Móra Ferenc földvári titka – Írók a Balatonon

Móra Ferenc földvári titka – Írók a Balatonon

Nekünk magyaroknak sok-sok évtizede a „Balaton a Riviéra”, éppen ezért rengeteg kulturális emlékünk kötődik a térséghez. A tó mindig is a művészek kedvelt üdülőhelye volt, íróink, költőink is gyakran jártak pihenni, illetve alkotni a vízpartra nyaranként. A Balaton számos mítosz és sok-sok irodalmi alkotás ihletője volt, de a vízparti nyaralók, villák és alkotóházak rengeteg drámának is tanúi voltak. Nyári sorozatunkban azt mutatjuk meg, hogyan kötődtek a magyar írók a Balatonhoz, és mi minden történt ott velük. Karinthy balatoni drámái és Jókai szerelmi kalandja után most Móra Ferenc titkos földvári afférjáról olvashattok.

Forgách Kinga | 2020. július 24. |

Balaton, az alkotó tér

-

Aki sokat jár a Balatonra, annak már feltűnhetett, hogy arrafelé elég sok Móra Ferenc utcát találni. A Rab ember fiai és a Kincskereső kisködmön szerzője szívesen időzött a tónál, és gyakran ment oda, ha az íráshoz nyugalomra volt szüksége.

Így volt ez 1932-ben, azon az esős nyáron is, amikor Móra azért utazott Balatonföldvárra, hogy megírja az Aranykoporsó című regényét, amelyre már le is szerződött a kiadójával. A népszerű író (valamint régész és múzeumigazgató) a nagy nevű Zrínyi Szállóban szállt meg, ahol különös módon ő volt az egyetlen vendég. El is kezdett dolgozni a regényen, hamarosan azonban találkozott valakivel, aki elvonta a figyelmét. Valakivel, aki magát az írást ugyan hátráltatta, múzsának viszont kiváló volt, hiszen Titanillaként később maga is bekerült a történetbe.

A titkos viszony

Az illető, aki miatt Mórának máshova kellett mennie, hogy befejezhesse regényét, Kalmár Ilona volt, akit azért vettek fel a Zrínyi Szállóba, hogy szórakoztassa a vendégeket. A harmincéves nő (aki nagyjából az ötvenhárom éves Móra lányával, Pankával volt egyidős) egészen pontosan bridzsoktató volt a szállodában, az volt a feladata, hogy megtanítsa kártyázni a vendégeket.

Móra Ferenc nem annyira akart megtanulni kártyázni, viszont a művelt és intelligens Ilona társaságát szívesen fogadta. Állítólag először egy Földvár körüli mezőn pillantotta meg a lányt, aki minden bátorságát összeszedve megszólította őt. Annak ellenére, hogy Kica akkor már menyasszony volt, titkos szerelem szövődött közöttük. Az író szerelmes versekkel hódította meg őt, az érzelmei pedig viszonzásra találtak. A bökkenő csak az volt, hogy mindketten foglaltak voltak. Móra Ferenc több évtizede tartó (nem túl boldog) házasságban élt feleségével, Walleshausen Ilonával, Kicát pedig kötötte a jegyesség. Az író hazautazott, fiatal szerelme pedig megházasodott, a kapcsolatuk azonban itt még nem ért véget.

-

A levelezés, amiről senki sem tudott

Küönválásuk után Móra és Kica titkos levelezésbe kezdtek. Az első időkben bizonyos Földváry Ilona névre küldte az író üzeneteit a Petőfi Sándor utcai postára poste restantaz, később pedig ő maga adta át a napjairól tudósító írásait a nőnek, ugyanis személyesen is találkozgattak, általában a budapesti Britannia Hotelben múlatták az időt, ha tehették.  A titkos levelezésükön kívül egyébként „hivatalos” leveleket is váltottak egymással, amelyeknek pusztán az volt a célja, hogy ne bukjanak le. Izgalmas adalék, hogy Móra a férjnek és Kicának küldött levelekben Feri bácsiként, a Kicával folytatott erotikus levelezésben viszont Ferkóként szerepelt. 

A titoktartásban a pár egyébként annyira jó volt, hogy nyolcvan évig ki sem derült a másfél éves, Móra Ferenc haláláig tartó viszonyuk. Az egymással váltott levelezésüknek egészen különös sorsa volt. Móra 1934-ben halt meg. Tíz évvel később, amikor a zsidó származású Ilonának gettóba kellett vonulnia, egyetlen bőröndöt vihetett magával, és ebbe tette a levelezésüket és a verseket is, amelyek így végül vele együtt átvészelték a második világháborút. Sok-sok évvel később aztán egy füzetbe is bemásolta őket, amely fennmaradt az utókornak (még olvashatóbban is, mint az eredetiek). Miután 1986-ban meghalt, a titkos levelezést a Móra Ferenc Múzeumra hagyta, de az irodalomtörténészek még sokáig nem hozták nyilvánosságra, mert ők és a család is úgy érezték, rossz fényt vetne Móra Ferenc emlékére.

