A rinocérosz szédítően idegen, viszont szórakoztató

A rinocérosz szédítően idegen, viszont szórakoztató

Azt eddig nem tudtuk, hogy Schein Gábor rinocérosz, de új kötete, az Ó, rinocérosz ezt bizonyította, és ez alapján a rinocérosz egy olyan kihalásra ítélt állat, aminek mitológiája nincs, mégis nagyon erős, aminek fikcióját továbberősítette, hogy Dürer nem látta, de lerajzolta, és hogy békés, passzív állat, amit mások félelmei, gyűlölete vagy erőszaka hoz létre, alakít. És egyébként az Ó, rinocérosz azért is a hét könyve, mert az irodalom és az olvasás segíthet életben tartani mindenféle rinocéroszt, felismerni, hogy az idegenség mindannyiunkban jelen van.

Valuska László | 2021. március 29. |
Schein Gábor
Ó, rinocérosz
Magvető, 2021, 166 oldal
-

Egy szépséges, becsomagolt, alaposan megkötött rinocérosz szerepel Schein Gábor új kötetének borítóján. Orosz István grafikus és rinocérosz-mániás (lásd: Albrecht Dürer rinocérosza című animációs film, a Szent rinocérosz gyermekei című könyvet) művéből készült, neonnal bolondított, vagány borítója a Gucci-logóra emlékeztető betűjátékkal már a könyv olvasása előtt megszólít. Christo és Jeanne-Claude óriási épületeket csomagoltak be, ebből a szempontból Orosz munkája a becsomagolt rinóval is gigantikus dolognak tűnik: nem lát, nem érez, nem hall, nem mozog. Mintha egy szobor lenne, egy régi kor értéke. A többségihez képest mást be kell fogni, rabul kell ejteni, kontrollálni kell, mintha ezt üzenné a borító. És hogy mi a más, az egyfelől sokat változik, másfelől erre keresi a kötet a választ.

Az Ó, rinocérosz verses regénynek álcázza magát, miközben a tér és idő kötöttségei alól felszabaulva egy nagy történetet mesél el idegenségélményekről, mert 

"A rinocérosz nem volt sehol. Hol itt nem volt, hol ott, / hol így nem, hol úgy nem”.

Zavarbaejtő, hogy saját tapasztalatunkat egy rinocérosz nézőpontjából ismerjük meg, és ez csak látszólag függeszti fel az emberközpontú gondolkodást: nem poszthumánná, hanem nagyon is emberivé válik. Mindig is kerestük az eszközöket, hogy az idegenségélményünkről beszéljünk, ebből a szempontból a Pókember vagy Batman nem különbözik a rinocérosztól (főleg, az 51. versbeli, ami szuperhősszerű: "Van valami bennünk, / amit nem hagy nyugodni a rinocérosz szédítő idegensége. / Mintha meglovagolnánk ezt a páncélos, emberszemű / szörnyet"). Mindegyiknek saját kultúrtörténete van, bármelyik nézőpontból tekintünk a világunkra, valami mást kapunk.

A high-concept egyszerű: mi lenne, ha rinocéroszokkal mesélnénk Európáról, az emberről, a menekültekről, az erőszakról, a történelemről, szóval bármiről. Schein mindent egy lapra feltéve úgy ugrik bele a kultúrtörténet szövegtengerébe, mint egy játékos rinocérosz: csobbanás után a felszínen marad és lubickol. (Esterházy Péter a Harmonia Caelestisben "Édesapám"-at hozta ilyen szöveghelyzetbe.) A koncepció alapja (Europé és a rinocérosz) nem állna meg a nagy mítosz nélkül se: Albrecht Dürer évszázadokra meghatározó rinocéroszát úgy rajzolta meg, hogy soha nem látta; az Európába kerülő első rinocérosz a gyarmatosítás szimbóluma is lehetne (32. és 36. vers); Mánuel király a rinót és az elefántot egy véres küzdelem szándékával eresztette össze, de nem történt semmi. 

