Mohamed Mbougar Sarr az irodalom labirintusáról írt, és közben beleveszett a saját regényébe

Mohamed Mbougar Sarr az irodalom labirintusáról írt, és közben beleveszett a saját regényébe

Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író akarata ellenére is szimbólummá vált: 31 évesen, első fekete-afrikai szerzőként nyerte el a legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat. Paradox módon azzal, hogy neki ítélték a díjat, mintha belépett volna a saját regényének világába, amelyben az irodalmi elitet és intézményrendszert figurázta ki. Az emberek legtitkosabb emlékezetének főhőse éppen attól tartott, hogy ráragad a „fiatal, ígéretes afrikai író” cím, ami aztán meghatározza majd az írásainak recepcióját, Sarr-ral pedig gyakorlatilag pontosan ez történt. Az emberek legtitkosabb emlékezete egy elveszett remekműről és egy zseniális író utáni nyomozásról szól (kritikánk itt). A szerzővel a budapesti könyvbemutatója után (beszámolónk itt) lehetőségünk volt beszélgetni, de mintha csak Sarr regényében történt volna, az interjún készült hangfelvétel üres volt. Szubjektív élménybeszámolónk és portrénk következik Mohamed Mbougar Sarr-ról.

Fotó: Valuska Gábor

Forgách Kinga | 2022. november 22. |
MOHAMED MBOUGAR SARR
Az emberek legtitkosabb emlékezete
Ford.: Bognár Róbert, Park, 2022, 461 oldal
Mohamed Mbougar Sarr: Az emberek legtitkosabb emlékezete könyv

„Élni vagy írni ugyanaz a dolog” – mondta Mohamed Mbougar Sarr könyvének margós bemutatóján, ahol annyira nagy volt az érdeklődés, hogy nem is mindenki fért be a terembe, a könyvbemutató utáni dedikáláson pedig kígyózó sorok alakultak ki. Hogy ennyire sokan voltak kíváncsiak a szenegáli származású íróra, az talán jól jelzi, hogy első magyarul megjelent könyve, Az emberek legtitkosabb emlékezete olyan regény, amely erősen megszólítja az olvasókat és nagy hatással van rájuk, ennek pedig valószínűleg ahhoz is köze van, hogy a szöveg témája maga az irodalom, pontosabban az, hogy milyen titkok állhatnak egy remekmű mögött, és hogy miért éri meg olvasóként az életünk végéig kutatni az esszenciális könyv után. „Mindenki, aki olvas, megszállottan keres valamit a könyvekben. Ahogy egy életen át keresnek azok is, akik írnak. Az ember, akit egyszer beszippantott az irodalom, örökké hajtja, űzi ezt a megfoghatatlant, az esszenciális művet, ami valamit megragad a világ elmesélhetetlen teljességéből. De hogyan fér meg egymás mellett az irodalom magánya és az élet? Erre a kérdésre kereste a választ Az emberek legtitkosabb emlékezete, amely egy titokzatos afrikai íróról, egy kánonból kimaradt zseniális botránykönyvről és a nagy mű létrejöttének útvesztőjéről mesél” – írtuk a könyvről.

Úgy tűnik, Mohamed Mbougar Sarr ezzel a könyvével bevonult a nagy írók közé,

noha jó ideig egyáltalán nem tervezte, hogy író lesz. 1990-ben született Szenegálban, az apja orvos volt és nagy családban nőtt fel, sok testvérrel. Ahogy azt a könyvbemutatón is elmondta, egy kisvárosban nevelkedett, Dakartól körülbelül 150 kilométerre, és nagyon boldog gyerekkora volt. Történetek és mesék vették körül, főként édesanyja és a családjának nőtagjai meséltek és énekeltek a legtöbbet, a szerer történetek és a szóbeli hagyomány pedig nagy hatással voltak a képzelőerejére. Miután elvégezte a középiskolát, Franciaországba költözött, az egyetemi tanulmányait már Párizsban kezdte el. Ekkor kezdett el foglalkozni komolyabban az írással, főként annak hatására, hogy magányos volt, távol a családjától és a barátaitól.

