Kitakarja az identitás az irodalmat? – Nádas Péter és Sarr esete a német PC-vel

Kitakarja az identitás az irodalmat? – Nádas Péter és Sarr esete a német PC-vel

Nádas Péter is az esélyesek között volt az egyik legrangosabb német irodalmi díjra. A Rémtörténeteket a zsűri több tagja mesterműnek tartotta, ennek ellenére Nádas első körben nem jutott be a shortlistbe. A második körben igen, annak a körülményeiből lett botrány. Az eset érdekessége, hogy a nyertes Mohamed Mbougar Sarr pontosan ilyen helyzetekről beszélt, mikor Magyarországon járt.

sa | 2024. május 20. |

A korábbi regényeimnél volt néha olyan érzésem, hogy sokakat nem a szöveg minősége érdekelt, hanem valami más. Valami, ami a bőrszínemhez, a származásomhoz kötődött, egy identitás szimbólumát látták bennem. (...) Valóban fontos a szerző származása, neme ahhoz, hogy szeressük a szöveget?” – mondta a szenegáli származású Mohamed Mbougar Sarr a 24.hu interjújában, amikor 2022-ben az Őszi Margó vendégeként Magyarországon járt. A sors fintoraként most egy német díj esetében ismétlődött meg a Sarr által vázolt ellentmondásos szituáció, amiben nemcsak ő, hanem Nádas Péter és a Rémtörténetek is érintett.

Sarr nyerte el ugyanis a német Világ Kultúráinak Házának (Haus der Kulturen der Welt) 35 ezer eurós, rangos Nemzetközi Irodalmi Díját (Internationaler Literaturpreis), de mint azt most két zsűritag a Zeitban állítja, a kiválasztás menete során a identitáspolitikai kérdések megkérdőjelezhető módon írtak felül esztétikai szempontokat.

Mohamed Mbougar Sarr itthon is sztáríró lett

Azoknak, akik esetleg lemaradtak róla, Sarr korábban a magyar közönséget is meghódította – joggal. Emlékezetes jelenetek tanúi lehettünk, amikor 2022 őszén Sarr Budapesten járt a Margó vendégeként, és annyian érdeklődtek iránta, hogy nem lehetett beférni a terembe, majd hosszan kígyózott a dedikálni vágyók sora – szerencsére volt alkalmunk személyesen is találkozni vele.

Az emberek legtitkosabb emlékezete című, Gouncourt-díjas könyvében egy rejtélyes afrikai író, T. C. Elimane után nyomoznak, miközben Sarr jókora adag iróniával tárgyal egy sor aktuális témát, mint: a művészet és politika viszonya, az identitás egyszerre fojtó és felszabadító természete, vagy az elnyomás lélektana. A regény a Könyves év végi listáján 2022-ben a 2. lett, azt írtuk róla: „(a)z élet és az irodalom határait feszegető könyv maga is egy útvesztő, egy borgesi labirintus, és talán pont ettől olyan izgalmas: olvasás közben annak a mágiáját tapasztaljuk meg, hogy íróként, illetve befogadóként hogyan lehet beleveszni egy nagy műbe.”

Identitás, nem, rassz – nem számít?

A Nemzetközi Irodalmi Díjjal (Internationaler Literaturpreis) évről évre a Németországban fordításban megjelent műveket ismerik el. A szervező HKW (Haus der Kulturen der Welt) tizenötödik alkalommal ítélte oda a díjat, amelyre 2023-ban 151 könyvet neveztek.

Ahogy arról mi is beszámoltunk, a zsűri ebből a körből választotta ki a rövidlistás műveket, amelyek között megtalálható volt Nádas Péter Rémtörténetek című regénye is – németül Schauergeschichten címmel jelent meg Heinrich Eisterer fordításában.

A Zeitban most két volt zsűritag, Juliane Liebert és Ronya Othmann tálalt ki a kiválasztási folyamat ellentmondásairól – cikküket magyarul először a Prae szemlézte.

A folyamat elején érdemes kiemelni, hogy zsűriként a szerződésükben a kiválasztás szempontjai is rögzítve voltak, amit az első ülésen fel is olvastak nekik: „A pályázatokat nem a szerző/fordító hírneve, hanem a könyv minősége alapján bírálják el (...) A pályázatok elbírálásakor a kiadó, a szerkesztő, a szerző, a fordító, 

ezek nemzetisége, etnikai hovatartozása, politikai és vallási nézetei tekintetében nem kivételeznek, és félreteszik az előítéleteiket.”

