„Egymillió ember problémáját, gondját fölvállalni még kulturális szinten is nagyon nehéz – és persze a művészek ezt visszatükrözik” – nyilatkozta Kovács József Hontalan 2000-ben. A vele készült riportot kilenc másik felvétellel együtt megnézheted ebben a cikkben; a videókon az elmúlt ötven év cigány írói, költői és a művészei jelennek meg. Az alkotók – Lakatos Menyhérttől Choli Daróczi Józsefen át Kalla Éváig és Jónás Tamásig – beszélnek életükről, művészetükről, barátságaikról és küzdelmeikről, a lista utolsó filmje pedig egy lenyűgöző tabló a roma mozgalom első generációjáról. (A roma irodalom kérdéséről legutóbb a Romakép Műhely kerekasztal-beszélgetése kapcsán írtunk, a Nemzetközi Roma Naphoz kapcsolódó cikkeinket pedig itt találod.)
Péliné Nyári Hilda
Péli Tamás festőművész édesanyja, Péliné Nyári Hilda már hetvenéves is elmúlt, mikor leült, hogy megírja gyerekkori visszaemlékezéseit. Ebből született az 1996-ban bemutatott Én kis életem.
„Hogy én ezt leírtam, édes szívem, ott kezdődött, hogy egyedül maradtam
– mesélte Péliné a könyvbemutatón, ami teljes hosszában megtekinthető YouTube-on. – Úgy semmi sem tud ordítani, mint a magány.”
A könyv életének első tizennégy évét mutatja be: az összetartó családi kört, a húszas évek Józsefvárosát, és legfőképpen édesanyját. „Az Istennek meg se tudom köszönni, hogy csóró lánynak teremtett. Azért vagyok boldog. Még a legrosszabb állapotban is boldog tudok lenni, akkora szeretetet kaptam.”
Bari Károly
„Igazán a [cigány] irodalom Bari Károllyal kezdődött” – véli Lakatos Menyhért. „A Holtak arca fölé című kötete alapjaiban rázta meg és eszméltette föl az országot, hogy romák mégiscsak vannak – és nem is akárhogyan vannak, és nem is akármilyen a kultúrájuk” – meséli Daróczi Ágnes.
Bár a költőről nincs egyetlen elérhető videó sem, a cigány és magyar irodalomban, valamint közéletben játszott szerepe miatt nem maradhatott le a listáról. Ezért itt Bari 2022-es köszöntését osztjuk meg. Az est házigazdája Daróczi Ágnes volt, Havas Judit, Dégi János, Dunai Tamás és Mácsai Pál a költő verseit szavalták, Horváth Mária pedig folklórgyűjtéseiből énekelt.
„Félnek a szótól, ha igaz, s ha vádol, / félnek a papírra rávésett lángtól, / az igaz szavaknak béklyóval bókol / a vérrel kitömött bábuk világa”
– szólt elsőként Bari Félnek a szótól című verse.
Lakatos Menyhért
Lakatos Menyhért 1975-ben, Füstös képek című regényével vált a magyar irodalom elismert alkotójává. A magyarországi cigány közélet meghatározó alakja volt, aki Choli Daróczi Józseffel és Péli Tamással egyfajta triumvirátusként fogta össze a cigány értelmiséget.
A 2007-ben elhunyt író egyetlen elérhető videójában a cigány irodalomról és művészetről beszél: „Az én eltökéltségem az volt, amikor írni kezdtem, hogy én tartozom egy népcsoporthoz, amit csak nagyon felületesen ismernek az emberek,
és ha ismernek is belőle valamit, azok általában negatív dolgok, és énnekem az volt a célom, hogy ezt a világot bemutassam. Úgy, ahogy van.”
A videó Holocaust című versének utolsó versszakával zárul: „Kötözzük láncra az éveket és/ ne sírd a csonka holnapot, / annyi jajszó, annyi vinnyogás / nem ára fél bocskorodnak. / Idegen álmaiknak örök álom maradt az ébredés / Fogadj hát szót az embereknek! / Mert övék a haza.”
Choli Daróczi József
A 2018-ban elhunyt Choli Daróczi József író, költő, műfordító és pedagógus volt. A hetvenes évektől kezdve szervezett gyerektáborokat, írt cigány nyelvkönyvet, cigány-magyar kisszótárt, és cigány nyelvre fordította többek között József Attila verseit, a Kommunista Kiáltványt és az Újszövetséget is.
A Jezsuita Roma Kollégium és Szakkollégiumban készült felvételen a tudás és a szeretet fontosságáról beszélt diákjainak. „Szeretlek, mert szeretlek. Nincs magyarázata.
Szeretlek, mert ember vagy. Szeretlek, mert olyan vagy mint én.
Szeretlek, mert jó vagy. Szeretlek – miért? Mert Isten teremtménye vagy.”
Kovács József Hontalan
„Egymillió ember problémáját, gondját fölvállalni még kulturális szinten is nagyon nehéz – és persze a művészek ezt visszatükrözik” – mondta Kovács József Hontalan egy 2000-es riportban. A mohácsi születésű költő első verseskötete 1991-ben jelent meg Ismeretlen cigány ének címmel. Versein túl riportokat is írt, ezeket az 1997-es A nemzet szemétdombjaiban gyűjtötte össze.
A felvételen Kovács József Hontalan idézte a Pergő ezüsttalér című kötetének egyik versét:
„Arcom emberarc és mégis hontalan”.
