Havas Juli: Bár még csak most ébredezik, én hiszek a női összefogás erejében

Havas Juli: Bár még csak most ébredezik, én hiszek a női összefogás erejében

Idén nyolcadik alkalommal kapja meg egy első prózakötetes szerző a legjobbnak járó Margó-díjat. A hagyományunkhoz híven interjúsorozatban mutatjuk be a rövidlistára került jelölteket. Lichter Péter, Haász János, Szemethy Orsi, Borda Réka, Konrád József, Bognár Péter és Vonnák Diána után Havas Juli mesél arról, hogyan kezdett el írni, mit gondol a női közösségekről és miért aktuális szerinte a 22-es csapdája.

Könyves Magazin | 2022. október 10. |
havas juli
Nincs Hold, ha nem nézed
Pesti Kalligram, 2021, 301 oldal
-

Mi volt a legfontosabb tapasztalat az első kötetig vezető alkotói folyamatban?

A flow, amit abban a kettős életben megéltem, amikor alkottam: akkor ütött be a járvány, amikor elkezdtem írni, így napjaim felében felfokozott testi-lelki állapotban küzdöttünk kollegáimmal a ránk ruházott kórházi covid-osztályon, előtte-utána viszont vittek magukkal az önálló életre kelt szereplőim, a történetem, aminek, mint egy moziban, a nézője voltam, és a szövegem, aminek a krónikása lettem. Sosem állt távol tőlem a teatralitás és most végre szabadon ki tudtam ezt élni, a fantáziámat el tudtam engedni, és mint egy film, úgy húzott be világába a saját kitalált történetem, elképesztő utazás volt.

Mi volt az a szikra, ami beindította az alkotói munkát? Mi adta a kötet alapötletét?

Az alapötlet az örök téma, a szerelem, ahol arra kerestem választ, hogy egy fiatal nő miért ragad benn évekre egy méltatlan szeretői kapcsolatba, és hogy mi lehetne az, ami végül kibillenti ebből. A történetemben az éppen kitört világjárvány lett a katalizátor, aminek hatására a főhősöm átkeretezte az életét, addigi bezárt világából ekkor tudott nyitni a családja és a barátai felé, és ez adta meg a végső lökést számára, hogy változtasson a status quón.

Havas Juli regényében a Covid-osztály csak egy keret, de a szerelem univerzális
Havas Juli regényében a Covid-osztály csak egy keret, de a szerelem univerzális

Havas Juli első regényében a női sors áll a középpontban, miközben beláthatunk  a Covid-osztály kulisszái mögé. A tüdőgyógyász orvosi pályája mellett 2019-ben írni kezdett, tavasszal pedig megjelent Nincs Hold, ha nem nézed című regénye, amiből a nagy érdeklődésre való tekintettel már a második kiadás került a polcokra. Miért tudunk ennyire könnyedén kapcsolódni a történethez? Valóban két választása van egy nőnek? Elképzelhetetlen, hogy a magánéletében és a karrierjében is kiteljesedjen? Havas Julival ezekről a kérdésekről beszélgettünk, de a doktornő mesélt az egészségügyben történő bizalomvesztésről, női életutakról és arról, hogyan vagyunk képesek saját magunk elől is eltitkolni a problémáinkat, ha úgy teszünk, mintha nem léteznének.

Tovább olvasok

Mit vártál az első könyvedtől?

Én csak írtam és írtam, nem gondolkodtam azon, mi lesz, ha kész lesz, meg is lepődtem, amikor néma csinadrattával odabiggyesztettem a VÉGE szót. Ha meg kellene fogalmazni, mit várok tőle, talán azt mondanám, amit én magam is várok a regényektől: hogy szórakoztasson, hogy vigye el az olvasókat egy másik világba, hogy érintse meg őket, és hogy szeressék.

Ha tehetnéd, mit változtatnál a könyvön?

Rengeteg apróságot kijavítanék, pontosítanék, szépítenék mondatról-mondatra akár, de a szerkezetén vagy a dramaturgiáján nem változtatnék.

Kinek a véleményére adtál a leginkább írás közben, kinek mutattad meg először a kész kötetet?

A Péterfy Akadémiára jártam, amikor ez a könyv megszületett, a fejezetek kezdetben novellák voltak, amik hétről-hétre kerekedtek egésszé és ebben a folyamatban Péterfy Gergely segített. A kész regényt először Péterfy-Novák Éva olvasta el, „nyugodjál már le” válaszolgatta, amikor arról nyaggattam, hogy milyennek találja. De a legnehezebb az volt, amikor már Mészáros Sándornál volt a kézirat,

máig nem fogtam fel igazán, hogy tetszett neki és hogy egy szépirodalmi kiadó, a Kalligram kiadta.