A Címtelen könyv

A levelek végül hat évvel ezelőtt, 2014-ben jelentek meg a Címtelen könyv című kötetben, Móra erotikus verseivel együtt, amelyek még a földvári találkozásukkor, 1932-ben születtek. A legtöbb vers nem kapott címet, de együtt kiadnak egy versfüzért, amely szerelmük történetéről mesél. Összesen 35 darab költemény szerepel a kötetben, plusz egy Piros mise című szöveg. A Címtelen könyvből világossá válik, hogy Móra és Kica szerelme nagyon is beteljesült és a testiség, a vonzalom, az erotika nagyon erősen jelen volt a kapcsolatukban. Viszont az, ahogy Kalmár Ilona évtizedeken át őrizte a titkukat és a leveleket, arra utal, hogy sokkal több is volt ennél a viszonyuk. Ahogy Móra írta az egyik levélben: „Maga lesz az oka, ha azt fogja írni rólam az irodalomtörténet valamely iparosa: pár hét híján betöltötte az író az ötvenhármat, amikor titokzatos változáson ment át és csoda történt vele.” 

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Írók a Balatonon – Jókai botrányos szerelmi kalandja

A Balaton számos mítosz és sok-sok irodalmi alkotás ihletője volt, de a vízparti nyaralók, villák és alkotóházak rengeteg drámának is tanúi voltak. Nyári sorozatunkban azt mutatjuk meg, hogyan kötődtek a magyar írók a Balatonhoz, és mi minden történt ott velük. Most Jókai Mór nyaralásairól és híres villájáról olvashattok, de kiderül az is, milyen szerelmi kalandba bonyolódott idős korában a tónál.

...
Nagy

„Balatont álmodom, s melléje magamat” – Irodalmi csónakázások

Jókai Mór, Krúdy Gyula és Örkény István írásaival folytatódik irodalmi időutazásunk a Balaton körül.  

...
Nagy

Írók a Balatonon: Karinthy siófoki drámái

A Balaton számos mítosz és sok-sok irodalmi alkotás ihletője volt, de a vízparti nyaralók, villák és alkotóházak rengeteg drámának is tanúi voltak. Nyári sorozatunkban azt mutatjuk meg, hogyan kötődtek a magyar írók a Balatonhoz, és mi minden történt ott velük. Elsőként Karinthy Frigyes és Siófok kapcsolatáról olvashattok.

Kötelezők
...
Hírek

A magyarok fele soha nem vásárol könyvet

...
Nagy

A kötelező olvasmány jó, csak ne rontsák el

...
Nagy

Tíz kortárs alternatíva a kötelező olvasmányokra

Egy kiállítás képe
...
Egy kiállítás képe

Selyem Zsuzsa: Ne fázz! [Egy kiállítás képe]

...
Egy kiállítás képe

Finy Petra: Szerintem [Egy kiállítás képe]

...
Egy kiállítás képe

Tóth Krisztina: Taki [Egy kiállítás képe]

Még több olvasnivaló
...
Nagy

„Itt nincs történelmi igazságtétel” - Anna Politkovszkaja: Orosz napló

A 2010-es évek szerte a világon a demokratikus berendezkedések, ezzel együtt a szabad sajtó gyengüléséről, illetve a mindent elárasztó propagandáról is szóltak. Magyarországon különösen. Többek között erről beszélgettünk az orosz újságírót, Anna Politkovszkaját alakító Fullajtár Andrea színésznővel és az Orosz napló szerkesztőjével, Filippov Gábor politológussal. A darabot február végén mutatták be a Katonában, a pandémia miatti szünet után pedig jövő héttől ismét színre kerül.

...
Nagy

„A fennmaradó házasságokat boldognak tekintjük, még ha nem is boldogok” – Taffy Brodesser-Akner: Fleishman bajban van

Taffy Brodesser-Akner Fleishman bajban van című regényével több cikkben is foglalkoztunk már. Ezúttal a könyvből vett kedvenc idézeteinket gyűjtöttük össze.

...
Nagy

Rubik Ernő nem akarta megírni a kocka történetét, mégis megmutatta, hogyan gondolkodik

Rubik Ernő szórakoztató és szerény megtaláló, aki a feltaláló szót nem szereti. A világon egymilliárdan játszottak már a kockájával, ami kulturális jelenséggé vált. 1983-ban már majdnem írt egy könyvet, de az végül nem jelent meg. Megjelent A mi kockánk.

Gyerekirodalom
...
Szívünk rajta

"A gyerekek ösztönösen érzik, hogy az éghajlatváltozás rendkívüli hatással lesz a jövőjükre"

Szeptemberben egy klímafikciós ifjúsági regény, Rojik Tamás Szárazsága lett a Szívünk rajta kiemelt könyve. A hónap értékelőjét, M. Kácsor Zoltánt markáns irodalmi képekről és a műfaj felíveléséről faggattuk.

...
Gyerekirodalom

Berg Judit és Varró Dániel - Lételemük a mese

A  kortárs magyar gyerekirodalom két meghatározó alakja Berg Judit és Varró Dániel, akik az elmúlt években tovább építették és bővítették azokat a meseuniverzumokat, amelyeket nemcsak a gyerekek fedeznek fel örömmel, hanem a felnőttek is szívesen bolyonganak bennük. Páros interjúnkban generációs hatásokról, olvasói szokásokról és sorozatokról beszélgettünk velük.

...
Nagy

Nem egyfajta test van – 6 könyv a testképről, nem csak kamaszoknak

A test elfogadása a kamaszkor egyik legnagyobb kihívása. A felnövés millió kihívásával küszködő tizenéves hajlamos magába zárkózni a kérdéseivel, és néha a szülő sem tudja, hogyan lehetne jól beszélgetni erről a gyerekével. Mutatunk pár könyvet, ami segíti az elfogadást, hiszen lehetünk bár soványak, gömbölyűek vagy kicsit mások, mint az átlag, tudni kell, hogy a testünk ugyanolyan értékes.