„Aki nem átlagos alkatú fehér férfi, nehézségekbe fog ütközni, mikor védőfelszerelést keres”

„Aki nem átlagos alkatú fehér férfi, nehézségekbe fog ütközni, mikor védőfelszerelést keres”

Caroline Criado Perez tavaly megjelent Láthatatlan nők című könyvében azt mutatja be , mit is okoz a mindennapi életben, hogy világunk alapértelmezett embere: férfi. A szerzővel a világjárvány hatásairól, a megosztott társadalmakról és a változás lehetőségéről is beszéltünk.

Balkányi Nóra | 2020. május 27. |

„Elárasztanak az üzeneteikkel azok a frontvonalban dolgozó nők, akik mind egyértelműen bizonyítják, hogy a védőfelszerelések nem illenek rájuk. 

 És még mindig vannak emberek, akik vidáman kitartanak amellett, hogy az összes védőfelszerelés uniszex és teljesen oké” – posztolta nemrég Twitterén az Egyesült Királyságban élő Caroline Criado Perez, aki épp a nem megfelelően illeszkedő – a Guardian egyik cikke alapján leginkább egy 1 méter 90 centi magas, rögbis testalkatú férfira kitalált – orvosi védőfelszerelések veszélyeire igyekszik felhívni a figyelmet.

CAROLINE CRIADO PEREZ
Láthatatlan nők - Így vesszük semmibe a népesség felét az adatokra épülő világban
Gabo Kiadó, 2019, 428 old.
-

Tavaly megjelent könyve, a Láthatatlan nők Margaret Atwood világhírű Szolgálólány-könyveinek tényirodalmi párja, vagy pesszimistább gondolatkísérletben dokumentarista előtörténete is lehetne – írtuk februárban. A könyv, ahogyan azt a védőfelszerelések esete tökéletesen példázza, megmutatja, mit okozott mára az emberiség felére vonatkozó adatgyűjtés hiánya. Az adatszakadék az élet szinte minden területét befolyásolja az autós közlekedés miatt veszélyes közterületektől a mosdók aránytalan kialakításán át a férfiak számára kitalált gyógyszerekig. Criado Perez sok jót nem jósol a koronavírus utáni időkre, a sokk nagysága miatt viszont lehetségesnek tartja a pozitív változásokat is. Skype-on beszélgettünk.

Nemrég arra kérte a követőit, hogy írjanak az országgyűlési képviselőiknek levelet a nem megfelelően illeszkedő orvosi védőfelszerelések ügyében. Történt valamilyen haladás ez ügyben?

Pozitívum, hogy már a mainstream média is felkapta a témát. Írt róla a Guardian és a BBC, megkerestek néhány interjúra. Az emberek elkezdtek róla beszélni, szóval legalább tudják, hogy ez egy létező probléma. A másik jó hír, hogy több gyártó is felvette velem a kapcsolatot. Ők sem voltak eddig tisztában a helyzettel és most szeretnének tenni valamit. Ezek mind szuper eredmények, láthatóan történik valami. De még nagyon az elején járunk. Érdekes módon eddig inkább a privát szektorból érkezett reakció.

Ez a férfiak, férfiak, férfiak világa - Könyves magazin

Criado Perez érezhetően rengeteg munkával létrehozott szövege Margaret Atwood világhírű Szolgálólány-könyveinek tényirodalmi párja, vagy pesszimistább gondolatkísérletben dokumentarista előtörténete is lehetne. A nem a múlt magyarázata vagy a jövő elképzelése hangsúlyos. Criado Perez nem talál ki történeteket vagy főhősöket, olvasóként nincs új, egzotikus világ, amiben el lehetne merülni.

Sok közéleti kampányon dolgozott már. Jellemző ez a gyakorlat, hogy a privát szféra reagál az állami helyett?

