Mire jó a rutinmunka! A bizonyíték erre most a grazi egyetem könyvtárából érkezik, aminek a speciális gyűjteményében fedeztek fel egy olyan papiruszt, ami újraírja a könyvek történelmét. A 15 x 25 cm-es oldalt 1902-ben találták egy múmia pólyájában, és 400 évvel idősebb az eddig ismert legkorábbi könyvnél.
A lelet az i.e. 3. századból származik, és kimutatható rajta a varrás nyoma - ami azt jelzi, hogy eredetileg egy kódexszerűen összefűzött kötet része volt. Ez azért is érdekes, mert ahogy Irene Vallejo Papirusz - A könyvek története az ókori világban című könyvéből megtudhattuk, a mai, a gerincnél összefűzött könyves forma viszonylag későn, a római korban terjedt csak el - ráadásul a korabeli értelmiség egy része egyáltalán nem volt tőle elragadtatva:
Irene Vallejo többszörösen díjnyertes kötete bebarangolja a könyv történetét a kezdetektől napjainkig, így jobban megértjük az irodalom szerepét és értékét az ókorban - és talán napjainkban is. Vallejo a fókuszt a hellenisztikus időszakon és Rómán tartja, ám közben számtalan ókori anekdotán és történelmi emléken keresztül elvezet az egyiptomi papiruszkészítő műhelyektől az alexandriai könyvtáron át a római rabszolgák másolóműhelyeiig. A gazdag utazás közepette pedig ezer szálon köti a könyv történetét és az olvasás értékét napjainkhoz műveken és könyves jelenségeken keresztül. Hét érdekességet választottunk ízelítőül a Papiruszból az ókori könyvek világáról (a kötetbe beleolvashatsz itt.)
(Kép: Terentius Neo és felesége portréja, Pompei, i.sz. 20-30.)
Tovább olvasokA papirusz így elnyerte “a világ legrégebbi könyve” megtisztelő címét. És hogy miről szól?
Van az a régi vicc, hogy az életben csak két dolog biztos:
a halál és az adók.
Nos, a papiruszon a sörre és az olivaolajra vonatkozó adónyilvántartásról olvashatunk görögül.
Az értékes könyves lelet az egyiptomi nekropolisz, Hibeh (ma El Hiba) feltárása során került elő, és ma egy olyan gyűjteményhez tartozik, amiben 52 papiruszdarabot őriznek. Ezek egy részét felhasználták a mumifikálás során, amikor a ptolemaioszi korra (i.e. 305-30) jellemző módon a papiruszból úgynevezett kartonázst gyártottak, és ebből készültek maszkok, pólya, illetve egyéb kellékek.
“Teljesen véletlen felfedezés volt”, mondta Theresa Zammit Lupi, a gyűjtemény konzervátorainak vezetője. “Először egy cérnaszálat láttam meg, aztán vettem észre a könyv formátumát. A hajtást, a varrás lyukait, és hogy az írott szöveg világosan meghatározott margók között fut a papiruszon.”
A felfedezés persze nemcsak a könyv történetét gazdagítja, hanem a sörét is. Ha utóbbiról szeretnél többet tudni, akkor Bart Dániel Az arany folyam - A sör életrajza című kötetét ajánljuk. A könyvbe itt beleolvashatsz, a szerzővel készült interjúnkat itt találod:
