Dr. Gyurkó Szilvia: Több millió gyerek érintett a háborúban, és ez ki fog hatni a felnőttkorukra

Dr. Gyurkó Szilvia: Több millió gyerek érintett a háborúban, és ez ki fog hatni a felnőttkorukra

A Delonghival közös podcastsorozatunkban olyan nőkkel beszélgetünk, akik úttörők, illetve példaképek lettek a saját szakmájukban. A gyermekjogok legismertebb hazai képviselőjeként Dr. Gyurkó Szilvia arról is beszélt, hogy mit jelent a háború ennek a gyerekgenerációnak. Szóba került, hogyan tudunk jól segíteni, és az is, miért hatékonyabb a jövő szempontjából a gyerekeket a kötelességek helyett a jogaikra és a felelősségvállalásra tanítani. Vagy hogy kell-e a gyerekeket szeretni ahhoz, hogy megértsük a gyermekjogok fontosságát. A Yelon és a Hintalovon Alapítvány kapcsán előkerült a megfelelő szexuális nevelés kérdése, és az is, hányféle tabuval élünk együtt még mindig. 

sa | 2022. április 12. |

  • Gyurkó szerint nagy probléma, hogy azokban, akik az ukrajnai háborút elindították, semmilyen módon nem merültek fel a gyerekjogi szempontok, és hogy a jövő generációi hogyan élik meg ezt.
  • Itthon, olyan országként, ahova a gyerekeket nevelő családok menekülnek, végig kell gondolnunk azokat a kockázatokat, amik az úton várnak rájuk, és azt, hogy hogyan kezeljünk egy helyzetet, ami nem tudjuk, meddig tart. Idővel ugyanis sok olyan gyermekjog is belép a helyzetbe, ami most esetleg nem is jut eszünkbe. A krízis elején a biztonság, a kapcsolatok megteremtése, az énhatékonyság megerősítése (úgy segíteni, hogy akin segítünk, megtapasztalhassa, hogy ő is cselekvőképes, mert ez növeli benne a rezilienciát) az elsődleges, de idővel belép például az oktatáshoz való jog, az egészségügyi ellátás joga.
  • A Hintalovon Alapítvány elindított egy kezdeményezést, aminek az az alapja, hogy minden menekülő gyerek elsősorban gyerek és csak másodsorban menekülő. A hátizsákos programban stresszcsökkentő játékot, plüsst, olvasnivalót, kifestőt, csupa olyat gyűjtöttek, amik nem a szükségletekre reagálnak, de fontosak, hiszen a játék is gyermekjog. Eredetileg 1000 gyereknek akartak segíteni, de most már a háromezren is túl vannak. “Fantasztikus, ahogy a város megmozdult.”
  • ECPAT-tagország vagyunk, ez egy olyan nemzetközi szervezet, ami a gyerekek szexuális kizsákmányolása ellen küzd. Van tagszervezet Odesszában és a menekülési útvonalakon is. Velük is együttműködik a Hintalovon, hogy hiteles információkat tudjanak adni a menekülő családoknak, hogy melyik szervezetektől tudnak segítséget kapni, valamint hogyan tudnak biztonságosan eljutni a célországba - Magyarország ugyanis sokak számára csak tranzitország.

Gyurkó Szilvia egy egész könyvnyi segítséget ad ahhoz, hogy válás közben elég jó szülők maradhassunk
Gyurkó Szilvia egy egész könyvnyi segítséget ad ahhoz, hogy válás közben elég jó szülők maradhassunk

A Túl a plafonon podcastsorozat következő vendége Gyurkó Szilvia gyerekjogokra specializálódott jogász, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítója és vezetője. A Rám is gondoljatok című könyve a váláshoz nyújt olyan jogi és pszichológiai segítséget, ami a gyerek szempontjait helyezi előtérbe. Az ok: Magyarországon évente több tízezer olyan ember van, aki úgy dönt, hogy le akarja zárni a párkapcsolatát, el szeretne válni. Minden harmadik gyerek megtapasztalja élete során a szülei válását, és hogy milyen egyszülős családban élni. Gyurkó könyve utat mutat, hogyan maradhatunk „elég jó szülők" ebben a nehéz élethelyzetben is.

