Mohamed Mbougar Sarr az irodalom labirintusáról írt, és közben beleveszett a saját regényébe

Mohamed Mbougar Sarr az irodalom labirintusáról írt, és közben beleveszett a saját regényébe

Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író akarata ellenére is szimbólummá vált: 31 évesen, első fekete-afrikai szerzőként nyerte el a legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat. Paradox módon azzal, hogy neki ítélték a díjat, mintha belépett volna a saját regényének világába, amelyben az irodalmi elitet és intézményrendszert figurázta ki. Az emberek legtitkosabb emlékezetének főhőse éppen attól tartott, hogy ráragad a „fiatal, ígéretes afrikai író” cím, ami aztán meghatározza majd az írásainak recepcióját, Sarr-ral pedig gyakorlatilag pontosan ez történt. Az emberek legtitkosabb emlékezete egy elveszett remekműről és egy zseniális író utáni nyomozásról szól (kritikánk itt). A szerzővel a budapesti könyvbemutatója után (beszámolónk itt) lehetőségünk volt beszélgetni, de mintha csak Sarr regényében történt volna, az interjún készült hangfelvétel üres volt. Szubjektív élménybeszámolónk és portrénk következik Mohamed Mbougar Sarr-ról.

Fotó: Valuska Gábor

Forgách Kinga | 2022. november 22. |
MOHAMED MBOUGAR SARR
Az emberek legtitkosabb emlékezete
Ford.: Bognár Róbert, Park, 2022, 461 oldal
Mohamed Mbougar Sarr: Az emberek legtitkosabb emlékezete könyv

„Élni vagy írni ugyanaz a dolog” – mondta Mohamed Mbougar Sarr könyvének margós bemutatóján, ahol annyira nagy volt az érdeklődés, hogy nem is mindenki fért be a terembe, a könyvbemutató utáni dedikáláson pedig kígyózó sorok alakultak ki. Hogy ennyire sokan voltak kíváncsiak a szenegáli származású íróra, az talán jól jelzi, hogy első magyarul megjelent könyve, Az emberek legtitkosabb emlékezete olyan regény, amely erősen megszólítja az olvasókat és nagy hatással van rájuk, ennek pedig valószínűleg ahhoz is köze van, hogy a szöveg témája maga az irodalom, pontosabban az, hogy milyen titkok állhatnak egy remekmű mögött, és hogy miért éri meg olvasóként az életünk végéig kutatni az esszenciális könyv után. „Mindenki, aki olvas, megszállottan keres valamit a könyvekben. Ahogy egy életen át keresnek azok is, akik írnak. Az ember, akit egyszer beszippantott az irodalom, örökké hajtja, űzi ezt a megfoghatatlant, az esszenciális művet, ami valamit megragad a világ elmesélhetetlen teljességéből. De hogyan fér meg egymás mellett az irodalom magánya és az élet? Erre a kérdésre kereste a választ Az emberek legtitkosabb emlékezete, amely egy titokzatos afrikai íróról, egy kánonból kimaradt zseniális botránykönyvről és a nagy mű létrejöttének útvesztőjéről mesél” – írtuk a könyvről.

Úgy tűnik, Mohamed Mbougar Sarr ezzel a könyvével bevonult a nagy írók közé,

noha jó ideig egyáltalán nem tervezte, hogy író lesz. 1990-ben született Szenegálban, az apja orvos volt és nagy családban nőtt fel, sok testvérrel. Ahogy azt a könyvbemutatón is elmondta, egy kisvárosban nevelkedett, Dakartól körülbelül 150 kilométerre, és nagyon boldog gyerekkora volt. Történetek és mesék vették körül, főként édesanyja és a családjának nőtagjai meséltek és énekeltek a legtöbbet, a szerer történetek és a szóbeli hagyomány pedig nagy hatással voltak a képzelőerejére. Miután elvégezte a középiskolát, Franciaországba költözött, az egyetemi tanulmányait már Párizsban kezdte el. Ekkor kezdett el foglalkozni komolyabban az írással, főként annak hatására, hogy magányos volt, távol a családjától és a barátaitól.

-

Naplót, majd blogot kezdett el írni, később pedig novellákat, amiket be is adott pályázatokra. Ezekkel sikereket ért el, La cale című, a rabszolga-kereskedelemről szóló írásával például elnyerte a Stéphane-Hessel-díjat. Az emberek legtitkosabb emlékezete előtt két regényt írt, a 2015-ös Terre ceinte egy fiktív szaheli falu életét írja le, amely az iszlamista dzsihádista milíciák ellenőrzése alatt áll. A 2017-es Silence du chœur pedig a szicíliai afrikai bevándorlók mindennapjait mutatja be.

