Harag Anita: Nem kell utazni ahhoz, hogy megtaláljuk a helyünket az életben

Harag Anita: Nem kell utazni ahhoz, hogy megtaláljuk a helyünket az életben

Az Évszakhoz képest hűvösebb című könyvéért Harag Anita kapta 2020-ban a Margó-díjat, amelyet hatodik alkalommal adtak első prózakötetes szerzőnek. Mivel Harag Anita októberben külföldön volt, így a mostani Margón beszélgetett vele Valuska László, a Könyves Magazin főszerkesztője arról, hogy segíti vagy nehezíti-e az írást az elismerés, hogy mit tud a novella a regényhez képest, vagy hogy mi bosszantó lehet abban, ha az írót az inspiráló szerzőkről kérdezik.

Fotók: Posztós János

sa | 2021. június 11. |
Harag Anita
Évszakhoz képest hűvösebb
Magvető, 2021, 132
-

"A nagymamámnál is ilyen szék volt", jegyezte meg Harag Anita mosolyogva a színpadon, amivel meg is teremtette azt az oldott hangulatot, ami az egész beszélgetést jellemezte. A kora esti nyári melegben, némi szúnyog társaságában így kezdtük el együtt felkutatni, honnan is érkezett Harag az Évszakhoz képest hűvösebb novelláihoz, és merre visz tovább az útja. 

A kötettel már a Margó-díj előtt több elismerést bezsebelt (szerepelt az Aegon Irodalmi Díj shortlistjén, Móricz-ösztöndíjas, Petri György-díjas volt és elnyerte a Horváth Péter Irodalmi Ösztöndíjat is), Valuska László pedig első kérdésével innen indított: milyen küzdés és munka van a díjak túloldalán?

Azt nehéz kivárni, míg a rossz szövegből jó lesz

felelte Harag, aki szerint sok olyan szöveget írt meg, ami nem sikerült, mire azok elkezdtek változni. Ennek része az is, hogy aki sokat foglalkozik szövegekkel, egyre jobb olvasó lesz, és ez vonatkozik a saját szövegeire is. Bár most sem azt érzi a novelláiról, ha előveszi őket, hogy jók, hanem hogy nem rosszak, és már nem tud mit hozzájuk tenni. Viszont mivel sokáig vak a saját írásaira, fontos számára - illetve szerinte egyáltalán kezdő íróként - a külső szem is, hogy legyenek olyan megbízható olvasói, mentora, akiknek meg tudja őket mutatni.

Amikor Valuska rákérdezett, hogy mit érez, ha újraolvassa a novelláit, Harag azt válaszolta, hogy végül is tetszenek neki, de jelezte, hogy ez egy folyamatosan változó kapcsolat, hiszen mindig mást vesz észre bennük, illetve a 2019-es megjelenés óta eltelt elég idő ahhoz, hogy már olvasóként is tud viszonyulni a saját novelláihoz, nem csak alkotóként. 

Sok olyan témát, karaktert talált a kötetben, ami most is foglalkoztatja, de figyelnie kell arra, hogy ezek a korábbi szövegek ne befolyásolják a mostani írást: “Próbálom leállítani magam” - fogalmazott.

Mivel Harag novellista, Valuska egy korábbi interjúra hivatkozva rákérdezett, mi volt az a családregény, aminek kamaszként állt neki. Harag elmesélte, hogy az első nagy olvasmányélményei regényekhez kapcsolódtak, ilyen volt az Abigél vagy Merle-től a Malevil, ráadásul az iskolai tanulmányai alapján is az volt a benyomása, hogy aki író, az regényt ír, novellákkal ritkán találkozott. A 30-40 oldalas regénykezdemény ihletője egy nickelodeonos sorozat volt, a  fókuszba pedig az utazás került, ezért akkor nyáron az atlaszt bújta, hogy merre mehetnek hősei Ázsiában. 

-

Az utazás motívuma kapcsán Harag elmesélte, hogy gyerekként úgy gondolta, hogy az a jó élet, ha valaki sok országban él, és sosem marad egy helyen. Ennek egyik oka az is lehetett, hogy ő maga kvázi mozdulatlanul élt, egészen az egyetemig Budapesten, ugyanabban a lakásban, ugyanabban a szobában. Így aztán nagyon jót tett neki, hogy Pécsen tanult tovább, mert jó volt kiszakadni ebből a mozdulatlanságból, viszont ezáltal arra is kezdett rájönni, hogy az a fontos, hogy a saját helyét kell megtalálja az életben, és ehhez nem kell utaznia. Ez a gondolat pedig a novelláiban is visszaköszön.

