Az afrikai mitológián alapuló fantasy-kötetek jellemzője, hogy a gyakran egészen hátborzongató történetszálak középpontjában istenek, alakváltó varázslók, mágikus képességekkel megáldott, vagy épp megátkozott lányok vívnak élet-halál-harcot. Bár a tét szinte mindig a világ megmentése, az afrikai young adult fantasy-regényekben a felnőtté válás nehézségei mellett a gyarmatosítás és a rabszolgaság, az identitáskeresés és a rasszizmus témái is megjelennek.
Tomi Adeyemi: Vér és csont gyermekei (Orisa legendája-sorozat 1. rész)
A nigériai-amerikai szerző trilógiája Orisa mitikus királyságába visz – az Egyesült Államokban született és felnőtt Adeyemit lenyűgözte a joruba kultúra, amikor megtanulta szülei anyanyalvét. A könyvsorozat főhősnője, Zélie Adebola élete felfordul, amikor a könyörtelen király kiirtja a mágiát, és lemészárolja a varázserővel bíró mágusokat, köztük Zélie édesanyját.
A lány feladata a mágia helyreállítása, és hogy bosszút álljon a mágusok szenvedéséért. Eddig ismerős lehet az alapsztori, de óriási változatosságot jelent, hogy a könyv azonban a joruba mitológia mitikus helyszíneire és egy soha nem volt Afrika képzeletbeli tájaira vezet.
Marlon James: Holdbanya, Pókkirály (Sötét csillag-trilógia)
A Booker-díjas jamaikai szerző könyve egy olyan trilógia második része, amelyet a kritikusok az „afrikai Trónok harca” jelzővel illettek. Aki a szokványos világmegmentős történetet várja, csalódni fog, Marlon azoknak a szerzőknek a sorába illik, akik el merték engedni a fantasy sztereotípiáit.
Az első rész, a Fekete leopárd, vörös farkas az eltűnt, rejtélyes fiú felkutatására felbérelt, bárkit megtalálni képes Nyomolvasó és az alakváltó Fekete Leopárd kalandjaival indul. A második részben Sogolon, a több száz éves boszorkány nézőpontjából ismerjük meg a gyermek utáni kutatás történetét.
Marlon világa olyan, mintha egy Hieronymus Bosch- festményben kalandoznánk:
ősi városok, sűrű erdők, denevérszerű démonok, csontokkal varázsló kuruzslók elevenednek meg. A nem lineáris elbeszélésmód miatt nemcsak a dimenziókban, hanem az időben is elveszünk.
Nnedi Okorafor: Akata boszorkány
Ha Marlon műve az afrikai Trónok harca, ez a fantasy a „nigériai Harry Potter” a rajongói szerint. A könyv főhőse Sunny Nwazue,
egy albinizmussal született nigériai-amerikai lány, aki hiába focizik nagyszerűen, bőrét nem érheti nap,
így le kell mondania a sportkarrierről. Amikor kiderül, hogy titkos szuperképességgel rendelkezik, a varázslók világába csöppen, és új barátaival együtt kell megállítania a gonoszt.
Okorafor az afrikai sci-fi és a fantasy egyik legjelesebb kortárs szerzője, regényeiért World Fantasy Awardot, a Hugo-díjat és a Nebula-díjat kapott. Az Akata boszorkányt a Time magazin beválasztotta a valaha volt legjobb 100 fantasy-könyve közé. A regény folytatásai, az Akata Warrior és az Akata Woman egyelőre még nem elérhetők magyarul.
Natasha Bowen: A mély dala
Egy sellősztori afrikai mitológiai díszletek között, amit a nigériai-walesi szerző, Natasha Bowen a tanári állása mellett írt. A főszereplő, Simi a joruba istenség, Yemoja által teremtett hét hableány, Mami Wata egyike, aki összegyűjti azoknak a lelkét, akiket a tengerben ért a halál.
De amikor egy még életben lévő fiút dobnak a tengerbe, a sellő megszegi az ősi törvényt, és megmenti a fiú életét. A bosszúszomjas istenek és a világ megmentése mellett a rabszolgaság témaköre is megjelenik a könyvben, aminek a második része, a Mély lelke is elérhető magyarul.
Rena Barron: Lelkek királysága (Lelkek királysága 1.)
Rena Barron amerikai-nigériai írónő egy alabamai farmon nőtt fel. Már gyerekként szerette a bonyolult, sötét történeteket, és hatással voltak rá azok a nyugat-afrikai spirituális gyakorlatok is, amiket megtanult. Főhőse, Arrah egy boszorkánydoktorokból álló családba születik, de évről évre sikertelenül próbálja előhívni ősi varázserejét. Az utolsó lehetősége az, hogy elcseréli a rá kiszabott idő egy részét néhány mágiamorzsára. Amikor elkezdenek eltűnni a Királyság gyermekei, kiderül, hogy a régóta fogságban tartott, lelkekre éhező Démonkirály ébredezik.
A könyv az áldozat, a hatalom és a családi dinamika összetettségét boncolgatja, és közben a törzsi mágia világába kalauzol. A lelkek királysága egy trilógia első része, amelyet a Reaper of Souls és a készülő Queen of Souls követ.
Namina Forna: Aranyló vér (Halhatatlanok-sorozat, 1. rész)
A Sierra Leone-i polgárháború szörnyűségei és szülei válása után Namina Forna Atlantában folytatta az életét, és az olvasás segített neki abban, hogy feldolgozza a történéseket. Első könyvében, a feminista fantasy-nek is nevezett Aranyló Vérben a tizenhat éves főhős, Deka megbukik a Próbán, aranyló vére tisztátalannak bizonyul. Ez azt jelenti, hogy a halálnál is rosszabb sors várna rá, de kap egy lehetőséget.
Beállhat az a császár kizárólag lányokból álló seregébe, akiknek tagjai különleges képességekkel megáldott, vagy ha úgy tetszik, megvert, csaknem halhatatlan lények. És ahogy egy young adult fantasy-ben lenni szokott, minden és mindenki másnak bizonyul, mint aminek látszik, még maga Deka is.
A könyvsorozat folytatásai (The Merciless Ones, The Eternal Ones) magyarul még nem elérhetők.