Schein a 31. számú versben arra is választ ad, miért a rinocérosz vált alkalmassá arra, hogy ezekről a témákról beszéljen: 

a rinocérosznak az elefánttal, a majommal vagy a kígyóval szemben nincs mítosza,

jelentéstelen, értéke csak holtan van, mivel a tülke értékesebbé vált az aranynál, és hasonlóságot mutat az unikornissal, ami sohasem létezett. Ami nem csoda, hiszen már fizikai megjelenése sem akármilyen: "Ronda, / öreg állat, a bőre, mint egy teknősbékáé. Ridikült se / lehetne belőle csinálni" (23.) Vagy: "De a rinocérosznak százezer alakja és korlátlan / kiterjedése van" (82.). Nem  méltányos, nem toleráns, megbízhatatlan, nem a béke követe, "Ha valaminek / követe egyáltalán, akkor a szabadság" (37. vers). De ennek a versnek a végén szerepel az, hogy "A szabadság pedig / hol békét, hol háborút akar. Mindig a másikat". De ez a rinocérosz azt is elárulja, hogy csak akkor kezdett magára rinocéroszként gondolni, amikor meglátott egy orvvadászt, vagyis az a szomorú tény, hogy mások erőszaka jelölte ki identitását, az áldozatét.

Az átváltozás tematizálásáról már a hatos számú versben találkozunk, ahol (talán) megnyílik a rinocérosz Schein-felőli olvasata is, akinél 2014-ben diagnosztizálták a rákot: "Átváltozni, / testet cserélni, és mit még, vajon tiszta öröm, / ahogy megszabadulni a fogságból, egy halálos / betegségből nem egyértelműen az? Vissza lehet-e térni egy ilyen felszabadulás után az élethez?". A válaszkísérletek száma 154, ennyi számozott vers szerepel a kötetben, amelyek jelentős része prózaszerű szabadvers, néhány kötöttebb formával, amiket egy Ovidiustól kölcsönzött mottó és az Ovidius szabad című vers fog közre.

Az első versben Europét nem egy bika, hanem "rozmaringillatú, fehér rinocérosz rabolta el.

A koncepció egy ideig érdekes, de egy ponton túl nyomasztóvá vált, hogy az identitáspolitikai diskurzusok és felsérülések, a túltolt politikai korrektség, a semmibe vett kisebbségi tapasztalatok világában egy rinocéroszt kell castingolni, hogy láthatóvá és hallhatóvá váljanak az elnyomottak. 

"A rinocérosz emberi nyelven szól" - olvasható két verssel később, de gyorsan kiderül, hogy a dinoszauruszokra kezd hasonlítani, képtelen alkalmazkodni az emberi technika fejlődéséhez, "Egy letűnt kor eleven fosszíliája" - a rinocérosz mítosza időtlen, de valójában anakronisztikus túlzás, amely "az emlékek hullámtörője. / Megtöri az idő és a valóságok hullámzását". Ezután talán nem meglepő, ha a szövegekben rendszeresen visszatér az éppen író rinocérosz, aki nemcsak tárgya, hanem elbeszélője is a történeteknek. Például a rinocérosz regényt ír a 18. versben, amelyben egy Kertész Imre-szöveget elrejtve beszél arról, hogy meg kell szüntetnie az emlékeit, mert az emlékezet hamisít. A rinocérosz írt, pedig tudta, hogy "az írás (...) a lassú öngyilkosság művészete". Másik helyen azt írja a rinó, azért kezdett írni, hogy 

"bosszút álljak a világon, / és elnyerjem tőle, amiből kirekesztett".

Nem túl hangsúlyos, mégis izgalmas külön átolvasni azokat a szövegeket, amelyek az alkotáson keresztül közelítenek az én elbeszélhetőségéhez (és amire az egyik válasz épp az, hogy az én egy rinocérosz, vagyis egy idegen, aki már elmesélhető). Az egyik helyen olvashatjuk: “Másfél éve foglalkozom ezzel a regénnyel, jegyezte föl / a rinocérosz, és nincs belőle más, mint egy kétes értékű / első fejezet és egy csonka második" (70.), egy másiknál kiderül, hogy sok mindenből lehet élni, a piacból, magyar vagy külföldi ösztöndíjakból, de akkor politikai morállal kell fizetni. Érzékeny alkotói műhelynapló is a kötet.

