Móra Ferenc földvári titka – Írók a Balatonon

Móra Ferenc földvári titka – Írók a Balatonon

Nekünk magyaroknak sok-sok évtizede a „Balaton a Riviéra”, éppen ezért rengeteg kulturális emlékünk kötődik a térséghez. A tó mindig is a művészek kedvelt üdülőhelye volt, íróink, költőink is gyakran jártak pihenni, illetve alkotni a vízpartra nyaranként. A Balaton számos mítosz és sok-sok irodalmi alkotás ihletője volt, de a vízparti nyaralók, villák és alkotóházak rengeteg drámának is tanúi voltak. Nyári sorozatunkban azt mutatjuk meg, hogyan kötődtek a magyar írók a Balatonhoz, és mi minden történt ott velük. Karinthy balatoni drámái és Jókai szerelmi kalandja után most Móra Ferenc titkos földvári afférjáról olvashattok.

Forgách Kinga | 2020. július 24. |

Balaton, az alkotó tér

Aki sokat jár a Balatonra, annak már feltűnhetett, hogy arrafelé elég sok Móra Ferenc utcát találni. A Rab ember fiai és a Kincskereső kisködmön szerzője szívesen időzött a tónál, és gyakran ment oda, ha az íráshoz nyugalomra volt szüksége.

Így volt ez 1932-ben, azon az esős nyáron is, amikor Móra azért utazott Balatonföldvárra, hogy megírja az Aranykoporsó című regényét, amelyre már le is szerződött a kiadójával. A népszerű író (valamint régész és múzeumigazgató) a nagy nevű Zrínyi Szállóban szállt meg, ahol különös módon ő volt az egyetlen vendég. El is kezdett dolgozni a regényen, hamarosan azonban találkozott valakivel, aki elvonta a figyelmét. Valakivel, aki magát az írást ugyan hátráltatta, múzsának viszont kiváló volt, hiszen Titanillaként később maga is bekerült a történetbe.

A titkos viszony

Az illető, aki miatt Mórának máshova kellett mennie, hogy befejezhesse regényét, Kalmár Ilona volt, akit azért vettek fel a Zrínyi Szállóba, hogy szórakoztassa a vendégeket. A harmincéves nő (aki nagyjából az ötvenhárom éves Móra lányával, Pankával volt egyidős) egészen pontosan bridzsoktató volt a szállodában, az volt a feladata, hogy megtanítsa kártyázni a vendégeket.

Móra Ferenc nem annyira akart megtanulni kártyázni, viszont a művelt és intelligens Ilona társaságát szívesen fogadta. Állítólag először egy Földvár körüli mezőn pillantotta meg a lányt, aki minden bátorságát összeszedve megszólította őt. Annak ellenére, hogy Kica akkor már menyasszony volt, titkos szerelem szövődött közöttük. Az író szerelmes versekkel hódította meg őt, az érzelmei pedig viszonzásra találtak. A bökkenő csak az volt, hogy mindketten foglaltak voltak. Móra Ferenc több évtizede tartó (nem túl boldog) házasságban élt feleségével, Walleshausen Ilonával, Kicát pedig kötötte a jegyesség. Az író hazautazott, fiatal szerelme pedig megházasodott, a kapcsolatuk azonban itt még nem ért véget.

A levelezés, amiről senki sem tudott

Küönválásuk után Móra és Kica titkos levelezésbe kezdtek. Az első időkben bizonyos Földváry Ilona névre küldte az író üzeneteit a Petőfi Sándor utcai postára poste restantaz, később pedig ő maga adta át a napjairól tudósító írásait a nőnek, ugyanis személyesen is találkozgattak, általában a budapesti Britannia Hotelben múlatták az időt, ha tehették.  A titkos levelezésükön kívül egyébként „hivatalos” leveleket is váltottak egymással, amelyeknek pusztán az volt a célja, hogy ne bukjanak le. Izgalmas adalék, hogy Móra a férjnek és Kicának küldött levelekben Feri bácsiként, a Kicával folytatott erotikus levelezésben viszont Ferkóként szerepelt. 

