Kertész és a pszichoanalízis: a szerző azt a stresszt életi át olvasójával, amit a poszttraumás káosz okoz

Kertész és a pszichoanalízis: a szerző azt a stresszt életi át olvasójával, amit a poszttraumás káosz okoz

Hogyan olvasható Kertész Imre a traumakutatás és a pszichoanalízis szempontjából? Hogyan látja egy brazil pszichoterapeuta és egy magyar pszichoanalitikus Kertész életművét? Milyen a trauma lélektana és milyen párbeszédeket indíthat el az újrarendeződés folyamata? Ezekre a kérdésekre keresték a választ a Kertész Imre Intézet rendezvényén, ahol Jose Alberto Cotta brazil pszichoanalitikus Kertészről szóló Számkivetett című filmjét is bemutatták.

Laborczi Dóra | 2022. október 13. |

2014 áprilisában Az emberi számkivetettség kérdése Kertész Imre műveiben címmel szeminárium indult a São Paulo-i Egyetem Pszichológiai Intézetének Klinikai Szakpszichológiai Tanszékén Jose Alberto Cotta pszichoterapeuta és kutató, valamint Gilberto Safra pszichoanalitikus, tanszékvezető professzor koordinálásával. A brazil pszichoanalitikusok úgy vélték:

Kertész Imre művei rendkívüli módon hozzájárulnak ahhoz, hogy megértsék az érzelmi és pszichikai kitaszítottság érzését, így az irodalom és a pszichoanalízis ilyen szempontú összekapcsolása akár terápiás helyzetek megoldásában is segítheti a szakembereket.

Hogy mélyebben elmélyüljön a „száműzetés” Kertész Imre életművére gyakorolt hatásában, Jose Alberto Cotta 2019-ben Budapestre érkezett, hogy dokumentumfilmet forgasson a Nobel-díjas íróról, akinek írásai mély és költői módon vizsgálják a számkivetettség és az identitás szüntelen keresésének kérdéseit. A filmet először láthatta a magyar közönség október 12-én a Kertész Imre Intézetben, ahol a filmpremiert követően a rendező részvételével kerekasztal-beszélgetést is tartottak az irodalom és a pszichoanalízis kapcsolatáról, terápiás lehetőségeiről, az írás és az olvasás traumafeldolgozást segítő erejéről. Egyúttal a brazil szeminárium anyagának magyar fordítását is megismerhették az érdeklődők, ezt e-book formában mutatták be az eseményen.

-

Jose Alberto Cotta brazil pszichoterapeuta és kutató, a Számkivetett című Kertész Imréről szóló film rendezője

Kertész Imre húsz évvel ezelőtt kapta meg a Nobel-díjat, “nemcsak egy regényéért, hanem az egész életművéért” - kezdte az eseményt Szabó Tamás, a Kertész Imre Intézet programigazgatója.

Kertész a sorstalanság állapotából építette fel sorsát és meg tudta teremteni saját szabadságát olyan időkben, amikor “a diktatúrák mindenkit gyermekké tettek.”

Az ő traumafeldolgozási folyamata a pszichoanalízis szemponjtából is érdekesnek bizonyult - ennek egyik példája a brazil szeminárium, az annak anyagaiból született e-könyv és a Számkivetett című film is. Így tehát az este nem csupán irodalom és pszichoanalízis, de Brazília és Magyarország találkozása is lehet - emelte ki az igazgató.

Ezt követte Bokor László pszichoanalitikus laudációja, aki a brazil kezdeményezés méltatása után elmondta: “Kertész Imre tizennégy éves volt, amikor deportálták, apám tizenhárom. Átélte azt, amit Kertész, de apám nem mesélt róla semmit. Mesélni vagy nem mesélni? Apám az utóbbi utat választotta, Kertész az előbbit.” Felhívta a figyelmet, hogy Kertész erről maga is úgy nyilatkozott:

azért írta meg a Sorstalanságot, hogy ne kelljen beszélnie róla.