Főzőshow-kat, uszításokat, katasztrófákat néz a tévében az elbeszélő, a "rinocéroszellenes média" szerint a járványt egy indiai rinocérosz okozta. A 47. versben az utóbbi évek egyik nevetséges ügye is megjelenik, amikor az Operában fellépő művészeknek az afroamerikai identitásukról kellett nyilatkozatot tenniük, hogy játszhassák George Gershwin Porgy és Bess című művét. De ugyanez az állat egy kávéfarmon negyvenöt kilós zsákokat tölt meg kávészemekkel óránként hat dollárért. Ezek a rinocéroszok az idegenségükön keresztül azonosíthatóak az Európában megjelenő menekültekkel (ún. migránsokkal), "Kettesével-hármasával borzok, hiúzok és orrszarvúak / kóboroltak az utcákon. Megesett, hogy a homályt / kihasználva, a rinocéroszok csak úgy heccből / feldöntötték a járókelőket". Schein kötete itt válik közérzeti költészetté, mert végül is az idegenségélmény határozza meg a társadalmi működéseinket.

Ha már a rinocérosz feldobta a magas labdát a 99. versben, hogy mi az író feladata, az eredetiséggel vagy a szorgalmas középszerűséggel elszórakoztatni a közönséget, akkor a cikket ennek lecsapásával zárnám: Schein eredeti szöveget írt, aminek rengeteg izgalmas rétege van, viszont az erdetiséggel is el lehet szórakoztatni az olvasót, főleg, hogy az Ó, rinocéroszhoz sokszor vissza kell majd még térni.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Schein Gábor: Az írás az életem alapformája

A Könyves Magazin sorozatot indított a Delonghi támogatásával, és arra kértük az írókat, hogy meséljenek az írásról, az alkotásról. Ezúttal Schein Gábor kávézott velünk.

...
Hírek

Schein Gábor verset írt az SZFE diákjainak és tanárainak tiszteletére

Egy új verssel fejezte ki szolidaritását az SZFE diákjai és tanárai mellett Schein Gábor író, költő. A Szerelem, vitorla, idő című verset ma posztolta Facebook-oldalán, miután egyre fokozódik a helyzet az egyetem körül. 

...
Nagy

Schein Gábor: Ez is az ország

Még több olvasnivaló
...
Kritika

James Patterson és J.D. Barker első közös krimijükben rögtön bevágják az olvasót a mélyvízbe

A madártollas gyilkosságokban a nyomok minduntalan egyfelé mutatnak, és a mocskos kis titkok szép lassan mind napvilágra kerülnek.

...
Nagy

Királynak lenni sosem volt életbiztosítás

Király! – A magyar uralkodók véresen komoly históriája címmel írt könyvet a magyar királyokról Benedek Szabolcs. Interjúnkban szóba került az uralkodással járó kockázat, a nők szerepe és a Trónok harca, és kiderült az is, vajon melyik királyunkat mellőzi az utókor emlékezete.

...
Nagy

A pandémia alatt csak a pandémiáról lehet írni?

Milyen lesz az életünk, ha egyszer vége lesz a pandémiának? Mennyire lesz hangsúlyos a vírus és a karantén témája az irodalomban később? Ezeket a kérdéseket járták körbe a Dekameron-projekt című novelláskötet bemutatóján. 

...
Kritika

Jü Hua regénye megmutatja, milyen volt az élet fél évszázada Kínában

Kína egyik legismertebb kortárs írójának könyve egy kínai parasztember tragédiákkal teli életének bemutatása. Az Élni az elmúlt idő, a vissza nem térő ifjúság, az elherdált lehetőségek, az elveszített családtagok, a keserves tapasztalatok derűs, belenyugvó, mégis torokszorító összegzése.

