Egy sváb-magyar család hajtűkanyarokkal teli 20. századi története

Egy sváb-magyar család hajtűkanyarokkal teli 20. századi története

Illés Klára könyvében személyes naplóbejegyzésekből, levelekből, hivatalos dokumentumokból rajzolódik ki egy dunántúli sváb-magyar parasztcsalád huszadik század története.

Ruff Orsolya | 2021. január 26. |

„Vajon érdemes-e a figyelemre egy olyan könyv, amelynek főszereplője két, nyolcvanéves korát is megélt, betegségben elhunyt idős ember, akik nem vittek végbe a társadalmi emlékezetben számontartott, rendkívüli dolgokat?” – veti fel rögtön a Tények és Tanúk sorozatban megjelent Megtartó erő című könyve elején Illés Klára. A kötet a szerző szüleinek, Illés Gyulának és Illés Gyuláné Stampfer Klárának a történetét meséli el. Mentegetőzésnek tűnhet a fenti kérdés, abból a szempontból viszont érthető, hogy memoárokat évszázadokon keresztül olyanok írtak, akik a kortársak és az utókor szemében valami nagyhatású vagy látványos dolgot vittek véghez. Az Illés család története viszont épp azért érdekes, mert viszonylag kevés olyan írást ismer a szélesebb közvélemény, amelyet az iparos-paraszti réteg tagjai vetettek papírra, ráadásul a történelmi események miatt ezeknek az amúgy átlagos mindennapokra ítéltetett embereknek az élete végül többszörös vargabetűt vett.

Illés Klára
Megtartó erő
Magvető, 2021, 312 oldal
-

Illés Klára két életútinterjút készített idős szüleivel, melyek monológként jelennek meg a kötetben, ezenkívül a kötet része szülei 1955-ös levelezése (az apát ekkor három hónapos kötelező katonai szolgálatra vitték), ahogy az anya, Stampfer Klára időskori naplója és a hivatalos dokumentumok, bírósági végzések is. Az asszony 1928-ban született egy dunántúli faluban, Csatkán, egy sváb parasztcsaládban, ahol teljesen természetes volt, hogy már a kisgyerekek is aktívan dolgoznak. „A német, vagyis sváb beszéd énnekem ment mindig”, vallotta később, igaz, olvasni-írni idős korában már nem tudott németül, amit a napló is megerősít: utóbbi kizárólag magyar nyelvű, sváb szavak, kifejezések nem is szerepelnek benne. A nemzetiségi ellentétek viszont a háború alatt Csatkát sem kerülték el, a fiatal Klára és az anyja végül az egyik falubeli agitálására lépett be a magyarországi németeket tömörítő és a náci ideológiával rokonszenvező Volksbundba. Emiatt a háború után ki is telepítették mindkettőjüket.

-

Stampfer Klára életében többször költözött: a bevonuló szovjet csapatok elől a mai Csehország területére menekült, majd 1948-ban a kitelepítéskor az akkori NDK-ban kellett letelepednie. Később visszatérhetett a falujába, a hatvanas években viszont a családjával Budapestre költözött, ahol húsz évig a Csili Művelődési Központ takarítónője volt, idős korában pedig kétlaki életet élt a főváros és Csatka között.

Mindennapjait a kemény fizikai munka töltötte ki – ez különösen azokban a katonalevelekben szembeötlő, melyeket a házaspár 1955-ben váltott egymással. Illés Gyula ezekben a levelekben folyamatosan marcangolta magát az értelmetlen és gyakran semmittevésbe fulladó kötelező katonai szolgálat miatt, miközben a földeken rengeteg munka várta, ez viszont mind a felesége nyakába szakadt: „fáj a fejem a méregtől, én itt csak lődörgök, neked meg mennyi sok munkád van otthol”. Stampfer Klára ezekben a hónapokban az anyósáékkal élt egy fedél alatt, akikkel már a legelső perctől nem volt felhőtlen a viszonya – Illés Gyula így emlékezett meg erről: 

„Összeházasodtunk, aztán mehettünk ganét teregetni. A végin azért engedték elvenni az Illésék, mert nem győztük a paraszti munkát, és gondolták, lesz egy segítség, és így is lett. A Stampfer Klári jól jött mint munkaerő. Én a mai napig azt mondom, hogy első osztályú munkaerő.”

Ez az elismerés éles ellentétben áll azzal a képpel, amely az időskori veszekedéseket is rögzítő naplóból bomlik ki („… mert a te takarítónői fizetésedből nem lett volna semmi, mindenért csak ő dolgozott”). Mindenesetre a fiatal Stampfer Klárának egy erős matriarchátusi közegben kellett helyt állnia, ahol az anyósa osztotta be a pénzt, emiatt étel sem nagyon jutott a fiatal lánynak (később össze is tépte az akkor készült fényképeket, annyira szégyellte a soványságát), de még az elsőszülött lánya keresztnevét sem választhatta meg – egyszerűen nem volt beleszólása.

