalinnal, „A rejtelem volt az írósága…” szerkesztőjével beszélgettünk. Szóba kerültek Schöpflin, Márai vagy Mészöly Miklós „ködlovagozásai”, Hazai Attila prózája és Hajnóczy szöveguniverzuma, továbbá kiderült, hogy hungarikum-e a ködlovagság.

A hét könyve
Kritika
A háborúból nincs visszatérés, ez az élet
...
Nagy

John Scalzi: Miért akarna bármi az emberhez hasonlóvá válni?

Miért vesz valaki templomot magának? Segít-e az alkotói válságban a zenélés? Hogyan reagálnának az emberek, ha tényleg megjelenne az igazi mesterséges intelligencia? John Scalzival, a Könyvfesztivál díszvendégével beszélgettünk. Interjú.

Hírek
...
Zöld

Karikó Katalin és Drew Weissman kapta az orvosi-élettani Nobel-díjat!

...
Hírek

A pestis éjszakáitól Budapest történelmi titkaiig [Könyvesblokk]

...
Hírek

Murakami egy japán kísértettörténettel melegített a Nobel-bejelentésre

...
Gyerekirodalom

Könyv vagy Fortnite – kell-e egyáltalán a „vagy”?

...
Beleolvasó

Luiz Schwarcznak a bipoláris depresszióval és a családja történetével is meg kellett küzdenie

...
Hírek

Steinbeck kutyarágta kézirata is kalapács alá kerül

...
Beleolvasó

És te mit tennél, ha éjszaka beállítana hozzád a bátyád egy zsák pénzzel és egy hullával?

...
Beleolvasó

Szöllősi Mátyás szerint Roderik Six világa lágy, nedves, szürke purgatórium

...
Nagy

John Scalzi alázatával és a jövőbe mutató hüvelykujjal nyitott az idei Könyvfesztivál

Olvass!
...
Beleolvasó

Luiz Schwarcznak a bipoláris depresszióval és a családja történetével is meg kellett küzdenie

Luiz Schwarcz Sao Paulo egyik legjelentősebb könyvkiadójának alapítója, aki Légszomj című könyvében családjáról és a bipoláris zavarral való küzdelméről is mesél. Olvass bele!

...
Beleolvasó

És te mit tennél, ha éjszaka beállítana hozzád a bátyád egy zsák pénzzel és egy hullával?

A családomban mindenki gyilkos Agatha Christie és Arthur Conan Doyle találkozása a Tőrbe ejtve-filmekkel és A csütörtöki nyomozóklubbal. Ördögien csavaros történet, ami a klasszikus krimik szabályrendszerét tiszteletben tartva nyújt valami felejthetetlenül újat. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Roderik Six hátborzongató történetet írt az emberi alkalmazkodókészségről

A Helikon Margó Könyvek sorozatában megjelent Özönvíz egy ökológiai katasztrófa küszöbén játszódik és a kíméletlen túlélési kényszerről mesél. Olvass bele!