Az igazi író élet-halál vitára készteti az igazi olvasókat
Az igazi író élet-halál vitára készteti az igazi olvasókat

Mindenki, aki olvas, megszállottan keres valamit a könyvekben. Ahogy egy életen át keresnek azok is, akik írnak. Az ember, akit egyszer beszippantott az irodalom, örökké hajtja, űzi ezt a megfoghatatlant, az esszenciális művet, ami valamit megragad a világ elmesélhetetlen teljességéből. De hogyan fér meg egymás mellett az irodalom magánya és az élet? Erre a kérdésre kereste a választ Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író, aki regényével tavaly elnyerte Franciaország legnagyobb presztízsű irodalmi elismerését, a Goncourt-díjat, ősszel pedig a Margó Irodalmi Fesztivál vendége lesz. Az emberek legtitkosabb emlékezete a hét könyve, amely egy titokzatos afrikai íróról, egy kánonból kimaradt zseniális botránykönyvről és a nagy mű létrejöttének útvesztőjéről mesél.

Fotó: Momar Niang

Tovább olvasok

Bár az írásaival több díjat is elnyert, bizonytalan volt abban, hogy megéri-e írónak lenni, ezért is kezdett bele Az emberek legtitkosabb emlékezetébe: szembe akart nézni azokkal a kérdésekkel, hogy mit jelent nagy könyvet írni, mit jelent az irodalom. Ebben főként Bolano volt rá nagy hatással, aki szerinte az irodalomról való írást a maximumra fejlesztette. Bolano könyvei felszabadították és új lehetőségeket nyitottak meg számára, állítása szerint teljesen megváltozott az olvasói és írói világa, amikor a könyveivel találkozott, akkor ébredt rá igazán, hogy 

az irodalomban mindent meg lehet tenni, hogy lehet játszani vele, és hogy a nagy művekben a lényeg mindig a titok és a keresés.

Mindez talán meg is magyarázza, milyen hatások formálták Sarr díjnyertes nagyregényét. Az emberek legtitkosabb emlékezete elbeszélője egy fiatal, szenegáli származású író, Diégane, aki egy véletlen találkozásnak köszönhetően felfedez egy felforgató erejű könyvet, Az embertelenség labirintusát. A mű megigézi, hatalmába keríti a vágy, hogy a lehető legtöbbet megtudja a szerzőjéről, ezért kutatni kezd a titokzatos író, T. C. Elimane után. Ez a nyomozás nagyon meghatározó motívum, ami azért is érdekes, mert az író elmesélte nekünk, hogy könyvének főhősét, Elimane-t valós személy ihlette: a Maliból származó Yambo Ouologuem, aki 1968-ban nagy sikereket ért el, szenzációs író volt, de aztán plágiummal vádolták meg, és végül elbújt a nyilvánosság elől és hazatért. Sarr elmondása szerint az Elimane-t ihlető íróval fiatal korában találkozott, egy tanára ajánlotta neki, hogy mindenképp olvassa el a könyvét, de az nem volt fellelhető sehol. A frankofón afrikai szerzőkre sajnos eléggé jellemző, hogy nem nagyon maradtak fenn példányok a könyveikből, így ő egy idő után belenyugodott abba, hogy nem találta meg. A tanára azonban ennek ellenére újra és újra elmondta neki, hogy azt el kell olvasnia. Aztán egyszer csak sikerült rábukkannia egy kalózpéldányra, bár az nem volt teljes. Viszont megigézte a könyv, nagy hatással volt rá, később pedig Franciaországban már talált egy teljes példányt, amit aztán újra és újra elolvasott. Ennek a hatása többek közt, hogy 

könyvében emléket állított azoknak a szerzőknek, akik kiestek az irodalmi emlékezetből.

Hogy miként hatott a valóság a regényére, azért is izgalmas, mert Az emberek legtitkosabb emlékezetének központi témája az élet és irodalom viszonya. Mindez azonban nemcsak a történeten belül izgalmas, hanem a könyv utóéletének kontextusában is. Mert miközben a regény sok szempontból az irodalmi intézményrendszer (lásd: kritikusok, díjakat odaítélő kuratóriumok, kánonképzés) okos és frappáns kritikája, a könyvben szereplő afrikai íróval több olyan dolog is megtörténik (például a Goncourt-díjra való felterjesztés), amivel a sikerek után Sarrnak is szembe kell néznie. Ez pedig leginkább maga az afrikai író imázs, amely sokszor eltakarja a művet, mert azt eredményezi, hogy az emberek előítéletekkel a fejükben veszik kézbe a könyvet.

-

Sarr minderről úgy vélekedik, hogy ironikus az egész helyzet, hiszen gyakorlatilag a saját csapdájába esett, az történik vele, amiről írt. Szerinte paradox a szituáció, mert a Goncourt-díjjal éppen ugyanúgy az ígéretes afrikai író szimbóluma lett, ahogy a főhőse, és így bizonyos értelemben bekerült a regényébe, az élete annak a folytatása lett. Azt azonban tudja, hogy egy idő után ebből ki kell szabadulnia, hogy újra írni tudjon.

Kapcsolódó cikkek
...
Kritika

Az igazi író élet-halál vitára készteti az igazi olvasókat

Hogyan fér meg egymás mellett az irodalom magánya és az élet? Erre a kérdésre kereste a választ Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író, aki regényével tavaly elnyerte a Goncourt-díjat. Az emberek legtitkosabb emlékezete a hét könyve, amely egy titokzatos afrikai íróról, egy kánonból kimaradt zseniális botránykönyvről és a nagy mű létrejöttének útvesztőjéről mesél.