-

A kötet tele van ilyen mikrotörténetekkel: egy sváb-magyar család folyamatosan küzd önmagával és a történelemmel. Millió szállal kötődnek a földhöz, még akkor is, amikor azt elveszik tőlük, vagy amikor a fővárosba költöznek. De elszakadni akkor sem tudnak tőle. A gyerekeiket világéletükben munkára és becsületre nevelték, az érzelmek nyílt kifejezése viszont érezhetően nem volt megszokott a családban; az idős Klára szeretetnyelve például egyértelműen az étel és annak kínálása volt („ (…)volt jó fasírtom, jól ettek-ittak, sör, kóla, kávé, mindennel meg tudtam kínálni őket”). Egészen megrendítőek ugyanakkor a kötetzáró személyes megjegyzések, melyekben Illés Klára az anyjához való viszonyáról írt („Anyu mindenható volt. Anyu mindent tudott, amit nagymama nem. Anyutól félni kellett, nagymamától nem. Anyut mindig vártam. (…) Ha anyu ott volt, nem lehetett baj. Anyuval soha nem lehetett baj.”).

Erős női narratívát rejt a Megtartó erő, de szociográfia, és – ami ennél is fontosabb – egy sok traumával és hajtűkanyarral teli családtörténet is egyben. A memoár már csak műfajából adódóan is mindig töredékes, szubjektív, és ez nincs másként itt sem – rengeteg a fehér folt, ami valószínűleg már így is marad, a visszaemlékezések viszont ezzel együtt borzasztóan izgalmas látleletet adnak különösen a háború előtti és utáni mindennapokról.

Bemutató.
A Tények és Tanúk sorozat új kötetéről Illés Klárával és Závada Pállal Turi Tímea beszélget a Líra Könyv facebook oldalán. Mikor? Január 26-án (kedden) 18 órakor. Részletek>>
Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Szüts Miklós: istenem, a város szarrá-bombázását ramazurinak hívja!

1983-ban Szüts Miklós egy 1945. január 14-én írt levelet kapott az édesanyjától  amit apjának címzett, és szó van benne a Tamás nevű kisfiúról, egy udvarra esett bombáról

...
Nagy

Fehér Renátó: Jó, hát akkor hogy’ fogunk élni?

"Rajk László nem relativizálta apja bűneit, nem lett apja apologétája, és nem lett apja elvesztésének rabja sem. Nem lett Hamlet, sem a kádári konszolidáció kis janicsárja. A tavaly ősszel elhunyt Rajk László A tér tágassága című könyvéről Fehér Renátó írását olvashatjátok.

...
Kritika

MGP memoárjában az önfelmentés és az önvád váltakozik

Molnár Gál Péter a Kádár-kor megosztó, ugyanakkor megkerülhetetlen színikritikusa. Ügynökmúltja 2004-ben kapott nyilvánosságot: a Coming out ennek a botránynak a feldolgozása.

Még több olvasnivaló
...
Kritika

A Páternoszter megmutatja a Rákosi-rendszer legabszurdabb oldalait

Orosz István grafikusművész első regénye, a Páternoszter több nézőponton, többszörös elbeszélésen keresztül világítja meg, milyen volt az élet az 50-es évek Magyarországán, és milyen abszurd, groteszk vagy tragikomikus eseményeket idézett elő a Rákosi-korszak személyi kultusza.

...
Nagy

Perintfalvi Rita: Az elkövetők mindig hangsúlyozták, hogy “mondd nekem azt, hogy atya”

Perintfalvi Rita könyvében a Magyar Katolikus Egyházon belüli szexuális bántalmazási ügyeket vizsgálja. Nemcsak áldozatokat szólaltat meg, hanem kutatási eredmények és szakértők bevonásával feltárja a visszaélések mögött húzódó pszichológiai és rendszerszintű okokat is. Interjú.

...
Nagy

Finy Petra: A 80-as évekről mindenkinek van egy története

Finy Petra Kerti szonáta című regénye három női generáció történetén keresztül mesél a világháború traumáiról, az ötvenes évek félelemmel vegyes légköréről, és a rendszerváltást megelőző ellenzéki megmozdulások konspirációval teli hónapjairól. Az íróval a regény egyik kulcshelyszíne közelében beszélgettünk, közben szóba kerültek traumák és rendszerellenes csúcsteljesítmények, elfeledett és máig élő városi történetek is.