Bokor ezután rátért a trauma pszichoanalitikus jelentőségére. Olyan határhelyzetként írta le, amely rombol, mivel “szétzilálja az identitás szövetét”, és nehezen születik válasz arra, hogy ki vagyok én és kik ők, akik ezt tették velem, vagy akik hagyták, hogy ez történjen velem.

Aki traumát él át, elveszti a bizalmat és a trauma agressziót vált ki - nem ott, nem akkor és nem azoknak szól, ahol és amikor keletkezett, hanem terelőútra megy.

Kertész is azért kezdett el írni, hogy bosszút álljon a világon - hogy elnyerje azt, amiből kirekesztetett.

A traumát ugyanakkor nem lehet egyedül feldolgozni, mert élményekre van szükségünk hozzá, és választ kell találnunk arra a kérdésre, hogy ki vagyok én. Ez pedig mindig a másik ember tükrében, mások vélekedésein keresztül formálható meg. Ahhoz, hogy egy identitás felépüljön és megszilárduljon, odatartozáshoz és elhatárolódáshoz is szükségünk van - az pedig, hogy hogyan nézem a világot, hova tartozom, sokszor erősebb, mint a családi kötelék.

-

Bokor László pszichoanalitikus

Bokor szerint a trauma másik sajátossága, hogy ebben az állapotban lélektanilag nehéz integráltan elmondani, mi történt. Praxisában a traumatizált emberek vagy részletgazdagon és tárgyilagosan beszélnek az őket ért szörnyűségekről vagy sokszor keszekusza benyomásokat írnak le, de nem áll össze egésszé a történet. Ez azért van, mert “a trauma az élmény és az esemény egyidejű elmesélését akadályozza meg“.

Kertész a traumaírásnak az első útját választotta: részletesen és tárgyilagosan írta le az átélt borzalmakat, Bokor szerint ezzel

“átéleti az olvasóval azt a stresszt, amit a poszttraumás káosz okoz. A trauma egy vég nélküli, sziszifuszi munka az identitás újraépítésére és ez nem megy feldolgozás nélkül.

Az identitás folyamatos keresése ugyanakkor nem pszichopatologikus jelenség, mindannyiunkat érint”. A trauma nemcsak rossz, hanem az újrarendeződés állapotában nagyon sokféle párbeszédet is kiválthat, új nézőpontokat emel be különböző diskurzusokba, amint az történik Kertész Imre életművével, hogyha távoli országokból néznek rá.

Ennek egy szép példája a Számkivetett című film, amelyben a pszichoanalikus Cotta mellett megszólalnak még magyar irodalomtörténészek, valamit Fahidi Éva holokauszttúlélő, és Andrási Andor, egykori “Sztehlo-gyerek”, aki a Sztehlo Gábor evangélikus lelkész által létrehozott gyermekotthonban vészelte át az üldöztetés időszakát.

Reverendában és Luther-kabátban a nyilasterror idején: séta egy gyilkos és egy embermentő nyomában
Reverendában és Luther-kabátban a nyilasterror idején: séta egy gyilkos és egy embermentő nyomában

Miközben Sztehlo Gábor evangélikus lelkész zsidó gyerekeket mentett Budapesten, egy másik reverendába öltözött alak is járta a budapesti 12. kerületi utcákat. Kun páter neve ma is egyet jelent a felfoghatatlan vérengzéssel. Finy Petra felnőttként szembesült azzal, hogy gyerekkori otthonával szemben egy nyilasház állt, ebből született Marlenka című regénye. A Margón ismét Könyves Sétára indulhattunk Finy Petra és Laborczi Dóra, Sztehlo-kutató vezetésével, hogy jobban megismerjük a nyilas uralom végnapjait, hogy hol bujdostak a Sztehlo-gyerekek, és mi mindenről hallgat a Városmajor.

Fotók: Valuska Gábor / Margó Irodalmi Fesztivál

Tovább olvasok

A filmbemutatót kerekasztal-beszélgetés követte, melyen Bokor László pszichoanalitikus, José Alberto Cotta rendező, Takács Mónika irodalomtörténész és Soltész Márton irodalomtörténész vettek részt.

