Havas Juli: Bár még csak most ébredezik, én hiszek a női összefogás erejében

Havas Juli: Bár még csak most ébredezik, én hiszek a női összefogás erejében

Idén nyolcadik alkalommal kapja meg egy első prózakötetes szerző a legjobbnak járó Margó-díjat. A hagyományunkhoz híven interjúsorozatban mutatjuk be a rövidlistára került jelölteket. Lichter Péter, Haász János, Szemethy Orsi, Borda Réka, Konrád József, Bognár Péter és Vonnák Diána után Havas Juli mesél arról, hogyan kezdett el írni, mit gondol a női közösségekről és miért aktuális szerinte a 22-es csapdája.

Könyves Magazin | 2022. október 10. |
havas juli
Nincs Hold, ha nem nézed
Pesti Kalligram, 2021, 301 oldal
-

Mi volt a legfontosabb tapasztalat az első kötetig vezető alkotói folyamatban?

A flow, amit abban a kettős életben megéltem, amikor alkottam: akkor ütött be a járvány, amikor elkezdtem írni, így napjaim felében felfokozott testi-lelki állapotban küzdöttünk kollegáimmal a ránk ruházott kórházi covid-osztályon, előtte-utána viszont vittek magukkal az önálló életre kelt szereplőim, a történetem, aminek, mint egy moziban, a nézője voltam, és a szövegem, aminek a krónikása lettem. Sosem állt távol tőlem a teatralitás és most végre szabadon ki tudtam ezt élni, a fantáziámat el tudtam engedni, és mint egy film, úgy húzott be világába a saját kitalált történetem, elképesztő utazás volt.

Mi volt az a szikra, ami beindította az alkotói munkát? Mi adta a kötet alapötletét?

Az alapötlet az örök téma, a szerelem, ahol arra kerestem választ, hogy egy fiatal nő miért ragad benn évekre egy méltatlan szeretői kapcsolatba, és hogy mi lehetne az, ami végül kibillenti ebből. A történetemben az éppen kitört világjárvány lett a katalizátor, aminek hatására a főhősöm átkeretezte az életét, addigi bezárt világából ekkor tudott nyitni a családja és a barátai felé, és ez adta meg a végső lökést számára, hogy változtasson a status quón.

Havas Juli regényében a Covid-osztály csak egy keret, de a szerelem univerzális
Havas Juli regényében a Covid-osztály csak egy keret, de a szerelem univerzális

Havas Juli első regényében a női sors áll a középpontban, miközben beláthatunk  a Covid-osztály kulisszái mögé. 

Tovább olvasok

Mit vártál az első könyvedtől?

Én csak írtam és írtam, nem gondolkodtam azon, mi lesz, ha kész lesz, meg is lepődtem, amikor néma csinadrattával odabiggyesztettem a VÉGE szót. Ha meg kellene fogalmazni, mit várok tőle, talán azt mondanám, amit én magam is várok a regényektől: hogy szórakoztasson, hogy vigye el az olvasókat egy másik világba, hogy érintse meg őket, és hogy szeressék.

Ha tehetnéd, mit változtatnál a könyvön?

Rengeteg apróságot kijavítanék, pontosítanék, szépítenék mondatról-mondatra akár, de a szerkezetén vagy a dramaturgiáján nem változtatnék.

Kinek a véleményére adtál a leginkább írás közben, kinek mutattad meg először a kész kötetet?

A Péterfy Akadémiára jártam, amikor ez a könyv megszületett, a fejezetek kezdetben novellák voltak, amik hétről-hétre kerekedtek egésszé és ebben a folyamatban Péterfy Gergely segített. A kész regényt először Péterfy-Novák Éva olvasta el, „nyugodjál már le” válaszolgatta, amikor arról nyaggattam, hogy milyennek találja. De a legnehezebb az volt, amikor már Mészáros Sándornál volt a kézirat,

máig nem fogtam fel igazán, hogy tetszett neki és hogy egy szépirodalmi kiadó, a Kalligram kiadta.