A Delonghival közös sorozatunkban olyan nőkkel beszélgetünk, akik úttörők, illetve példaképek lettek a saját szakmájukban.

Tovább olvasok

  • Egyszerre fontos, hogy a világ országai milyen szellemiségnek vetik alá magukat, és hogy ez a szellemiség hogyan valósul meg a gyakorlatban. Az ENSZ Gyermekjogi Egyezményét a világ összes országa aláírta, és az USA kivételével minden ország ratifikálta, így Oroszország is. Tíz éve viszont az egyik legkomolyabb kritika az oroszországi gyermekjogok kapcsán, hogy még mindig működik náluk a gyerekkatonaság, a kadétiskolák, ahol tizenéves gyerekek kezébe adnak fegyvert és gyakorlatoznak. Ez ugyanis szembemegy a Gyermekjogi Egyezmény azon célkitűzéseivel, hogy 18 éven aluliak fegyveres konfliktusban ne vegyenek részt. A menekült gyerekek és a honvédőként fegyvert fogó 18 év alattiak mellett azok az oroszországi gyerekek is érintettek a háborúban, akiknek az apját úgy vezényelték el, hogy nem is tudott róla, hova és miért megy.
  • Több millió gyerek érintett a háborúban, ami kihat a gyerekkorukra és ki fog hatni a felnőtt korukra. Hiába mondjuk, hogy a fiúk nem vonhatók felelősségre az apák bűneiért, mégis gyakran látjuk azt, hogy a gyerekkori élmények fontos meghatározói annak, hogy milyen döntéseket hozunk.
  • A neurobiológiai, a történelmi, a pszichológiai kutatások és tapasztalatok egybevágóan, adatokkal megerősítik, hogy az életünk első 18 éve meghatározó a felnőtt jóllétünk viszonyában. A gyermekjogok nem elvont jogszabályok, hanem az első 18 év alapvető szükségleteit jelentik.
  • A gyermekvédelem nem azt jelenti, hogy minden gyerekhez odamegyünk és megsimogatjuk a buksiját, hanem képessé tételt. Azt, hogy együttműködünk a gyerekkel, hogy az ő bevonásával felkészítjük az életre. Ha engedelmes, gondolkodás nélküli, kérdéseket fel nem tevő felnőttekkel akarjuk teletölteni az országot, akkor gyerekkorban a kötelezettségekre kell felhívni a figyelmet. Ha viszont olyan jövőt képzelünk el, amiben potens, kritikai gondolkodásra képes, egyéni megoldásokat kereső felnőttek vannak, akkor biztos, hogy gyerekkorban is segíteni kell ezt megtapasztalni - és megtanítani a gyereknek, hogy a döntéseink mellé felelősség is járul. Gyurkó szerint fontos, hogy megtanítsuk a gyerekeinket arra, hogy a jogaink addig terjednek, ahol a másik emberé elkezdődik. 

A saját és a másik jóllétéért felelősséget vállalni képes gyerekgeneráció az, ami felnőttként elnyomás nélkül együtt tud élni a környezettel, a másik emberrel, az idősekkel, azokkal, akik bármilyen szempontból mások.