...
Nagy

Mohamed Mbougar Sarr: Élni vagy írni ugyanaz a dolog

A gyerekkorában hallott mesékről, az afrikai írókkal szembeni előítéletekről, a Goncourt-díj hatásairól és a nagy könyvek erejéről is szó esett tegnap este, Mohamed Mbougar Sarr regényének margós bemutatóján. Az emberek legtitkosabb emlékezete szerzőjét Apró Annamária kérdezte a gyökereiről, a rá legnagyobb hatást gyakorló írókról és az irodalom szerepéről.

...
Hírek

Mohamed Mbougar Sarr kapta a Goncourt-díjat

Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író Az emberek legtitkosabb emlékezete (La plus secrète mémoire des hommes) című, 2021 augusztusában, az Éditions Philippe Reynél megjelent könyve nyerte az idei Goncourt-díjat. Az elismerést, Franciaország legnagyobb presztízsű irodalmi díját most először nyerte el fekete-afrikai író.

A hét könyve
Kritika
Fakó lábujjak és parányi nők – Így szól a horror a nagyvilágban
...
Nagy

Gurubi Ágnes: Szauna nap

Gurubi Ágnes a Szív utca című kötetével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozata mostantól egy évig olvasható a Könyves Magazinon. Ez az első rész.

ZÖLD - TERMÉSZETESEN OLVASOK
...
Zöld

A Last of Us előtt már begombásodott a (horror)irodalom

...
Zöld

Litkai Gergely: Mi történne a világgal, ha eltűnnének a méhek? / A méhek története

...
Zöld

A húsevés évezredes hagyományát ugyanúgy átírhatjuk, mint a nők szavazati jogait?

Még több olvasnivaló
...
Panodyssey

Závada Péter: Az új formákról

"A színház az elmúlt kétezerötszáz év során jelentős fejlődésen ment keresztül, és ma már olyan technológiák állnak rendelkezésünkre, melyek még huszonöt évvel ezelőtt sem léteztek. Mégis ahhoz, hogy számomra egy színházi előadás igazán inspiráló legyen, valami újat, eredetit és felforgatót kell mondania néző és színész relációjáról, olyasvalamit, ami mindent más perspektívába helyez." Závada Péter esszésorozata negyedik részében az új színházi formákról értekezik. 

...
Nagy

Nádas és Hajnóczy is magukról, vagyis a világról írnak

Azonosíthatjuk Nádas Pétert a Párhuzamos történetek főszereplőjével? Hajnóczy Péter magáról mintázta volna A halál kilovagolt Perzsiából alkoholista főhősét? Ezeket a kérdéseket boncolgatja a PIM kiállítása, amelyen Barnás Ferenc mondott beszédet.

...
Kritika

Bevezetés a városi magány mesterségébe

Jhumpa Lahiri Amerre járok című kötete pillanatképeket villant fel a városi magány mindennapjairól: a folyamatosan pergő mentális film egy névtelen nagyváros kulisszái között játszódik, hőse és mesélője pedig egy negyvenes nő, egy klasszikus megfigyelő, aki állandó önreflexióban él – sőt, nemcsak egyszerűen létezik, hanem folyamatos mozgásban van, jön, megy, bolyong.

...
Nagy

Húsz éve csak a kedvenc könyveiket akarták kiadni, majd az Agave minta és mérce lett

Húszéves idén az Agave kiadó, most vezetőjével, Velkei Zoltánnal beszélgettünk a kezdetekről, trenddiktáló borítókról és trendkövető élfestésről, kudarcokról és dacról, Veres Attila sikeréről és Zsoldos-díjakról, valamint az új Magnóliáról. Interjú.

...
Nagy

Boldizsár Ildikó: A jó kérdés kapu a megoldás felé

Boldizsár Ildikó hatvanéves lett, ez alkalomból köszöntötték őt barátai, pályatársai és olvasói, valamint legújabb kötetét is bemutatták a Puskin moziban rendezett ünnepségen. 

...
Nagy

Jónás Tamás: Nincs időm a mellébeszélésre és a tabura

Hosszú hallgatás után új kötettel jelentkezik Jónás Tamás, akit önéletrajziságról, fájdalomról, szeretetről és Istenről kérdeztünk. 

Évente több száz új gyerekkönyv jelenik meg a piacon, ekkora választékban pedig még egy rutinos szülő is könnyen elveszítheti olykor a fonalat. Keresd a Bookline Kids apró pecsétjével ellátott cikkeket, és ismerd meg a legszerethetőbb új gyerekkönyveket!

Egy varázslatos, boszorkányos helyről mesél az író, aki mindig az árral szemben úszik

...

A gyógyítás szókimondó története gyerekeknek

...

Mi történik azzal, akinek a boszorkányiskolában örökké félresikerülnek a varázslatai?

...

Nagy Ervin és Péterfy Gergely könyve segíthet a kiskamaszoknak eligazodni a digitális mocsárban

...