Képek forrása: Kertész Imre Intézet

Kapcsolódó cikkek
...
Kritika

Az embermentő Sztehlo Gábor naplója kemény lecke, de a lelkész szavainak visszaszerzéséről is szól

Sztehlo Gábor, az embermentő lelkész sokak számára hős, példakép, igaz ember, jó pásztor. Emlékirata az őt övező tisztelet és emlékezés alapműve, ezért is nagyon fontos, hogy a Magvető kiadó gondozásában most (újra) megjelent. A Háromszázhatvanöt nap a hét könyve.

...
Nagy

„Képzeletünk még a rabságban is szabad marad” – Öt idézet az öt éve elhunyt Kertész Imrétől

Öt évvel ezelőtt, 2016. március 31-én halt meg Kertész Imre, Magyarország első, és eddig egyetlen irodalmi Nobel-díjasa. Halálának évfordulóján leghíresebb művéből, a Sorstalanságból válogattunk idézeteket.

...
Hírek

Emléktáblát állítottak Kertész Imre feltételezett szülőházánál Józsefvárosban

Gyerekkorának helyszínén, a Tömő utca 56. kapujánál avattak emléktáblát Kertész Imrének, az első magyar irodalmi Nobel-díjasnak.

...
Nagy

Ai Weiwei a kínai kommunisták miatt műalkotássá vált

Pár hét különbséggel láttuk Ai Weiwei kiállítását az Albertinában, majd olvastuk az 1000 év öröm és bánat című sokkoló és nagyszerű önéletrajzot. Rengeteg kép egy memoárhoz.

Szerzőink

...
Laborczi Dóra

A jövő embere ma már megszerkeszthető - csak az a kérdés, meddig mehet el

...
Forgách Kinga

Heather Morris: Tartozunk a holokauszt túlélőinek azzal, hogy elmeséljük a történetüket

...
Simon Eszter

Afganisztán egyetlen női polgármestere ezt üzeni: Ha van hangotok, használjátok és ne féljetek megszólalni

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Heather Morris: Tartozunk a holokauszt túlélőinek azzal, hogy elmeséljük a történetüket

Heather Morrisnak az utóbbi években több holokauszt-témájú regénye is megjelent, és mindegyik kötetet túlélőkkel készült beszélgetések és kutatások alapozták meg. Az auschwitzi tetováló szerzőjével új könyveinek háttértörténetéről beszélgettünk, ő pedig mesélt az általa megismert túlélők bátorságáról, bűntudatáról, és azokról a nehéz emlékekről, amiket kötelességünk elmesélni az utókornak.

...
Kritika

A majdnem-élet receptje: egyedülálló anya reménytelen szerelemmel

A siker fokmérője ma a karrier és a boldog - kétszülős - családi élet. De mi van azokkal, akiknek egyik sem adatik meg? Bendl Vera első felnőtteknek szóló regényében nekik ad hangot: a nagy büdös semmiben lebegés állapotának, amit szeretünk átmenetinek hinni, de van, hogy nem lesz jobb. És a semminél már egy reménytelen szerelem is jobb. A Majdnem negyven a hét könyve. 

...
Nagy

A rómaiak is züllésről panaszkodtak, amikor a tekercseket felváltotta a lapozható könyv

A Papirusz számtalan ókori anekdotán és történelmi emléken keresztül elvezet az egyiptomi papiruszkészítő műhelyektől az alexandriai könyvtáron át a római rabszolgák másolóműhelyeiig. Hét érdekességet választottunk ízelítőül az ókori könyvek világából.

...
Nagy

Mohamed Mbougar Sarr az irodalom labirintusáról írt, és közben beleveszett a saját regényébe

Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író akarata ellenére is szimbólummá vált: 31 évesen, első fekete-afrikai szerzőként nyerte el a legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat. Paradox módon azzal, hogy neki ítélték a díjat, mintha belépett volna a saját regényének világába, amelyben az irodalmi elitet és intézményrendszert figurázta ki.