Bizonyos szempontból igen, hiszen a magánvállalkozások gyorsabban tudnak mozogni. Ugyanakkor minden csak elhatározás kérdése: a törvényekről és szabályozásokról végül mindig a kormány dönt. Ha például az autóipart nézzük, a hivatalos törésteszteken azok a cégek teljesítenek jól, ahol a törésteszt-bábu egy átlagos férfi testalkatát utánozza. Így egyik gyártó sincs arra kötelezve, hogy a női testek védelmét is kidolgozza. Ehhez először meg kellene változtatni azt a törvényi előírást, ami a teszteket vizsgálja. Ilyen esetekben tehát leginkább arra lenne szükség, hogy a magánszektor és a kormányzatok együttműködjenek, szinte fej-fej mellett haladjanak.

Sok képviselőről tudok amúgy, aki már jelezte az egészségügyi minisztériumnak, hogy baj van a védőfelszerelések méretével, de a kormány hivatalosan még nem ismerte ezt el (az interjú május 7-én készült – a szerk.). Frusztráló, mert a terepen dolgozóktól viszont pontosan tudjuk, hogy valójában mennyire súlyos a gond. Közben arról is próbálok adatot szerezni, hogy mi alapján határozzák meg a szabványméreteket.

Sajnos úgy látom, és épp ez a könyvem központi témája, hogy nem különböztetik meg a női és férfi adatokat a maszkok illeszkedésének tesztelésekor.

Ezért azt sem tudjuk, pontosan mekkora a gond és hogyan is kellene megoldanunk. Ha nem gyűjtünk nemekre bontott adatokat, elkerülhetetlenek az ehhez hasonló problémák – miközben ha nincsen adat, eleve nehezebb meggyőzni az embereket a problémák létezéséről. Ez egy ördögi kör.

Hogyan lehet kilépni belőle? Hogyan lehet adatok alapján változást elérni, mikor a közbeszédet az érzelmek határozzák meg, nem az észszerűség.

Igen, zűrös egy helyzet… Az egymással szemben álló törzsek problémája meghatározza az elmúlt körülbelül tíz év politikai közbeszédét. Hiába közelítek meg valakit tényekkel a „másik oldalról”, nem fogja érdekelni, hiszen bármit mondok, eleve „rossz ember” leszek. Mikor megírtam a könyvet, az egyik célom éppen az volt, hogy ne ellentétpárok határozzák meg: a nők a férfiak ellen vagy a baloldal a jobboldal ellen. Az emberek érzékenységére és kíváncsiságára szerettem volna hatni. És úgy tűnik, bejött! Elképesztő számomra, őszintén meglep és boldoggá tesz, hogy mennyi mindenkit megszólított a könyv. 

A politikai spektrum mindenféle szegmenséből kerestek, férfiak és nők is, hogy elmondják, szinte sokkolta őket az adatszakadék. Persze emellett nyilván vannak olyanok is, akik a kezükbe sem veszik a könyvet, hiszen feminista.


Mikor írtam, végig ott lebegett előttem az a gondolat, hogy én is egy könyv hatására kezdtem el másként gondolkodni. Az a könyv olyat mutatott nekem, ami hiába volt mindig is a szemem előtt, sosem vettem észre (Deborah Cameron Feminism and Linguistic Theory című könyvéről van szó – a szerk.). A Láthatatlan nőkkel épp valami ilyesmit szerettem volna elérni. Hogy az emberek ne gondolják, hogy az igazságtalanságok csak a fejükben léteznek. Kezdjenek megkérdőjelezni normálisnak, mindennapinak tűnő problémákat. Az volt bennem, hogy ha jól csinálom a dolgom, hathatok az emberek gondolkodásmódjára. Elég csak egy olyan dolgot mutatni, ami rezonál az olvasóval. Onnan már maguktól esnek össze a dominók.

Az orvosi védőfelszerelések ügye mennyiben globális probléma?