Mi volt a legfurcsább, legemlékezetesebb olvasói reakció a kötet kapcsán?

Az, ahogy a főszereplőm, Kertész Anna önálló életre kelt. Sőt, hogy egymástól teljesen különböző női olvasók mondták azt, hogy olyan, mintha róluk írtam volna. Úgy hiszem, hogy a titkát is megfejtettem ennek az azonosulásnak, talán olyan lehet, mint a horoszkóp, amiben ha találsz egy-két hasonlóságot, akkor az egész jellemzést magadénak érzed. Érdekes volt hallani, ahogy Ivánra őszintén tudtak haragudni az olvasók, vagyis hogy képes voltam egy igazi antagonistát megteremteni. De az is jópofa, amit egy kedves ismerősöm mesélt, hogy amikor a férje megzavarta őt a regényem olvasásában, akkor úgy szólt rá, hogy „na, ne ivánkodj”, utalva arra, hogy Iván mindig rendelkezni akart az Anna idejével. 

Visszatérve a magunkénak érzett regényes történetekre, meghatóan felemelőnek találom a női sorsközösségekben azt, ahogy kisebb vagy nagyobb mértékben, de minden nővel egyformán megesnek azok a jó és rossz dolgok, amik később, mint láthatatlan fonalak, összekötnek minket, és ideális esetben elvezetnek akár a sisterhoodig. 

Bár még csak most ébredezik, én hiszek a női összefogás erejében.

Mi volt az első regény, amit valaha elolvastál? Milyen emlékeid vannak róla?

Kisgyerekkoromban évekig meseolvasó voltam, utána válogatás nélkül faltam a pöttyös és indiános könyveket, Tarzant és Monte Cristo grófját, a Vadon szavát és Tom Sawyert, Alice-t és Pán Pétert, és mindent, amit otthon vagy a könyvtárban megtaláltam. Elsők közt lehetett Fehér Klára Bezzeg az én időmben narancssárga-fehér pöttyös könyve, így visszaemlékezve tökéletes lányregény volt, finom és humoros, iskolával, barátnőkkel, első szerelemmel, háborúval és sírással a végén.

Hány évesen írtad meg az első olyan szövegét, amit már úgy mutattál meg másnak, hogy irodalomnak tartottad?

Egy negyedik helyezéssel járó országos magyar irodalmi tantárgyverseny után hosszú évtizedekig „csak” olvasó voltam. 2019-ben kezdtem írni tanulni, vagyis ö

tvenhét éves voltam, amikor az első „novellát” kiadtam a kezemből, és 2020-ban fogtam neki a regényemnek.

Nem bánom mégsem, hogy csak most kezdtem neki, mert korábban el voltam foglalva az orvosi karrierem építgetésével, az állandó tanulással, pályám kezdetén pedig a család és a gyerekek majd minden vegyértékemet lekötötték. Mindennek megvan az ideje, ennek most jött el, és én örömmel fogadtam el azt a felszabadult ajándékidőt, ami lehetőséget ad az írásra.

Mi a kedvenc debütáló köteted, és miért?

Saját short-listám első két helyezettje – a Száz és magány és a 22-es csapdája – közül a második igazi debütáló sikerkönyv, amit „meglátni és megszeretni egy pillanat műve volt”. Ráadásul sajnálatosan aktuális, miszerint a háborúval nem csak az a baj, hogy ismeretlen emberek meg akarják gyilkolni egymást, hanem legfőképpen az, hogy vezetőink és politikusaink egyre irreálisabb helyzetekbe hajszolnak bele minket, ezért újabb és újabb abszurd bevetéseket kell teljesítenünk. Ha valamikor, akkor most még nagyobb szükségünk van izgalmas történetekre, szépen írt szövegekre, amelyek menedéket adnak szürreális valóságunk elől.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Havas Juli regényében a Covid-osztály csak egy keret, de a szerelem univerzális

Havas Juli első regényében a női sors áll a középpontban, miközben beláthatunk  a Covid-osztály kulisszái mögé. 

...
Nagy

Ebből a tíz könyvből kerül ki 2022 Margó-díjasa!

Minden eddiginél több, összesen 56 könyvet jelöltek idén a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjra. Az elismerést nyolcadik alkalommal osztják ki, és célja a legerősebb pályakezdő prózaírók bemutatása. A lista további sorsának alakulása most már a zsűri kezében van, a győztes nevét pedig az októberi Margó Irodalmi Fesztiválon ismerhetjük meg! Mutatjuk a kiválasztott tízet!

