Egy sváb-magyar család hajtűkanyarokkal teli 20. századi története

Egy sváb-magyar család hajtűkanyarokkal teli 20. századi története

Illés Klára könyvében személyes naplóbejegyzésekből, levelekből, hivatalos dokumentumokból rajzolódik ki egy dunántúli sváb-magyar parasztcsalád huszadik század története.

Ruff Orsolya | 2021. január 26. |

„Vajon érdemes-e a figyelemre egy olyan könyv, amelynek főszereplője két, nyolcvanéves korát is megélt, betegségben elhunyt idős ember, akik nem vittek végbe a társadalmi emlékezetben számontartott, rendkívüli dolgokat?” – veti fel rögtön a Tények és Tanúk sorozatban megjelent Megtartó erő című könyve elején Illés Klára. A kötet a szerző szüleinek, Illés Gyulának és Illés Gyuláné Stampfer Klárának a történetét meséli el. Mentegetőzésnek tűnhet a fenti kérdés, abból a szempontból viszont érthető, hogy memoárokat évszázadokon keresztül olyanok írtak, akik a kortársak és az utókor szemében valami nagyhatású vagy látványos dolgot vittek véghez. Az Illés család története viszont épp azért érdekes, mert viszonylag kevés olyan írást ismer a szélesebb közvélemény, amelyet az iparos-paraszti réteg tagjai vetettek papírra, ráadásul a történelmi események miatt ezeknek az amúgy átlagos mindennapokra ítéltetett embereknek az élete végül többszörös vargabetűt vett.

Illés Klára
Megtartó erő
Magvető, 2021, 312 oldal
-

Illés Klára két életútinterjút készített idős szüleivel, melyek monológként jelennek meg a kötetben, ezenkívül a kötet része szülei 1955-ös levelezése (az apát ekkor három hónapos kötelező katonai szolgálatra vitték), ahogy az anya, Stampfer Klára időskori naplója és a hivatalos dokumentumok, bírósági végzések is. Az asszony 1928-ban született egy dunántúli faluban, Csatkán, egy sváb parasztcsaládban, ahol teljesen természetes volt, hogy már a kisgyerekek is aktívan dolgoznak. „A német, vagyis sváb beszéd énnekem ment mindig”, vallotta később, igaz, olvasni-írni idős korában már nem tudott németül, amit a napló is megerősít: utóbbi kizárólag magyar nyelvű, sváb szavak, kifejezések nem is szerepelnek benne. A nemzetiségi ellentétek viszont a háború alatt Csatkát sem kerülték el, a fiatal Klára és az anyja végül az egyik falubeli agitálására lépett be a magyarországi németeket tömörítő és a náci ideológiával rokonszenvező Volksbundba. Emiatt a háború után ki is telepítették mindkettőjüket.

-

Stampfer Klára életében többször költözött: a bevonuló szovjet csapatok elől a mai Csehország területére menekült, majd 1948-ban a kitelepítéskor az akkori NDK-ban kellett letelepednie. Később visszatérhetett a falujába, a hatvanas években viszont a családjával Budapestre költözött, ahol húsz évig a Csili Művelődési Központ takarítónője volt, idős korában pedig kétlaki életet élt a főváros és Csatka között.

Mindennapjait a kemény fizikai munka töltötte ki – ez különösen azokban a katonalevelekben szembeötlő, melyeket a házaspár 1955-ben váltott egymással. Illés Gyula ezekben a levelekben folyamatosan marcangolta magát az értelmetlen és gyakran semmittevésbe fulladó kötelező katonai szolgálat miatt, miközben a földeken rengeteg munka várta, ez viszont mind a felesége nyakába szakadt: „fáj a fejem a méregtől, én itt csak lődörgök, neked meg mennyi sok munkád van otthol”. Stampfer Klára ezekben a hónapokban az anyósáékkal élt egy fedél alatt, akikkel már a legelső perctől nem volt felhőtlen a viszonya – Illés Gyula így emlékezett meg erről: 

„Összeházasodtunk, aztán mehettünk ganét teregetni. A végin azért engedték elvenni az Illésék, mert nem győztük a paraszti munkát, és gondolták, lesz egy segítség, és így is lett. A Stampfer Klári jól jött mint munkaerő. Én a mai napig azt mondom, hogy első osztályú munkaerő.”

