Írók a Balatonon – Jókai botrányos szerelmi kalandja

Írók a Balatonon – Jókai botrányos szerelmi kalandja

Nekünk magyaroknak sok-sok évtizede a „Balaton a Riviéra”, a magyar tengerhez éppen ezért rengeteg kulturális emlékünk kötődik. A tó mindig is a művészek kedvelt üdülőhelye volt, íróink, költőink is gyakran jártak pihenni, illetve alkotni a vízpartra nyaranként. A Balaton számos mítosz és sok-sok irodalmi alkotás ihletője volt, de a vízparti nyaralók, villák és alkotóházak rengeteg drámának is tanúi voltak. Nyári sorozatunkban azt mutatjuk meg, hogyan kötődtek a magyar írók a Balatonhoz, és mi minden történt ott velük. Karinthy balatoni drámái után most Jókai Mór nyaralásairól és híres villájáról olvashattok, de kiderül az is, milyen szerelmi kalandba bonyolódott idős korában a tónál.

Forgách Kinga | 2020. július 23. |

Jókai Mór és Balatonfüred

Fotó: Wikipédia

Jókai először 1857-ben, 32 éves korában látogatott el Balatonfüredre és olyan nagy hatással volt rá a Balaton-part, hogy élete végéig az egyik kedvenc pihenőhelye maradt. Nemcsak őt, de első feleségét, Laborfalvi Rózát is lenyűgözte a füredi táj és persze maga a fürdő is, nem csoda, hogy innentől kezdve gyakorlatilag mindig ott nyaraltak. Utazásaik alkalmával általában a Szívkórházhoz tartozó Klotild udvarban laktak.

Jókai az első Balaton-felvidéki látogatásáról ezt írta A magyar Tempevölgy című cikksorozatában:  

Sok szép tájékát bejártam hazámnak; voltam az alföld végtelen rónáin, álltam a székely havasok csucsain; de mindeniknél jobban megragadott a Balaton-vidék. Az alföld ugy tetszik nekem, mint egy édesanya, ki nem sokat piperézi magát gyermeke előtt, nem iparkodik kedveért szép lenni; de kalászos mezőinek aranytengerével mutatja, milly hiven szereti, millyen jó anyja volt, s mig rezgő délibábjában tündér meséket mond neki, pacsirta énekben zengi bölcsődalát. – Erdély képe viszont ugy tünt fel előttem, mint egy büszke tündér, ki bámulatra hiv, büvöl és elcsábit; fenyvesek zugása titkos szókat beszél, havasok látása a távol után vonz; valami ugy kényszerit elérhetlenek után sohajtani; és egy fájó érzés neheziti a megválást. – Ah de a Balaton-vidék egy bájos menyasszony, ki vőlegényére vár, minden ponton uj bájait tárja fel; mentűl tovább nézzük, annál szebbnek látjuk, s bár nevessenek ki érte, én azt mondom, hogy az egész táj mosolyog! S még egy mélyebb, még egy jellemzőbb benyomást hagytak lelkemben e külön tájak. A hegytelen alföld, mellyen semmi emlék, vagy rom nem hirdeti multunkat, képzelteti velem a derék köznépet, a mellyet becsülök; az emlékes Erdély minden heverő kőhöz csatolt történeti nevezetességeivel tünteti elém az aristocratiát; a mellyet tisztelek; Erdély a magyar tájak aristocratája; ah de a Balatonkörnyék a táblabiró világ képe, a középosztályé, a mellyet szeretek, a mellyhez tartozom, a mellyről beszélni soha ki nem fogyok. Ha gazda vagyok, a Tiszamellék rónájának adom az első rangot; ha politikus vagyok, Erdélybe leszek szerelmes; de mint költő, a Balaton vidéknek nyujtom a szépség almáját.”

A Jókai-villa története

Fotó: Wikipédia

A Jókai-házaspár az első látogatásuk után tíz évvel úgy döntött, ideje telket venni Balatonfüreden. Az elhatározásban szerepe volt dr. Huray István fürdőorvosnak is, aki gyakorlatilag rábeszélte őket az építkezésre, már csak az író hörghurutja miatt is. Jókaiék a János-dombon, a Kerek-templom mögött vásároltak meg egy hangulatos telket, majd ott építették fel a Jókai-villát, ahová négy évvel később, 1870 körül tudtak beköltözni Rózával (és a teljes személyzetükkel).