  • Gyurkó saját gyerekkora is motiváló tényező volt, hogy a jogon belül a gyerekjogokkal kezdjen foglalkozni. Ő is tapasztalt és más gyerekek életében is látott jogsértést, ami sértette az igazságérzetét. Hagyományos értelemben nem rajong a gyerekekért, és hisz abban, hogy nem kell szeretni az összes gyereket ahhoz, hogy felismerjük a gyermekjogok fontosságát. Ez az érzelmi távolságtartás jól is jött neki jogászként a munkájában. Hisz abban, hogy a segítő munkák hatékonysága mérhető, lehet objektív módon jól csinálni. 
  • Szakterülete a bántalmazás és a gyerekek elleni erőszak - ami egyébként sok kollégájának nehézséget okoz. Szerinte ez a téma tabu itthon: tabu a szexualitás és tabu az erőszak, a szexuális erőszak pláne egy tabu, a gyerekekkel szembeni szexuális erőszak pedig egy hatalmas tabu. Ezen kívül a válásban érintett gyerekek helyzete az, amiről sokat kutatott, írt, a Rám is gondoljatok című könyve is ebben a nagyon gyakori élethelyzetben nyújt jogi segítséget - a gyermekjogokat szem előtt tarva. A kötetbe itt beleolvashatsz.
  • Hamarosan több könyve is érkezik. Jön egy kötet, ami szexuális visszaélések ellen vértez fel gyerekeket, és ennek a felnőtteknek szóló részét írja ő. Jön egy könyve, amiben kisgyerekeknek magyarázza el a gyerekjogokat. És a végén tart egy gyerekekkel szembeni szexuális erőszakról és pedofíliáról szóló könyvnek - ez olyan lesz, mint a Rám is gondoljatok, szakembereknek és szülőknek is közérthetően beszél arról, hogy mi ez a jelenség, mit lehet tenni ellene stb.
  • Minden, ami azzal kapcsolatos, hogy a gyereknek van teste, hatalmas tabu itthon. Gyurkó azt tapasztalja, hogy sok szülő nem beszéli meg előzetesen, hogy ezzel kapcsolatban mit tartanak jó gyereknevelésnek: mehet-e a szájrapuszi a gyerekkel, lehet-e együtt fürdeni stb. Közben a gyereknek óriási a kiszolgáltatottsága a szülővel szemben a testével kapcsolatban is. A nevelés során már azzal a játékkal is tabusítunk, amikor kérjük a babát, hogy mutassa meg, hogy hol a füle, a szeme, a keze. Azt nem kérjük, hogy mutassa meg, hol a puncija, a fütyije, a cicije, amivel azt tanítjuk meg neki, hogy ezekről - miközben látja, hogy léteznek - valamiért nem beszélünk, és az a jó, ha ő sem.

Al Ghaoui Hesna: Sokszor fel sem ismerjük, hogy amit érzünk, az maga a félelem
Al Ghaoui Hesna: Sokszor fel sem ismerjük, hogy amit érzünk, az maga a félelem
Tovább olvasok

  • A Yelon a Hintalovon Alapítvány projektje, egy olyan honlap, amit azzal a céllal hoztak létre, hogy kamaszok (és felnőttek) tájékozódhassanak hitelesen és biztonságosan a szexualitással kapcsolatos kérdésekben, mert ha van minőségi információ, akkor kevesebb szexuális visszaélést szenvednek el a gyerekek, a fiatalok. A szexualitás nem csak a szexből áll, hanem beletartozik a testkép, az énkép, a kapcsolatok, a kortárs kapcsolatok, az intimitás, az erotika, a szerelem. “Ezek nem szinonimák.” A 5 éves gyerekkel nem kell szexről beszélni (kivéve, ha kérdez), de nekik is van testük, és azzal kapcsolatban vannak kérdéseik, és fontos, hogy egészséges kapcsolatuk alakuljon ki a testükkel. A jelenlegi politikai helyzet viszont részben jogellenessé tette a Yelonon végzett munkát, ráadásul az alapítvány felmérései azt mutatták, hogy inkább a felnőttekhez értek el a tartalmaik, a 18 év alattiak kevésbé használnak ilyen adatbázis jellegű oldalt.
  • A Hintalovon megalapításában szerepet játszott, hogy amikor Gyurkó az UNICEF-nél dolgozott, azt érezte, hogy az ő munkája a magyarországi gyerekekhez kötődik, de ehhez képest az akkori UNICEF keretében kevés helyi programot lehetett csinálni. Ezen akart változtatni egy hazai szervezet létrehozásával.
  • Korábban hozott egy döntést, hogy az alapítványi munkájában hátrébb lép az első vonalból, inkább szakértői, tanácsadói szerepet visz tovább. Tudatosan készült erre a visszalépésre, például bevont egy coachot, aki megtanította, hogyan tud jól tanácsot adni úgy, hogy az a gyakorlatban ne keveredjen össze azzal, hogy döntést hoz. “A tanácsadás nem arról szól, hogy én megerősödök abban, hogy milyen okos vagyok, hanem arról, hogy aki tanácsot kér, rádöbbenjen arra, hogy valójában nélkülem is ugyanolyan jól ment volna neki.”
Kapcsolódó cikkek
...
Podcast

