A sör adóiról szól a világ legöregebb könyve, természetesen Egyiptomból
sa

A sör adóiról szól a világ legöregebb könyve, természetesen Egyiptomból

Mire jó a rutinmunka! A bizonyíték erre most a grazi egyetem könyvtárából érkezik, aminek a speciális gyűjteményében fedeztek fel egy olyan papiruszt, ami újraírja a könyvek történelmét. A 15 x 25 cm-es oldalt 1902-ben találták egy múmia pólyájában, és 400 évvel idősebb az eddig ismert legkorábbi könyvnél. 

A lelet az i.e. 3. századból származik, és kimutatható rajta a varrás nyoma - ami azt jelzi, hogy eredetileg egy kódexszerűen összefűzött kötet része volt. Ez azért is érdekes, mert ahogy Irene Vallejo Papirusz - A könyvek története az ókori világban című könyvéből megtudhattuk, a mai, a gerincnél összefűzött könyves forma viszonylag későn, a római korban terjedt csak el - ráadásul a korabeli értelmiség egy része egyáltalán nem volt tőle elragadtatva:

A rómaiak is züllésről panaszkodtak, amikor a tekercseket felváltotta a lapozható könyv
A rómaiak is züllésről panaszkodtak, amikor a tekercseket felváltotta a lapozható könyv

A Papirusz számtalan ókori anekdotán és történelmi emléken keresztül elvezet az egyiptomi papiruszkészítő műhelyektől az alexandriai könyvtáron át a római rabszolgák másolóműhelyeiig. Hét érdekességet választottunk ízelítőül az ókori könyvek világából.

Tovább olvasok

A papirusz így elnyerte “a világ legrégebbi könyve” megtisztelő címét. És hogy miről szól?

Van az a régi vicc, hogy az életben csak két dolog biztos:

a halál és az adók.

Nos, a papiruszon a sörre és az olivaolajra vonatkozó adónyilvántartásról olvashatunk görögül. 

A 19. századi dán festők a sörfőzés maradékát használhatták vásznaik alapozására
A 19. századi dán festők a sörfőzés maradékát használhatták vásznaik alapozására

A kutatók eredetileg állatmaradványokból származó ragasztót kerestek, és meglepte őket, amit találtak.

Tovább olvasok

Az értékes könyves lelet az egyiptomi nekropolisz, Hibeh (ma El Hiba) feltárása során került elő, és ma egy olyan gyűjteményhez tartozik, amiben 52 papiruszdarabot őriznek. Ezek egy részét felhasználták a mumifikálás során, amikor a ptolemaioszi korra (i.e. 305-30) jellemző módon a papiruszból úgynevezett kartonázst gyártottak, és ebből készültek maszkok, pólya, illetve egyéb kellékek.

“Teljesen véletlen felfedezés volt”, mondta Theresa Zammit Lupi, a gyűjtemény konzervátorainak vezetője. “Először egy cérnaszálat láttam meg, aztán vettem észre a könyv formátumát. A hajtást, a varrás lyukait, és hogy az írott szöveg világosan meghatározott margók között fut a papiruszon.”

A felfedezés persze nemcsak a könyv történetét gazdagítja, hanem a sörét is. Ha utóbbiról szeretnél többet tudni, akkor Bart Dániel Az arany folyam - A sör életrajza című kötetét ajánljuk. A könyvbe itt beleolvashatsz, a szerzővel készült interjúnkat itt találod:

Bart Dániel: A Brexitet azok csinálták, akik nem akartak komlózott sört inni
Bart Dániel: A Brexitet azok csinálták, akik nem akartak komlózott sört inni

Bart Dániel a magyar sörforradalom atyja, a Főzdefeszt alapítója. Az arany folyam című könyvében a sör életrajzírójaként meséli újra a történelmünket: söröző sumérok, tiltakozó angolok és Pest-Buda főzdéi. Interjú.

Tovább olvasok

(Fine Books Magazine)