Írók a Balatonon – Jókai botrányos szerelmi kalandja

Írók a Balatonon – Jókai botrányos szerelmi kalandja

Nekünk magyaroknak sok-sok évtizede a „Balaton a Riviéra”, a magyar tengerhez éppen ezért rengeteg kulturális emlékünk kötődik. A tó mindig is a művészek kedvelt üdülőhelye volt, íróink, költőink is gyakran jártak pihenni, illetve alkotni a vízpartra nyaranként. A Balaton számos mítosz és sok-sok irodalmi alkotás ihletője volt, de a vízparti nyaralók, villák és alkotóházak rengeteg drámának is tanúi voltak. Nyári sorozatunkban azt mutatjuk meg, hogyan kötődtek a magyar írók a Balatonhoz, és mi minden történt ott velük. Karinthy balatoni drámái után most Jókai Mór nyaralásairól és híres villájáról olvashattok, de kiderül az is, milyen szerelmi kalandba bonyolódott idős korában a tónál.

Forgách Kinga | 2020. július 23. |

Jókai Mór és Balatonfüred

Fotó: Wikipédia

Jókai először 1857-ben, 32 éves korában látogatott el Balatonfüredre és olyan nagy hatással volt rá a Balaton-part, hogy élete végéig az egyik kedvenc pihenőhelye maradt. Nemcsak őt, de első feleségét, Laborfalvi Rózát is lenyűgözte a füredi táj és persze maga a fürdő is, nem csoda, hogy innentől kezdve gyakorlatilag mindig ott nyaraltak. Utazásaik alkalmával általában a Szívkórházhoz tartozó Klotild udvarban laktak.

Jókai az első Balaton-felvidéki látogatásáról ezt írta A magyar Tempevölgy című cikksorozatában:  

Sok szép tájékát bejártam hazámnak; voltam az alföld végtelen rónáin, álltam a székely havasok csucsain; de mindeniknél jobban megragadott a Balaton-vidék. Az alföld ugy tetszik nekem, mint egy édesanya, ki nem sokat piperézi magát gyermeke előtt, nem iparkodik kedveért szép lenni; de kalászos mezőinek aranytengerével mutatja, milly hiven szereti, millyen jó anyja volt, s mig rezgő délibábjában tündér meséket mond neki, pacsirta énekben zengi bölcsődalát. – Erdély képe viszont ugy tünt fel előttem, mint egy büszke tündér, ki bámulatra hiv, büvöl és elcsábit; fenyvesek zugása titkos szókat beszél, havasok látása a távol után vonz; valami ugy kényszerit elérhetlenek után sohajtani; és egy fájó érzés neheziti a megválást. – Ah de a Balaton-vidék egy bájos menyasszony, ki vőlegényére vár, minden ponton uj bájait tárja fel; mentűl tovább nézzük, annál szebbnek látjuk, s bár nevessenek ki érte, én azt mondom, hogy az egész táj mosolyog! S még egy mélyebb, még egy jellemzőbb benyomást hagytak lelkemben e külön tájak. A hegytelen alföld, mellyen semmi emlék, vagy rom nem hirdeti multunkat, képzelteti velem a derék köznépet, a mellyet becsülök; az emlékes Erdély minden heverő kőhöz csatolt történeti nevezetességeivel tünteti elém az aristocratiát; a mellyet tisztelek; Erdély a magyar tájak aristocratája; ah de a Balatonkörnyék a táblabiró világ képe, a középosztályé, a mellyet szeretek, a mellyhez tartozom, a mellyről beszélni soha ki nem fogyok. Ha gazda vagyok, a Tiszamellék rónájának adom az első rangot; ha politikus vagyok, Erdélybe leszek szerelmes; de mint költő, a Balaton vidéknek nyujtom a szépség almáját.”

A Jókai-villa története

Fotó: Wikipédia

A Jókai-házaspár az első látogatásuk után tíz évvel úgy döntött, ideje telket venni Balatonfüreden. Az elhatározásban szerepe volt dr. Huray István fürdőorvosnak is, aki gyakorlatilag rábeszélte őket az építkezésre, már csak az író hörghurutja miatt is. Jókaiék a János-dombon, a Kerek-templom mögött vásároltak meg egy hangulatos telket, majd ott építették fel a Jókai-villát, ahová négy évvel később, 1870 körül tudtak beköltözni Rózával (és a teljes személyzetükkel).

Az épület kora eklektikus stílusban épült, hatalmas előcsarnoka volt és összesen hat szobája. Ezekben jutott hely Laborfalvi Róza lányának, Kisrózának is. A villának volt konyhája és pincéje is, a teraszról pedig csodás kilátás nyílt a Balatonra és Tihany felé. A villa kertjében ritka rózsafajták nyíltak, az épület mögötti gyümölcsöst Jókai (aki imádott kertészkedni) saját kezűleg gondozta. Az író ritkán hagyta ott Füredet a nyári időszakban, általában csak ősszel költöztek vissza Pestre.

A füredi környezet jó hatással volt Jókai egészségére, korábbi betegségéből, hörghurutjából is itt sikerült kigyógyulnia. Miután 1886 novemberében meghalt Laborfalvi Róza, a füredi otthon üressé vált számára, ezért 1890-ben eladta a villát Michelini János veszprémi gabonakereskedőnek. A család aztán majdnem húsz évvel később visszavásárolta a nyaralót. Bár később egy időre a Tejipari Egyesülés kezébe került, 1954-ben, az író halálának 50. évfordulójára az épületben megnyitották az ország egyetlen Jókai Emlékmúzeumát, ahol ma is meg lehet nézni, hogyan élt és nyaralt a Balatonon a Jókai-házaspár. A 2010-ben felújított Jókai-villában látható az író egykori íróasztala, amelyen fontos regények születtek, de ott van híres távcsöve, botgyűjteménye, valamint ásvány- és csigagyűjteményének néhány fontosabb darabja is. De feleségének színpadi kellékeit és egyéb relikviáit is meg lehet nézni.

Jókai Balatonról szóló írásai

Fotó: Wikipédia

Jókai a balatoni élményeiről szívesen írt cikkeket, novellákat, beszámolókat, például a fürdőéletről lapjában, az Üstökösben rendszeresen tudósított, 1876-ban pedig az Életképekben Balatonfüredi levelek címmel indított sorozatot. De számos regénye is kötődik a Balatonhoz, több mű ott született meg, és nem egy könyvében meg is jelenik a magyar tenger. Napközben általában csendben dolgozott a szobájában, többnyire nagy munkakedvvel, hiszen a balatoni környezet is inspirálta. Esténként pedig gyakran fogadtak vendégeket a házban.

A leghíresebb Balatonhoz kötődő regénye Az arany ember, amelyben az egyik fejezet a téli Balatonnál játszódik:

„Az orvosi tanácskozmány eredménye az volt, hogy Mihálynak el kell menni valahová tengeri fürdőkre, hogy a hullám adja neki vissza, amit a szárazföld elvett tőle. Ez orvosi tanácsra azt mondta Mihály: „nem szeretek embereket látni”. Ekkor aztán azt tanácsolták neki, hogy válasszon valami olyan hideg fürdőt, ahol már vége az idénynek, a vendégek eloszlottak: Tátrafüredet, Előpatakot vagy Balaton-Füredet, ott elég magányt fog találni. Fődolog a hideg hab. Arra eszébe jutott, hogy hiszen van neki egy kis nyári kastélya a Balaton melletti völgyek egyikében; ezt akkor szerezte, mikor évek előtt kibérlette a balatoni halászatot, de alig volt benne kétszer-háromszor azóta. Most hát azt mondá, hogy majd ott fogja tölteni a késő őszt. Orvosai helyeselték a választást. A Balaton veszprém-zalai partja valóságos Tempe vidéke, egy tizennégy mértföldnyi szakadatlan kertláncolat, egymást érő boldog falvakkal, elszórt úri lakházakkal, a méltóságteljes tó maga egy barátságos tenger, kisszerű zivatarával, de nagyszerű andalgásával; levegője olaszországi, népe szívélyes, forrásai gyógyerejűek; ott legjobb lesz a búskomor szenvedőnek az őszi hónapokat eltölteni. Ilyenkor már nehány köhögős professzoron és gyomorhurutos plébánoson kívül úgy sincs Füreden más vendég, aki a sötétkedélyű ember magányvágyát megháborítsa. Helyettük ott van a dicső természet; a Balaton mellett ősz táján második tavasz van. Tehát elküldték Mihályt a Balatonhoz.”

De Az arany emberen kívül több regénye is a Balaton-parti villához köthető, például a Fekete gyémántok, A szegénység útja, A Damokosok, és A három márványfej. Emellett szép balatoni elbeszéléseket is írt, a tó partján játszódik például A befagyott Balaton, az ölelkező várromok útirajza, valamint A Balaton vőlegényei című írása is. 1891-ben a Pesti Hírlapban jelent meg utolsó balatoni témájú műve, A rémhalász.

Szerelem és botrány

Fotó: Wikipédia

Jókainak egy botrányos szerelmi kalandja is kötődik a Balatonhoz, amely már jóval Laborfalvi Róza halála után történt, az író 72. életévében. A fiatal, mindössze 18 éves színésznővel, Grósz Nagy Bellával ugyanis Jókai a Balatonon bonyolódott országos felháborodást okozó szerelmi viszonyba, és ott is kérte meg a kezét.

A legenda szerint Grósz Nagy Bella 1897 tavaszán kereste fel Jókait az otthonában, akit arra kért, hogy vegye pártfogásába, mert színésznő szeretne lenni. Miután ott helyben elszavalta neki Arany János Tetemre hívás című balladáját, az idős írót sikerült is meggyőznie, aki aztán valóban hű támogatója lett és igyekezett őt szerepekhez juttatni.

A több mint ötven évnyi korkülönbség ellenére egymásba szerettek, bár kapcsolatukat – érthető okokból – eleinte igyekezték titkolni. Többek között a Balaton partján is tettek romantikus sétákat ebben az időszakban, a személyzet azonban – annak ellenére, hogy fizettek a hallgatásukért – kikotyogta a románcukat.

A felháborodás hatalmas volt, és ezt csak fokozta, amikor kiderült a lánykérés. Két évvel találkozásuk után ugyanis, a család leghevesebb tiltakozása ellenére, a 74 éves Jókai Mór és a 20 éves Bella egybekeltek. „Én a mai napon nőül vettem Nagy Bellát. Nem azért, mert a nagy Galeotto öszszekergetett bennünket hanem azért mert nagyon szeretem, s ő is nagyon szeret engem, mert megérdemli a becsülésemet, s hiszem hogy életem alkonyát boldoggá fogja tenni" – írta Jókai levelében Feszty Árpádnak. A házasság körüli botrány persze nem állt meg itt, az újságok is szívesen foglalkoztak vele. Jókai Mór és Grósz Nagy Bella házassága végül öt évig, az író haláláig tartott.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Írók a Balatonon: Karinthy siófoki drámái

A Balaton számos mítosz és sok-sok irodalmi alkotás ihletője volt, de a vízparti nyaralók, villák és alkotóházak rengeteg drámának is tanúi voltak. Nyári sorozatunkban azt mutatjuk meg, hogyan kötődtek a magyar írók a Balatonhoz, és mi minden történt ott velük. Elsőként Karinthy Frigyes és Siófok kapcsolatáról olvashattok.

...
Nagy

„Balatont álmodom, s melléje magamat” – Irodalmi csónakázások

Jókai Mór, Krúdy Gyula és Örkény István írásaival folytatódik irodalmi időutazásunk a Balaton körül.  

...
Nagy

Versterápia: „Balatonparton a/ nádi világban/ megbújtam egyszer/ s csuda szépet láttam”

A következő hetekben azt járjuk körbe itt a Könyves Magazinon, miként volt és van jelen a Balaton az irodalomban, így ebben a rovatunkban is balatoni verseket olvashattok majd. A mai napra Nagy László Balatonparton című versét ajánljuk. 

2020 legjobb könyvei 50-11.
...
Nagy

2020 legjobb könyvei 10-1.

Itt a vége, megmutatjuk 2020 legjobb tíz könyvét, köztük a győztest! 

...
Nagy

2020 legjobb könyvei 20-11.

Folytatódik a Nagy Könyves Lista, a top50, amellyel minden decemberben lezárjuk az évet! A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2020 legjobb könyve, de addig is itt a 20-11. helyezett!

...
Nagy

2020 legjobb könyvei 30-21.

Folytatódik a Nagy Könyves Lista, a top50, amellyel minden decemberben lezárjuk az évet! A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2020 legjobb könyve, de addig is következzen a 30-21. helyezett!

...
Nagy

2020 legjobb könyvei 40-31.

Folytatódik a Nagy Könyves Lista, a top50, amellyel minden decemberben lezárjuk az évet! A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2020 legjobb könyve, de addig is fontolva haladunk, itt a 40-31.!

