Móra Ferenc földvári titka – Írók a Balatonon

Móra Ferenc földvári titka – Írók a Balatonon

Nekünk magyaroknak sok-sok évtizede a „Balaton a Riviéra”, éppen ezért rengeteg kulturális emlékünk kötődik a térséghez. A tó mindig is a művészek kedvelt üdülőhelye volt, íróink, költőink is gyakran jártak pihenni, illetve alkotni a vízpartra nyaranként. A Balaton számos mítosz és sok-sok irodalmi alkotás ihletője volt, de a vízparti nyaralók, villák és alkotóházak rengeteg drámának is tanúi voltak. Nyári sorozatunkban azt mutatjuk meg, hogyan kötődtek a magyar írók a Balatonhoz, és mi minden történt ott velük. Karinthy balatoni drámái és Jókai szerelmi kalandja után most Móra Ferenc titkos földvári afférjáról olvashattok.

Forgách Kinga | 2020. július 24. |

Balaton, az alkotó tér

Aki sokat jár a Balatonra, annak már feltűnhetett, hogy arrafelé elég sok Móra Ferenc utcát találni. A Rab ember fiai és a Kincskereső kisködmön szerzője szívesen időzött a tónál, és gyakran ment oda, ha az íráshoz nyugalomra volt szüksége.

Így volt ez 1932-ben, azon az esős nyáron is, amikor Móra azért utazott Balatonföldvárra, hogy megírja az Aranykoporsó című regényét, amelyre már le is szerződött a kiadójával. A népszerű író (valamint régész és múzeumigazgató) a nagy nevű Zrínyi Szállóban szállt meg, ahol különös módon ő volt az egyetlen vendég. El is kezdett dolgozni a regényen, hamarosan azonban találkozott valakivel, aki elvonta a figyelmét. Valakivel, aki magát az írást ugyan hátráltatta, múzsának viszont kiváló volt, hiszen Titanillaként később maga is bekerült a történetbe.

A titkos viszony

Az illető, aki miatt Mórának máshova kellett mennie, hogy befejezhesse regényét, Kalmár Ilona volt, akit azért vettek fel a Zrínyi Szállóba, hogy szórakoztassa a vendégeket. A harmincéves nő (aki nagyjából az ötvenhárom éves Móra lányával, Pankával volt egyidős) egészen pontosan bridzsoktató volt a szállodában, az volt a feladata, hogy megtanítsa kártyázni a vendégeket.

Móra Ferenc nem annyira akart megtanulni kártyázni, viszont a művelt és intelligens Ilona társaságát szívesen fogadta. Állítólag először egy Földvár körüli mezőn pillantotta meg a lányt, aki minden bátorságát összeszedve megszólította őt. Annak ellenére, hogy Kica akkor már menyasszony volt, titkos szerelem szövődött közöttük. Az író szerelmes versekkel hódította meg őt, az érzelmei pedig viszonzásra találtak. A bökkenő csak az volt, hogy mindketten foglaltak voltak. Móra Ferenc több évtizede tartó (nem túl boldog) házasságban élt feleségével, Walleshausen Ilonával, Kicát pedig kötötte a jegyesség. Az író hazautazott, fiatal szerelme pedig megházasodott, a kapcsolatuk azonban itt még nem ért véget.

A levelezés, amiről senki sem tudott

Küönválásuk után Móra és Kica titkos levelezésbe kezdtek. Az első időkben bizonyos Földváry Ilona névre küldte az író üzeneteit a Petőfi Sándor utcai postára poste restantaz, később pedig ő maga adta át a napjairól tudósító írásait a nőnek, ugyanis személyesen is találkozgattak, általában a budapesti Britannia Hotelben múlatták az időt, ha tehették.  A titkos levelezésükön kívül egyébként „hivatalos” leveleket is váltottak egymással, amelyeknek pusztán az volt a célja, hogy ne bukjanak le. Izgalmas adalék, hogy Móra a férjnek és Kicának küldött levelekben Feri bácsiként, a Kicával folytatott erotikus levelezésben viszont Ferkóként szerepelt. 

A titoktartásban a pár egyébként annyira jó volt, hogy nyolcvan évig ki sem derült a másfél éves, Móra Ferenc haláláig tartó viszonyuk. Az egymással váltott levelezésüknek egészen különös sorsa volt. Móra 1934-ben halt meg. Tíz évvel később, amikor a zsidó származású Ilonának gettóba kellett vonulnia, egyetlen bőröndöt vihetett magával, és ebbe tette a levelezésüket és a verseket is, amelyek így végül vele együtt átvészelték a második világháborút. Sok-sok évvel később aztán egy füzetbe is bemásolta őket, amely fennmaradt az utókornak (még olvashatóbban is, mint az eredetiek). Miután 1986-ban meghalt, a titkos levelezést a Móra Ferenc Múzeumra hagyta, de az irodalomtörténészek még sokáig nem hozták nyilvánosságra, mert ők és a család is úgy érezték, rossz fényt vetne Móra Ferenc emlékére.

A Címtelen könyv

A levelek végül hat évvel ezelőtt, 2014-ben jelentek meg a Címtelen könyv című kötetben, Móra erotikus verseivel együtt, amelyek még a földvári találkozásukkor, 1932-ben születtek. A legtöbb vers nem kapott címet, de együtt kiadnak egy versfüzért, amely szerelmük történetéről mesél. Összesen 35 darab költemény szerepel a kötetben, plusz egy Piros mise című szöveg. A Címtelen könyvből világossá válik, hogy Móra és Kica szerelme nagyon is beteljesült és a testiség, a vonzalom, az erotika nagyon erősen jelen volt a kapcsolatukban. Viszont az, ahogy Kalmár Ilona évtizedeken át őrizte a titkukat és a leveleket, arra utal, hogy sokkal több is volt ennél a viszonyuk. Ahogy Móra írta az egyik levélben: „Maga lesz az oka, ha azt fogja írni rólam az irodalomtörténet valamely iparosa: pár hét híján betöltötte az író az ötvenhármat, amikor titokzatos változáson ment át és csoda történt vele.” 

