Mohamed Mbougar Sarr az irodalom labirintusáról írt, és közben beleveszett a saját regényébe

Mohamed Mbougar Sarr az irodalom labirintusáról írt, és közben beleveszett a saját regényébe

Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író akarata ellenére is szimbólummá vált: 31 évesen, első fekete-afrikai szerzőként nyerte el a legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat. Paradox módon azzal, hogy neki ítélték a díjat, mintha belépett volna a saját regényének világába, amelyben az irodalmi elitet és intézményrendszert figurázta ki. Az emberek legtitkosabb emlékezetének főhőse éppen attól tartott, hogy ráragad a „fiatal, ígéretes afrikai író” cím, ami aztán meghatározza majd az írásainak recepcióját, Sarr-ral pedig gyakorlatilag pontosan ez történt. Az emberek legtitkosabb emlékezete egy elveszett remekműről és egy zseniális író utáni nyomozásról szól (kritikánk itt). A szerzővel a budapesti könyvbemutatója után (beszámolónk itt) lehetőségünk volt beszélgetni, de mintha csak Sarr regényében történt volna, az interjún készült hangfelvétel üres volt. Szubjektív élménybeszámolónk és portrénk következik Mohamed Mbougar Sarr-ról.

Fotó: Valuska Gábor

Forgách Kinga | 2022. november 22. |
MOHAMED MBOUGAR SARR
Az emberek legtitkosabb emlékezete
Ford.: Bognár Róbert, Park, 2022, 461 oldal
Mohamed Mbougar Sarr: Az emberek legtitkosabb emlékezete könyv

„Élni vagy írni ugyanaz a dolog” – mondta Mohamed Mbougar Sarr könyvének margós bemutatóján, ahol annyira nagy volt az érdeklődés, hogy nem is mindenki fért be a terembe, a könyvbemutató utáni dedikáláson pedig kígyózó sorok alakultak ki. Hogy ennyire sokan voltak kíváncsiak a szenegáli származású íróra, az talán jól jelzi, hogy első magyarul megjelent könyve, Az emberek legtitkosabb emlékezete olyan regény, amely erősen megszólítja az olvasókat és nagy hatással van rájuk, ennek pedig valószínűleg ahhoz is köze van, hogy a szöveg témája maga az irodalom, pontosabban az, hogy milyen titkok állhatnak egy remekmű mögött, és hogy miért éri meg olvasóként az életünk végéig kutatni az esszenciális könyv után. „Mindenki, aki olvas, megszállottan keres valamit a könyvekben. Ahogy egy életen át keresnek azok is, akik írnak. Az ember, akit egyszer beszippantott az irodalom, örökké hajtja, űzi ezt a megfoghatatlant, az esszenciális művet, ami valamit megragad a világ elmesélhetetlen teljességéből. De hogyan fér meg egymás mellett az irodalom magánya és az élet? Erre a kérdésre kereste a választ Az emberek legtitkosabb emlékezete, amely egy titokzatos afrikai íróról, egy kánonból kimaradt zseniális botránykönyvről és a nagy mű létrejöttének útvesztőjéről mesél” – írtuk a könyvről.

Úgy tűnik, Mohamed Mbougar Sarr ezzel a könyvével bevonult a nagy írók közé,

noha jó ideig egyáltalán nem tervezte, hogy író lesz. 1990-ben született Szenegálban, az apja orvos volt és nagy családban nőtt fel, sok testvérrel. Ahogy azt a könyvbemutatón is elmondta, egy kisvárosban nevelkedett, Dakartól körülbelül 150 kilométerre, és nagyon boldog gyerekkora volt. Történetek és mesék vették körül, főként édesanyja és a családjának nőtagjai meséltek és énekeltek a legtöbbet, a szerer történetek és a szóbeli hagyomány pedig nagy hatással voltak a képzelőerejére. Miután elvégezte a középiskolát, Franciaországba költözött, az egyetemi tanulmányait már Párizsban kezdte el. Ekkor kezdett el foglalkozni komolyabban az írással, főként annak hatására, hogy magányos volt, távol a családjától és a barátaitól.

-

Naplót, majd blogot kezdett el írni, később pedig novellákat, amiket be is adott pályázatokra. Ezekkel sikereket ért el, La cale című, a rabszolga-kereskedelemről szóló írásával például elnyerte a Stéphane-Hessel-díjat. Az emberek legtitkosabb emlékezete előtt két regényt írt, a 2015-ös Terre ceinte egy fiktív szaheli falu életét írja le, amely az iszlamista dzsihádista milíciák ellenőrzése alatt áll. A 2017-es Silence du chœur pedig a szicíliai afrikai bevándorlók mindennapjait mutatja be.