Dr. Gyurkó Szilvia: A háború miatt komplett gyerekgenerációk veszítették el a jogukat, hogy gyerekek lehessenek

Vajon miben változna a világ, ha a vezetőink képesek lennének a múlt helyett a jövő generációk érdekeit előre venni? A gyermekjogok egyik, ha nem a legismertebb hazai képviselőjével beszélgettünk.

...
Beleolvasó

Gyurkó Szilvia egy egész könyvnyi segítséget ad ahhoz, hogy válás közben elég jó szülők maradhassunk

A Túl a plafonon podcastsorozat következő vendége Gyurkó Szilvia gyerekjogokra specializálódott jogász, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítója és vezetője. Olvass bele Rám is gondoljatok című könyvébe!

...
Nagy

Gyurkó Szilvia: Sosem a gyerekétől válik az ember

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

...
Zöld

Az írók jóval a tudósok előtt ráéreztek az agy működésére – interjú a világhírű agykutatóval

Dr. Scott A. Small Alzheimer-kutató érdekfeszítően írt arról, miért tesz jót nekünk az egészséges felejtés. Szóba került Salman Rushdie elmepalotája, a kreativitás és a MI, az alvás és a társadalmi felejtés szerepe, illetve a pszichopaták és a csimpánzok is. Interjú.

...

Visky András: A valóságot a fikció és a képzelet révén ismerjük meg

...

Ha beérek Zalába, veszek egy nagy levegőt - itthon vagyok [SÁNTAKUTYA]

...

Robert Capa: magyar fotósból lett a világ szeme [PODCAST]

...

Simon Márton: A Polaroidok sikere után hirtelen más lettem, mint aki voltam [Visszapillantó]

...

Boldizsár Ildikó: A történetmondás eltűnése is okozza, hogy már nem vagyunk alázatosak a természettel [Analógia]

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Rébecca Dautremer: A jó képeskönyv olyan, mint egy színházi előadás

A francia Rébecca Dautremer gyerekeknek szóló könyveket és olyan klasszikusokat is illusztrál, mint az Egerek és emberek vagy a Cyrano. A Pestext Fesztivál vendégeként járt Budapesten, mi pedig családi indíttatásról, egy elrontott gyerekkori rajzról, a vizuális utalások elrejtéséről, és az illusztráció meg a szöveg kapcsolatáról beszélgettünk vele.

...
Gyerekirodalom

A titokzatos gombáktól a krillekig [Könyvesblokk]

Szeptemberi Könyvesblokkunkban ezúttal a gyerekeknek (és szüleiknek) kedvezünk: válogatásunkban ismeretterjesztő kötetet, akciódús meseregényt és zseblámpás könyvet ajánlunk.

...
Gyerekirodalom

Réz András regényében egy ördögi figura mozgatja a háttérből a szálakat

A Lukrécia papucsai című ifjúsági regényben épp a legjobbak buknak meg természettudományból, a pótvizsgára készülő csapat ráadásul furcsábbnál furcsább kalandokba keveredik. És ezekben valahogy mindig a helyettesítő tanár keze van. Olvass bele!