...
Nagy

Veres Attila: Igazából már csak a törvények és a pénz fog össze minket

A valóság helyreállítása és a The Black Maybe megjelenése apropójából beszélgettünk a humor szerepéről a feszültségépítésben, a kísérletező történetmesélő formákról, a sírkertszerű Magyarországról, reményről és reménytelenségről. Végül még olvasnivalót is ajánlott. Interjú.

...
Nagy

„Úgy képzeltem, az irodalom lesz a főfoglalkozásom” [Lator95]

A mesterség alapos ismerete elengedhetetlen - mondta egy régebbi interjújában Lator László, aki ma ünnepli 95. születésnapját. Költő, műfordító, tanár, aki szemináriumain egyetemi hallgatók nemzedékeit oktatta.

A hét könyve
Kritika
Werner Herzog első regényében egy japán katona téveszméje epikussá nemesedik
...
Zöld

A jövő embere ma már megszerkeszthető - csak az a kérdés, meddig mehet el

Eddig úgy gondoltuk, hogy biológiai meghatározottságunk miatt az életünkkel – legfőképpen annak kezdetével és végével kapcsolatban – tehetetlenek vagyunk. Mindannyian hozott csomaggal születünk, megöregszünk és meghalunk. De biztos, hogy ennek így kell lennie? 

Hírek
...
Zöld

ENSZ Klímakonferencia: Ne csak a fejlődő országok, mindannyian fizessük meg az éghajlatváltozás árát

...
Gyerekirodalom

Hogyan segíthet a gyerekirodalom a történelemtanulásban?

...
Hírek

„A rendszerek változnak, a cigánypolitikájuk nem” – megjelenik Zsigó Jenő memoárja a roma polgárjogi küzdelmekről

...
Könyves Advent

A LEGO egy család és egy cég története, ami kanyargósan vezet el a világsikerig

...
Szórakozás

Lecserélik A hatalom gyűrűi legjobb karakterét alakító színészt

...
Könyves Advent

Kekszek, reneszánsz receptek, erdélyi lakoma és az új Dragomán - ezeket a gasztrokönyveket ajánljuk karácsonyra

...
Könyves Advent

Dobray Sarolta történetei a nyomorban is megtalálják a vágyat a méltósággal élhető életre

...
Hírek

Erdős Virág petíciót indított a tiltakozó tanárok mellett

...
Gyerekirodalom

Az ünnep azé, aki várja - adventi mesekalendáriumok

...
Kritika

Blake Crouch az emberi evolúció új szintjét kutatja, és rácsapja hősére a Géncsapdát

...
Promóció

Egy nélkülözhetetlen kiegészítő, ha sokat időzöl a gép előtt – Kékfény szűrő szemüveg

...
Promóció

A kulturális feltöltődéshez minőségi élelmiszerek járnak

Olvass!
...
Beleolvasó

A videójátékok világa segít elmenekülni a valóság elől

Gabrielle Zevin regénye, a Világépítők egyrészt óda a videójátékok aranykorához; másrészt két ember története, akik introvertált személyiségük korlátait leküzdve igyekeznek felfedezni a szerelem és a szeretet különböző formáit. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A Szürke Ember többé már nem számít hasznos eszköznek, így ki kell iktatni

Mark Greaney első regénye a megjelenését követően azonnal bestseller lett, és számos folytatás követte, melyekkel korunk egyik legnépszerűbb thrillerszerzőjévé vált. A Szürke Emberből készült a Netflix eddigi legdrágább, 200 millió dolláros költségvetéssel bíró filmje Ryan Gosling főszereplésével. Olvass bele!

...
Beleolvasó

"Látod? Látod? Látod? Bölcső. Macskabölcső!" [Vonnegut100]

Száz éve született Kurt Vonnegut, akinek könyveit kultikus rajongás övezi mind a mai napig. Nincs ez másként az eredetileg 1963-ban megjelent Macskabölcsővel sem, amely olvasók egész generációjában hagyott kitörölhetetlen nyomot. Olvass bele!