-

Naplót, majd blogot kezdett el írni, később pedig novellákat, amiket be is adott pályázatokra. Ezekkel sikereket ért el, La cale című, a rabszolga-kereskedelemről szóló írásával például elnyerte a Stéphane-Hessel-díjat. Az emberek legtitkosabb emlékezete előtt két regényt írt, a 2015-ös Terre ceinte egy fiktív szaheli falu életét írja le, amely az iszlamista dzsihádista milíciák ellenőrzése alatt áll. A 2017-es Silence du chœur pedig a szicíliai afrikai bevándorlók mindennapjait mutatja be.

Az igazi író élet-halál vitára készteti az igazi olvasókat
Az igazi író élet-halál vitára készteti az igazi olvasókat

Mindenki, aki olvas, megszállottan keres valamit a könyvekben. Ahogy egy életen át keresnek azok is, akik írnak. Az ember, akit egyszer beszippantott az irodalom, örökké hajtja, űzi ezt a megfoghatatlant, az esszenciális művet, ami valamit megragad a világ elmesélhetetlen teljességéből. De hogyan fér meg egymás mellett az irodalom magánya és az élet? Erre a kérdésre kereste a választ Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író, aki regényével tavaly elnyerte Franciaország legnagyobb presztízsű irodalmi elismerését, a Goncourt-díjat, ősszel pedig a Margó Irodalmi Fesztivál vendége lesz. Az emberek legtitkosabb emlékezete a hét könyve, amely egy titokzatos afrikai íróról, egy kánonból kimaradt zseniális botránykönyvről és a nagy mű létrejöttének útvesztőjéről mesél.

Fotó: Momar Niang

Tovább olvasok

Bár az írásaival több díjat is elnyert, bizonytalan volt abban, hogy megéri-e írónak lenni, ezért is kezdett bele Az emberek legtitkosabb emlékezetébe: szembe akart nézni azokkal a kérdésekkel, hogy mit jelent nagy könyvet írni, mit jelent az irodalom. Ebben főként Bolano volt rá nagy hatással, aki szerinte az irodalomról való írást a maximumra fejlesztette. Bolano könyvei felszabadították és új lehetőségeket nyitottak meg számára, állítása szerint teljesen megváltozott az olvasói és írói világa, amikor a könyveivel találkozott, akkor ébredt rá igazán, hogy 

az irodalomban mindent meg lehet tenni, hogy lehet játszani vele, és hogy a nagy művekben a lényeg mindig a titok és a keresés.

Mindez talán meg is magyarázza, milyen hatások formálták Sarr díjnyertes nagyregényét. Az emberek legtitkosabb emlékezete elbeszélője egy fiatal, szenegáli származású író, Diégane, aki egy véletlen találkozásnak köszönhetően felfedez egy felforgató erejű könyvet, Az embertelenség labirintusát. A mű megigézi, hatalmába keríti a vágy, hogy a lehető legtöbbet megtudja a szerzőjéről, ezért kutatni kezd a titokzatos író, T. C. Elimane után. Ez a nyomozás nagyon meghatározó motívum, ami azért is érdekes, mert az író elmesélte nekünk, hogy könyvének főhősét, Elimane-t valós személy ihlette: a Maliból származó Yambo Ouologuem, aki 1968-ban nagy sikereket ért el, szenzációs író volt, de aztán plágiummal vádolták meg, és végül elbújt a nyilvánosság elől és hazatért. Sarr elmondása szerint az Elimane-t ihlető íróval fiatal korában találkozott, egy tanára ajánlotta neki, hogy mindenképp olvassa el a könyvét, de az nem volt fellelhető sehol. A frankofón afrikai szerzőkre sajnos eléggé jellemző, hogy nem nagyon maradtak fenn példányok a könyveikből, így ő egy idő után belenyugodott abba, hogy nem találta meg. A tanára azonban ennek ellenére újra és újra elmondta neki, hogy azt el kell olvasnia. Aztán egyszer csak sikerült rábukkannia egy kalózpéldányra, bár az nem volt teljes. Viszont megigézte a könyv, nagy hatással volt rá, később pedig Franciaországban már talált egy teljes példányt, amit aztán újra és újra elolvasott. Ennek a hatása többek közt, hogy 

könyvében emléket állított azoknak a szerzőknek, akik kiestek az irodalmi emlékezetből.

