10 gondolat az olvasásról Harold Bloomtól

Hogyan és miért olvasunk? – ezt a kérdést járta körbe Harold Bloom, aki az Egyesült Államok egyik legfontosabb irodalomtörténésze volt, és tavaly hunyt el. Bloom a klasszikus kánon egyik legnagyobb védelmezőjeként How to Read and Why című könyvében azt vizsgálta, miért okoz örömet, és milyen haszna van az olvasásnak. A Műúton most megjelent könyvének bevezető fejezete Keresztes Balázs fordításában. 10 fontos gondolatot emeltünk ki belőle az olvasás szerepéről.

Könyves Magazin | 2020. május 11. |

-

Kép: Bencszúr Gyula: Olvasó nő az erdőben

A Miért olvasunk? című prológusban Bloom azt vizsgálta, vajon mi motiválja az embert arra, hogy könyvet vegyen a kezébe. Fontos leszögezni, hogy az olvasás alatt magányos tevékenységet értett, nem valamiféle kötelező (pl. egyetemi) feladat teljesítését. Esszéjében elkülönítette az olvasás öt alapelvét is. Ezek szerinte a következők: 

  • Tisztítsd meg elméd a zsargontól!
  • Ne akard megjavítani a szomszédodat vagy szomszédságodat azzal, amit és ahogy olvasol!  
  • A tanult ember gyertya, melyet minden ember szeretete és vágya lobbant lángra.
  • Az embernek leleményesnek is kell lennie ahhoz, hogy jól olvashasson.
  • Az ironikus visszanyerése

Könyvének teljes bevezetőjét a Műúton lehet elolvasni, mi most tíz fontos gondolatot emeltünk ki belőle:

  1.  Az olvasás egyik feladata, hogy felkészítsen bennünket a változásra, a végső változás pedig sajnos mindannyiunkat érint.
  2. Végső soron azért olvasunk — és ebben Bacon, Johnson és Emerson is egyetért —, hogy megerősítsük énünket, és megismerjük annak valódi érdekeit. 
  3. Ha az irodalomkritikának van még szerepe napjainkban, akkor az nem más, mint annak a magányos olvasónak a megszólítása, aki önmagának olvas, és nem olyan érdekekből, amelyek állítólag felülemelkednek az énen.
  4. Az önfejlesztés éppen elég nagy feladat elménk és lelkünk számára: az olvasásnak nincs etikája. 
  5. Vonjuk ki az iróniát az olvasásból, és az elveszíti minden fegyelmezettségét és meglepetését. 
  6. Ahhoz, hogy emberi gondolatokat emberi nyelven olvashassunk, tudnunk kell teljes lényünkkel, emberként olvasni.
  7. Shakespeare nem a nyugati kultúra összeesküvésének terméke; ő az olvasás összes alapelvét magában foglalja, és ebben a könyvben mindvégig a mércémként szolgál.
  8. Mindannyian különböző okokból vesszük rá magunkat az elmélyült olvasásra, melyek közül a legtöbb jól ismert: azért, mert jobban meg kell ismernünk önmagunkat, vagy mert tudásra van szükségünk, nemcsak magunkról és másokról, hanem a dolgok állásáról. Mégis, a manapság sokat szidott hagyományos kánon elmélyült olvasásának legerősebb, legautentikusabb indítéka nem más, mint a nehéz gyönyör keresése. Nem vagyok kifejezetten az olvasás erotikájának szószólója, és a gyönyörteli nehézség számomra a fenséges elfogadható meghatározása, a magasabb gyönyör azonban az olvasó küldetése marad.
  9. Arra buzdítok mindenkit, hogy találja meg azt, ami közel áll hozzá és hasznosítani tudja a mérlegelés és a megfontolás során. Olvasson elmélyülten, ne a hit vagy a megbizonyosodás, és ne is a megcáfolás kedvéért, hanem azért, hogy osztozzon abban az egy természetben, amely ír és olvas.
  10. Nem kell attól tartanunk, hogy olvasói fejlődésünk szabadsága önző lenne, mert ha autentikus olvasóvá válunk, munkánk gyümölcseként mások megvilágításának képessége visszaigazol majd bennünket. 
Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

A könyvek történetéről, olvasásról és a kódexekről szóló feladatokat kaptak az érettségizők

Az első információk szerint eléggé érettségizőbarát szöveget kaptak a ma vizsgázó diákok. A műelemző feladat egy Fekete István-novellához, az összehasonlító elemzés pedig egy Arany János-vershez és egy Tóth Árpád-költeményhez kapcsolódik.

