„Az élet abszurditása az idő” – Bemutatták Kertész Imre Lét és írás című művét

Bemutatták Kertész Imre Lét és írás. Feljegyzések 1959-1973 című művét a Kertész Imre Intézetben. A bemutatón Hidas Zoltán, a kötet lektora, Horváth Péter, az életmű kutatója és Soltész Márton, az Intézet tudományos igazgatója beszélgettek. A kötetből Szabó Sebestyén László olvasott fel részleteket.

kertész imre
Lét és írás. Feljegyzések 1959-1973
Közép- és Kelet-európai Történelem, 2024, 440 oldal

A megtett út

„A Lét és írás egy titokzatos alkotás – olvasható a kötet utószavában. – Csak következtetni tudunk arra, mikor születhetett, ahogyan eredeti kéziratának hollétét is homály fedi. Két dolog azonban bizonyos: remekmű, amelyet az első Nobel-díjas magyar író szerkesztett szövegfüzérré. Szerzője pedig legalább annyira filozófus, mint író.”

A kötet a Kertész Imre Intézet gondozásában, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány kiadásában jelent meg. Mint azt Soltész Márton a bemutató elején elmondta, az intézet célja, hogy az életmű egészét a nyilvánosság elé tárja.

2020-ban adták ki Kertész Világvég-történetek című elbeszéléskötetét,

2023-ban pedig a Vázlatok. Feljegyzések, tématervek 1958-1963 című műhelynaplót, amelyet az író a Sorstalanság megírásával párhuzamosan vezetett.

Ezt követi most a Lét és írás, a visszautasítás holtpontjából született önálló, teljes kézirat, melyben Kertész értelmezi a Sorstalanságot, és beszámolt az általa megtett útról.. A szövegből semmit nem vettek el, viszont ellátták fogalomtárral, névmutatóval, valamint több száz jegyzettel; a kötet utószavában pedig Soltész ismerteti a mű keletkezéstörténetét.

-  

Az írás mint egzisztencialista munka

Soltész bevezetője után a házigazda, Őri-Kovács Anna Horváth Pétert kérdezte a Kertész műveiben tetten érhető irodalmi és filozófiai hatásokról. Lehetséges, hogy a kötet címe utalás Heidegger Lét és időjére?

Erre nincs semmilyen bizonyíték – szögezte le Horváth. Kertészre elsősorban a francia egzisztencialisták, például Camus és Sartre voltak hatással, és bár tudjuk, hogy olvasta Heidegger egyes szövegeit – elsősorban az 1965-ben megjelent Az Egzisztencializmus című kötetben –, nem bizonyítható, hogy a Lét és idő ezek közé tartozik.

Érdekes kérdés az is, hogy Kertészt egzisztencialista szerzőként határozzuk-e meg

– folytatta Horváth. Műveiben egyrészt központi szerepet játszik a 19-20. századi életfilozófiák élményfogalma – „kell egy alapvető, fogantató létélmény”, írja például a Lét és írás lapjain. Ugyanakkor az írásra mint egzisztencialista munkára tekintett, ezzel pedig az élményesztétika ellenirányzataként létrejött egzisztencializmus hagyományába ágyazta műveit.

A visszatekintés problémája

A bemutatón több részletet is lejátszottak Kertész első interjújából, melyet a Nobel-díj után adott. Az interjúban a szerző kifejtette, hogy mi választja el a Sorstalanságot a legtöbb holokausztról szóló könyvtől: ellenáll a kísértésnek, hogy a haláltáborok világáról az utólagos értelmezésen keresztül számoljon be.

Kertész ezzel az időt és nem az emlékeket állította a történet központjába – mutatott rá Hidas Zoltán. – Számára a lét az, ami történik, és amit így utólag összefoglalni és értelmezni hibás hozzáállás. Éppen ez volt olyan radikális a Sorstalanságban; a gondolat, hogy egy koncentrációs táborban – a koncentrációs tábor idejében – lehet unatkozni.

Erről szól a Lét és írás következő részlete is, melyet Szabó Sebestyén László olvasott fel:

„Az élet abszurditása az idő. A konformitások nem a jellem hibái, hanem – bizonyos körülmények közt legalábbis – az időéi.

Ha az életet mint egységes gondolatot, a tettek sorozatát mint egynemű cselekvéssort fogjuk fel – és általában ezt teszik az irodalomban –, akkor hamis képet kapunk a létről, melynek valódi gyötrelme csakis az idő ábrázolásán keresztül jelenik meg. Egy elviselhetetlen életet az idő tesz elviselhetővé, egyszerűen, mivel szétaprózza; a szokások az időben, az idő miatt jönnek létre, és elfedik a létet.” 

-

Kertész és a szabadság

A bemutató vége felé Őri-Kovács a Lét és írás keletkezésének társadalmi körülményeiről kérdezte a résztvevőket. Soltész rámutatott, hogy nem véletlen, hogy a Sorstalanság, amelynek egyik központi kérdése a szabadság – illetve annak hiánya – veszélyes műnek számított a kádári elit számára. Az emberi felelősség hangsúlyozásával Kertész szembement a diktatúrák infantilizáló logikájával.

