Benedek Ágota: Rumbarumbamm
A 2020 márciusa óta tartó járványhelyzet annyira szélsőséges tapasztalásunk, hogy mindenkiből mást hoz ki. Valaki jógázott és kenyeret sütött, Benedek Ágota pedig blogot indított, hogy a bezárkózás legyen az ő nagy nyitása a világra. Látszólag csak kommunikálni akart, elmondani a saját történeteit, amelyekben mindenféle szorongás helyet kapott a mackónadrág, a fingorászás és a káromkodás mellett. A napló műfajából Benedek Ágota sokat kihozott, például a blogja olyan népszerű lett, hogy könyvalakban is megjelent, ráadásul a cinizmust az iróniával olyan őszintén és jó stílusban keverte, hogy lehet, majd az unokáinknak is ezt fogjuk mutogatni a Borzasztó 2020-as évről.
Dobray Sarolta: Üvegfal
A külső szemlélő számára Léna és Péter házassága maga a nagybetűs tökély, a zárt ajtók mögött viszont tort ül a boldogtalanság. Dobray Sarolta regényében váltott nézőpontból mutatja be egy házasság színeváltozásait, felvillan a férfi és a nő nézőpontja is, hősei ugyanakkor nem fekete-fehérek. Fojtogató, szűkös levegőjű közegben mozognak, amelyben nemcsak egymást bántják, de saját maguknak is sebeket okoznak. ITT beleolvashatsz a regénybe.
Gorka Eszter: Várni foglak
Dr. Gorka Eszter négygyermekes családanya, elismert dermato-onkológus szakorvos, aki számos tudományos publikáció után írta meg első regényét. A Várni foglak alapjául azok a levelek szolgáltak, amiket a nagyapai hagyatékban talált, és amik nyomán úgy döntött, megírja Hillenbrand Ferenc történetét. A regény a második világháború árnyékában szövődő szerelemről és katonaságról mesél - egy olyan korról, amikor a történelem könyörtelenül beletaposott minden ember életébe.
Gurubi Ágnes: Szív utca
„Az én történetemből hiányoznak a férfiak” - kezdi Anna, az elbeszélő Gurubi Ágnes regényében. A Szív utcában valóban a nők tapasztalatai állnak a középpontban, de nagyon is univerzális regény ez - ott vannak benne a generációk egymásra örökített traumái, a 20. század egyénileg és társadalmilag is máig feldolgozatlanul hagyott tragédiái: üldöztetések, háború, megszállások, forradalom, emigráció. És akik maradtak, ők rakosgatják össze Gurubi regényében a történetek és a megtört szívek darabkáit.
Halász Rita: Mély levegő
Tavaly ősszel mutatták be Halász Rita első regényét, a Mély levegőt a Margó Irodalmi Fesztiválon, év végén felkerült a toplistánkra, tavasszal bekerült a Libri irodalmi díj tízes listájára, pár napja pedig bejelentették, hogy sorozatot készítenek belőle. Halász az Összekötve című műsorunkban így foglalta össze a könyvét: egy nő azon gondolkodik, hogy váljon-e, majd nyomon követjük egy évét. Amilyen egyszerűnek tűnik egy mondatban a történet, annyira rétegzett és sűrű a szöveg, amiben a 80-as, 90-es évek politikai kontextusa is szerepet kap. Cikkünkben így írtunk a regényről: "Halász Rita mondatai pont olyan rövidek és mélyek, mint a levegő, ami beakad két bordánk közé és nem enged kiegyenesedni minket."
Havassy Réka: Zárójelek
Nishihara Yoru egy fiatal, tehetséges japán lány, aki ösztöndíjas hallgatóként egy spanyolországi egyetemre érkezik. Rejtélyekkel teli hétköznapjait levelekből ismerjük meg, főként azokból, amelyeket öccsének, Genkinek ír. Ezekből derül ki, hogy éjjelente az utcákat rója, egy férfi nyomában jár. A Zárójelekben a múlt kísértetei és az idegenségélmény különös, valószerűtlen színezetet adnak a mindennapoknak. A valóságot a művészetben lehet tetten érni, ahol Yoru nem színlelhet, nem hazudhat sem másoknak, sem önmagának.
Hoppál-Kovács Edit: Majdnem elhittem
Huszonhárom történettel indította Hoppál-Kovács Edit irodalmi pályáját, és a Moly.hu egyik értékelésében Szabó T. Anna novelláival rokonították. Ami nem is meglepő, mert a menstruálás, a gyász, a családi titkok, szerelem, szakítás és a nőiség elbeszélése is fontos a kötetben. Az elsőkötetes alkotóknak járó Prágai Tamás-díjat elnyerő szerző generációkon átívelve beszéli el történeteit a tanyasi élettől a nagyvárosig. A szövegekből megtanuljuk, hogy a múlt soha nem lehet lezárva, a jelenünk része.
Jekkel Gabriella: Életeken át
Földrészeken és korokon ível át Jekkel Gabriella regénye, amelynek a jelenben fontos döntés előtt álló hőse más-más évszázadban, történelmi korszakokban bukkan fel. A reinkarnációs utazás főszereplője egy Violet nevű fiatal nő, aki a középkorban kénytelen szembenézni a rettegett pestissel, II. József uralkodása idején a schönbrunni kastélyban találja magát, de végeredményben a huszadik század traumáit sem ússza meg.
K.A. Varsson: Kirakós
K.A. Varsson regénye a skandináv krimik műfaját ötvözi a szabadulószobás feladványok világával. A Kirakós egy ötletesen megírt bosszúhadjárat, amelyben egy sorozatgyilkos a kiszemelt áldozatai után ered. A krimi látszólag több szálon fut, sokáig nem lehet tudni, mi köti össze az áldozatokat, aztán, mint egy kirakós, szép lassan összeáll az egész egy történetté. Közben pedig megtudjuk azt is, mik a gyilkos motivációi. A könyvbe tíz fejtörő is került, így az olvasónak is aktívan részt kell vennie a nyomozásban, a rejtvények megfejtésében.
Kate M.: Vihar után
Hét barátnő keresi a boldogságot, aminek persze tökéletesnek kell lennie. A hét nő hét különböző élethelyzetből indul: van köztük házas, elvált, alkoholista, súlyos beteg, emigráló, balhés. Olyan, aki gazdag férjet fogott magának, és olyan is, aki tanári fizetésből próbál egyről a kettőre jutni. Kate M. regénye a különböző nézőpontokon keresztül azt járja körbe, miért hajszoljuk folyton a tökéleteset, és miért nem tanuljuk meg értékelni azt, ami megadatott az életünkben - még ha tökéletlenül is.
