Móra Ferenc földvári titka – Írók a Balatonon

Móra Ferenc földvári titka – Írók a Balatonon

Nekünk magyaroknak sok-sok évtizede a „Balaton a Riviéra”, éppen ezért rengeteg kulturális emlékünk kötődik a térséghez. A tó mindig is a művészek kedvelt üdülőhelye volt, íróink, költőink is gyakran jártak pihenni, illetve alkotni a vízpartra nyaranként. A Balaton számos mítosz és sok-sok irodalmi alkotás ihletője volt, de a vízparti nyaralók, villák és alkotóházak rengeteg drámának is tanúi voltak. Nyári sorozatunkban azt mutatjuk meg, hogyan kötődtek a magyar írók a Balatonhoz, és mi minden történt ott velük. Karinthy balatoni drámái és Jókai szerelmi kalandja után most Móra Ferenc titkos földvári afférjáról olvashattok.

Forgách Kinga | 2020. július 24. |

Balaton, az alkotó tér

Aki sokat jár a Balatonra, annak már feltűnhetett, hogy arrafelé elég sok Móra Ferenc utcát találni. A Rab ember fiai és a Kincskereső kisködmön szerzője szívesen időzött a tónál, és gyakran ment oda, ha az íráshoz nyugalomra volt szüksége.

Így volt ez 1932-ben, azon az esős nyáron is, amikor Móra azért utazott Balatonföldvárra, hogy megírja az Aranykoporsó című regényét, amelyre már le is szerződött a kiadójával. A népszerű író (valamint régész és múzeumigazgató) a nagy nevű Zrínyi Szállóban szállt meg, ahol különös módon ő volt az egyetlen vendég. El is kezdett dolgozni a regényen, hamarosan azonban találkozott valakivel, aki elvonta a figyelmét. Valakivel, aki magát az írást ugyan hátráltatta, múzsának viszont kiváló volt, hiszen Titanillaként később maga is bekerült a történetbe.

A titkos viszony

Az illető, aki miatt Mórának máshova kellett mennie, hogy befejezhesse regényét, Kalmár Ilona volt, akit azért vettek fel a Zrínyi Szállóba, hogy szórakoztassa a vendégeket. A harmincéves nő (aki nagyjából az ötvenhárom éves Móra lányával, Pankával volt egyidős) egészen pontosan bridzsoktató volt a szállodában, az volt a feladata, hogy megtanítsa kártyázni a vendégeket.

Móra Ferenc nem annyira akart megtanulni kártyázni, viszont a művelt és intelligens Ilona társaságát szívesen fogadta. Állítólag először egy Földvár körüli mezőn pillantotta meg a lányt, aki minden bátorságát összeszedve megszólította őt. Annak ellenére, hogy Kica akkor már menyasszony volt, titkos szerelem szövődött közöttük. Az író szerelmes versekkel hódította meg őt, az érzelmei pedig viszonzásra találtak. A bökkenő csak az volt, hogy mindketten foglaltak voltak. Móra Ferenc több évtizede tartó (nem túl boldog) házasságban élt feleségével, Walleshausen Ilonával, Kicát pedig kötötte a jegyesség. Az író hazautazott, fiatal szerelme pedig megházasodott, a kapcsolatuk azonban itt még nem ért véget.

A levelezés, amiről senki sem tudott

Küönválásuk után Móra és Kica titkos levelezésbe kezdtek. Az első időkben bizonyos Földváry Ilona névre küldte az író üzeneteit a Petőfi Sándor utcai postára poste restantaz, később pedig ő maga adta át a napjairól tudósító írásait a nőnek, ugyanis személyesen is találkozgattak, általában a budapesti Britannia Hotelben múlatták az időt, ha tehették.  A titkos levelezésükön kívül egyébként „hivatalos” leveleket is váltottak egymással, amelyeknek pusztán az volt a célja, hogy ne bukjanak le. Izgalmas adalék, hogy Móra a férjnek és Kicának küldött levelekben Feri bácsiként, a Kicával folytatott erotikus levelezésben viszont Ferkóként szerepelt. 

A titoktartásban a pár egyébként annyira jó volt, hogy nyolcvan évig ki sem derült a másfél éves, Móra Ferenc haláláig tartó viszonyuk. Az egymással váltott levelezésüknek egészen különös sorsa volt. Móra 1934-ben halt meg. Tíz évvel később, amikor a zsidó származású Ilonának gettóba kellett vonulnia, egyetlen bőröndöt vihetett magával, és ebbe tette a levelezésüket és a verseket is, amelyek így végül vele együtt átvészelték a második világháborút. Sok-sok évvel később aztán egy füzetbe is bemásolta őket, amely fennmaradt az utókornak (még olvashatóbban is, mint az eredetiek). Miután 1986-ban meghalt, a titkos levelezést a Móra Ferenc Múzeumra hagyta, de az irodalomtörténészek még sokáig nem hozták nyilvánosságra, mert ők és a család is úgy érezték, rossz fényt vetne Móra Ferenc emlékére.