A titoktartásban a pár egyébként annyira jó volt, hogy nyolcvan évig ki sem derült a másfél éves, Móra Ferenc haláláig tartó viszonyuk. Az egymással váltott levelezésüknek egészen különös sorsa volt. Móra 1934-ben halt meg. Tíz évvel később, amikor a zsidó származású Ilonának gettóba kellett vonulnia, egyetlen bőröndöt vihetett magával, és ebbe tette a levelezésüket és a verseket is, amelyek így végül vele együtt átvészelték a második világháborút. Sok-sok évvel később aztán egy füzetbe is bemásolta őket, amely fennmaradt az utókornak (még olvashatóbban is, mint az eredetiek). Miután 1986-ban meghalt, a titkos levelezést a Móra Ferenc Múzeumra hagyta, de az irodalomtörténészek még sokáig nem hozták nyilvánosságra, mert ők és a család is úgy érezték, rossz fényt vetne Móra Ferenc emlékére.

A Címtelen könyv

A levelek végül hat évvel ezelőtt, 2014-ben jelentek meg a Címtelen könyv című kötetben, Móra erotikus verseivel együtt, amelyek még a földvári találkozásukkor, 1932-ben születtek. A legtöbb vers nem kapott címet, de együtt kiadnak egy versfüzért, amely szerelmük történetéről mesél. Összesen 35 darab költemény szerepel a kötetben, plusz egy Piros mise című szöveg. A Címtelen könyvből világossá válik, hogy Móra és Kica szerelme nagyon is beteljesült és a testiség, a vonzalom, az erotika nagyon erősen jelen volt a kapcsolatukban. Viszont az, ahogy Kalmár Ilona évtizedeken át őrizte a titkukat és a leveleket, arra utal, hogy sokkal több is volt ennél a viszonyuk. Ahogy Móra írta az egyik levélben: „Maga lesz az oka, ha azt fogja írni rólam az irodalomtörténet valamely iparosa: pár hét híján betöltötte az író az ötvenhármat, amikor titokzatos változáson ment át és csoda történt vele.” 

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Írók a Balatonon – Jókai botrányos szerelmi kalandja

A Balaton számos mítosz és sok-sok irodalmi alkotás ihletője volt, de a vízparti nyaralók, villák és alkotóházak rengeteg drámának is tanúi voltak. Nyári sorozatunkban azt mutatjuk meg, hogyan kötődtek a magyar írók a Balatonhoz, és mi minden történt ott velük. Most Jókai Mór nyaralásairól és híres villájáról olvashattok, de kiderül az is, milyen szerelmi kalandba bonyolódott idős korában a tónál.

...
Nagy

„Balatont álmodom, s melléje magamat” – Irodalmi csónakázások

Jókai Mór, Krúdy Gyula és Örkény István írásaival folytatódik irodalmi időutazásunk a Balaton körül.  

...
Nagy

Írók a Balatonon: Karinthy siófoki drámái

A Balaton számos mítosz és sok-sok irodalmi alkotás ihletője volt, de a vízparti nyaralók, villák és alkotóházak rengeteg drámának is tanúi voltak. Nyári sorozatunkban azt mutatjuk meg, hogyan kötődtek a magyar írók a Balatonhoz, és mi minden történt ott velük. Elsőként Karinthy Frigyes és Siófok kapcsolatáról olvashattok.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

...
Zöld

Az írók jóval a tudósok előtt ráéreztek az agy működésére – interjú a világhírű agykutatóval

Dr. Scott A. Small Alzheimer-kutató érdekfeszítően írt arról, miért tesz jót nekünk az egészséges felejtés. Szóba került Salman Rushdie elmepalotája, a kreativitás és a MI, az alvás és a társadalmi felejtés szerepe, illetve a pszichopaták és a csimpánzok is. Interjú.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Ludmán Katalin: „A ködlovag alakja egyszerre megfoghatatlan és jelenvaló”

Kik, mikor, kikre és miért mondták azt, hogy ködlovag? Ludmán Katalinnal, „A rejtelem volt az írósága…” szerkesztőjével beszélgettünk. Szóba kerültek Schöpflin, Márai vagy Mészöly Miklós „ködlovagozásai”, Hazai Attila prózája és Hajnóczy szöveguniverzuma, továbbá kiderült, hogy hungarikum-e a ködlovagság.