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Írók a Balatonon – Jókai botrányos szerelmi kalandja

A Balaton számos mítosz és sok-sok irodalmi alkotás ihletője volt, de a vízparti nyaralók, villák és alkotóházak rengeteg drámának is tanúi voltak. Nyári sorozatunkban azt mutatjuk meg, hogyan kötődtek a magyar írók a Balatonhoz, és mi minden történt ott velük. Most Jókai Mór nyaralásairól és híres villájáról olvashattok, de kiderül az is, milyen szerelmi kalandba bonyolódott idős korában a tónál.

...
Nagy

„Balatont álmodom, s melléje magamat” – Irodalmi csónakázások

Jókai Mór, Krúdy Gyula és Örkény István írásaival folytatódik irodalmi időutazásunk a Balaton körül.  

...
Nagy

Írók a Balatonon: Karinthy siófoki drámái

A Balaton számos mítosz és sok-sok irodalmi alkotás ihletője volt, de a vízparti nyaralók, villák és alkotóházak rengeteg drámának is tanúi voltak. Nyári sorozatunkban azt mutatjuk meg, hogyan kötődtek a magyar írók a Balatonhoz, és mi minden történt ott velük. Elsőként Karinthy Frigyes és Siófok kapcsolatáról olvashattok.

Film / Színház / Muzsika
...
Nagy

10+1 kötelező, amit meg tudsz nézni online színházban

...
Nagy

Margaret Atwood okosabb volt, mint bárki a Harvardon

...
Nagy

25 adaptáció, amit látnod kell az évtizedből

Még több olvasnivaló
...
Kritika

James Patterson és J.D. Barker első közös krimijükben rögtön bevágják az olvasót a mélyvízbe

A madártollas gyilkosságokban a nyomok minduntalan egyfelé mutatnak, és a mocskos kis titkok szép lassan mind napvilágra kerülnek.

...
Nagy

Királynak lenni sosem volt életbiztosítás

Király! – A magyar uralkodók véresen komoly históriája címmel írt könyvet a magyar királyokról Benedek Szabolcs. Interjúnkban szóba került az uralkodással járó kockázat, a nők szerepe és a Trónok harca, és kiderült az is, vajon melyik királyunkat mellőzi az utókor emlékezete.

...
Nagy

A pandémia alatt csak a pandémiáról lehet írni?

Milyen lesz az életünk, ha egyszer vége lesz a pandémiának? Mennyire lesz hangsúlyos a vírus és a karantén témája az irodalomban később? Ezeket a kérdéseket járták körbe a Dekameron-projekt című novelláskötet bemutatóján. 

...
Kritika

Jü Hua regénye megmutatja, milyen volt az élet fél évszázada Kínában

Kína egyik legismertebb kortárs írójának könyve egy kínai parasztember tragédiákkal teli életének bemutatása. Az Élni az elmúlt idő, a vissza nem térő ifjúság, az elherdált lehetőségek, az elveszített családtagok, a keserves tapasztalatok derűs, belenyugvó, mégis torokszorító összegzése.

...
Nagy

Simon Stålenhag: A technológia a túlélés eszköze lehet, de meg is ölhet minket

Kérdeztük a műveiben fellelhető gyerekkori emlékekről, arról, hogy lehet valami egyszerre retro és futurisztikus, hogyan kapcsolódik könyve az E.T-hez és azt is megtudhatjuk, szerinte mi kell ahhoz, hogy megbirkózzunk a klímaváltozással. Interjú.

...
Nagy

Sorsválasztás az irodalomban – Könyves válaszok Popper gondolataira

Az életünk determináltságát, az irányításban nekünk jutó részt vizsgálta Popper Péter Hogyan választunk magunknak sorsot? című könyve, a témában ugyanakkor rengeteg szépirodalmi mű is íródott, ezek közül mutatunk meg most párat!

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Animációs film készülhet az Apufából

Összesen 42 alkotásnak szavazott meg támogatást a napokban a Nemzeti Filmintézet, így animáció készülhet Kolozsi László Apufa című gyerekkönyvéből is.

...
Gyerekirodalom

A középsulis lány milliárdos lesz, csak előtte meg kell fejtenie egy rejtélyes ház titkait

Az Örökösök viadala bár címében kissé Suzanne Collins sorozatát idézi, cselekménye inkább olyan, mintha a Neveletlen hercegnőt egy merész mozdulattal a Tőrbe ejtve filmmel mosták volna össze. Ha lehántjuk a tini szappanoperás sallangokat, mindenesetre egy jó kis nyomozós-rejtvényfejtős ámokfutást kapunk. U18.

...
Gyerekirodalom

Süvöltő és gólyatöcs – Gyönyörű, játékos verseskötet vezet be a madarak világába

A madárnak szereplőként és motívumként is óriási hagyománya van a magyar (gyerek)irodalomban, elég csak Lázár Ervin seregélyére és feketerigójára vagy Tandori Dezső verebeire gondolni.  Ezt a hagyományt folytatja új könyvében Balázs Imre József: a MadárÁBÉCÉ egyszerre madárhatározó, versgyűjtemény, ábécéskönyv és gyönyörű lapozgató.