...
Nagy

Simon Stålenhag: A technológia a túlélés eszköze lehet, de meg is ölhet minket

Kérdeztük a műveiben fellelhető gyerekkori emlékekről, arról, hogy lehet valami egyszerre retro és futurisztikus, hogyan kapcsolódik könyve az E.T-hez és azt is megtudhatjuk, szerinte mi kell ahhoz, hogy megbirkózzunk a klímaváltozással. Interjú.

...
Nagy

Sorsválasztás az irodalomban – Könyves válaszok Popper gondolataira

Az életünk determináltságát, az irányításban nekünk jutó részt vizsgálta Popper Péter Hogyan választunk magunknak sorsot? című könyve, a témában ugyanakkor rengeteg szépirodalmi mű is íródott, ezek közül mutatunk meg most párat!

Hírek
...
Alkotótárs

Mastercard® Alkotótárs: új alkotói ösztöndíj indul el

...
Hírek

Ottlik-másolattal és fantasztikus családi fotókkal érkezik az Esterházy-különszám!

...
Hírek

Nádas Péter, JK Rowling és Thom Yorke másokkal együtt írt Putyinnak levelet

...
Hírek

Meghalt Lengyel Anna dramaturg, aki néven nevezte a gyilkosát

...
Beleolvasó

Törőcsik Mari jelenlétének olyan ereje volt, amitől mindenki rá figyelt

...
Hírek

Meghalt Törőcsik Mari

...
Hírek

Törőcsik és Pilinszky - Csak úgy lettek egymás életében

...
Hírek

Szabó T. Anna: “Ezért az örömért vagyunk a világon, ezért az egymásranevetős, önátadó bizalomért”

...
Hírek

Már biztos, hogy fájdalmas véget ér a várva várt Dűne-film 

Film / Színház / Muzsika
...
Nagy

Irodalmi teázás az Örkény Színház színészeivel

...
Nagy

10+1 kötelező, amit meg tudsz nézni online színházban

...
Nagy

Margaret Atwood okosabb volt, mint bárki a Harvardon

Olvass!
...
Beleolvasó

Törőcsik Mari jelenlétének olyan ereje volt, amitől mindenki rá figyelt

Életének 86. évében meghalt Törőcsik Mari, aki az ország egyik legkedveltebb színésze volt. Emlékére Bérczes László beszélgetőkönyvéből ajánlunk részletet. 

...
Beleolvasó

Az osztálytalálkozónál hazugabb műfaj nem létezik

A megindító történetektől az abszurd írásokon át a már-már gonosz tréfákig vezet az út Rényi Ádám felnőtt mesekönyvében.

...
Beleolvasó

A kutya és az ember kapcsolata egyszerre különleges és ősi

Van valami igazi, valami ősi, bölcs és gyönyörű az állat és az ember kapcsolatában - állítja Tor Age Bringsvaerd Vau című könyvében, amely a kutyát övező mítoszokra, mesékre és különös hagyományokra koncentrál - mutatunk egy részt belőle!

...
Beleolvasó

Ilyen volt Magyarország 2008-ban

Mesterházi Mónika új versekötete, a Nem félek a rendszerváltás után újabb rendszerbe zökkenő magyar viszonyokról mesél. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Egy nyakék még a 19. században is fel tudta forgatni az ember életét

Rose Tremain új könyvében egy fiatal nő változtatni akar az életén, és ki akar törni a kisvárosi közegből, mert azt gondolja, többre és másra hivatott. Olvassatok bele A kegyelem szigetei című regénybe!

...
Beleolvasó

Boccaccio klasszikusa ihlette a modern Dekameron-projektet

Margaret Atwood, Mona Awad, Tommy Orange, Edwidge Danticat vagy David Mitchell - csak néhány név azok közül, akik igent mondtak a New York Times felkérésére, és vállalták, hogy történeteket írnak a koroanvírus-járvány idején. Ez lett a Dekameron-projekt - mutatunk belőle egy részletet!

Polc

Egy könyv azokról, akik a náci Németországban "úsztak az árral"

...

Jü Hua regénye megmutatja, milyen volt az élet fél évszázada Kínában

...

Lydia Davis a hétköznapi sodródásban is meglátja a rendet

...

A rinocérosz szédítően idegen, viszont szórakoztató

...