Tudtad, hogy a matematika több mint három évezredre visszanyúló irodalommal rendelkezik? A tudomány első művelője, akinek a neve is fennmaradt, az egyiptomi Jahmesz volt, aki Kr. e. 1550 körül papiruszhoz ült, hogy kiszámolja egy piramis lejtését.
Ebben a listában nem nyúlunk vissza ilyen messzire – de ez senkit se tántorítson el! Az itt következő öt könyv méltó képviselője a matematika ősi tudományának.
Charles Seife: Nulla
Ahogyan ikertestvére, a végtelen, a nulla is zavarba ejt bennünket, és évezredek óta kísérti képzeletünket paradox tulajdonságaival. Charles Seife amerikai matematikus és tudomány-népszerűsítő nagy sikerű könyve élvezetes, könnyed stílusban követi nyomon e különleges szám történét, a babiloni ékírásos tábláktól a fekete lyukak fantasztikus felfedezéséig és tovább.
Megtudjuk, hogyan született meg a nulla eszméje az ókori Keleten, miképpen küzdött az elismerésért az antikvitástól kezdve a kora újkorig Európában, és miként vált a nyugati matematika egyik legfontosabb eszközévé, hogy azután Einstein, Feynman és mások kezébe kerülve a modern természettudomány legnagyobb áttöréseinél játsszon kulcsszerepet. És a történet itt még nem ért véget: a nulla furcsa és kétarcú természete ma a relativitáselmélet és a kvantummechanika észbontó ütközési zónáiban, a „mindenség elmélete” körüli tudományos vitákban mutatkozik meg ismét.
Simon Singh: A nagy Fermat sejtés
„Igazán csodálatos bizonyítást találtam erre a tételre, de ez a margó túl keskeny, semhogy ideírhatnám.” A 17. században élt francia Pierre de Fermat-nak e szavai felcsigázták az emberek képzeletét, s különös matematikai küzdelemre késztették az elkövetkező nemzedékeket.
A nagy Fermat sejtés a matematika szent Grálja lett. Voltak, akik egész életüket a bizonyításnak szentelték. Akadt, aki kétségbeesésében önkezével vetett véget életének, másvalakit pedig épp a nagy Fermat-sejtés mentett meg az öngyilkosságtól, és végrendeletében óriási díjat ajánlott fel a megoldásért. És akkor jött egy princetoni professzor, Andrew Wiles, aki már tízéves kora óta álmodozott a bizonyításról. 1993-ban, hétévi magányos és titokban végzett kutatómunka után szenzációs bejelentéssel kápráztatta el a világot: megvan a bizonyítás!
Martin Gardner: Szórakoztató matematikai fejtörők
„Ha három macska három perc alatt három egeret tud megfogni, hány macska fog meg száz perc alatt száz egeret?” (A válasz: a kérdés nem egyértelmű.) Martin Gardner a 20. század második felének egyik legnagyobb hatású tudomány-népszerűsítője, a szórakoztató matematika műfajának egyik megteremtője. A Scientific American című folyóiratban évtizedeken át futott legendás rovata, a Matematikai játékok, amelynek matematikusok, fizikusok és mérnökök generációi voltak lelkes olvasói.
Ez a kötet a szerző matematikai fejtörőinek egyik klasszikus válogatása. Az összegyűjtött feladványok közös jellemzője, hogy megoldásuk nem feltételez magasabb szintű matematikai jártasságot, csupán logikus gondolkodást, találékonyságot és a szokatlan nézőpontokra, a rejtett tényezők felismerésére való nyitottságot kíván. Mulattató és tanulságos olvasmány, amely rámutat az élet legkülönbözőbb területein jelen lévő matematikai kihívásokra, és a szellemes feladatok megoldásait lényegre törő, kristálytiszta magyarázatokkal világítja meg. Nemcsak a matematikát kedvelő fiatalok, de a szórakoztató matematika iránt érdeklődő minden korosztály számára bízvást ajánlható. (A könyvbe itt tudsz beleolvasni.)
Caroline Criado Perez: Láthatatlan nők
Képzelj el egy olyan világot, ahol a mobilod nem fér el a kezedben; ahol az orvosod olyan gyógyszert ír fel neked, amely rosszat tesz a testednek; ahol rendszeresen előfordul, hogy a munkádat nem ismerik el eléggé. Ha ezek közül legalább az egyik ismerősen hangzik, nagy valószínűséggel nő vagy.
A Láthatatlan nők bemutatja, hogy ebben a többnyire férfiak által és férfiak számára tervezett világban szisztematikusan semmibe vesszük a népesség felét. Feltárja a nemek közötti adatszakadékot, vagyis az ismereteinkben lévő hiányt, amely súlyos hatást gyakorol a nők életére.
Az újságíró Caroline Criado Perez a törvényhozástól a várostervezésig, az orvostudományi kutatásoktól a technológiai fejlesztésekig megdöbbentő történeteket és adatokat mutat be a világ minden tájáról. Az úttörő vállalkozásnak nevezhető Láthatatlan nők elolvasása után arra is más szemmel nézünk majd, amit magától értetődőnek tartottunk. (A könyvről írt cikkünket itt tudod elolvasni.)
Hannah Fry: Emberek és gépek
Napjainkban a legkülönbözőbb területeken – az orvoslástól a közlekedésen át az igazságszolgáltatásig – számos kérdést mérlegelhetünk a mesterséges intelligencia segítségével: milyen termékeket fogyasszunk, milyen gyógymódok közül választhatunk, vagy ki érdemel börtönbüntetést.
De vajon a szakemberek vagy a számítógépek a megbízhatóbb tanácsadók? Mennyiben támaszkodhatunk az előbbiekre vagy az utóbbiakra? Emberi vagy gépi döntés alapján határozható-e meg biztosabban, ki lesz visszaeső bűnöző, melyik film lesz kasszasiker és egy esetleges légi katasztrófa során milyen manőverrel menthetőek meg az utasok?
Hannah Fry matematikus ezeket a kérdéseket boncolgatva mutatja be a mesterséges intelligencia felhasználásának eddigi gyakorlatait és korlátait, az ebben rejlő lehetőségeket, és választ ad arra is, tartanunk kell-e attól, hogy a jövőben a gépek veszik át felettünk az irányítást.
Nyitókép: This Is Engineering / Pexels
(Guardian)