Hogy miként hatott a valóság a regényére, azért is izgalmas, mert Az emberek legtitkosabb emlékezetének központi témája az élet és irodalom viszonya. Mindez azonban nemcsak a történeten belül izgalmas, hanem a könyv utóéletének kontextusában is. Mert miközben a regény sok szempontból az irodalmi intézményrendszer (lásd: kritikusok, díjakat odaítélő kuratóriumok, kánonképzés) okos és frappáns kritikája, a könyvben szereplő afrikai íróval több olyan dolog is megtörténik (például a Goncourt-díjra való felterjesztés), amivel a sikerek után Sarrnak is szembe kell néznie. Ez pedig leginkább maga az afrikai író imázs, amely sokszor eltakarja a művet, mert azt eredményezi, hogy az emberek előítéletekkel a fejükben veszik kézbe a könyvet.

-

Sarr minderről úgy vélekedik, hogy ironikus az egész helyzet, hiszen gyakorlatilag a saját csapdájába esett, az történik vele, amiről írt. Szerinte paradox a szituáció, mert a Goncourt-díjjal éppen ugyanúgy az ígéretes afrikai író szimbóluma lett, ahogy a főhőse, és így bizonyos értelemben bekerült a regényébe, az élete annak a folytatása lett. Azt azonban tudja, hogy egy idő után ebből ki kell szabadulnia, hogy újra írni tudjon.

Kapcsolódó cikkek
...
Kritika

Az igazi író élet-halál vitára készteti az igazi olvasókat

Hogyan fér meg egymás mellett az irodalom magánya és az élet? Erre a kérdésre kereste a választ Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író, aki regényével tavaly elnyerte a Goncourt-díjat. Az emberek legtitkosabb emlékezete a hét könyve, amely egy titokzatos afrikai íróról, egy kánonból kimaradt zseniális botránykönyvről és a nagy mű létrejöttének útvesztőjéről mesél.

...
Nagy

Mohamed Mbougar Sarr: Élni vagy írni ugyanaz a dolog

A gyerekkorában hallott mesékről, az afrikai írókkal szembeni előítéletekről, a Goncourt-díj hatásairól és a nagy könyvek erejéről is szó esett tegnap este, Mohamed Mbougar Sarr regényének margós bemutatóján. Az emberek legtitkosabb emlékezete szerzőjét Apró Annamária kérdezte a gyökereiről, a rá legnagyobb hatást gyakorló írókról és az irodalom szerepéről.

...
Hírek

Mohamed Mbougar Sarr kapta a Goncourt-díjat

Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író Az emberek legtitkosabb emlékezete (La plus secrète mémoire des hommes) című, 2021 augusztusában, az Éditions Philippe Reynél megjelent könyve nyerte az idei Goncourt-díjat. Az elismerést, Franciaország legnagyobb presztízsű irodalmi díját most először nyerte el fekete-afrikai író.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Pogátsa Zoltán: Rá kell jönnünk, hogyan haladjuk meg a kapitalizmust

Litkai Gergely podcastsorozatának novemberi témája a Fenntartható gazdaság vagy társadalmi összeomlás című kötet, amiről a szerzővel, Pogátsa Zoltán közgazdász-szociológussal beszélgettek.

...
Zöld

Legendás, ismeretlen, regényes, sétálós – 10+1 új könyv a 150 éves Budapestről

Budapest 150 éves születésnapján a város sokszínűségét és sokféleségét hangsúlyozva válogattunk össze róla szóló, (egy kivételével) friss kiadású könyveket. Vessz el az ismeretlen ismerős Budapesten!

...
Zöld

A hagyománytisztelet egy iszonyú gyorsan változó világban öngyilkos stratégia

Az ember vége, a természet esélye című új könyve apropóján Jordán Ferencet népességcsökkentésről, az ember rendmániájáról, visszavadításról, hibás fókuszról és a kötet zavarba ejtő címéről is kérdeztük. Interjú.

ADVENT
...
Könyves Advent

A Baska magyarul beszél egy Benes-dekrétumok elől menekülő család drámájába avat be

A 12 éves Baska József és családja 1947-ben menekült Magyarországra a Beneš-dekrétumok és a kitelepítés elől. Felnőttként megírta, hogy mi történt azon a sorsdöntő téli éjszakán. Olvass bele a kötetbe!

