Keresés
Keresési találatok „” Kifejezésre
Defne Suman: Minden elhallgattatott nőnek szeretném odanyújtani a mikrofonom
Interjú Defne Suman török írónővel a Seherezádé csöndje című, első magyarul megjelent regényéről.
Nők vs. férfiak? Ha nem veszünk tudomást a különbségekről, annak egészét sem fogjuk fel, kik vagyunk
Ha azzal próbáljuk kárpótolni a nőket évszázados szenvedéseikért, hogy összemossuk a különbségeket, vagy most a férfiakra zúdítunk minden haragot, akkor még több kárt okozunk. Olvass bele Nina Power könyvébe!
Atwood varázstalanítja Odüsszeusz mítoszát
Margaret Atwood a Pénelopeia című kisregényében Odüsszeusz otthon hagyott feleségének szemszögéből meséli újra a jól ismert ókori történetet. A korabeli fake newstől, meg persze vértől és árulástól tocsogó kisregény alapjaiban nem változtat a jól rögzült Odüsszeusz-képen, de izgalmasan árnyalja azt. Ez a hét könyve.
Ismert nőkről neveztek el közterületeket Zuglóban
Dajka Margit szobrot kap Terézvárosban, Zuglóban a kerülethez köthető ismert nőkről neveztek el parkokat, teret.
Újabb budapesti köztereket neveznének el nőkről
A nőnap alkalmából a második kerületi önkormányzat újabb köztereket nevezne el nőkről, ehhez pedig a városlakók javaslatait várják.
Kevés nő kap tényirodalmi díjat, ezért egy egészen újat hoztak létre
Sajnos nem nálunk, hanem az Egyesült Királyságban. A cél, hogy az ismeretterjesztő művek női szerzőire jobban ráirányítsák a reflektorfényt.
Miért nem kapnak díjakat a női írók?
Az irodalmi díjakat és ösztöndíjakat jelentős többségben férfiak nyerik. A SZÍN kutatásából kiderül, hogy nőként sokkal nehezebb bármiféle elismerést elérni. Horváth Györgyi irodalmár, a kutatás vezetője válaszolt a kérdéseinkre.
Az irodalmi díjaknak csak a 18%-át kapták nők az elmúlt 15 évben
Drasztikus torzulásokat tárt fel az irodalmi díjak odaítélése terén a SZÍN, a Szépírók Társasága Női Érdekvédelmi Fóruma, a kortárs írónőket tömörítő fórum.
A nők számára tragédiával ért fel, amikor láthatóvá vált a testük
Miért sokkolta a Monarchia asszonyait, amikor végre elhagyhatták a fűzőt, miért számított botrányosnak a maga idejében a körömlakk, miért tüntettek az első magyar szépségkirálynő ellen, és jó száz éve miért voltak sokszorosan kiszolgáltatott helyzetben a cselédlányok? Csak néhány izgalmas kérdés azok közül, melyeket Czingel Szilvia A női test alakváltozatai című új kötetében tárgyal. A szerzővel városi ízlésről, a cselédlányok közvetítő szerepéről és a menstruációs traumáról is beszélgettünk.