...
Kritika

Az utolsó indiánkönyv érzékeny pillanatfelvétel arról, hol tartunk ma az indiánozásban

Az utolsó indiánkönyv című antológiához a PIM 79 kortárs magyar szerzőt kért fel, hogy prózában vagy versben reflektáljanak arra, mit jelentett nekik az indián egykor, és mit jelent ma, felnőttként.

...
Nagy

Bojár Gábor: Mindenki az erő jelének veszi, ha az ember szembenéz a saját hibáival

Bojár Gábor a Graphisoft alapítójaként ikonikus név és hivatkozási pont a hazai vállalkozói világban. De mit tud adni második könyvével annak, aki nem üzletember. A válasz: meglepően sokat. Interjú.

...
Kritika

Mit árul el egy ezeréves levél egy keresztény nőről, aki zsidó férfit szeretett?

Egy meneküléssel töltött élet krónikája és e krónika megalkotásának története A hét könyve, A fordult szív.

Polc

A katalán hegyekben teljesen hétköznapi a varázslat

...

Stephen King megmutatja, hogy a szakadozó internet jobban érdekel minket, mint a széthulló világ

...

Cinikusak vagyunk mind, ez köt össze - Gyurcsány és Orbán hatása a kortárs fiatal lírára

...

A banalitások és az apokalipszis közé sodort minket a koronavírus-járvány

...
A hét könyve
Kritika
A regénybeli Kafka mögött felsejlik Borbély Szilárd alakja is
...
Kritika

Az utolsó indiánkönyv érzékeny pillanatfelvétel arról, hol tartunk ma az indiánozásban

Az utolsó indiánkönyv című antológiához a PIM 79 kortárs magyar szerzőt kért fel, hogy prózában vagy versben reflektáljanak arra, mit jelentett nekik az indián egykor, és mit jelent ma, felnőttként.

Hírek
...
Hírek

Rendeld meg a 100 oldalas Esterházy-különszámot és az Ottlik-másolatot!

...
Nagy

Reverendában és Luther-kabátban a nyilasterror idején: séta egy gyilkos és egy embermentő nyomában

...
Hírek

Elhuny Lucinda Riley, A hét nővér-sorozat szerzője

...
Hírek

Szvoren Edina az ambivalens hatásnak örül

...
Hírek

Babiczky a megszólalás szabadságát fedezte fel Szapphóban

...
Hírek

Itt Az utolsó szerelmes levél első előzetese!

...
Hírek

Filmre vele! - Hat kortárs magyar művet ajánlanak a filmeseknek

...
Hírek

Nem lehet vitatkozni, hogy az áldozatok leszármazottai számára a turul mit jelent

...
Nagy

Spiró György: Azért nem lettem sznob, mert nem mondták meg, mi a jó

Olvass!
...
Beleolvasó

Máté Péter életét és halálát ellentmondások és rejtélyek övezték

Bauer Barbara archív anyagokból, családtagok, ismerősök, egykori zenésztársak visszaemlékezéseiből dolgozva fikciós regényt írt Máté Péterről, Most élsz címmel. Olvassatok bele!

...
Beleolvasó

Spiró: Mikor szabad ölni?

Új esszékötettel jelentkezik Spiró György. A Hamlethez kapcsolódó erős cím (Mikor szabad ölni?) szellemében az esszék empatikus és okos ajánlatok arról hogyan lehet szabadon gondolkodva élni.

...
Beleolvasó

Ez itt a pszichiátria, az új otthonod

„De ne rémüldözz: nyugi. Minden jel szerint ebben a fejezetben végre megvalósul vágyaidnak netovábbja. A pszichiátria.” Keresztury Tibor új könyvében különböző kórtermeken keresztül leshetünk be az élet fontos pillanataiba. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Less bele a Lars Kepler-krimik sorozatgyilkosának lelkivilágába!

Izgalmas novellát adott közre a skandináv krimi egyik legkedveltebb képviselője, Lars Kepler, aki valójában nem egy személy, hanem egy szerzőpáros, Alexandra Coelho Ahndoril és Alexander Ahndoril. A te sötét labirintusod a sorozatgyilkos, Jurek Walter életébe és sötét lelkivilágába enged betekintést. 

...
Beleolvasó

Nincsen hegedűtok, amibe egy hegedű pontosan illene

Szvoren Edina legújabb írásaiban senki sem csodálkozik, az írások mégis csodálkozásra késztetnek.

...
Beleolvasó

Az Afáziában a Föld már lakhatatlan, de az emberi faj továbbra is előszeretettel harcol

A krimik után ezúttal sci-fivel jelentkezik Baráth Katalin: az Afáziában totális háború van kitörőben, a katasztrófát egy génmódosított szuperkatona és egy veterán hírszerző akadályozhatja meg. Mutatunk egy részt a könyvből!