Mindenképp globális problémáról van szó, mivel az ellátási láncok is globálisak. Azok az országok járnak még rosszabbul, ahol a munkaerő nagy része nem fehér. Latin-Amerika, Ázsia… Ez nemcsak gender, de etnikai kérdés is. Bárki, aki nem átlagos testalkatú fehér férfi, nehézségekbe fog ütközni, mikor jól illeszkedő védőfelszerelést keres. Ahogy látom, az előírásokban általában a maszkok vastagságáról, szűrőképességükről van szó. Csak az szerepel az előírásban, hogy a maszk „jól” illeszkedjen. Jól, de hogyan? Az NHS-ben (National Health Service, a brit állami egészségügyi szolgálat – a szerk.) ráadásul jóval több nő dolgozik, mint a férfi.

A hírlevelében arról is írt, hogy mivel eddigi tudásunk alapján úgy tűnik, a férfi és női szervezetek másként reagálnak a vírusra, lehet, hogy a világ kormányai elkezdik komolyabban venni az egészségügyi adatok nemi bontásának ügyét.

Csak remélni tudom, hogy ez így lesz.

Ez a világjárvány a napnál világosabban mutat rá, hogy mennyire fontos a nemekre bontott adatgyűjtés, de még mindig szélmalomharcot vívunk a kormányzatokkal, a gyógyszergyártó cégekkel… szóval sok munka van még hátra.

A vírus óriási figyelmeztetés: keveset tudunk a női szervezet, a női immunrendszer működéséről. Rengeteget segítene, ha pontosan tudnánk miért okozza a vírus több férfi halálát, mint nőét.

A járvány egyik legsúlyosabb nőket érintő következménye az összezártság miatt megnőtt családon belüli erőszak esetek száma. Magyarországon közben a parlament elutasította az  Isztambuli Egyezményt. Mit lát a családon belüli erőszakra vonatkozó adatokkal kapcsolatban?

Borzasztó, hogy a kormányok még mindig úgy alakítják ki az eljárásrendjeiket, hogy nem gondolnak genderre. Bárki, akinek tudomása van arról, hogy krízisek hogyan hatnak nőkre, előre megmondta volna, hogy el fognak szállni a családon belüli erőszakkal kapcsolatos esetszámok. Ez történik világszerte: Kínában 30%-al, az Egyesült Királyságban 40%-al növekedett a szám, de ugyanígy felment Brazíliában, Franciaországban. Nem lep meg, hogy ugyanez a helyzet Magyarországon is. 

Szükség volt a kijárási korlátozásokra, de a kormányok nem gondoltak bele, mi történik azokkal, akik össze lesznek zárva a bántalmazójukkal.

Az Egyesült Királyságból tudok pontos példát is mondani. A tilalmak bevezetésekor a kormány úgy döntött, a kulcsfontosságú munkát végzők továbbra is iskolába járathatják a gyerekeiket. Mikor nyilvánosságra hozták a listát a munkakörökről, kiderült, hogy mindez a családon belüli erőszakkal foglalkozó szakemberekre nem vonatkozik. Már három hete tartott a kijárási tilalom, mikor a kormány egyáltalán elkezdett beszélni arról, hogy hogyan, hova fordulhatnak segítségért a családon belüli erőszak áldozatai. Ha gondoltak volna a genderre, felkészültek volna erre a problémára. Régóta és pontosan tudjuk: krízisek, háborúk, járványok esetén a családon belüli erőszakkal kapcsolatos esetek száma mindig megnő.

Mi a helyzet a gazdasági területen?

Sok, egymással összefüggő oka van annak, hogy a járvány hátrányosan érinti a nőket a gazdasági területen is. Eleve több nő dolgozik fizetetlen munkakörökben – háztartás, nevelés, idősgondozás –, illetve a nők átlagosan kevesebbet keresnek, mint a férfiak. Így sok heteroszexuális családban lesz logikus döntés, hogy inkább a nő veszítse el az állását, mint a férfi. Emellett azt is látjuk, hogy több nő dolgozik olyan, a járvány által különösen sújtott területen, mint például a gondozói munka vagy a turizmus. Ezek a problémák viszont nem elkerülhetetlenek, nem kellene így történniük. Minden attól függ, milyen döntéseket hoznak a kormányok, például a gyerekekkel kapcsolatban. A nők nem fognak tudni visszamenni dolgozni, amíg a gyerekek nincsenek oviban vagy iskolában. Komoly, kreatív megoldásokat kellene találni erre a problémára. Egy ország gazdasága sem engedheti meg magának, hogy elveszítse a női dolgozóit.