...
Nagy

2020 legjobb könyvei 50-41.

A koronavírus-járvány miatt a 2020-as év sok szempontból más volt, egyvalami viszont nem változott: ugyanolyan kíváncsisággal és lelkesedéssel olvastuk az új könyveket, és nem változott az sem, hogy ezeket az olvasmányélményeinket az év végén listába rendeztük. A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2020 legjobb könyve. Addig is itt az első adag, 50-től 41-ig!

...
Hírek

Hogyan kokainozik a magyar?

Magyar kóla címmel írta meg Dezső András a kokain magyarországi útját. Kívülről néztünk meg egy száz évvel ezelőtti kokainbarlangot a könyvbemutató városi sétáján, de kiderült az is, hogy ki volt Kokós Lexi.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Politika, robotok egy megosztott világban – A sci-fi trendjeiről beszélgettünk Jonathan Strahan szerkesztővel

Immár ötödik éve jelentkezik a Gabo a Jonathan Strahan szerkesztésében készült, az év legjobb fantasztikus novelláit tartalmazó válogatással. A szerkesztőt munkamódszeréről, a sci-fi jelenlegi állapotáról, és a világ helyzetéről is kérdeztük.

...
Nagy

Fábián Janka: A történelmi regény nálunk sokáig macsó műfaj volt

Fábián Janka a kortárs romantikus történelmi regények egyik legnépszerűbb hazai írója. Legújabb történetének, a két kötetes Julie-könyvek megjelenését követően beszélgettünk vele történelemről, a női szerepek változásáról, kedvenc korszakáról, jövőbeli terveiről.

...
Nagy

Mit tud 25 év után a Bridget Jones?

Huszonöt éve jelent meg először a Bridget Jones naplója, és húsz éve mutatták be az azonos című filmet. Mit tudott ez a könyv a maga idejében, és hogyan öregedett az elmúlt negyedszázadban? Újraolvastuk az első Bridget Jonest és most elmondjuk.

Olvass!
...
Beleolvasó

Esterházy: Ha valamit félelmetesnek gondol az ember, nem jó egyedül lenni

Tizenhárom személyes hangvételű portrét olvashatunk Farkas Zoltán új kötetében. Olvassatok bele az Esterházy Péterről szóló fejezetbe!

...
Beleolvasó

Vajon eljön az a pont, amikor személynek kell tekinteni a mesterséges intelligenciákat?

Mikor válhat egy MI birtokolható tulajdonból önálló személlyé? Egyénnek tekinthető-e, ha fizikailag nem létezik, globálisan mégis jelen lehet egyszerre mindenhol? Olvass bele a Mozgástérbe!

...
Beleolvasó

Ken Liu történeteiben a mostani tevékenységünk következménye: a világvége

Ken Liu második novelláskötete, az Istenekkel nem lehet végezni tizennyolc történetet tartalmaz,  amelyek napjaink legégetőbb, egyben legismerősebb problémáiból indulnak ki. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Szabó T. Anna új kötetében a sóvárgás és a rajongás irányít

Szabó T. Anna új novelláskötete, a Szabadulógyakorlat a vágy, a rajongás, a zene és a túlélés könyve. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A Trónok harca készítésének hivatalos, vágatlan és hihetetlen története

A több mint 50 exkluzív interjún és a szerző forgatási élményein alapuló Valar Morghulis a Trónok harca kulisszatitkaiba enged bepillantást. Olvass bele! 

...
Beleolvasó

Roy Jacobsen új könyvében az emberi kapcsolatoké a főszerep

Roy Jacobsen trilógiájának második részében A láthatatlanok történetét folytatja. Olvass bele!

Film / Színház / Muzsika
...
Kritika

Szuggesztív és szenvedélyes lett a Normális emberek adaptációja

...
Kritika

Egy nyakas skótnak és egy őrült amerikainak köszönhetik a britek a legismertebb értelmező szótárjukat

...
Nagy

Ezeket a könyvadaptációkat nézzük 2021-ben

A hét könyve
Kritika
Egy karambol miatt négy sors csúszik ki a megszokott útról Kiss Tibor Noé regényében
...
Nagy

Mikor kezdtük el félreérteni a boldogságot?

Oliver Burkeman pszichológiai témájú könyvet írt, ő maga mégsem pszichológus. Túladagolt boldogság című kötete egyszerre gondolatébresztő és meghökkentő olvasmány.