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Lídiák és megtöltésre váró üres kötetek – A Véletlenül írtam egy könyvet forgatásán jártunk

Magyarok készítenek filmet a holland sikerkönyvből, amely egyszerre szól az írás csodájáról és a gyász intenzív feldolgozásáról. A Véletlenül írtam egy könyvet budapesti forgatásán jártunk, ahol kiderült, mire vágyott egész életében Zsurzs Kati, és mit tanult az írásról a rendező Lakos Nóra.

...
Szórakozás

A kamaszkor-bestseller, ami inspirálta a Barbie-mozit, és a Kenergia legfontosabb kötete

Egy lovakról szóló album, egy eladási listákat vezető nonfiction és egy cameokötet. Utánajártunk a Margot Robbie és Ryan Gosling főszereplésével készült Greta Gerwig-opusz könyves vonatkozásainak.

...
Nagy

Oppenheimernek két szerelme volt, az atombombával megváltoztatta a történelem menetét

Christopher Nolan egy közel három évtizeden át íródó, hétszáz oldalnál is hosszabb életrajzi kötet felhasználásával készítette el Oppenheimer című háromórás, friss moziját. A film világpremierjének napján bemutatjuk a forgatókönyvhez felhasznált biográfiát.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Ludmán Katalin: „A ködlovag alakja egyszerre megfoghatatlan és jelenvaló”

Kik, mikor, kikre és miért mondták azt, hogy ködlovag? Ludmán Katalinnal, „A rejtelem volt az írósága…” szerkesztőjével beszélgettünk. Szóba kerültek Schöpflin, Márai vagy Mészöly Miklós „ködlovagozásai”, Hazai Attila prózája és Hajnóczy szöveguniverzuma, továbbá kiderült, hogy hungarikum-e a ködlovagság.

...
Kritika

„A világ egy hidegvizes medence” – Felnőtté válás gyásszal, öngyilkossággal, szerelemmel

Elena Ferrante Nápolyi regényeit idéző atmoszféra és történetvezetés jellemzi A tó vize sohasem édes című könyvet, bár ezúttal egy Róma környéki kisváros a helyszín, ahol a fiatal főhős-elbeszélő története zajlik. Az olasz író harmadik, díjnyertes regényét több mint húsz nyelvre fordították le. 

...
Nagy

Ma már világirodalmi klasszikusok, de ki sem akarták adni őket

A kilencedik alkalommal meghirdetett Margó-díj támogatója, az Erste idén először különdíjjal jutalmazza azt a rövidlistás szerzőt, aki saját történetével vagy prózájával példaként szolgál a #higgymagadban faktorra. Cikkünkben négy híres, mára klasszikussá vált szerzőt mutatunk be, akik hittek magukban annyira, hogy ne futamodjanak meg a visszautasítások miatt.

...
Nagy

Bognár Péter: Az erőszakról, a félelemről és a szavak jelentéséről

„A Haraszti-csemete által tollbamondott jegyzőkönyv alapján így beszélt tehát a fiú, így vagy valahogy ilyesformán, de hogy mindabból, amit összehordott, és amit a fiú őszerinte a fülébe sugdosott az autóban, mindabból mennyi és mi volt igaz, azt már sose fogjuk megtudni.” Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesre - ez a nyolcadik rész.

...
Nagy

Karinthy a Micimackót akkora szenzációnak érezte, mint „Mikimauz” megjelenését

Magyarországon a Micimackó Karinthy Frigyes fordításában lett borzasztóan népszerű. De hogyan bukkant az író Milne gyerekkönyvére, ő maga mit gondolt a kötetről, és milyenek voltak a korabeli kritikák? Cikkünkben ennek járunk utána.

...
Nagy

Nem kell mindent megbocsátani, de ha képesek vagyunk rá, az egyfajta szupererő

Carley Fortune a pandémia alatt írta meg első, Minden elmúlt nyár című regényét, amiben arra a kérdésre keresi a választ, hogy meddig tart a kamaszkori szerelem varázsa. A szerzővel a kanadai tájról, a kamaszkori naplóírásról is beszélgettünk. Interjú.