...
Nagy

Vonnák Diána: Azt szerettem volna, hogy lélektani határhelyzetek jelenjenek meg ebben a könyvben

Idén nyolcadik alkalommal kapja meg egy első prózakötetes szerző a legjobbnak járó Margó-díjat. A hagyományunkhoz híven interjúsorozatban mutatjuk be a rövidlistára került jelölteket. Lichter Péter, Haász János, Szemethy Orsi, Borda Réka, Konrád József és Bognár Péter után Vonnák Diána mesél saját magának adott ultimátumról, első és egyben utolsó istenes verséről és arról, milyen volt megélnie első olvasmányélményeiben a lányoknak szóló „ őrjítően édelgős és unalmas ” kulturális ajánlatot.

A hét könyve
Kritika
Az egykori irodalmi botrányhős bámulatosan burjánzó trilógiát írt a komplett francia társadalomról és undergroundról
...
Panodyssey

Závada Péter: Érthető ellenszenv – A magyar rapről és slam poetry-ről (1. rész)

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Heather Morris: Tartozunk a holokauszt túlélőinek azzal, hogy elmeséljük a történetüket

Heather Morrisnak az utóbbi években több holokauszt-témájú regénye is megjelent, és mindegyik kötetet túlélőkkel készült beszélgetések és kutatások alapozták meg. Az auschwitzi tetováló szerzőjével új könyveinek háttértörténetéről beszélgettünk, ő pedig mesélt az általa megismert túlélők bátorságáról, bűntudatáról, és azokról a nehéz emlékekről, amiket kötelességünk elmesélni az utókornak.

...
Kritika

A majdnem-élet receptje: egyedülálló anya reménytelen szerelemmel

A siker fokmérője ma a karrier és a boldog - kétszülős - családi élet. De mi van azokkal, akiknek egyik sem adatik meg? Bendl Vera első felnőtteknek szóló regényében nekik ad hangot: a nagy büdös semmiben lebegés állapotának, amit szeretünk átmenetinek hinni, de van, hogy nem lesz jobb. És a semminél már egy reménytelen szerelem is jobb. A Majdnem negyven a hét könyve. 

...
Nagy

A rómaiak is züllésről panaszkodtak, amikor a tekercseket felváltotta a lapozható könyv

A Papirusz számtalan ókori anekdotán és történelmi emléken keresztül elvezet az egyiptomi papiruszkészítő műhelyektől az alexandriai könyvtáron át a római rabszolgák másolóműhelyeiig. Hét érdekességet választottunk ízelítőül az ókori könyvek világából.

...
Nagy

Mohamed Mbougar Sarr az irodalom labirintusáról írt, és közben beleveszett a saját regényébe

Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író akarata ellenére is szimbólummá vált: 31 évesen, első fekete-afrikai szerzőként nyerte el a legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat. Paradox módon azzal, hogy neki ítélték a díjat, mintha belépett volna a saját regényének világába, amelyben az irodalmi elitet és intézményrendszert figurázta ki.

...
Nagy

Veres Attila: Igazából már csak a törvények és a pénz fog össze minket

A valóság helyreállítása és a The Black Maybe megjelenése apropójából beszélgettünk a humor szerepéről a feszültségépítésben, a kísérletező történetmesélő formákról, a sírkertszerű Magyarországról, reményről és reménytelenségről. Végül még olvasnivalót is ajánlott. Interjú.

...
Nagy

„Úgy képzeltem, az irodalom lesz a főfoglalkozásom” [Lator95]

A mesterség alapos ismerete elengedhetetlen - mondta egy régebbi interjújában Lator László, aki ma ünnepli 95. születésnapját. Költő, műfordító, tanár, aki szemináriumain egyetemi hallgatók nemzedékeit oktatta.

ZÖLD - TERMÉSZETESEN OLVASOK
...
Zöld

A jövő embere ma már megszerkeszthető - csak az a kérdés, meddig mehet el

...
Zöld

Litkai Gergely: Hogyan kerüljünk ki egy fekete lyukat?

...
Zöld

Az önfeledt szexualitás pszichológiája szerint nincs olyan, ami nem normális

...

Az Abigél a háború, a veszteség és a konspiráció regénye is [A Szabó Magda-titok 1.]

...

Tíz példamutató nő, tíz kiváló szakmai életút - Ezeket tanultam a Túl a plafonon beszélgetéseiből

...

Harry Potter vs. Jókai: a kötelezőkről szóló vitát nem lehet ennyire leegyszerűsíteni

...

Miért nem kapnak díjakat a női írók?