Túlléphetünk egyáltalán az adatszakadék problémáján a kapitalista logikán belül?

Ha arról beszélünk, hogy hozhat-e változást a járvány, akkor azt mondom, van esélyünk.

 Ez most egy óriási sokk. Alapvetően két irányba mehetünk. Vagy teljes mértékben visszarendeződünk, vagy valami újat és jobbat építünk. Az olyan, eddig jellemzően nők által dominált, alacsony fizetésű és nem éppen megbecsült munkaköröket, mint amilyen az ápolás és gondozás, most végre elismerhetjük. Mindenki láthatja, milyen kulcsfontosságúak. Bármelyik feminista közgazdász megmondja, milyen borzasztóan állunk ezekhez a kérdésekhez, és hogy a jellemző gyakorlat az egész gazdaság szempontjából káros. Szóval a lehetőség adott, a kérdés az, hogy a kormányok élnek-e majd vele.

A Láthatatlan nőkben  rengeteg nemzetközi példát olvashatunk. Tervez írni arról is, hogyan maradhatott fenn ennyi éven át, világszerte az adatszakadék?

Úgy gondolom, már rámutattam a probléma gyökerére: a baj az, hogy a férfi a gendersemleges ember” (angolban itt a man-ember” jelentésre is gondolhatunk – a szerk.). A férfihez képest van a nő, a nő a férfi egy variációja. Emiatt fordulhat elő az, hogy uniszexnek hívunk valamit, amit férfiak számára terveztek. Jó példa a szúrásálló mellények helyzete is. Nincsen bennük hely a mellek számára, így a nőket a hasuknál és a hónaljuknál is veszélyezteti. Képzeljük el a helyzetet fordítva: olyan mellényekre mondanák, hogy uniszex, amikben van hely a mellek számára. Nevetséges lenne, nem?

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Ez a férfiak, férfiak, férfiak világa

Criado Perez nem talál ki új történeteket vagy főhősöket, a Láthatatlan nők című kötet mégis Margaret Atwood világhírű Szolgálólány-könyveinek tényirodalmi párja.

...
Nagy

A koronavírus szövődménye a nők kiszolgáltatottsága - Maradj otthon #44

Egy világméretű járvány közepén vagyunk, amikor minden nap emberek betegednek és halnak meg, és amikor tömegek lába alól csúszik ki a talaj. Nekünk most mégis a magyar nők helyzetével kell foglalkoznunk. Mert olyan stílusban beszél a nőkről ma az ország vezetése és néhány médium, ami nemcsak dühítő és torokszorító, hanem a bántalmazás fogalmát is kimeríti. 

...
Nagy

Fontos EMBEREK 2-es személyi számmal - Maradj otthon #37

“Te csak virág légy, drága csecsebecs,/ Haszontalan, de szép, s ez érdeme”- adta ki az ukázt Madách Imre Az ember tragédiájában 1862-ben. Azóta vajon mennyit változott a "NŐ" definíciója?

KÉPALÁ 2020
...
Nagy

Elindult a KÉPALÁ pályázat - Neked mit mesél a fotó?

...
KÉPALÁ - Testőrök között

Győry Domonkos: Papamobil [Képalá]

...
KÉPALÁ - Apa

Papp Ágnes: Vízidő [Képalá]

Olvass!
...
Beleolvasó

A tárgyalóteremben az igazság néha különösen rossz védelem

Graham Moore egy olyan „ki tette?” típusú krimit alkotott, ami mindamellett, hogy fontos témákat boncolgat a törvény, igazságosság, lelkiismeret és rasszizmus tengelyén, veszettül szórakoztató is - írtuk kritikánkban a Bűnösökről. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A régi Budaörsöt fedezi fel magának Závada Pál Wandererje

Závada Pál legújabb regényében a budaörsi történelem évtizedeinek és évszázadainak időrétegein utazik keresztül egy-egy alakért, arcért, történetért. Olvassatok bele!

