Mohamed Mbougar Sarr: Élni vagy írni ugyanaz a dolog

Mohamed Mbougar Sarr: Élni vagy írni ugyanaz a dolog

A gyerekkorában hallott mesékről, az afrikai írókkal szembeni előítéletekről, a Goncourt-díj hatásairól és a nagy könyvek erejéről is szó esett tegnap este, Mohamed Mbougar Sarr regényének margós bemutatóján. Az emberek legtitkosabb emlékezete egy fiatal, szenegáli származású író történetét meséli el, aki az élet és az irodalom labirintusában bolyongva keresi az esszenciális művet. A szerzőt Apró Annamária kérdezte a gyökereiről, a rá legnagyobb hatást gyakorló írókról és az irodalom szerepéről.

Forgách Kinga | 2022. október 16. |
MOHAMED MBOUGAR SARR
Az emberek legtitkosabb emlékezete
Ford.: Bognár Róbert, Park, 2022, 461 oldal
-

Írni vagy élni? – tette fel az első kérdést Apró Annamária, ami Az emberek legtitkosabb emlékezetének a központi kérdése, bár egyértelmű választ nem kap rá az olvasó. Mohamed Mbougar Sarr azt válaszolta, ez a kérdés tulajdonképpen a regény konklúziója és nem lehet rá végleges választ adni. A könyvben azt próbálta elmondani, hogy élni vagy írni talán ugyanaz a dolog, egyfajta szinonimaként is lehet őket használni, mert ugyanabból az energiából fakadnak. Azt is elmondta, hogy 

a könyv megírása előtt ő is feltette magának a kérdést, hogy az írást válassza-e vagy életet,

utóbbi akkor egy úgymond tisztességes állást jelentett volna.

-

Ahogy az elhangzott a könyvbemutatón, Sarr Szenegálban született és egy olyan családban nőtt fel, ahol sokan voltak testvérek. Erről azt mesélte, hogy egy kisvárosban nevelkedett, körülbelül 150 kilométerre Dakartól és nagyon boldog gyerekkora volt (utóbbihoz ironizálva hozzáfűzte, hogy tudja, ez nem túl jó egy író számára). Történetek és mesék vették körül, édesanyja és a családjának nőtagjai meséltek és énekeltek a legtöbbet. A szerer történetek és a szóbeli hagyomány bizonyára hatással voltak rá és a képzelőerejére, bár akkor ezt nem érzékelte, csak azt, hogy neki is kedve támadt történeteket hallgatni és mesélni. Apró Annamária megkérte őt, hogy mondjon el a hallgatóságnak egy ilyen történetet, ő pedig mesélt egy véres kezű, elnyomó királyról, aki kínozta a királyságának lakóit. Egyszer egy bölcsnek kellett megválaszolnia a kérdést, hogy honnan jön a zaj, amikor elsül az ágyú, magából az ágyúból vagy a golyóból. A bölcs azt mondta, hogy mindkettőből, de a királynak nem tetszett ez a válasz, ezért kivégeztette. Aztán egy bolondnak kellett megválaszolnia ugyanezt a kérdést, aki megpofozta a királyt, és aztán megkérdezte tőle, honnan jött a zaj, az arcáról vagy kezéről? „Minden királynak szüksége van a bolondjára” – fűzte hozzá a történethez az író a tanulságot.

A Goncourt-díjas regény a választás állandó kényszerével szembesít: írni vagy élni?
Tovább olvasok

Ezt követően fölmerült az is, hogy milyen a viszonya a szerer, animista hagyományhoz. M. M. Sarr úgy fogalmazott, ez a viszony a tiszteletből indul ki, egyrészt a természeti erők, másrészt az ősök szellemének tiszteletéből. Az ő esetében azonban mindez keveredik az iszlámmal és a francia kultúrával is. Apró Annamária megemlítette, hogy ő az első fekete-afrikai író, aki elnyerte a Goncourt-díjat, ráadásul ő az egyik legfiatalabb is a díjazottak sorában, így óhatatlanul egyfajta szimbólum vált belőle. Mit lehet kezdeni ezzel a pozícióval? – kérdezte. Sarr erre azt mondta, nem igazán tudja, mivel nagyon paradox helyzet, ha az ember valaminek a szimbólumává válik. Ő maga nem szeretne semminek a jelképe lenni, csak szeretne hű maradni a gondolataihoz, a díj után azonban megértette, hogy egy olyan társadalomban, amelyben sok a kisebbség, van jelentősége ezeknek a dolgoknak. Az egyik legmeghatóbb helyzet számára az volt, amikor az elismerés elnyerése után egy szállodában odament hozzá egy takarítónő, aki nem tudott olvasni, megölelte őt, és azt mondta: „Fiam, nagyon büszke vagyok, szükségünk van ilyen emberekre”. Mindenekelőtt azonban azt hangsúlyozta, hogy szeretne hű maradni a saját munkájához, és hogy 

nem szabad, hogy a külső nyomás, az emberek elvárásai nagyobbak legyenek, mint a belső késztetés, hogy folytatni kell az írást.