Az épület kora eklektikus stílusban épült, hatalmas előcsarnoka volt és összesen hat szobája. Ezekben jutott hely Laborfalvi Róza lányának, Kisrózának is. A villának volt konyhája és pincéje is, a teraszról pedig csodás kilátás nyílt a Balatonra és Tihany felé. A villa kertjében ritka rózsafajták nyíltak, az épület mögötti gyümölcsöst Jókai (aki imádott kertészkedni) saját kezűleg gondozta. Az író ritkán hagyta ott Füredet a nyári időszakban, általában csak ősszel költöztek vissza Pestre.

A füredi környezet jó hatással volt Jókai egészségére, korábbi betegségéből, hörghurutjából is itt sikerült kigyógyulnia. Miután 1886 novemberében meghalt Laborfalvi Róza, a füredi otthon üressé vált számára, ezért 1890-ben eladta a villát Michelini János veszprémi gabonakereskedőnek. A család aztán majdnem húsz évvel később visszavásárolta a nyaralót. Bár később egy időre a Tejipari Egyesülés kezébe került, 1954-ben, az író halálának 50. évfordulójára az épületben megnyitották az ország egyetlen Jókai Emlékmúzeumát, ahol ma is meg lehet nézni, hogyan élt és nyaralt a Balatonon a Jókai-házaspár. A 2010-ben felújított Jókai-villában látható az író egykori íróasztala, amelyen fontos regények születtek, de ott van híres távcsöve, botgyűjteménye, valamint ásvány- és csigagyűjteményének néhány fontosabb darabja is. De feleségének színpadi kellékeit és egyéb relikviáit is meg lehet nézni.

Jókai Balatonról szóló írásai

Fotó: Wikipédia

Jókai a balatoni élményeiről szívesen írt cikkeket, novellákat, beszámolókat, például a fürdőéletről lapjában, az Üstökösben rendszeresen tudósított, 1876-ban pedig az Életképekben Balatonfüredi levelek címmel indított sorozatot. De számos regénye is kötődik a Balatonhoz, több mű ott született meg, és nem egy könyvében meg is jelenik a magyar tenger. Napközben általában csendben dolgozott a szobájában, többnyire nagy munkakedvvel, hiszen a balatoni környezet is inspirálta. Esténként pedig gyakran fogadtak vendégeket a házban.

A leghíresebb Balatonhoz kötődő regénye Az arany ember, amelyben az egyik fejezet a téli Balatonnál játszódik:

„Az orvosi tanácskozmány eredménye az volt, hogy Mihálynak el kell menni valahová tengeri fürdőkre, hogy a hullám adja neki vissza, amit a szárazföld elvett tőle. Ez orvosi tanácsra azt mondta Mihály: „nem szeretek embereket látni”. Ekkor aztán azt tanácsolták neki, hogy válasszon valami olyan hideg fürdőt, ahol már vége az idénynek, a vendégek eloszlottak: Tátrafüredet, Előpatakot vagy Balaton-Füredet, ott elég magányt fog találni. Fődolog a hideg hab. Arra eszébe jutott, hogy hiszen van neki egy kis nyári kastélya a Balaton melletti völgyek egyikében; ezt akkor szerezte, mikor évek előtt kibérlette a balatoni halászatot, de alig volt benne kétszer-háromszor azóta. Most hát azt mondá, hogy majd ott fogja tölteni a késő őszt. Orvosai helyeselték a választást. A Balaton veszprém-zalai partja valóságos Tempe vidéke, egy tizennégy mértföldnyi szakadatlan kertláncolat, egymást érő boldog falvakkal, elszórt úri lakházakkal, a méltóságteljes tó maga egy barátságos tenger, kisszerű zivatarával, de nagyszerű andalgásával; levegője olaszországi, népe szívélyes, forrásai gyógyerejűek; ott legjobb lesz a búskomor szenvedőnek az őszi hónapokat eltölteni. Ilyenkor már nehány köhögős professzoron és gyomorhurutos plébánoson kívül úgy sincs Füreden más vendég, aki a sötétkedélyű ember magányvágyát megháborítsa. Helyettük ott van a dicső természet; a Balaton mellett ősz táján második tavasz van. Tehát elküldték Mihályt a Balatonhoz.”