...
Beleolvasó

Végre itt a lehetőség, hogy megmentsük Nemecsek Ernőt!

Interaktív könyv készültt Molnár Ferenc kultikus regénye nyomán. A Pál utcai küldetésben az olvasónak minden fordulópontnál lehetősége van dönteni arról, hogy miként folytatódjon a történet. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Woody Allen: Mindig utáltam a valóságot, de máshol nem lehet jó csirkeszárnyat kapni

Októberben magyarul is megjelenik Woody Allen életrajza, amelyben a rendező családról, forgatásokról, filmekről, barátokról és filmes barátokról mesél. Amerikában a könyv megjelenését kisebb botrány övezte, ti viszont már bele is olvashattok - mutatunk egy részt az Apropó nélkülből!

...
Beleolvasó

Hogyan őrizzük meg humorunkat és ép eszünket vesztegzár idején?

Mihez kezd egy nagymama, ha karanténba kerül? Pataki Éva sok humorral átszőtt regényéből ez is kiderül. Mutatunk egy részt belőle.

...
Beleolvasó

Már megjelenésekor az amerikai kortárs költészet klasszikusaként emlegették

A háború utáni amerikai és egyetemes líra legnagyobb hatású alkotóinak egyikeként tartják számon John Ashberyt, akinek végre magyarul is megjelent az Önarckép konvex tükörben című könyve.

Margó 2020
...
Nagy

Kiss Tibor Noé: Folyamatos űzöttségben él az emberek nagy része

Kiss Tibor Noé új regénye azt mutatja be, hogyan változik meg egy baleset miatt négy ember élete. Az idei év az írónak nemcsak a könyv megjelenése miatt jelentős, hanem azért is, mert elnyerte a Hazai Attila-díjat. A Beláthatatlan táj bemutatóját tegnap tartották a Margón, ahol a szerzővel Szegő János beszélgetett.

...
Nagy

Janikovszky Éva az utókorra kacsintva írta naplóját

Ki ne ismerné Janikovszky Éva munkásságát? Most azonban egy újdonságot mutatott be a Móra Kiadó, az író fiatalkori naplóját adták ki. A bemutatón kiderült, hogy a háború napjai alatt Janikovszky Évát jobban érdekelték a fiúk, mint a történelmi pillanatok, és hogy már gyerekként is humor és irónia szőtte át írásait.

...
Nagy

Rubik Ernő: A kudarc izgalmassá teszi az eredményhez vezető utat

A magyar kiadással egy időben a világ számos más országában is megjelent A mi kockánk. Rubik Ernő vasárnap online kapcsolódott a Margó programjába, és mesélt a kocka ősmodelljéről, a sci-fi iránti szeretetéről, és megosztotta gondolatait a kudarcról is.

...
Nagy

Tisza Kata az érzelmi bántalmazás témáját járja körbe új regényében

Miért tévesztjük össze a bántalmazást a szeretettel? Erről szól Tisza Kata új könyve, amelyet tegnap mutattak be a Margón az Anna and the Barbies közreműködésével. Nézzétek vissza a zenés felolvasást!

...
Nagy

Billy Collins: Olvasni kell, mielőtt leülsz írni

Az egyik legismertebb amerikai költő, Billy Collins volt a Margó vendége tegnap, ahol Závada Péter kérdezte az Az a baj a költészettel című kötetről. 

...
Nagy

Sofi Oksanen: A következő generáció számára is fontos lesz, mi történt a meddőségi ipar beindulásakor

Elkezdődött a Margó Irodalmi Fesztivál. Az első vendég Sofi Oksanen volt, aki A kutyafuttató című regényéről mesélt és arról, miért tartotta fontosnak, hogy az üzletszerű béranyaságról írjon könyvet. 

