Palya Bea: Korán bekerültem a magyar népzene kincses birodalmába

Palya Bea: Korán bekerültem a magyar népzene kincses birodalmába

A Delonghival közös Túl a plafonon podcastsorozatban Palya Bea énekes, dalszerző nemcsak arról mesélt, hogyan születnek meg a dalai vagy miért olyan fontos neki Joni Mitchell munkássága, de arról is, hogyan tud egy nő a melleivel nézni, miért kell, hogy a Covid után a zenészeknek legyen VIP-termékük, vagy hogy az átmeneti rítusok hogyan jelennek meg és segítenek a modern életünkben. A beszélgetés nagy témáit pontokba szedtük, a podcastet pedig meg is hallgathatod. A sorozat korábbi részeit itt találod meg.

sa | 2022. május 06. |

  • Ha egy népdalban kellene leírnia az életét, akkor most annál a szakasznál tart, amikor egy hét versszakos népdal ötödik versszaka után elindul az improvizáció. 46 évesen szereti az eddigi koncertező, dalíró életét, de azt is érzi, hogy egyre fontosabb neki a szolgálat is. Nemcsak abban, hogy továbbra is fellép vagy másokat tanít énekelni, hanem hogy segít a tanítványainak rátalálni az önazonosságukra. A kurzusa “a saját hangnak azt a metaforikus részét is megfogja, hogy ki vagy te, mi a te belső igazságod, és azt énekelve hogyan tudod megüzenni magadnak és a világnak”.
  • Az átmeneti rítus stációi Palya Bea szerint nagyon jól alkalmazhatók a mai életre is - neki is átmeneti rítus minden egyes dal megírása. Arnold van Gennep etnográfus úgy írta le az átmeneti rítusokat, mint amiknek van egy befele vezető, egy benne lévő és egy kimeneti szakasza. Az intro szakaszban van egy leválás az előző állapotról, a benne szakasz a káosz, mert semmi sem az, ami, éppen átalakulóban van, és ez sok érzelemmel jár. És a rítusoknak van egy exit szakasza, amiben az új én megerősödik. Palya Bea szerint ezeknek a stációknak a tudatosítása azért segít nekünk, mert keretbe rendezi, ami éppen történik velük. Átmeneti rítus vagy fordulópont volt számára például mindkét szülése. Az elsőnél a gyerektelenségből a gyerekességbe szülte át magát, míg a négy évvel későbbi már áttágulás volt egy jobban határolt világba, amiben jobban megtanult határokat tartani, “de ettől csak a szabadságom növekedett”. Vannak olyan esetek, amikor az átmenet káosz szakasza hosszabb, szerinte a koronavírus-járvány is ilyen, ebben az volt a nehéz, hogy hirtelen történt és nem nagyon maradt időnk az előkészítő intro szakaszra, nem tudtunk elköszönni az előző énünktől. 

-

  • A karantén idején nemcsak azt kellett megértenie, hogy az online jelenlét fontos az addig összeénekelt közösség megtartása szempontjából, hanem hogy nincs más, az online létezés maga a termék vagy alkotási végfázis. Idén húsvétkor ennek jegyében megjelent az első olyan albuma, a Tüzet viszek, ami már csak digitális, és nincs hozzá kézzelfogható lemez.
  • A Tüzet viszek egyébként egy összművészeti projekt, mert egyrészt van a nyolc dal, ami Lisztes Jenő cimbalomművésszel született, másrészt a dalok, szövegek kiindulópontjai Szombat Éva fotói voltak. Ezek a képek még 2018-ban készültek Palya Beáról, ám többségüket végül nem használták fel az akkori album artworkjéhez. Egy Srí Lankába tartó repülőúton aztán Palya Bea “kigurított” magából nyolc verset, amikor a fotókat nézegetve azt érezte, hogy a képeket egy ember átalakulásának a történetévé lehetne rendezni. Ezek mellett Pirók Zsófia flamenco táncművész koreográfiát készített a negyedik tételhez, és születőben van egy kiállítás is. Palya Bea eredeti ötlete az volt, hogy francia mintára ki lehetne tenni a fotókat a buszmegállókba, és egy QR-kód segítségével az emberek meghallgathatnák a hozzájuk kapcsolódó dalt. Jelenleg viszont az a terv, hogy egy darabig csak lakáskoncerteken, limitált közönségnek adják elő a dalokat akusztikusan és hozzá a táncot. Palya Bea szerint nagyon fontos, hogy minden zenésznek legyen a Covid után egy VIP-terméke, aminél az exkluzivitás hangsúlyozza, hogy az az alkotás sokat ér.
  • Annak kapcsán, hogy hogyan születik meg egy dal, a zene és a dalszöveg egysége, Palya Bea elmondta, hogy szerinte a zene és a beszéd egygyökerű és minden hangadás kapcsolódás. Az ő daldefiníciója az, hogy a dal a legerősebb üzenetközvetítő forma. 

A szavak hatnak az elmére, de mivel ezek énekelt szavak, a fizikai rezgésük röpteti őket, ezért képesek behatolni a zsigerekbe, és lépésre bírni a lelket. 