Ez az elismerés éles ellentétben áll azzal a képpel, amely az időskori veszekedéseket is rögzítő naplóból bomlik ki („… mert a te takarítónői fizetésedből nem lett volna semmi, mindenért csak ő dolgozott”). Mindenesetre a fiatal Stampfer Klárának egy erős matriarchátusi közegben kellett helyt állnia, ahol az anyósa osztotta be a pénzt, emiatt étel sem nagyon jutott a fiatal lánynak (később össze is tépte az akkor készült fényképeket, annyira szégyellte a soványságát), de még az elsőszülött lánya keresztnevét sem választhatta meg – egyszerűen nem volt beleszólása.

-

A kötet tele van ilyen mikrotörténetekkel: egy sváb-magyar család folyamatosan küzd önmagával és a történelemmel. Millió szállal kötődnek a földhöz, még akkor is, amikor azt elveszik tőlük, vagy amikor a fővárosba költöznek. De elszakadni akkor sem tudnak tőle. A gyerekeiket világéletükben munkára és becsületre nevelték, az érzelmek nyílt kifejezése viszont érezhetően nem volt megszokott a családban; az idős Klára szeretetnyelve például egyértelműen az étel és annak kínálása volt („ (…)volt jó fasírtom, jól ettek-ittak, sör, kóla, kávé, mindennel meg tudtam kínálni őket”). Egészen megrendítőek ugyanakkor a kötetzáró személyes megjegyzések, melyekben Illés Klára az anyjához való viszonyáról írt („Anyu mindenható volt. Anyu mindent tudott, amit nagymama nem. Anyutól félni kellett, nagymamától nem. Anyut mindig vártam. (…) Ha anyu ott volt, nem lehetett baj. Anyuval soha nem lehetett baj.”).

Erős női narratívát rejt a Megtartó erő, de szociográfia, és – ami ennél is fontosabb – egy sok traumával és hajtűkanyarral teli családtörténet is egyben. A memoár már csak műfajából adódóan is mindig töredékes, szubjektív, és ez nincs másként itt sem – rengeteg a fehér folt, ami valószínűleg már így is marad, a visszaemlékezések viszont ezzel együtt borzasztóan izgalmas látleletet adnak különösen a háború előtti és utáni mindennapokról.

Bemutató.
A Tények és Tanúk sorozat új kötetéről Illés Klárával és Závada Pállal Turi Tímea beszélget a Líra Könyv facebook oldalán. Mikor? Január 26-án (kedden) 18 órakor. Részletek>>
Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Szüts Miklós: istenem, a város szarrá-bombázását ramazurinak hívja!

1983-ban Szüts Miklós egy 1945. január 14-én írt levelet kapott az édesanyjától  amit apjának címzett, és szó van benne a Tamás nevű kisfiúról, egy udvarra esett bombáról

...
Nagy

Fehér Renátó: Jó, hát akkor hogy’ fogunk élni?

"Rajk László nem relativizálta apja bűneit, nem lett apja apologétája, és nem lett apja elvesztésének rabja sem. Nem lett Hamlet, sem a kádári konszolidáció kis janicsárja. A tavaly ősszel elhunyt Rajk László A tér tágassága című könyvéről Fehér Renátó írását olvashatjátok.

...
Kritika

MGP memoárjában az önfelmentés és az önvád váltakozik

Molnár Gál Péter a Kádár-kor megosztó, ugyanakkor megkerülhetetlen színikritikusa. Ügynökmúltja 2004-ben kapott nyilvánosságot: a Coming out ennek a botránynak a feldolgozása.

Az évtized könyve
...
Nagy

Az évtized legfontosabb magyar könyvei 5.

...
Nagy

Az évtized legfontosabb magyar könyvei 4.

...
Nagy

Az évtized legfontosabb magyar könyvei 3.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

A Jókai-rajongók, a kutyaszar és az elnémítás kultúrája

Tóth Krisztinát meglincselik az internetezők, mert Az arany embert kivenné a kötelező olvasmányok listájáról. Olvasás, kánon, cancel culture.

...
Kritika

Kinget idézi, de nem kíván dickensi magasságokba törni J.D. Barker thrillere

Szíve helyén sötétség három az egyben: egy meglepően jól sikerült coming-of-age sztori és egy tipikus barkeri krimi, melyeket megfűszerez a Stephen King-es természetfeletti. 

...
Nagy

Egy sváb-magyar család hajtűkanyarokkal teli 20. századi története

Illés Klára könyvében személyes naplóbejegyzésekből, levelekből, hivatalos dokumentumokból rajzolódik ki egy dunántúli sváb-magyar parasztcsalád huszadik század története.

...
Nagy

A világ leghíresebb Drag Queenje milliókat vesz rá, hogy szeressék magukat

A többszörös Emmy-díjas RuPaul megírta GuRu című színes-szagos önfejlesztő könyvét, aminek segítségével képesek lehetünk legyártani önmagunk legjobb verzióját.