A Címtelen könyv

A levelek végül hat évvel ezelőtt, 2014-ben jelentek meg a Címtelen könyv című kötetben, Móra erotikus verseivel együtt, amelyek még a földvári találkozásukkor, 1932-ben születtek. A legtöbb vers nem kapott címet, de együtt kiadnak egy versfüzért, amely szerelmük történetéről mesél. Összesen 35 darab költemény szerepel a kötetben, plusz egy Piros mise című szöveg. A Címtelen könyvből világossá válik, hogy Móra és Kica szerelme nagyon is beteljesült és a testiség, a vonzalom, az erotika nagyon erősen jelen volt a kapcsolatukban. Viszont az, ahogy Kalmár Ilona évtizedeken át őrizte a titkukat és a leveleket, arra utal, hogy sokkal több is volt ennél a viszonyuk. Ahogy Móra írta az egyik levélben: „Maga lesz az oka, ha azt fogja írni rólam az irodalomtörténet valamely iparosa: pár hét híján betöltötte az író az ötvenhármat, amikor titokzatos változáson ment át és csoda történt vele.” 

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Írók a Balatonon – Jókai botrányos szerelmi kalandja

A Balaton számos mítosz és sok-sok irodalmi alkotás ihletője volt, de a vízparti nyaralók, villák és alkotóházak rengeteg drámának is tanúi voltak. Nyári sorozatunkban azt mutatjuk meg, hogyan kötődtek a magyar írók a Balatonhoz, és mi minden történt ott velük. Most Jókai Mór nyaralásairól és híres villájáról olvashattok, de kiderül az is, milyen szerelmi kalandba bonyolódott idős korában a tónál.

...
Nagy

„Balatont álmodom, s melléje magamat” – Irodalmi csónakázások

Jókai Mór, Krúdy Gyula és Örkény István írásaival folytatódik irodalmi időutazásunk a Balaton körül.  

...
Nagy

Írók a Balatonon: Karinthy siófoki drámái

A Balaton számos mítosz és sok-sok irodalmi alkotás ihletője volt, de a vízparti nyaralók, villák és alkotóházak rengeteg drámának is tanúi voltak. Nyári sorozatunkban azt mutatjuk meg, hogyan kötődtek a magyar írók a Balatonhoz, és mi minden történt ott velük. Elsőként Karinthy Frigyes és Siófok kapcsolatáról olvashattok.

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Miért hasonlítanak a roma mesék a kortárs versekre?

Hogyan mozgatnak meg egy kortárs költőt a roma mesék? Miben fedez fel hasonlóságot az archaikus történetek és generációja meghatározó irodalmi témái között? És miképpen válik a mesékből költészet? Veszprémi Szilveszter cikkében a Vijjogók munkacímű verseskötetéről mesél.

...
Nagy

Mit szeretnek az emberek a kihalt Balatonban? Ebből az albumból megtudod

Bartha Dorka kötete a Balaton-part eltűnőben lévő épített örökségét és múlhatatlanságát mutatja meg. A történész-újságíró szerzővel egy nyikorgós Csepel bringáról, fotózásról, történetek utáni kutatásról, illetve a déli part felfedezetlen értékeiről beszélgettünk.

...
Nagy

Milyen apa volt Hemingway?

A Nobel-díjas Ernest Hemingwaynek Papa volt a beceneve. De vajon hogy osztotta be az idejét, ha az írás és az apai teendők között kellett választania?

...
Nagy

Orsós Julianna: Mariella Mehr erőt kovácsolt a szenvedéséből [ROMA IRODALOM]

A Nemzetközi Roma Nap alkalmából írók és kutatók ajánlanak olvasmányokat a roma irodalomból, melyek reflektálnak a reprezentáció kérdéseire is. Orsós Julianna Mariella Mehr regényét választotta.

...
Kritika

„A rendszerek változnak, a cigánypolitikájuk nem” – Zsigó Jenő a Tények és tanúk sorozatban

Zsigó Jenő a magyarországi cigány mozgalom egyik legkiemelkedőbb alakjaként évtizedeken át dolgozott a hazai közéletben. Életinterjú-kötetén keresztül egy elkötelezett, soha meg nem alkuvó ember munkásságát ismerjük meg.

...
Nagy

Ayhan Gökhan: A fal című regényben a kívülállóság markánsan képviselteti magát [ROMA IRODALOM]

A Nemzetközi Roma Nap alkalmából írók és kutatók ajánlanak olvasmányokat a roma irodalomból, melyek reflektálnak a reprezentáció kérdéseire is. Ayhan Gökhan Marlen Haushofer egyik regényéről írt.

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Tarolt az apa a TikTokon, aki telefon helyett könyvet adott a gyereke kezébe

A pár másodperces videó egy elmerülten olvasó fiúról rövid idő alatt a TikTok kedvencévé vált.

...
Gyerekirodalom

Hogyan lehet elmagyarázni egy gyereknek, hogy mi a háború?

Az ukrán házaspár, Romana Romanisin és Andrij Lesziv képeskönyve érzékenyen, de bátran mesél nehéz, mégis fontos témáról gyerekeknek, arról, hogy mit jelent, ha valahol háború van.

...
Gyerekirodalom

Mi lesz, ha kevered Tolkient a magyar népmesékkel?

A Tolkien-féle fantasy és a népmesék hangulata keveredik Magyar Katalin különleges könyvében, a Jeripuszban, melyben a gonosz legyőzése a cél.