...
Könyves Advent

Egy autista srác természethez írt szerelmes levele

Dara McAnulty magával ragadó, lírai hangvételű könyve, az Egy ifjú természetbúvár naplója a természettel való mély kapcsolatát tárja fel, de olvashatunk benne az aktivista munka és az autista lét mindennapi kihívásairól és örömeiről is. Olvass bele!

...
Könyves Advent

Rosszul végződő, abszurd és megbocsájtó mesék – 8 prózakötet karácsonyra

Három fiútestvér, három nemzedék, egy zombianyu és megannyi izgalmas sztori. Például családtörténetek és tönkretett szerelmek, metsző irónia és őrült tanmesék. 8 friss magyar prózakötetet ajánlunk.

...
Könyves Advent

Jézus korában is kórházban születtek a kisbabák? Keresd a választ a Bibliai Kisokosban!

Bibliai Kisokos csupa olyan kérdést tesz föl, amelyet minden Biblia iránt vagy napjaink bibliai vonatkozású helyszínei, kultúrtörténeti eseményei iránt érdeklődő gyermek vagy épp felnőtt fejében is megfogalmazódhat. Olvass bele!

...
Könyves Advent

Mister Morrison állatlexikona megmutatja milyen változatos és gyönyörű az élővilág

A Mágikus állatok iskolája rajongói számára igazi csemege Mister Morrison állatlexikona, melyben minden tudnivalót összeszed az egyes állatokról. Olvass bele!

...
Könyves Advent

Megható, varázslatos, vicces – 10 karácsonyi gyerekkönyv az adventi hangolódáshoz

Karácsonyhoz közeledve 10 olyan gyerekkönyvet ajánlunk, melyek valamilyen módon kötődnek a kicsik által várva várt ünnephez.  

A hét könyve
Kritika
Hűség a felejtésben: a táborokba zárt japánok sorsa nem csak amerikai történet
...
Kritika

Megtudtuk a választ arra, hogy miért született még egy könyv Alföldiről

Csáki Judit Alföldi Róberttel, a mai magyar színházi élet egyik legismertebb alakjával készített beszélgetőkönyvet. Az Alföldi ‒ Rajtam nem múlt című kötetben szóba kerülnek a meghatározó tanárok, a magánéletet bekebelező szakma és a nem túl jó színészek is. Kritika.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Andrés Neuman: Amikor gyászolsz, az otthonod is beleremeg

Az argentin-spanyol szerzővel a Magunknak mondjuk apropóján beszéltünk mások mellett katonai diktatúráról, az anyanyelv különös elvesztéséről, a regénye valódi főszereplőjéről és arról is, mi a közös a gyászban és a száműzetésben. Interjú.

...
Kritika

Hűség a felejtésben: a táborokba zárt japánok sorsa nem csak amerikai történet

Julie Otsuka a saját családja történetét is beleírta debütregényébe, amiben a második világháború során internálótáborokba zárt amerikai japánokról mesélt. Az Amikor isten volt a császár a hét könyve.

...
Kritika

Pusztán attól, hogy valaki anya lesz, nem válik varázsütésre jó emberré

A norvég Lars Svisdal regénye a generációk közötti szakadékot érzékelteti, miközben egy felnőtté válás története is. Láthatóvá válik benne, hogy a jóléti társadalmak is küzdenek a maguk démonaival.

Évente több száz új gyerekkönyv jelenik meg a piacon, ekkora választékban pedig még egy rutinos szülő is könnyen elveszítheti olykor a fonalat. Keresd a Bookline Kids apró pecsétjével ellátott cikkeket, és ismerd meg a legszerethetőbb új gyerekkönyveket!

Kiss Ottó versei betegségről, Istenről és szerelemről beszélnek gyermeki bölcsességgel

...

Verses mese az utcazenész csigáról, aki tehetségkutató versenyre indul

...

Hétlábú paripák és jó boszorkányok bújnak elő Zalka Csenge Virág mesekönyvéből

...

Balatonalja egyszerre mesés és ijesztő birodalmából nem egyszerű visszatérni a való világba

...