Bár sokszor hallhatjuk, hogy egy sorozat, vagy film is sokat formál rajtunk és jobb emberré tesz, számos tudományos tanulmány állítja, hogy a szépirodalom olvasása mégis érzékenyebbé tesz és nyitottabbak válunk mások megértésére.

Egy 2013-as tanulmány megvizsgálta, hogy milyen kapcsolat van a regények olvasása és az emberi érzelmek felismerése között. Az eredmény azt mutatta, hogy a résztvevők akár csak néhány oldal elolvasása után, 

nagyobb sikerrel különböztették meg mások érzelmeit, csupán a szemüket és mimikájukat megfigyelve.

Ezt bizonyította a Theory of Mind teszt is, amelyet a résztvevőkkel kitöltettek. A felmérés azt vizsgálta, hogy a mennyire képes valaki csupán vizuális és verbális jelekből meghatározni, hogy a másik fél mit gondol, vagy éppen mit akar.

Egy 2006-ban végzett kutatás megállapította, hogy azok az emberek, akik jártasak az irodalomban és képesek felsorolni néhány író nevét, nagyobb társadalmi tudatossággal rendelkeznek.

A két tanulmány legitimitásával kapcsolatban azonban vita alakult ki, mert a 2006-os tanulmány csak összefüggést bizonyít, ám ok-okozati magyarázatot nem ad, a 2013-ban végzett kutatást pedig a tanulmány módszertanában érte kritika.

David Dodell-Feder és Diana I. Tamir kutatók érdeklődését felkeltette a téma, így elkezdtek vizsgálódni. A meglévő kutatásokat kezdték felülvizsgálni, azok érvényességére helyezve a hangsúlyt. Összesen tizennégy tanulmányban végeztek metaanalízist, - vagyis különböző statisztikai eredményeket mértek össze - azzal kapcsolatban, hogy a fikció olvasása valóban pozitív hatással van-e az emberek a társadalmi viselkedésére. Az eredmény azt igazolta, hogy

a szépirodalom kategóriájába tartozó művek olvasása valóban szignifikáns hatással van az emberek társadalmi-kognitív teljesítményére, azonban a fikciós regények kevésbé.

Dodell-Feder és Tamir véleménye tehát, hogy a fikció és a társadalmi tudatosság közötti kapcsolat még mindig nem 100%-ban bizonyított. Úgy gondolják, hogy további kutatások szükségesek ahhoz, hogy pontosan tisztában legyünk azzal, hogy a fikció olvasása milyen kapcsolatban áll a mindennapos társadalmi és szociális helyzetek kezelésére gyakorolt hatásával. A kutatók szerint, mindenesetre olvassunk továbbra is minél több szépirodalmi művet. 

Ezt bizonyítja egy szintén 2013-as kutatás, korábban itt írtunk róla, amely az olvasás jótékony hatásáról tesz tanúbizonyságot.

A kísérlet során 96 depresszióban szenvedő pácienst vizsgáltak. A résztvevők főként Dickens és Shakespeare-műveket olvastak – vagyis szépirodalmi szövegeket – az eredmény pedig azt bizonyítja, hogy a páciensek kedélyállapota javulásnak indult.

Dodell-Federnek és Tamirnak annyiban egészen biztosan igaza lehet, hogy valóban további kutatások szükségesek azzal kapcsolatban, hogy az irodalomnak pontosan melyik műfaja tesz bennünket jobb, szociálisabb emberré.

Persze kérdés, hogy az olvasásnak valóban egyetlen és állandó célja-e az érzékenyítés.

A manapság sokak által kedvelt sci-fi és a fantasy műfaja gyakran kap negatív kritikát, hiszen nem tartozik a magasirodalom műfajába, mégis jó hatással van az olvasóra. Erről korábban itt írtunk.