  • Amikor elkezd egy dallal foglalkozni, akkor sokáig csak dudorászik, amit felvesz, és ebből létrejön egy dallamtár. Emellett folyamatosan ír, “anyagot termelek”. Azért fontos neki az ‘anyag’ szó, mert másokon is azt látja, hogy sokszor azért nem tud megszületni egy dal, mert túl közel van a lélekhez, valamilyen konkrét érzéshez, eseményhez. Az ‘anyag’ szóval ezt egy kicsit hűti, távolítja, és mire ebből dal lesz, már nem a konkrét esemény lesz a fontos, hanem a dal.
  • A modern dalszerzőknél Joni Mitchellben találta meg azt, hogy a zenei és a szövegszint is olyan kidolgozott, ami őt is nagyon megmozgatja. Gyakran ugyanis a legjobb jazz számoknak bugyuta a szövege, az éneklő költők pedig három hangon énekelnek.

Palya Bea a Ribizliálomban mesélte el, hogy lett pörgös szoknyájú kislányból világhírű népdalénekes
Palya Bea a Ribizliálomban mesélte el, hogy lett pörgös szoknyájú kislányból világhírű népdalénekes

A Túl a plafonon podcastsorozat következő vendége Palya Bea népdalénekes, előadóművész, aki 2011-ben Ribizliálom című kötetében összegezte addigi életútját. Azaz, hogy hogyan jutott egy kis magyar faluból Erdélyen, Marokkón, Franciaországon, Japánon és Mexikón keresztül egészen a világhírig. A könyvbe most beleolvashatsz!

A Delonghival közös sorozatunkban olyan nőkkel beszélgetünk, akik úttörők, illetve példaképek lettek a saját szakmájukban.

Fotó: Valuska Gábor

Tovább olvasok

  • A Ribizliálom című önéletrajzi esszékötete is egyfajta átmenetet jelentett neki, mert úgy érezte, hogy ahhoz, hogy tovább tudjon lépni, valamit le kell tennie. Ráadásul kiskora óta grafomán volt: “imádom a szavakat”. Ez az összegzés és új fázisba lépés aztán annyira jól sikerült neki, hogy a könyv megjelenése után két hónappal már terhes volt. “Átírtam magam az anyasággal kezdődő új fázisba.”
  • Annak kapcsán, hogy mi történik benne, amikor énekel, elmondta, hogy nagyon mély élménye a világok köztiség: ő nem a tárgyak, a kézzel fogható dolgok között tud könnyen létezni, hanem az illékony dolgok birodalmában, mint a szavak, énekek. Az éneklés “elrepít egy másik világba, és még csak drogoznom sem kell hozzá. Én ilyen tudatmódosítókkal élek, zene, szex.”

Kapcsolódó cikkek
...
Podcast

Palya Bea: Egygyökerű a beszéd és a zene. Minden hangadás kapcsolódás

A Delonghival közös új podcastsorozatunkban olyan nőkkel beszélgetünk, akik úttörők, illetve példaképek lettek a saját szakmájukban. A Túl a plafonon podcast áprilisi vendége Palya Bea énekes, dalszerző.

...
Beleolvasó

Palya Bea a Ribizliálomban mesélte el, hogy lett pörgös szoknyájú kislányból világhírű népdalénekes

A Túl a plafonon podcastsorozat következő vendége Palya Bea népdalénekes, előadóművész, aki 2011-ben Ribizliálom című kötetében összegezte addigi életútját.

...
Nagy

Dr. Gyurkó Szilvia: Több millió gyerek érintett a háborúban, és ez ki fog hatni a felnőttkorukra

A Túl a plafonon negyedik vendége Dr. Gyurkó Szilvia jogász, gyermekjogi szakértő, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítója. Pontokba szedtük, mi mindenről esett szó a beszélgetésben, a teljes adást pedig meg is hallgathatod.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

Mi az a mesterséges intimitás, és milyen hatással van az életünkre? Esther Perel belga-amerikai pszichoterapeuta tartotta az idei Brain Bar záró előadását.

...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

...

Benedek Ágota felboncolt teste és az irodalmi striciskedés

...

Visky András: A valóságot a fikció és a képzelet révén ismerjük meg

...

Ha beérek Zalába, veszek egy nagy levegőt - itthon vagyok [SÁNTAKUTYA]

...

Robert Capa: magyar fotósból lett a világ szeme [PODCAST]

...

Simon Márton: A Polaroidok sikere után hirtelen más lettem, mint aki voltam [Visszapillantó]

Hírek
...
Nagy

John Scalzi alázatával és a jövőbe mutató hüvelykujjal nyitott az idei Könyvfesztivál

...
Hírek

Margó Könyvek néven indít könyvsorozatot a Margó Irodalmi Fesztivál és a Helikon Kiadó

...
Hírek

Meghalt Szirtes András

...
Hírek

Egy vesszőhiba miatt ugorhat a Líra 12 milliós büntetése

...
Hírek

Murakami idén is az irodalmi Nobel legnagyobb esélyese a fogadóirodáknál

...
Gyerekirodalom

Mesés böngészők, varázslatos népmesék, kalandos történetek - Tíz gyerekkönyv a Könyvfesztivál kínálatából