De Az arany emberen kívül több regénye is a Balaton-parti villához köthető, például a Fekete gyémántok, A szegénység útja, A Damokosok, és A három márványfej. Emellett szép balatoni elbeszéléseket is írt, a tó partján játszódik például A befagyott Balaton, az ölelkező várromok útirajza, valamint A Balaton vőlegényei című írása is. 1891-ben a Pesti Hírlapban jelent meg utolsó balatoni témájú műve, A rémhalász.

Szerelem és botrány

Fotó: Wikipédia

Jókainak egy botrányos szerelmi kalandja is kötődik a Balatonhoz, amely már jóval Laborfalvi Róza halála után történt, az író 72. életévében. A fiatal, mindössze 18 éves színésznővel, Grósz Nagy Bellával ugyanis Jókai a Balatonon bonyolódott országos felháborodást okozó szerelmi viszonyba, és ott is kérte meg a kezét.

A legenda szerint Grósz Nagy Bella 1897 tavaszán kereste fel Jókait az otthonában, akit arra kért, hogy vegye pártfogásába, mert színésznő szeretne lenni. Miután ott helyben elszavalta neki Arany János Tetemre hívás című balladáját, az idős írót sikerült is meggyőznie, aki aztán valóban hű támogatója lett és igyekezett őt szerepekhez juttatni.

A több mint ötven évnyi korkülönbség ellenére egymásba szerettek, bár kapcsolatukat – érthető okokból – eleinte igyekezték titkolni. Többek között a Balaton partján is tettek romantikus sétákat ebben az időszakban, a személyzet azonban – annak ellenére, hogy fizettek a hallgatásukért – kikotyogta a románcukat.

A felháborodás hatalmas volt, és ezt csak fokozta, amikor kiderült a lánykérés. Két évvel találkozásuk után ugyanis, a család leghevesebb tiltakozása ellenére, a 74 éves Jókai Mór és a 20 éves Bella egybekeltek. „Én a mai napon nőül vettem Nagy Bellát. Nem azért, mert a nagy Galeotto öszszekergetett bennünket hanem azért mert nagyon szeretem, s ő is nagyon szeret engem, mert megérdemli a becsülésemet, s hiszem hogy életem alkonyát boldoggá fogja tenni" – írta Jókai levelében Feszty Árpádnak. A házasság körüli botrány persze nem állt meg itt, az újságok is szívesen foglalkoztak vele. Jókai Mór és Grósz Nagy Bella házassága végül öt évig, az író haláláig tartott.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Írók a Balatonon: Karinthy siófoki drámái

A Balaton számos mítosz és sok-sok irodalmi alkotás ihletője volt, de a vízparti nyaralók, villák és alkotóházak rengeteg drámának is tanúi voltak. Nyári sorozatunkban azt mutatjuk meg, hogyan kötődtek a magyar írók a Balatonhoz, és mi minden történt ott velük. Elsőként Karinthy Frigyes és Siófok kapcsolatáról olvashattok.

...
Nagy

„Balatont álmodom, s melléje magamat” – Irodalmi csónakázások

Jókai Mór, Krúdy Gyula és Örkény István írásaival folytatódik irodalmi időutazásunk a Balaton körül.  

...
Nagy

Versterápia: „Balatonparton a/ nádi világban/ megbújtam egyszer/ s csuda szépet láttam”

A következő hetekben azt járjuk körbe itt a Könyves Magazinon, miként volt és van jelen a Balaton az irodalomban, így ebben a rovatunkban is balatoni verseket olvashattok majd. A mai napra Nagy László Balatonparton című versét ajánljuk. 

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

Mi az a mesterséges intimitás, és milyen hatással van az életünkre? Esther Perel belga-amerikai pszichoterapeuta tartotta az idei Brain Bar záró előadását.