...
Nagy

5 kérdés, amit a koronavírus hozott az olvasásba - Maradj otthon #30

Mi történik az ekönyvekkel a koronavírus után? Meddig olvasom bele a járványt bármibe? Sirokai Mátyás és a pandémia? Ki Elena Ferrante? Létezhet jó adaptáció? Valuska László otthon maradt és elgondolkodott a kérdésein.

...
Hírek

Az olvasás jó hatással van a mentális egészségre

Egy új kutatás bizonyította, amit már eddig is sejtettünk: az irodalom megnyugtat, stimulálja az agyat és jó hatással lehet a depresszióra is. 

Olvass!
...
Beleolvasó

Egy apa, akinek az üldöztetés, a túlélés és az újrakezdés hármasa alakította az életét

Marianna D. Birnbaum édesapja történetét meséli el új kisregényében, akinek az életét úgy alakotta a történelem, hogy újra és újra előről kellett kezdenie mindent. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A dánok Zalában ismerkednek a magyar valósággal

Magyarország jó hely - főleg, ha dán vagy, fiatal és bulizni akarsz. Maros András hősei vidékre utaznak, ahol sokkal többet megtudnak, mint amit valaha reméltek. Mutatunk egy részt a Két-három dán című könyvből.

...
Beleolvasó

„Egész életem küzdelem azért, hogy ne maradjon félbe minden" [Térey 50]

Ma Térey Jánosra emlékezünk, aki ezen a napon ünnepelné 50. születésnapját.. Ebből az alkalomból jelenik meg hátrahagyott önéletírása, a Boldogh-ház, Kétmalom utca. Olvassatok bele!

...
Beleolvasó

Az éjszaka színesre fújt Budapestet mutatja be Szöllősi Mátyás új könyvében

Illegál címmel új kötete jelenik meg a Margó-díjas Szöllősi Mátyásnak. A könyvben két kisregény olvasható - az egyik a hatalom és a pénz viszonyára világít rá, a második pedig visszapörget jó húsz évet, és a graffitizők világát idézi meg. A kötethez készült egy trailer is - mutatjuk!

...
Beleolvasó

Szendi Nóra hőse a tekintet hiányába fog tönkremenni

Szendi Nóra új regényének perifériára szorul hősei a maguk módján igyekeznek alkalmazkodni kifordult hétköznapjaikhoz. Mutatunk egy részletet a készülő regényből és egy rajzot is.

...
Beleolvasó

Lucia Berlin novelláit jóval a halála után fedezte fel magának a világ

Lucia Berlin jó tíz évvel a halála után lett igazán híres. Az amerikai novellista életében összesen hetvenhat novellát publikált, a magyar olvasók főként a Bejárónők kézikönyvéről ismerik, most pedig itt az újabb novellaválogatás, az Este a paradicsomban.

Polc

Elena Ferrante hőse hazugsággal lázad a felnőttek képmutató világa ellen

...

A kamaszkor minden lehetséges értelemben a szélsőségek kora

...

Rumban és szómágiában ázik a havannai éjszaka

...

Rubik Ernő nem akarta megírni a kocka történetét, mégis megmutatta, hogyan gondolkodik

...
A hét könyve
Kritika
Szöllősi még sosem írt annyira filmszerűen, mint az Illegálban
...
Kritika

A Lovecraft földjén a horror és a rasszizmus határait mossa össze

A Lovecraft földjén címének többszörös áthallása egyszerre utal a népszerű horroríró, H. P. Lovecraft szülőföldjére, rasszizmusára és műveinek mítoszteremtő szörnyuniverzumára. Matt Ruff e két utóbbit mosta össze, megadva történetének sava-borsát.