Az igazi író élet-halál vitára készteti az igazi olvasókat
Az igazi író élet-halál vitára készteti az igazi olvasókat

Mindenki, aki olvas, megszállottan keres valamit a könyvekben. Ahogy egy életen át keresnek azok is, akik írnak. Az ember, akit egyszer beszippantott az irodalom, örökké hajtja, űzi ezt a megfoghatatlant, az esszenciális művet, ami valamit megragad a világ elmesélhetetlen teljességéből. De hogyan fér meg egymás mellett az irodalom magánya és az élet? Erre a kérdésre kereste a választ Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író, aki regényével tavaly elnyerte Franciaország legnagyobb presztízsű irodalmi elismerését, a Goncourt-díjat, ősszel pedig a Margó Irodalmi Fesztivál vendége lesz. Az emberek legtitkosabb emlékezete a hét könyve, amely egy titokzatos afrikai íróról, egy kánonból kimaradt zseniális botránykönyvről és a nagy mű létrejöttének útvesztőjéről mesél.

Fotó: Momar Niang

Tovább olvasok

Bár az írásaival több díjat is elnyert, bizonytalan volt abban, hogy megéri-e írónak lenni, ezért is kezdett bele Az emberek legtitkosabb emlékezetébe: szembe akart nézni azokkal a kérdésekkel, hogy mit jelent nagy könyvet írni, mit jelent az irodalom. Ebben főként Bolano volt rá nagy hatással, aki szerinte az irodalomról való írást a maximumra fejlesztette. Bolano könyvei felszabadították és új lehetőségeket nyitottak meg számára, állítása szerint teljesen megváltozott az olvasói és írói világa, amikor a könyveivel találkozott, akkor ébredt rá igazán, hogy 

az irodalomban mindent meg lehet tenni, hogy lehet játszani vele, és hogy a nagy művekben a lényeg mindig a titok és a keresés.

Mindez talán meg is magyarázza, milyen hatások formálták Sarr díjnyertes nagyregényét. Az emberek legtitkosabb emlékezete elbeszélője egy fiatal, szenegáli származású író, Diégane, aki egy véletlen találkozásnak köszönhetően felfedez egy felforgató erejű könyvet, Az embertelenség labirintusát. A mű megigézi, hatalmába keríti a vágy, hogy a lehető legtöbbet megtudja a szerzőjéről, ezért kutatni kezd a titokzatos író, T. C. Elimane után. Ez a nyomozás nagyon meghatározó motívum, ami azért is érdekes, mert az író elmesélte nekünk, hogy könyvének főhősét, Elimane-t valós személy ihlette: a Maliból származó Yambo Ouologuem, aki 1968-ban nagy sikereket ért el, szenzációs író volt, de aztán plágiummal vádolták meg, és végül elbújt a nyilvánosság elől és hazatért. Sarr elmondása szerint az Elimane-t ihlető íróval fiatal korában találkozott, egy tanára ajánlotta neki, hogy mindenképp olvassa el a könyvét, de az nem volt fellelhető sehol. A frankofón afrikai szerzőkre sajnos eléggé jellemző, hogy nem nagyon maradtak fenn példányok a könyveikből, így ő egy idő után belenyugodott abba, hogy nem találta meg. A tanára azonban ennek ellenére újra és újra elmondta neki, hogy azt el kell olvasnia. Aztán egyszer csak sikerült rábukkannia egy kalózpéldányra, bár az nem volt teljes. Viszont megigézte a könyv, nagy hatással volt rá, később pedig Franciaországban már talált egy teljes példányt, amit aztán újra és újra elolvasott. Ennek a hatása többek közt, hogy 

könyvében emléket állított azoknak a szerzőknek, akik kiestek az irodalmi emlékezetből.

Hogy miként hatott a valóság a regényére, azért is izgalmas, mert Az emberek legtitkosabb emlékezetének központi témája az élet és irodalom viszonya. Mindez azonban nemcsak a történeten belül izgalmas, hanem a könyv utóéletének kontextusában is. Mert miközben a regény sok szempontból az irodalmi intézményrendszer (lásd: kritikusok, díjakat odaítélő kuratóriumok, kánonképzés) okos és frappáns kritikája, a könyvben szereplő afrikai íróval több olyan dolog is megtörténik (például a Goncourt-díjra való felterjesztés), amivel a sikerek után Sarrnak is szembe kell néznie. Ez pedig leginkább maga az afrikai író imázs, amely sokszor eltakarja a művet, mert azt eredményezi, hogy az emberek előítéletekkel a fejükben veszik kézbe a könyvet.

-

Sarr minderről úgy vélekedik, hogy ironikus az egész helyzet, hiszen gyakorlatilag a saját csapdájába esett, az történik vele, amiről írt. Szerinte paradox a szituáció, mert a Goncourt-díjjal éppen ugyanúgy az ígéretes afrikai író szimbóluma lett, ahogy a főhőse, és így bizonyos értelemben bekerült a regényébe, az élete annak a folytatása lett. Azt azonban tudja, hogy egy idő után ebből ki kell szabadulnia, hogy újra írni tudjon.