Mi volt a legfurcsább, legemlékezetesebb olvasói reakció a kötet kapcsán?

Az, ahogy a főszereplőm, Kertész Anna önálló életre kelt. Sőt, hogy egymástól teljesen különböző női olvasók mondták azt, hogy olyan, mintha róluk írtam volna. Úgy hiszem, hogy a titkát is megfejtettem ennek az azonosulásnak, talán olyan lehet, mint a horoszkóp, amiben ha találsz egy-két hasonlóságot, akkor az egész jellemzést magadénak érzed. Érdekes volt hallani, ahogy Ivánra őszintén tudtak haragudni az olvasók, vagyis hogy képes voltam egy igazi antagonistát megteremteni. De az is jópofa, amit egy kedves ismerősöm mesélt, hogy amikor a férje megzavarta őt a regényem olvasásában, akkor úgy szólt rá, hogy „na, ne ivánkodj”, utalva arra, hogy Iván mindig rendelkezni akart az Anna idejével. 

Visszatérve a magunkénak érzett regényes történetekre, meghatóan felemelőnek találom a női sorsközösségekben azt, ahogy kisebb vagy nagyobb mértékben, de minden nővel egyformán megesnek azok a jó és rossz dolgok, amik később, mint láthatatlan fonalak, összekötnek minket, és ideális esetben elvezetnek akár a sisterhoodig. 

Bár még csak most ébredezik, én hiszek a női összefogás erejében.

Mi volt az első regény, amit valaha elolvastál? Milyen emlékeid vannak róla?

Kisgyerekkoromban évekig meseolvasó voltam, utána válogatás nélkül faltam a pöttyös és indiános könyveket, Tarzant és Monte Cristo grófját, a Vadon szavát és Tom Sawyert, Alice-t és Pán Pétert, és mindent, amit otthon vagy a könyvtárban megtaláltam. Elsők közt lehetett Fehér Klára Bezzeg az én időmben narancssárga-fehér pöttyös könyve, így visszaemlékezve tökéletes lányregény volt, finom és humoros, iskolával, barátnőkkel, első szerelemmel, háborúval és sírással a végén.

Hány évesen írtad meg az első olyan szövegét, amit már úgy mutattál meg másnak, hogy irodalomnak tartottad?

Egy negyedik helyezéssel járó országos magyar irodalmi tantárgyverseny után hosszú évtizedekig „csak” olvasó voltam. 2019-ben kezdtem írni tanulni, vagyis ö

tvenhét éves voltam, amikor az első „novellát” kiadtam a kezemből, és 2020-ban fogtam neki a regényemnek.

Nem bánom mégsem, hogy csak most kezdtem neki, mert korábban el voltam foglalva az orvosi karrierem építgetésével, az állandó tanulással, pályám kezdetén pedig a család és a gyerekek majd minden vegyértékemet lekötötték. Mindennek megvan az ideje, ennek most jött el, és én örömmel fogadtam el azt a felszabadult ajándékidőt, ami lehetőséget ad az írásra.

Mi a kedvenc debütáló köteted, és miért?

Saját short-listám első két helyezettje – a Száz és magány és a 22-es csapdája – közül a második igazi debütáló sikerkönyv, amit „meglátni és megszeretni egy pillanat műve volt”. Ráadásul sajnálatosan aktuális, miszerint a háborúval nem csak az a baj, hogy ismeretlen emberek meg akarják gyilkolni egymást, hanem legfőképpen az, hogy vezetőink és politikusaink egyre irreálisabb helyzetekbe hajszolnak bele minket, ezért újabb és újabb abszurd bevetéseket kell teljesítenünk. Ha valamikor, akkor most még nagyobb szükségünk van izgalmas történetekre, szépen írt szövegekre, amelyek menedéket adnak szürreális valóságunk elől.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Havas Juli regényében a Covid-osztály csak egy keret, de a szerelem univerzális

Havas Juli első regényében a női sors áll a középpontban, miközben beláthatunk  a Covid-osztály kulisszái mögé. 