A zsűrizési folyamat ezután úgy zajlott, hogy minden tag kapott 20 könyvet, amelyről röviden írnia kellett, valamint kiválasztott hármat a longlistre. Egyébként minden zsűritag hozzáfért mindegyik könyvhöz. A longlist összeállítása előtt, azt írják, hosszas és termékeny vita zajlott, a fordulat a shortlistnél következett.

Nádas, a fehér, kiváltságos férfi 

Az irodalmi szempontok alapján összeállított első shortlistre egy férfi és öt nő került: egy francia nyelven író, Párizsban élő szenegáli (azaz Sarr), egy USA-ban élő dél-koreai, egy Berlinben száműzetésben élő orosz, egy fehérorosz, egy mexikói és egy francia író. A pontozás alapján a listát Don Mee Choi DMZ Kolónia (DMZ Colony) című könyve, 

valamint Sarrtól Az emberek legtitkosabb emlékezete vezette.

Az egyik zsűritag viszont ekkor felvetette, hogy „nem tudna együtt élni azzal”, hogy a szűkített listára nem fért fel három fekete nő, „egy fehér francia nő” viszont igen (Mariette Navarro), ezért ő visszavonná a szavazatát Navarrótól és odaadná az egyik kiesőnek. A kezdeményezéséhez többen csatlakoztak, így négy a három ellenében kiszavazták Navarrót a shortlistről.

Ezután azt kellett eldönteni, ki kerüljön Navarro helyére. És itt jön Nádas a képbe.

A kieső helyére Cherie Jonest választották annak ellenére, hogy a könyvéről korábban volt, aki azt állította, hogy „netflixes stílusú” „erőszakpornó”. Mindezt úgy, hogy a választási lehetőségek között Nádas Péter és a Rémtörténetek is szerepelt, akinek a könyvéről a zsűri több tagja korábban mesterműként beszélt.

Nádas körül vita is kerekedett, ami során a Zeit-cikk egyik szerzője, Othmann úgy érzte, kénytelen felhívni a figyemet arra, hogy Nádas Péter amúgy zsidó családból származik, és sem a több évtizednyi szocializmusban, sem az orbáni Magyarországon nem lehet túl vidám az élete. Erre viszont azt mondták neki:

„Nádas a jobb szerző, de politikailag Cherie Jonest kell választani”.

Ennek oka az indoklás szerint, hogy bár Nádas könyve nagyon jó, ő egy nagyon befutott fehér férfi, akit szeretnek az újságírók, a magyar pedig egy általánosan elismert nyelv.

Liebert, a cikk másik szerzője és volt zsűritag a vita hevében még azt is megkapta egy érvére válaszul, hogy „Fehér nőként amúgy sincs itt semmi mondanivalód!” Egy zsűritag pedig azt mondta neki: „Sajnálom, szeretem az irodalmat, de a politika fontosabb”.

A cikk szerzői azt írták, ekkor már nem egy zsűri tagjainak, hanem irodalmi funkcionáriusnak érezték magukat.

Sarr N-betűs szavai és fehér fordítói

Juliane Liebert és Ronya Othmann ezután emailben fordultak a díjat szervező HKW-hoz, amiben jelezték, hogy a jelenlegi eljárással ártanak a szerzőknek: „Úgy gondoljuk, hogy egy ilyen politikai döntéssel nem teszünk igazságot a szintén versenyben lévő nagyszerű könyveknek, mi több, ártunk a többszörös marginalizálódás által érintett szerzőknek. (...) A mi szemünkben ez ellentmond a HKW által nekünk átadott kritériumoknak. Nemcsak a jelenlegi shortlist miatt aggódunk, hanem a következő zsűriülés miatt is. Attól tartunk, hogy a választás ismét politikai alapon fog történni, és nem tudjuk, hogyan kezeljük a helyzetet. Végül is leszavaztak bennünket - de ha a döntést egyértelműen politikai szempontok befolyásolták, ám kifelé úgy tüntetik fel, mintha pusztán az irodalmi minőségen alapult volna, akkor erkölcsi (etikai?) problémánk lesz. (...) Van javaslatotok arra, hogyan kezeljük a helyzetet?”

Levelükre napokig nem kaptak választ, majd miután Othmann a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitungban írt egy hasonló témával foglalkozó cikket, behívták őket HKW igazgatójához. Itt végül abban állapodtak meg, hogy ha a többi zsűritag is beleegyezik, akkor

a shortlistre felveszik azt a két szerzőt is, akik egyébként irodalmi favoritok voltak, ám a bőrszínük miatt kizárták őket.

A szavazás után aztán valóban ez a kibővített shortlist jelent meg, erről tudósítottunk mi is.