...
Hírek

Elhunyt a Dumbledore professzort alakító Sir Michael Gambon

...
Beleolvasó

Roderik Six hátborzongató történetet írt az emberi alkalmazkodókészségről

...
Hírek

Népmesék, megelevenedő nevek és a víz történetei [Programajánló]

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Lídiák és megtöltésre váró üres kötetek – A Véletlenül írtam egy könyvet forgatásán jártunk

Magyarok készítenek filmet a holland sikerkönyvből, amely egyszerre szól az írás csodájáról és a gyász intenzív feldolgozásáról. A Véletlenül írtam egy könyvet budapesti forgatásán jártunk, ahol kiderült, mire vágyott egész életében Zsurzs Kati, és mit tanult az írásról a rendező Lakos Nóra.

...
Szórakozás

A kamaszkor-bestseller, ami inspirálta a Barbie-mozit, és a Kenergia legfontosabb kötete

Egy lovakról szóló album, egy eladási listákat vezető nonfiction és egy cameokötet. Utánajártunk a Margot Robbie és Ryan Gosling főszereplésével készült Greta Gerwig-opusz könyves vonatkozásainak.

...
Nagy

Oppenheimernek két szerelme volt, az atombombával megváltoztatta a történelem menetét

Christopher Nolan egy közel három évtizeden át íródó, hétszáz oldalnál is hosszabb életrajzi kötet felhasználásával készítette el Oppenheimer című háromórás, friss moziját. A film világpremierjének napján bemutatjuk a forgatókönyvhez felhasznált biográfiát.

Olvass!
...
Beleolvasó

Roderik Six hátborzongató történetet írt az emberi alkalmazkodókészségről

A Helikon Margó Könyvek sorozatában megjelent Özönvíz egy ökológiai katasztrófa küszöbén játszódik és a kíméletlen túlélési kényszerről mesél. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Ughy Szabina novelláiból kiderül, hogy milyen áron válhat láthatóvá egy nő

Milyen árat kell fizetni egy nőnek, hogy szépnek, egészségesnek tűnjön? Ughy Szabina elbeszéléseiben a nők számára az önmagukra ismerés, testük és szellemük újrafelfedezése alapélmény. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Ali Smith-nél két testvér próbálja túlélni a legrosszabb időket

Az Évszak-kvartett befejező részében a skót író ismét jelenünk legégetőbb kérdéseit vizsgálja, miközben a világ lassan karanténba zárul. Olvass bele a Nyárba!

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Miért gyilkolnak a gazdagok, ha a pénz és a hatalom már nem elég motiváció?

Jeneva Rose thrillerjében a város leggazdagabb feleségei olyan döntésre szánják el magukat, ami örökre összeköti őket.

...
Nagy

Bognár Péter: Az unokatestvérek bosszúja

„…egy pillanatra az őz jutott szembe, mert hiszen mégiscsak az őz okozta a galibát, az őz, amely az autó reflektorának fénycsóvájában hirtelenjében torzszülöttnek és vámpírnak látszott lenni, és amely hosszan nézett rám, egészen addig, míg félre nem kaptam a kormányt...” Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen. Ez a kilencedik rész.

...
Nagy

Ludmán Katalin: „A ködlovag alakja egyszerre megfoghatatlan és jelenvaló”

Kik, mikor, kikre és miért mondták azt, hogy ködlovag? Ludmán Katalinnal, „A rejtelem volt az írósága…” szerkesztőjével beszélgettünk. Szóba kerültek Schöpflin, Márai vagy Mészöly Miklós „ködlovagozásai”, Hazai Attila prózája és Hajnóczy szöveguniverzuma, továbbá kiderült, hogy hungarikum-e a ködlovagság.

...
Kritika

„A világ egy hidegvizes medence” – Felnőtté válás gyásszal, öngyilkossággal, szerelemmel

Elena Ferrante Nápolyi regényeit idéző atmoszféra és történetvezetés jellemzi A tó vize sohasem édes című könyvet, bár ezúttal egy Róma környéki kisváros a helyszín, ahol a fiatal főhős-elbeszélő története zajlik. Az olasz író harmadik, díjnyertes regényét több mint húsz nyelvre fordították le. 

...
Nagy

Ma már világirodalmi klasszikusok, de ki sem akarták adni őket

A kilencedik alkalommal meghirdetett Margó-díj támogatója, az Erste idén először különdíjjal jutalmazza azt a rövidlistás szerzőt, aki saját történetével vagy prózájával példaként szolgál a #higgymagadban faktorra. Cikkünkben négy híres, mára klasszikussá vált szerzőt mutatunk be, akik hittek magukban annyira, hogy ne futamodjanak meg a visszautasítások miatt.

...
Nagy

Karinthy a Micimackót akkora szenzációnak érezte, mint „Mikimauz” megjelenését

Magyarországon a Micimackó Karinthy Frigyes fordításában lett borzasztóan népszerű. De hogyan bukkant az író Milne gyerekkönyvére, ő maga mit gondolt a kötetről, és milyenek voltak a korabeli kritikák? Cikkünkben ennek járunk utána.