- Ha egy népdalban kellene leírnia az életét, akkor most annál a szakasznál tart, amikor egy hét versszakos népdal ötödik versszaka után elindul az improvizáció. 46 évesen szereti az eddigi koncertező, dalíró életét, de azt is érzi, hogy egyre fontosabb neki a szolgálat is. Nemcsak abban, hogy továbbra is fellép vagy másokat tanít énekelni, hanem hogy segít a tanítványainak rátalálni az önazonosságukra. A kurzusa “a saját hangnak azt a metaforikus részét is megfogja, hogy ki vagy te, mi a te belső igazságod, és azt énekelve hogyan tudod megüzenni magadnak és a világnak”.
- Az átmeneti rítus stációi Palya Bea szerint nagyon jól alkalmazhatók a mai életre is - neki is átmeneti rítus minden egyes dal megírása. Arnold van Gennep etnográfus úgy írta le az átmeneti rítusokat, mint amiknek van egy befele vezető, egy benne lévő és egy kimeneti szakasza. Az intro szakaszban van egy leválás az előző állapotról, a benne szakasz a káosz, mert semmi sem az, ami, éppen átalakulóban van, és ez sok érzelemmel jár. És a rítusoknak van egy exit szakasza, amiben az új én megerősödik. Palya Bea szerint ezeknek a stációknak a tudatosítása azért segít nekünk, mert keretbe rendezi, ami éppen történik velük. Átmeneti rítus vagy fordulópont volt számára például mindkét szülése. Az elsőnél a gyerektelenségből a gyerekességbe szülte át magát, míg a négy évvel későbbi már áttágulás volt egy jobban határolt világba, amiben jobban megtanult határokat tartani, “de ettől csak a szabadságom növekedett”. Vannak olyan esetek, amikor az átmenet káosz szakasza hosszabb, szerinte a koronavírus-járvány is ilyen, ebben az volt a nehéz, hogy hirtelen történt és nem nagyon maradt időnk az előkészítő intro szakaszra, nem tudtunk elköszönni az előző énünktől.
- A karantén idején nemcsak azt kellett megértenie, hogy az online jelenlét fontos az addig összeénekelt közösség megtartása szempontjából, hanem hogy nincs más, az online létezés maga a termék vagy alkotási végfázis. Idén húsvétkor ennek jegyében megjelent az első olyan albuma, a Tüzet viszek, ami már csak digitális, és nincs hozzá kézzelfogható lemez.
- A Tüzet viszek egyébként egy összművészeti projekt, mert egyrészt van a nyolc dal, ami Lisztes Jenő cimbalomművésszel született, másrészt a dalok, szövegek kiindulópontjai Szombat Éva fotói voltak. Ezek a képek még 2018-ban készültek Palya Beáról, ám többségüket végül nem használták fel az akkori album artworkjéhez. Egy Srí Lankába tartó repülőúton aztán Palya Bea “kigurított” magából nyolc verset, amikor a fotókat nézegetve azt érezte, hogy a képeket egy ember átalakulásának a történetévé lehetne rendezni. Ezek mellett Pirók Zsófia flamenco táncművész koreográfiát készített a negyedik tételhez, és születőben van egy kiállítás is. Palya Bea eredeti ötlete az volt, hogy francia mintára ki lehetne tenni a fotókat a buszmegállókba, és egy QR-kód segítségével az emberek meghallgathatnák a hozzájuk kapcsolódó dalt. Jelenleg viszont az a terv, hogy egy darabig csak lakáskoncerteken, limitált közönségnek adják elő a dalokat akusztikusan és hozzá a táncot. Palya Bea szerint nagyon fontos, hogy minden zenésznek legyen a Covid után egy VIP-terméke, aminél az exkluzivitás hangsúlyozza, hogy az az alkotás sokat ér.
- Annak kapcsán, hogy hogyan születik meg egy dal, a zene és a dalszöveg egysége, Palya Bea elmondta, hogy szerinte a zene és a beszéd egygyökerű és minden hangadás kapcsolódás. Az ő daldefiníciója az, hogy a dal a legerősebb üzenetközvetítő forma.
A szavak hatnak az elmére, de mivel ezek énekelt szavak, a fizikai rezgésük röpteti őket, ezért képesek behatolni a zsigerekbe, és lépésre bírni a lelket.
- Amikor elkezd egy dallal foglalkozni, akkor sokáig csak dudorászik, amit felvesz, és ebből létrejön egy dallamtár. Emellett folyamatosan ír, “anyagot termelek”. Azért fontos neki az ‘anyag’ szó, mert másokon is azt látja, hogy sokszor azért nem tud megszületni egy dal, mert túl közel van a lélekhez, valamilyen konkrét érzéshez, eseményhez. Az ‘anyag’ szóval ezt egy kicsit hűti, távolítja, és mire ebből dal lesz, már nem a konkrét esemény lesz a fontos, hanem a dal.
- A modern dalszerzőknél Joni Mitchellben találta meg azt, hogy a zenei és a szövegszint is olyan kidolgozott, ami őt is nagyon megmozgatja. Gyakran ugyanis a legjobb jazz számoknak bugyuta a szövege, az éneklő költők pedig három hangon énekelnek.
A Túl a plafonon podcastsorozat következő vendége Palya Bea népdalénekes, előadóművész, aki 2011-ben Ribizliálom című kötetében összegezte addigi életútját.
Palya Bea a Ribizliálomban mesélte el, hogy lett pörgös szoknyájú kislányból világhírű népdalénekes
- A Ribizliálom című önéletrajzi esszékötete is egyfajta átmenetet jelentett neki, mert úgy érezte, hogy ahhoz, hogy tovább tudjon lépni, valamit le kell tennie. Ráadásul kiskora óta grafomán volt: “imádom a szavakat”. Ez az összegzés és új fázisba lépés aztán annyira jól sikerült neki, hogy a könyv megjelenése után két hónappal már terhes volt. “Átírtam magam az anyasággal kezdődő új fázisba.”
- Annak kapcsán, hogy mi történik benne, amikor énekel, elmondta, hogy nagyon mély élménye a világok köztiség: ő nem a tárgyak, a kézzel fogható dolgok között tud könnyen létezni, hanem az illékony dolgok birodalmában, mint a szavak, énekek. Az éneklés “elrepít egy másik világba, és még csak drogoznom sem kell hozzá. Én ilyen tudatmódosítókkal élek, zene, szex.”