...
Nagy

Térey könyvein keresztül létrejön egy jelen idejű kötődés a városhoz

Boldogh-ház, Kétmalom utca című művében Térey János nemcsak saját felnövéstörténetét írta meg, hanem Debrecen és a családja egymásba folyó kapcsolatát is - írtuk korábban a kötetről. Az egyéni városképről, az írói hang megtalálásáról és a továbbadott mintákról Harmath Artemisz irodalomtörténésszel és Dömötör András rendezővel Valuska László beszélgetett vasárnap a Margón.

...
Nagy

Háy János: Létvizsgálatban vagyok érdekelt

Rendhagyó módon zajlott Háy János A cégvezető című regényének margós bemutatója, hiszen beszélgetőtársa, Bojár Gábor interneten keresztül jelentkezett be, az író pedig közönség előtt, a Várkert Bazár színpadán mesélt a szembesülés fontosságáról és a léttel szembeni jóindulatáról.

...
Nagy

Barabási Albert-László szerint idén márciusban kezdődött a 21. század

Melyik hálózatképből lett először műalkotás, mit jelent a vizualizáció a kutatásban, és milyen következményekkel járhat, ha egy globális hálózat túlontúl besűrűsödik? Ilyen és ehhez hasonló kérdések is szóba kerültek Barabási Albert-László és Valuska László beszélgetésén.

Még több olvasnivaló
...
Hírek

Hogyan kokainozik a magyar?

Magyar kóla címmel írta meg Dezső András a kokain magyarországi útját. Kívülről néztünk meg egy száz évvel ezelőtti kokainbarlangot a könyvbemutató városi sétáján, de kiderült az is, hogy ki volt Kokós Lexi.

...
Kritika

Nagy-Britannia legrosszabb évei, legrosszabb évei

Nagyon ritka, hogy egy szépirodalmi mű valamely (bármely) politikai-társadalmi eseményre szinte azonnal rezonálva jelenjen meg, és ez még akkor is igaz, ha Ali Smith már jó pár évtizede tervezte az Ősz című regényét – pontosabban az Évszakok címet viselő kvartetet. Az Őszt az első poszt-Brexit-regényként szokás emlegetni, de annál sokkal több, hiszen egyszerre az elmúlás és az útkeresés könyve. Nálunk pedig most ez a hét könyve.

...
Kritika

Az Eragon szerzőjének új csillagközi kalandjában egy percre sincs megállás

Az Örökség sorozat írója, Christopher Paolini új regényében a science fiction területére merészkedik, és ellentmondást nem tűrő stílusban bizonyítja, hogy van keresnivalója a legjobb mainstream zsánerregény-írók között. Az Álmok a csillagok közt nem a keményvonalas sci-fi rajongókhoz szól elsősorban, de akár ők is új kedvencre találhatnak a könyvben.

...
Nagy

Csillag Péter: Egy nap a mai futballviszonyok értékelése is biztosan érdemes lesz az utókor figyelmére

Az Ady stoplisban című kötetben magyar irodalmi alakok futballhoz való viszonya, a Kapufák és kényszerítők című könyvben a sport és a történelem kölcsönhatása került terítékre, a Hátsó füves című fotóalbum pedig a mai vidéki focira és a sport társadalmi vetületeire irányítja a reflektort. Interjú.

...
Nagy

Németh Róbert: Van egy fény, ami sosem alszik ki

"Valójában az élet csak úgy lopja a távolságot előre, mint egy jobbhátvéd bedobáskor, a partvonal mellett, amikor csalna még pár métert" - Németh Róbert és A táguló idő című tárcasorozat új részéből kiderül, milyen félelmetes egy katonai sorozás. Az aláfestő zenét az Editors adja.

...
Kritika

Te elárulnád a családod pár millió dollárért?

Samantha Downing már első regényével is bizonyított. Második megjelent kötete sok mindent átvesz az Elbűvölő feleségem receptjéből, ám a szimplán csak jóízű vacsora helyett ezúttal egy minden harapással új, meglepő ízeket rejtő gourmet csemegét tett le az asztalra.