Szó volt arról is, hogy Az emberek legtitkosabb emlékezete az irodalmi intézményrendszer és az irodalmi elit éles kritikája. Apró Annamária megkérdezte, hogy mit lehet kezdeni azzal az „afrikai író imázzsal”, ami a regény főszereplőinek is gondot okoz. M. M. Sarr szerint játszani kell vele, mást nem lehet tenni. Beszélt arról is, hogy sokféle formát öltenek az előítéletek, és sokszor jóindulatból fakadnak, de nem szabad engedni, hogy ezek beszorítsanak egy pozícióba, hogy a skatulyák szűk keretet szabjanak az embernek. Bonyolult kilépni ezekből a sztereotípiákból, sok ember azt várná, hogy egy afrikai író a szavannáról, a táncról vagy az oroszlánokról írjon, ezt iróniával és humorral lehet kezelni, mert az afrikaiság valójában nem egy irodalmi kategória. „Olvasóként is fontos, hogy kilépjünk az előítéletekből” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy mindezzel természetesen nem azt akarja tagadni, hogy ő afrikai író, de a lényeg, hogy ez nem szabad, hogy börtön legyen számára.

Az igazi író élet-halál vitára készteti az igazi olvasókat
Az igazi író élet-halál vitára készteti az igazi olvasókat

Mindenki, aki olvas, megszállottan keres valamit a könyvekben. Ahogy egy életen át keresnek azok is, akik írnak. Az ember, akit egyszer beszippantott az irodalom, örökké hajtja, űzi ezt a megfoghatatlant, az esszenciális művet, ami valamit megragad a világ elmesélhetetlen teljességéből. De hogyan fér meg egymás mellett az irodalom magánya és az élet? Erre a kérdésre kereste a választ Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író, aki regényével tavaly elnyerte Franciaország legnagyobb presztízsű irodalmi elismerését, a Goncourt-díjat, ősszel pedig a Margó Irodalmi Fesztivál vendége lesz. Az emberek legtitkosabb emlékezete a hét könyve, amely egy titokzatos afrikai íróról, egy kánonból kimaradt zseniális botránykönyvről és a nagy mű létrejöttének útvesztőjéről mesél.

Fotó: Momar Niang

Tovább olvasok

A beszélgetés végén az irodalmi hatások kerültek szóba. Sarr megemlítette, hogy könyvének főhősét, a titokzatos Elimane-t egy valós személy ihlette: a Maliból származó Yambo Ouologuem 1968-ban nagy sikereket ért el, szenzációs író volt, de aztán plágiummal vádolták meg, és végül elbújt a nyilvánosság elől és hazatért Maliba. Szóba került még Roberto Bolano is, aki elmondása szerint szintén nagy hatással volt rá. „Amikor az ő műveit felfedeztem, transzba estem” – mondta Sarr, kiemelve, hogy alapvető hatással voltak rá a könyvei, amikor rátalált, megváltozott az olvasói és írói világa is.

 Bolano könyvei felszabadították és új lehetőségeket nyitottak meg,

akkor ébredt rá igazán, hogy az irodalomban mindent meg lehet tenni, hogy lehet játszani vele, és hogy a nagy művekben a lényeg mindig a titok és a keresés. Mielőtt őt olvasta volna, azt hitte, hogy nem fog írni, hogy másokat nem érdeklik azok a kérdések, amik őt, de aztán ráébredt, hogy bízni kell a mondatokban, amiket írunk, akkor is, ha nem tudjuk, hová vezetnek minket. Az utolsó kérdés az volt, hogy az irodalom vajon meg tudja-e változtatni a világot. Sarr szerint nem tudja, de nem is próbálja, a könyvek csak maximum az embereket tudják megváltoztatni, a világot nem. „Az irodalomnak egyszerre a szerencséje és a drámája, hogy nincs azonnali, közvetlen hatása a dolgokra” – mondta, hozzátéve, hogy cserébe viszont mélyebb, hosszabb távú hatása van.

Kapcsolódó cikkek
...
Kritika

Az igazi író élet-halál vitára készteti az igazi olvasókat

Hogyan fér meg egymás mellett az irodalom magánya és az élet? Erre a kérdésre kereste a választ Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író, aki regényével tavaly elnyerte a Goncourt-díjat. Az emberek legtitkosabb emlékezete a hét könyve, amely egy titokzatos afrikai íróról, egy kánonból kimaradt zseniális botránykönyvről és a nagy mű létrejöttének útvesztőjéről mesél.

...
Hírek

Mohamed Mbougar Sarr kapta a Goncourt-díjat

Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író Az emberek legtitkosabb emlékezete (La plus secrète mémoire des hommes) című, 2021 augusztusában, az Éditions Philippe Reynél megjelent könyve nyerte az idei Goncourt-díjat. Az elismerést, Franciaország legnagyobb presztízsű irodalmi díját most először nyerte el fekete-afrikai író.