...
Nagy

Ebből a tíz könyvből kerül ki 2022 Margó-díjasa!

Minden eddiginél több, összesen 56 könyvet jelöltek idén a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjra. Az elismerést nyolcadik alkalommal osztják ki, és célja a legerősebb pályakezdő prózaírók bemutatása. A lista további sorsának alakulása most már a zsűri kezében van, a győztes nevét pedig az októberi Margó Irodalmi Fesztiválon ismerhetjük meg! Mutatjuk a kiválasztott tízet!

...
Nagy

Vonnák Diána: Azt szerettem volna, hogy lélektani határhelyzetek jelenjenek meg ebben a könyvben

Idén nyolcadik alkalommal kapja meg egy első prózakötetes szerző a legjobbnak járó Margó-díjat. A hagyományunkhoz híven interjúsorozatban mutatjuk be a rövidlistára került jelölteket. Lichter Péter, Haász János, Szemethy Orsi, Borda Réka, Konrád József és Bognár Péter után Vonnák Diána mesél saját magának adott ultimátumról, első és egyben utolsó istenes verséről és arról, milyen volt megélnie első olvasmányélményeiben a lányoknak szóló „ őrjítően édelgős és unalmas ” kulturális ajánlatot.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Jordán Ferenc: Nem az a lényeg, hogy megjósoljuk a Föld jövőjét, hanem hogy alkalmazkodjunk [Podcast]

Litkai Gergely zöld podcastjének vendége Jordán Ferenc ökológus, akivel tavalyi nagy sikerű, Az ember vége a természet esélye című könyve apropóján beszélgettek.

...
Zöld

Túlélés vagy tanulás? John Holt könyve az iskolai kudarcok meglepő okait mutatja be – Olvass bele!

Miért jelent kudarcélményt sok gyerek számára az iskola? Olvass bele John Holt könyvébe!

...
Zöld

UFO-invázió nem lesz, de arrogáns azt gondolni, hogy egyedül vagyunk – Podcast Rab Árpád jövőkutatóval

Litkai Gergely a Bookline Zöld új podcastjében Rab Árpád jövőkutatóval beszélget Jane McGonigal Elképzelhető című könyvéről. 

A hét könyve
Kritika
Háy János legyőzné az apátiát: nem az országban, az egyénben
...
Szórakozás

Az amerikai motorosok többet érdemeltek volna egy steril, mozgó képeskönyvnél

Jeff Nichols rendező Danny Lyon fotóriporter híres könyve, a Motorosok alapján készített filmet a '60-as évek bőrdzsekis lázadóiról. Kritika.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

„Az élet abszurditása az idő” – Bemutatták Kertész Imre Lét és írás című művét

A kötetet Kertész Imre állította össze a Sorstalanság 1973-as visszautasítását követően, a mű születéséhez kapcsolódó dokumentumokból.

...
Nagy

Darvasi László alázatos szörnyetegként írta meg monumentális regényét

A 20. század első felét elbeszélő, nagyformában megírt Neandervölgyiek azt bizonyítja, hogy Darvasi László nagy formában van. És a kötetbemutatón úgy fogalmazott, a közel kézezer oldalas trilógia folytatásából is elkészített már néhány részletet.

...
Nagy

Szvoren Edina: Bugyogtak fel belőlem a Nádas-mondatok

Az alkotáshoz elengedhetetlen távolítás, az irodalmi alkat és a rövidpróza írásához szükséges szemlélet is szóba került Szvoren Edina most megjelent kötetének bemutatóján szerda délután a Magvető Caféban. A szerző a Kérődző Kronoszról pályatársával, Tompa Andreával beszélgetett, a könyvből pedig hosszabb részletet olvasott fel Bognár Péter író.

...

Péterfi Judit: Kőkemény önismereti tréning kellett a túléléshez [Podcast]

...

drMáriás: Lehet 20 éves az ember, de 100 év történetét hordozza

...

Ezt senki nem mondta: Hallgasd meg a podcast első évadának összes epizódját!