Kertész igyekezett kívül maradni a Kádár-rendszer irodalmi közegén – értett egyet Hidas. – Ugyanakkor valószínűleg nem létezik olyan rendszer, amiben nem jellemezte volna ez a távolságtartás. Bár a Sorstalanság egy határhelyzeten, a koncentrációs táborok totális világában játszódik,

a modell, amit Kertész kritizál, az egész modern világ modellje.

Az a világ, amelyben az ember funkcióvá redukálódik – és ahol a szabadsághoz vezető egyetlen út az önmagunktól való eltávolodás.

A Lét és írást egy könyvheti beszélgetés keretében is megismerhetik az érdeklődők 2024. június 15-én 10.30-tól a Vörösmarty téri színpadon.

Képek: Kertész Imre Intézet



Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

„Képzeletünk még a rabságban is szabad marad” – Öt idézet az öt éve elhunyt Kertész Imrétől

Öt évvel ezelőtt, 2016. március 31-én halt meg Kertész Imre, Magyarország első, és eddig egyetlen irodalmi Nobel-díjasa. Halálának évfordulóján leghíresebb művéből, a Sorstalanságból válogattunk idézeteket.

...
Nagy

Kertész Imre egész életét áthatotta az abszurd irónia

...
Nagy

"Megváltozott tőle az irodalom is, a nyelv is és a világ is" - Magyar írók Kertész Imréről

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Jordán Ferenc: Nem az a lényeg, hogy megjósoljuk a Föld jövőjét, hanem hogy alkalmazkodjunk [Podcast]

Litkai Gergely zöld podcastjének vendége Jordán Ferenc ökológus, akivel tavalyi nagy sikerű, Az ember vége a természet esélye című könyve apropóján beszélgettek.

...
Zöld

Túlélés vagy tanulás? John Holt könyve az iskolai kudarcok meglepő okait mutatja be – Olvass bele!

Miért jelent kudarcélményt sok gyerek számára az iskola? Olvass bele John Holt könyvébe!

...
Zöld

UFO-invázió nem lesz, de arrogáns azt gondolni, hogy egyedül vagyunk – Podcast Rab Árpád jövőkutatóval

Litkai Gergely a Bookline Zöld új podcastjében Rab Árpád jövőkutatóval beszélget Jane McGonigal Elképzelhető című könyvéről. 

Kiemeltek
...
Zöld

A dohányzás veszélyeit komolyan vettük, a közösségi média veszélyeit miért nem?

A fiatalok mentális egészsége érdekében figyelmeztető feliratokkal kéne ellátni a közösségi média platformokat – írja az amerikai tiszti főorvos. A hírhez négy könyvet is ajánlunk.

...
Kritika

Daniel Kehlmann Goebbelst is megduplázza, miközben a művészek megalkuvásáról ír

Daniel Kehlmann a német rendezőóriásról, G. W. Pabstról mesél, aki a Harmadik Birodalomban rekedve próbált jó művész maradni. A Mozgóképben a német expresszionista film szivárog be az irodalomba. Ez a hét könyve.

...
Podcast

A töltött káposztától a nemzeti szuverenitásig: hová tűnt a magyar konyha?

Mit kezdhetünk a 160 évvel ezelőtti ételekkel ma? Jókai Mórt és Ács Bori gasztroújságírót a kolozsvári töltött káposzta és a perec is összeköti. A Könyves Magazin podcastjában Ács Borival, a Telex újságírójával beszélgettünk. 

Fotó: Ajpek Orsi / Telex

Olvass!
...
Beleolvasó

Nick Hornby a futball miatt maradt vissza a fejlődésben – Olvass bele a Focilázba!

Az angol író, Nick Hornby gyerekkora óta az Arsenal szurkolója, és a döntő pillanat még azt is felülírja, ha mellette elájul valaki a focimeccsen. Most elolvashatsz egy részletet a könyvből.

...
Beleolvasó

Marco Rossi egy mániákus őrülttől tanulta az edzősködést

Rossi elmondja, milyen edzői habitusok, gondolkodások határozták meg saját kapitányi koncepcióját, illetve kiderült, mit lesett el a legendás Marcelo Bielsától és a vízilabdás Farago Tamás olimpiai bajnoktól?  

...
Beleolvasó

Jó volt a szex, de mégsem akkora buli a szívtiprónál ébredni - Olvass bele Kollár Betti új könyvébe!

Két laza ismerős: az egyik épp szakított, a másik nem tud elköteleződni. Hirtelen ötlettől vezérelve összeköltöznek, amikor szembesülniük kell az elkerülhetetlennel. Olvass bele Kollár Betti új könyvébe! 

A hét könyve
Kritika
Daniel Kehlmann Goebbelst is megduplázza, miközben a művészek megalkuvásáról ír
...
Podcast

Kiss Noémi: Tegnap még a neveden szólítottak, másnap már csak anya [Podcast]

Az Ezt senki sem mondta! EXTRA első epizódjában Ott Anna Kiss Noémivel beszélget anyaságról, hitről és a szerző Ikeranya című könyvéről.