Kapcsolódó cikkek
...
Kritika

Az igazi író élet-halál vitára készteti az igazi olvasókat

Hogyan fér meg egymás mellett az irodalom magánya és az élet? Erre a kérdésre kereste a választ Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író, aki regényével tavaly elnyerte a Goncourt-díjat. Az emberek legtitkosabb emlékezete a hét könyve, amely egy titokzatos afrikai íróról, egy kánonból kimaradt zseniális botránykönyvről és a nagy mű létrejöttének útvesztőjéről mesél.

...
Nagy

Mohamed Mbougar Sarr: Élni vagy írni ugyanaz a dolog

A gyerekkorában hallott mesékről, az afrikai írókkal szembeni előítéletekről, a Goncourt-díj hatásairól és a nagy könyvek erejéről is szó esett tegnap este, Mohamed Mbougar Sarr regényének margós bemutatóján. Az emberek legtitkosabb emlékezete szerzőjét Apró Annamária kérdezte a gyökereiről, a rá legnagyobb hatást gyakorló írókról és az irodalom szerepéről.

...
Hírek

Mohamed Mbougar Sarr kapta a Goncourt-díjat

Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író Az emberek legtitkosabb emlékezete (La plus secrète mémoire des hommes) című, 2021 augusztusában, az Éditions Philippe Reynél megjelent könyve nyerte az idei Goncourt-díjat. Az elismerést, Franciaország legnagyobb presztízsű irodalmi díját most először nyerte el fekete-afrikai író.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

A hét könyve
Kritika
Jon Fosse a banalitáson át talál utat a természetfelettihez
...
Nagy

Markovics Botond: A technológia elhozhatja a kort, amikor a diktátorok nem halnak meg

Markovics Botond húsz éve erősíti regényeivel a magyar science fiction irodalmat. A Felfalt kozmosz című legutóbbi regényében örökéletű diktátorok és egy napjainkban is ismerős kataklizma állítja kihívás elé az emberiséget. Nagyinterjú.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Bánhidi Lilla: Kétezer-négyszáznyolcvan nap

„A hét első felében késő estig dolgozott, hogy el tudjon jönni, holnaptól ki akarja kapcsolni a telefont” ‒ Bánhidi Lilla A töltőm ott maradt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen. Ez az első rész.

...
Nagy

Petőfi Sándorról, a tojásspekulánsokról és Vorosilov marsallról szóltak a hírek 1948. március 15-én

Kik, mit és hogyan írtak az újságokba a szabadságharc százéves évfordulóján?

...
Nagy

Szilágyi István a 20. század egyik legnagyobb regényét írta meg

Március 13-án elhunyt Szilágyi István, aki az elmúlt fél évszázad egyik legfontosabb prózaírója, Kő hull apadó kútba című regénye a magyar irodalom klasszikusa. 

...
Kritika

Denene Millner két anya és egy lány sorsán keresztül számol le a tökéletes nő mítoszával

Egy vér című regényében Denene Millner azt vizsgálja, hogyan kötötték és kötik gúzsba még ma is a nőket a velük szemben támasztott elvárások. Ez a hét könyve.

...
Nagy

Mintha bezárnának egy dobozba – beszélgetés a kortárs roma irodalomról

A Romakép Műhely a kortárs roma irodalomról tartott kerekasztal-beszélgetést. A Balogh Attiláról és Rafi Lajosról szóló filmek vetítése után Galyas Éva, Kele Fodor Ákos és Fehér Renátó beszélgettek. 

...
Nagy

Ferencvárosi születés és halál – Bősze, Fullajtár és Vágvölgyi B. Sántakutya-sztorijai

Egy zenetörténész, egy színésznő, egy főszerkesztő meg egy kerület. 117 vágány, két ceruzacsonk és pár korty Traubi. Bősze Ádám, Fullajtár Andrea és Vágvölgyi B. András voltak a Sántakutya – ferencvárosi sztorikoktél márciusi vendégei.

Évente több száz új gyerekkönyv jelenik meg a piacon, ekkora választékban pedig még egy rutinos szülő is könnyen elveszítheti olykor a fonalat. Keresd a Bookline Kids apró pecsétjével ellátott cikkeket, és ismerd meg a legszerethetőbb új gyerekkönyveket!

Nógrádi Gábor ifjúsági regényében Jézus képzeletbeli kamaszkora tárul fel

...

Kiss Ottó új gyerekkönyvében egy ovis macibarátságé a főszerep

...

Marék Veronika karácsonyi története valódi mestermese

...

A gyerekek a legfontosabbak a világon! – Maria Montessori tudása ma is érvényes

...