...
Hírek

Esterházy Péter semmit nem dobott ki, ezért minden, azaz minden megvan

Esterházy Péter hagyatékáról, levelezésekről, spirálfüzetekről, húszezer darabos könyvtárról mesélt a fia, Esterházy Marcell képzőművész.

...
Nagy

A pszichológus irodalomterápiája: Lora Gottlieb - Akarsz beszélni róla?

A kicsit közhelyes cím alapján első körben felmerült bennem, hogy mi lesz a könyv célja: komolyan gondolja, és így felsorakoztatja majd az összes hasonlót, ami a pszichológusokat övezi, vagy épp iróniával kérdezi, és felsorakoztatja őket, hogy aztán majd a helyükre tegye? Szerencsére hamar kiderül, hogy az utóbbi, de még az sem teljes mértékben. Nagyon valós, és nagyon emberi képet mutat a pszichológusokról, az ilyenekre pedig még ma, 2021-ben is szükségünk van. Pszichológusoknak is, laikusoknak is.

Polc

A verset nem kell slaggal verni, hogy megértsük

...

Ian McEwan új könyvével eléggé kiborította a sci-fi rajongókat

...

Szabó T. Anna hősei megtörik a nők évszázados hallgatását

...

Vidéki ballada az Amerikai Álomról [zsebró]

...
A hét könyve
Kritika
Az apokalipszis mi magunk vagyunk
...
Nagy

"Válaszd a jövőt. Válaszd az életet. De miért akarnék ilyesmit csinálni?" – 25 éves a Trainspotting-film

Idén 25 éves Danny Boyle kultfilmje, a Trainspotting, amely Irvine Welsh azonos című regényéből készült.

Hírek
...
Podcast

Olvasóként most tök jó gyereknek lenni [Mesék Minden Mennyiségben podcast]

...
Hírek

Áprilisban indul A Szolgálólány meséjének negyedik évada

...
Hírek

Jókai nagyon jó regényíró, de a kamaszokat nem viszi közelebb az olvasóvá váláshoz

...
Hírek

Megvan az Ahol a folyami rákok énekelnek főszereplője!

...
Hírek

Több mint ezer könyvet gyűjtött össze Szabados Ágnes

...
Nagy

Olvassunk Tóth Krisztinát!

...
Hírek

Jókai Mór nem lehet vita tárgya Maruzsa szerint, de miért nem?

...
Hírek

Quimby, Szécsi Noémi-adaptáció, japán és építészeti filmnapok - PROGRAMAJÁNLÓ

...
Hírek

Film készülhet Szabó Magda Für Elise című regényéből

Olvass!
...
Beleolvasó

Rinocéroszok alakítják Európa és a nyugati civilizáció históriáját

Schein Gábor új verses regénye azzal a káprázatos ötlettel játszik el, hogy miképpen írható meg Európa és a nyugati civilizáció históriája, ha annak mitikus és valóságos történeteiben a rinocérosz mint hús-vér figura szerepel.

...
Beleolvasó

Verses-novellás szakácskönyv készült Bodor Ádám 85. születésnapjára

Bodor Ádám 85. születésnapjára harmincöt szerző írt egy-egy, az írásművészete előtt tisztelgő receptes mesét, amelyek akár Eronim Mox elveszettnek hitt szakácskönyvéből is származhatnának.Olvass bele!

...
Beleolvasó

Visszaadható-e egy gyerek?

Egy kiskamasz egyik napról a másikra elveszít mindent - az otthonát, a legjobb barátnőit, a szülei feltétel nélküli szeretetét. Pontosabban azokét, akiket egészen addig a szüleinek hitt. Olvass bele A visszaadott lány történetébe!

...
Beleolvasó

A szörnyek mindig rólunk, emberekről mesélnek

Míg a középkorban a szörnyek a veszélyes ismeretlent jelölték a színes térképeken, ma már egész tudományág alapul a szörnyek feltérképezésén. Ebből ad ízelőt egy új tanulmánykötet, amely népszerű filmeket és regényeket elemez a szörnyek után kutatva. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Sissi bizalmasának naplófeljegyzéseiből sok minden kiderül a királynéról

Festetics Mária grófnő Sisinek hosszú ideig udvarhölgye és bizalmas volt. A grófnő udvari szolgálata alatt naplót vezetett, amely most megjelent. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Krasznahorkai hőse kétségbeesetten várja Angela Merkelt az állomáson

Krasznahorkai László elbeszélésként kategorizálja új művét, amelyben egy keletnémet férfi a kancellárral találkozna, miközben egyre több megmagyarázatlan esemény történik a szürke mindennapokban. Mutatunk egy részletet!