...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

John Scalzi alázatával és a jövőbe mutató hüvelykujjal nyitott az idei Könyvfesztivál

Mi köze lehet a hüvelykujjunknak a sci-fihez és a fiatal generációhoz, milyen a rém kellemetlen laudáció, és mit jelent spekulatív irodalmi nagykövetnek lenni? A Könyvfesztivál megnyitóján jártunk.

...
Kritika

Miért gyilkolnak a gazdagok, ha a pénz és a hatalom már nem elég motiváció?

Jeneva Rose thrillerjében a város leggazdagabb feleségei olyan döntésre szánják el magukat, ami örökre összeköti őket.

...
Nagy

Bognár Péter: Az unokatestvérek bosszúja

„…egy pillanatra az őz jutott szembe, mert hiszen mégiscsak az őz okozta a galibát, az őz, amely az autó reflektorának fénycsóvájában hirtelenjében torzszülöttnek és vámpírnak látszott lenni, és amely hosszan nézett rám, egészen addig, míg félre nem kaptam a kormányt...” Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen. Ez a kilencedik rész.

...
Nagy

Ludmán Katalin: „A ködlovag alakja egyszerre megfoghatatlan és jelenvaló”

Kik, mikor, kikre és miért mondták azt, hogy ködlovag? Ludmán Katalinnal, „A rejtelem volt az írósága…” szerkesztőjével beszélgettünk. Szóba kerültek Schöpflin, Márai vagy Mészöly Miklós „ködlovagozásai”, Hazai Attila prózája és Hajnóczy szöveguniverzuma, továbbá kiderült, hogy hungarikum-e a ködlovagság.

...
Kritika

„A világ egy hidegvizes medence” – Felnőtté válás gyásszal, öngyilkossággal, szerelemmel

Elena Ferrante Nápolyi regényeit idéző atmoszféra és történetvezetés jellemzi A tó vize sohasem édes című könyvet, bár ezúttal egy Róma környéki kisváros a helyszín, ahol a fiatal főhős-elbeszélő története zajlik. Az olasz író harmadik, díjnyertes regényét több mint húsz nyelvre fordították le. 

...
Nagy

Ma már világirodalmi klasszikusok, de ki sem akarták adni őket

A kilencedik alkalommal meghirdetett Margó-díj támogatója, az Erste idén először különdíjjal jutalmazza azt a rövidlistás szerzőt, aki saját történetével vagy prózájával példaként szolgál a #higgymagadban faktorra. Cikkünkben négy híres, mára klasszikussá vált szerzőt mutatunk be, akik hittek magukban annyira, hogy ne futamodjanak meg a visszautasítások miatt.

Olvass!
...
Beleolvasó

És te mit tennél, ha éjszaka beállítana hozzád a bátyád egy zsák pénzzel és egy hullával?

A családomban mindenki gyilkos Agatha Christie és Arthur Conan Doyle találkozása a Tőrbe ejtve-filmekkel és A csütörtöki nyomozóklubbal. Ördögien csavaros történet, ami a klasszikus krimik szabályrendszerét tiszteletben tartva nyújt valami felejthetetlenül újat. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Roderik Six hátborzongató történetet írt az emberi alkalmazkodókészségről

A Helikon Margó Könyvek sorozatában megjelent Özönvíz egy ökológiai katasztrófa küszöbén játszódik és a kíméletlen túlélési kényszerről mesél. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Ughy Szabina novelláiból kiderül, hogy milyen áron válhat láthatóvá egy nő

Milyen árat kell fizetni egy nőnek, hogy szépnek, egészségesnek tűnjön? Ughy Szabina elbeszéléseiben a nők számára az önmagukra ismerés, testük és szellemük újrafelfedezése alapélmény. Olvass bele!

A hét könyve
Kritika
Andrei Dósa megírta a Dekameron spangliparázstól izzó spinoffját
...
Nagy

John Scalzi: Miért akarna bármi az emberhez hasonlóvá válni?

Miért vesz valaki templomot magának? Segít-e az alkotói válságban a zenélés? Hogyan reagálnának az emberek, ha tényleg megjelenne az igazi mesterséges intelligencia? John Scalzival, a Könyvfesztivál díszvendégével beszélgettünk. Interjú.