...
Kritika

„A világ egy hidegvizes medence” – Felnőtté válás gyásszal, öngyilkossággal, szerelemmel

Elena Ferrante Nápolyi regényeit idéző atmoszféra és történetvezetés jellemzi A tó vize sohasem édes című könyvet, bár ezúttal egy Róma környéki kisváros a helyszín, ahol a fiatal főhős-elbeszélő története zajlik. Az olasz író harmadik, díjnyertes regényét több mint húsz nyelvre fordították le. 

...
Nagy

Ma már világirodalmi klasszikusok, de ki sem akarták adni őket

A kilencedik alkalommal meghirdetett Margó-díj támogatója, az Erste idén először különdíjjal jutalmazza azt a rövidlistás szerzőt, aki saját történetével vagy prózájával példaként szolgál a #higgymagadban faktorra. Cikkünkben négy híres, mára klasszikussá vált szerzőt mutatunk be, akik hittek magukban annyira, hogy ne futamodjanak meg a visszautasítások miatt.

...
Nagy

Bognár Péter: Az erőszakról, a félelemről és a szavak jelentéséről

„A Haraszti-csemete által tollbamondott jegyzőkönyv alapján így beszélt tehát a fiú, így vagy valahogy ilyesformán, de hogy mindabból, amit összehordott, és amit a fiú őszerinte a fülébe sugdosott az autóban, mindabból mennyi és mi volt igaz, azt már sose fogjuk megtudni.” Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesre - ez a nyolcadik rész.

...
Nagy

Karinthy a Micimackót akkora szenzációnak érezte, mint „Mikimauz” megjelenését

Magyarországon a Micimackó Karinthy Frigyes fordításában lett borzasztóan népszerű. De hogyan bukkant az író Milne gyerekkönyvére, ő maga mit gondolt a kötetről, és milyenek voltak a korabeli kritikák? Cikkünkben ennek járunk utána.

...
Nagy

Nem kell mindent megbocsátani, de ha képesek vagyunk rá, az egyfajta szupererő

Carley Fortune a pandémia alatt írta meg első, Minden elmúlt nyár című regényét, amiben arra a kérdésre keresi a választ, hogy meddig tart a kamaszkori szerelem varázsa. A szerzővel a kanadai tájról, a kamaszkori naplóírásról is beszélgettünk. Interjú.

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Rébecca Dautremer: A jó képeskönyv olyan, mint egy színházi előadás

A francia Rébecca Dautremer gyerekeknek szóló könyveket és olyan klasszikusokat is illusztrál, mint az Egerek és emberek vagy a Cyrano. A Pestext Fesztivál vendégeként járt Budapesten, mi pedig családi indíttatásról, egy elrontott gyerekkori rajzról, a vizuális utalások elrejtéséről, és az illusztráció meg a szöveg kapcsolatáról beszélgettünk vele.

...
Gyerekirodalom

A titokzatos gombáktól a krillekig [Könyvesblokk]

Szeptemberi Könyvesblokkunkban ezúttal a gyerekeknek (és szüleiknek) kedvezünk: válogatásunkban ismeretterjesztő kötetet, akciódús meseregényt és zseblámpás könyvet ajánlunk.

...
Gyerekirodalom

Réz András regényében egy ördögi figura mozgatja a háttérből a szálakat

A Lukrécia papucsai című ifjúsági regényben épp a legjobbak buknak meg természettudományból, a pótvizsgára készülő csapat ráadásul furcsábbnál furcsább kalandokba keveredik. És ezekben valahogy mindig a helyettesítő tanár keze van. Olvass bele!