A győztes kiválasztásánál aztán megint előkerültek a politikai szempontok. Sarr díjazásával minden zsűritag egyetértett, ekkor viszont felmerült, hogy fehérek fordították németre, valamint az egyik fordító egy felolvasáskor használta az N-betűs szót. Igaz, a kifejezést maga Sarr írta könyvébe, hogy illusztrálja a szereplőit ért diszkriminációt (a rasszizmussal összekapcsolódott szavak használata körüli irodalmi vitákról ebben a cikkben írtunk).

Így működik a gyakorlatban a káros hatású jó szándék

Juliane Liebert és  Ronya Othmann cikküket azzal zárták, hogy HKW zsűrijében tapasztaltak szerintük minden érintett félnek és szerzőnek ártanak: „nemzetiségről, etnikumról, bőrszínről, politikáról – és nem irodalomról volt szó. Miért olvasták el az összes izlandi, spanyol és román szerzőt, ha a végén úgysem vették figyelembe őket?”

Elismerték, hogy a bírálói nézőpont – természetes emberi okokból – sohasem mentes attól, hogy ki mit preferál, mi szimpatikus neki vagy milyen a politikai világképe. Viszont nem mindegy, hogy valaki igyekszik-e a legjobb tudása szerint objektíven értékelni, vagy pedig nem irodalmi, hanem nyílt politikai szempontok vezetik.

Kis adalék még itt a végén, hogy nagyon hasonló szituációt dolgoz fel az Amerikai irodalom című film (és az eredeti regény), ami idén Oscart kapott a legjobb adaptált forgatókönyv kategóriájában. Itt írtuk le, miért szerettük annyira ezt a filmet, és ebben a podcastben beszélgettünk is róla.

(Prae, 24.hu)

Olvass minket e-mailben is!

  • Személyes ajánló a legérdekesebb tartalmainkról!
  • Extra tartalom csak feliratkozóknak!
  • Így biztosan nem maradsz le a legfrissebb könyves hírekről!
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Nádas Péter lesz a díszvendége a kétnapos ausztriai fesztiválnak

Két napon keresztül Nádas és művei kerülnek a középpontba a Literatur im Nebel fesztiválon.

...
Hírek

Nádas Péter most megjelenő kötetében a létezés architektonikájára irányítja a figyelmet

Nádas Péter legújabb, esszéket tartalmazó kötete októberben jelenik meg Szépírás mint hivatás címen a jelenkor Kiadó gondozásában.

...
Hírek

Nádas Péter öngyilkosságról és szerelemről is beszél a róla szóló új filmben

A Saját erdő című dokumentumfilmet Kárpáti György Mór rendezte, március végén mutatják be a mozikban. 

Hírek
...
Hírek

Harry Potter könyvritkaság került elő, kevésen múlt, hogy ne a kukában végezze

...
Hírek

Herczeg Ferenc és Robert Capa művei is közkincsek lett

...
Hírek

Emléktáblát állítottak Tamás Gáspár Miklós tiszteletére

...
Hírek

J. K. Rowling beleállt az irodalmi közegbe Neil Gaiman molesztálási ügye miatt

...
Hírek

Megszólalt Neil Gaiman: Nem fogadom el, hogy zaklatás történt

...
Hírek

Így működnek a bombakereső méhek – 5 könyv az izgalmas felfedezés mellé

A hét könyve
Kritika
A Nobel-díjas Han Kang hőse némasággal lázad a világ erőszakos zűrzavara ellen
...
Kritika

A Nobel-díjas Han Kang hőse némasággal lázad a világ erőszakos zűrzavara ellen

Elolvastuk a friss irodalmi Nobel-díjas magyarul nemrég megjelent regényét, az érzékeny és lírai Görög leckéket. 

...
Nagy

Nosferatu egy ellopott adaptáció miatt jött létre, azóta pedig töretlenül népszerűek a vámpírok

Az első vámpír a film történetében egy illegális feldolgozásból jött létre. Azóta pedig a vámpír egy szupermetafora lett, a szexuális ébredéstől és elnyomástól kezdve egészen az idegenfóbiáig képviselik társadalmi problémáinkat. 

Szerzőink

...
Szabolcsi Alexander

10 fontos világirodalmi kötet a Time 100-as listájáról a testhorrortól egy művész elhazudott életéig

...
Kolozsi Orsolya

A Nobel-díjas Han Kang hőse némasággal lázad a világ erőszakos zűrzavara ellen

...
Tasi Annabella

„Lényegében hazudik a közönségnek” – mennyire etikus, hogy a sztárok könyveit nem is ők írják?