Ezzel az sorral – melyet neve eredeteként jelöl meg – a magyarországi cigányság helyzetét írta le: „Ez az aljasság a magyarországi cigányság [helyzetében]: az arcod emberarc… és mégis hontalan.”
Rafi Lajos
A Földhöz vert csoda című dokumentumfilm Rafi Lajos erdélyi költőt mutatja be, aki Nyárád menti bádogos gábor családban született, és gyerekkorában került Gyergyószárhegyre. A költő felolvas verseskötetéből, rövid bemutatót tart a bádogosmunkáról, majd sétára indul a környéken.
„A film egyszerre dokumentálja, miként közelít az átlag magyar irodalomértő ahhoz, amit egzotikumként, támogatandó különcségként roma irodalomként számontart,
és azt is, ahogyan Rafi viszonyult a saját művészetéhez. Gyönyörű gyergyói tájakat látunk, amelyben a tél nem fenyegető, végzetes fagy, sötét hónapokon át tartó megpróbáltatás, hanem ezüstös csillogás, fenyőágbólogatás” – írta Parászka Boróka Rafiról szóló cikkében.
A portré Rafi Nyár című versével zárul: „A Nap végtelen teste áthasít / Mint egy falat kenyér, gurulok / Nem tudtam fölfogni a végtelent / De elkaptam egy véres csillagot”.
Nagy Gusztáv
A Ferencvárosi Televíziónak beszélt Nagy Gusztáv családjáról, életéről és munkásságáról. A költő újságíróként kezdte pályafutását, Lakatos Menyhért és Choli Daróczi József tanítványaként. Több helyen tanítja a cigány nyelvet, legfontosabb művének pedig Az ember tragédiájának lefordítását tartja lovárira.
A portré végén Nagy a cigány irodalom helyzetéről beszélt: „Amióta megszüntették az újságokat, azóta nincs műhelyünk, ahol találkozhatnánk, mint régebben – ahol megjelentethetnénk egy verset vagy novellát, és ezzel megismerhetnénk a fiatalokat. (…) Az a helyzet, hogy elfogyunk” – mondta.
Kalla Éva
Kalla Éva író, újságíró a cigány kultúra elméletével, kutatásával is foglalkozik: ebben a videóban a cigány irodalom előzményeiről adott elő. Bevezetőjében elmondta, hogy
a cigány irodalomról a mai napig keveset tud a többségi társadalom,
mivel rendkívül kevés cigány alkotó nyer belépést a mainstream irodalomba.
Ezek után a 15. és a 20. század közötti magyar irodalom cigányreprezentációjáról beszélt. Kiemelte, hogy a 19. századot megelőzően alig volt példa a cigányok empatikus ábrázolására. Végül bemutatta az írott cigány önreprezentáció első alakját, Nagyidai Sztojka Ferencet, aki József főherceggel közösen adott ki cigány szótárat.
Jónás Tamás
Jónás Tamás legújabb regénye 2023-ban jelent meg Kívülálló címmel, ami nemcsak a hét könyve lett nálunk, hanem a 2023-as év végi 50-es listánkra is felkerült – a szerzőt pedig interjúban is kérdeztük. A költő, író a Szépírók Társasága által készített Budapest-töredékek sorozatban beszélt a városhoz fűződő viszonyáról.
Szóba kerültek első élmények – erőszak és Szabadság-híd –, szagok
és Somlyó Zoltán Megbeszélések az Istennel című verse.
„Amikor arról kell beszélnem, hogy mik a Budapesttel kapcsolatos élményeim, akkor azt kell mondanom, hogy igazából nem ismerem. És nem is szeretem magát a várost – amennyiben a város egy tárgy. De egyre jobban rájövök, hogy nem tárgy, hanem egy olyan fogalom vagy történetiség, amiben nagyon fontosak az emberek – magyarázta Jónás. – Ugyan Budapest bizonyos szempontból büdös város, amit én szeretek benne, az nem a szaga, hanem az illata.”
Úton a Születéshez
Ezen a felvételen a cigánymagyar mozgalom hőskorszaka, a hetvenes évek elevenedik meg. A Kései születés egy 2002-ben készült dokumentumfilm, melynek keretét Péli Tamás Születés című pannója adja. Kovács József Hontalan elzarándokol a tiszadobi gyermekotthonba, ahol a festmény készült és sokáig ki volt állítva – az út pedig visszaemlékezések sorát nyitja meg.
A film egyfajta tabló a korabeli cigány értelmiség kemény magjáról:
megjelenik Lakatos Menyhért, Choli Daróczi József, Kovács József Hontalan, Daróczi Ágnes, Péli Tamás, Kalla Éva és Szentandrássy István. A kétezres években készült interjúk és a hetvenes évek archív felvételeivel váltják egymást, a néző pedig megismerheti az írók, költők, népművelők és művészek barátságát és munkásságát, a cigány művészek felkutatásának történetét és a Születés létrejöttét.
„Olyan nem volt akkoriban, hogy nem veszel részt. Ha telefonált vagy üzent az egyikünk, mindnyájan ott voltunk. Ennyien voltunk, a cigány értelmiség: egy marokra való. Örültünk egymásnak, és éjjel-nappal együtt voltunk. Valaki kitalált valamit, és mindnyájan jöttünk” – emlékszik vissza Choli.