...
Beleolvasó

A Goncourt-díjas regény a választás állandó kényszerével szembesít: írni vagy élni?

Mohamed Mbougar Sarr Az emberek legtitkosabb emlékezetéért 2021-ben elnyerte Franciaország legnagyobb presztízsű irodalmi díját, a Goncourt-t. Könyve szerelmi vallomás az irodalomhoz és az irodalom időtlen hatalmához. Olvass bele!

A hét könyve
Kritika
Atwood varázstalanítja Odüsszeusz mítoszát
...
Nagy

Az utolsó mohikánon nőttél fel, de ezeket nem tudtad

Milyen történelmi előzményei vannak a regénynek? Mi tükröződik abban, ahogyan Cooper az őslakosokat ábrázolja? Az eredeti szöveg melyik rétegével nem találkozhattak Magyarországon azok, akik Réz Ádám átdolgozását olvasták? És mit hagytak ki korábban több magyar fordításból?

...
Nagy

Krasznahorkai László könyvét lapozgatják a britek az angol könyvesboltokban

Nemrég annak jártam utána, hogyan fogadták a britek Harry herceg memoárját Londonban, most pedig ismét nyakamba vettem a várost, hogy kiderítsem, mit gondolnak a magyar szerzőkről. Így hát könyvesboltról könyvesboltra jártam, hogy felkutassam, mely művek alapján ismerhetnek minket a britek.

Szerzőink

...
Valuska László

Iamyank: Ki akartam mondani, hogy mind meg fogunk halni

...
Ruff Orsolya

Atwood varázstalanítja Odüsszeusz mítoszát

...
Sándor Anna

Az utolsó mohikánon nőttél fel, de ezeket nem tudtad

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Tar Sándor a térképről leszorult helyek és emberek írója

Tar Sándorról írt monográfiát Deczki Sarolta, akit az elesettek, a kiszolgáltatottak, a periféria írójaként is emlegetett szerző életéről és műveinek erőteljes hatásáról is kérdeztünk. 

...
Nagy

„Kommunista volt-e Petőfi? Néger volt-e Kossuth?”

A Petőfi-délibábok című programsorozat Petőfi politikai emlékezete a dualizmustól napjainkig című nyitórendezvényén kiderült, hogy az évek során Petőfi lobogó helyett sokaknak inkább dobogó volt: emelvény, amelyről ki-ki a maga hasznát remélve szónokolt.

...
Nagy

Fantasztikus írókat adtak a világnak, a britek mégsem falják a könyveket

Az angolok olyan szerzőket adtak a világnak, mint William ShakespeareAgatha Christie, Jane AustenCharles DickensJ. R. R. Tolkien, J.K. Rowling. Ezek alapján joggal hihetnénk, hogy az angolok a világ legnagyobb könyvfogyasztói, de tényleg így van? 

...
Kritika

Fakó lábujjak és parányi nők – Így szól a horror a nagyvilágban

Magyarul is olvasható az amerikai Valancourt kiadó nemzetközi antológiája, amiben Veres Attilától is jelent meg novella. A kötet történetei úgy mesélnek az emberi félelmek és szorongások egyetemességéről, hogy közben sokféle szerző, sokféle stílusában, sokféle horrortradícióhoz kapcsolódnak eredetien. Ez a hét könyve.

...
Nagy

Gurubi Ágnes: Szauna nap

Gurubi Ágnes a Szív utca című kötetével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozata mostantól egy évig olvasható a Könyves Magazinon. Ez az első rész.

...
Panodyssey

Závada Péter: Az új formákról

"A színház az elmúlt kétezerötszáz év során jelentős fejlődésen ment keresztül, és ma már olyan technológiák állnak rendelkezésünkre, melyek még huszonöt évvel ezelőtt sem léteztek. Mégis ahhoz, hogy számomra egy színházi előadás igazán inspiráló legyen, valami újat, eredetit és felforgatót kell mondania néző és színész relációjáról, olyasvalamit, ami mindent más perspektívába helyez." Závada Péter esszésorozata negyedik részében az új színházi formákról értekezik. 

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Aki mesés kalanddá tette a nyelvtant - 95 éve született Varga Katalin

1928. március 26-án született Budapesten Varga Katalin, akinek olyan gyerekirodalmi alkotásokat köszönhetünk, mint a Gőgös Gúnár Gedeon, a Mosó Masa mosodája és az Én, te, ő – Kaland a szófajok birodalmában.

...
Gyerekirodalom

Közülük kerülnek ki idén a HUBBY - Év Gyerekkönyve díjasok!

Idén is átadja a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum a legjobb szerzőknek és illusztrátoroknak járó díjakat. Mutatjuk a rövidlistára került alkotókat!

...
Gyerekirodalom

Az önkifejezésben, filmkészítésben, tudatos médiahasználatban is segít a Bookline Kids márciusi kiemelt könyve