Indológiai tanulmányai kapcsán a fordításra terelődött a szó, és hogy Haragnak kihívást okozott a hindiből a jó magyar mondat megalkotása. Miközben ha eleve magyarul írt, ez nem jelentett problémát, mert érezte, hogy milyen a jó mondat, hogyan hangzik jól. “A fordításkor a hindit hallottam, azt akartam ráerőltetni a magyarra, vagy át akartam írni a szöveget, de azt nem lehet.”

Nem volt így kimondva, de az ezen a ponton következő felolvasás jól érzékeltette, hogy igen, Harag érzi a jó magyar mondatokat. 

Hírlevél feliratkozás

Ezt követően Valuska arról kérdezte, milyen szerzők voltak rá hatással, mire Harag elárulta, hogy sokszor azon kapja magát, hogy az is hat rá, ami nem tetszik neki. Sőt, magában nem egyszer vitatkozik a könyvekkel, és ezek maradnak meg benne jobban. 

A magyar irodalomból Tóth Krisztinát és Szvoren Edinát említette, akik nagy hatással voltak rá, utóbbit külön is kiemelte azért, mert Szvoren vállaltan novellista, és ezzel felszabadít a  “regénykényszer” alól. Valuska itt felvetette, hogy miért lehet az, hogy mindig ezt a két szerzőt hozzák fel Harag kapcsán - és most ő is -, akik maguk is nők. 

Harag kijelentette, hogy nem azért hivatkozott rájuk, mert nők, hanem mert jók, és kifejtette, mennyire nem szereti azt, amikor “egy szerzőnek a nemét olvassák”.

Főleg, hogy ez alapvetően a nőkkel történik meg, egy férfi szerzőnél nem hangsúlyozzák a férfiságát. “Mintha folyton arra kellene reflektálni, hogy a szerző egy nő.”

Ezt követően a novella és regény különbségeire terelődött a szó, illetve a novella sajátos helyzetére abban, hogy mennyien hiszik azt, hogy azt könnyebb olvasni, hiszen rövidebb. Valuska elmondta, hogy nem érti, hogy a Netflix és az olyan sikeres, önálló epizódokból álló sorozatok korában, mint a Black Mirror, miért nem emelkedik meg a novella ázsiója. Erre Harag azzal érvelt, hogy pont, hogy a netflixes sorozatdarálások mutatják, miért ránt be könnyebben egy regény. 

Szerinte minden egyes novella önálló világot teremt, és ezzel nulláról indít, ami az olvasó számára is nagyobb befogadási feladat, mint elolvasni ugyanabból a regényből a következő fejezetet.

Ugyanakkor Haragot az is vonzza a novellában, hogy ennyire röviden és sűrűn is tud annyit, mint egy regény. Viszont - utalva az írók vitáira, hogy vajon melyiket könnyebb-nehezebb írni - azt is gondolja, hogy pont az ilyen különbözőségek, a más attitűdjük miatt nem lehet egymás mellé tenni a regényt és a novellát.

A Margó-díjjal az is együtt járt, hogy Harag Anita tárcasorozatot indíthatott a Könyves Magazinon, ez a Vasárnapi ebéd (itt találhatod meg az első, második és harmadik részét). A Vasárnapi ebédben mindig más családtag szemszögéből láthatjuk azokat az ebédeket, amire a már felnőtt két gyerek is hazajár. A sorozat fő koncepciójáról Harag egyelőre nem akart sokat elárulni, csupán annyit, hogy itt egy család működésének belső dinamikájába szeretne bepillantani, hogy mi történik, amikor apróságok változnak.

-

Az is kiderült, hogy Harag már dolgozik a következő novelláskötetén is, amit az első kötete egyik novellájából akar tovább írni. Valuska zárásként rákérdezett, hogy a beszélgetés elején említett díjak mennyire terhelik meg az írást elvárásként. Harag elmondta, hogy a novelláskötete 2019-es megjelenése után egy évig nem írt, és aggódott, hogy tudja-e majd tartani a színvonalat, miközben az ideje kevesebb lett, a megjelent novellákon pedig elég sokat dolgozott. Szorongó típusként viszont megtanulta azt, hogy a kudarc beépítése is segíthet, hiszen például amikor az első visszautasításokat kapta folyóiratoktól, azok nem eltántorították, hanem kihívásként fogta fel őket.

Harag Anitával készült korábbi nagyinterjúnkat itt olvashatod el.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Harag Anita: A szereplőim nem tudnak elszakadni a múltjuktól

Az Évszakhoz képest hűvösebb novelláinak szereplői az őket ért veszteségekkel próbálnak megbirkózni, a múltjuk és a hiányaik azonban rárakódnak a jelenükre. Harag Anita első kötetével tavaly elnyerte a Margó-díjat. Íróvá válásának folyamatáról, az őt ért legfontosabb hatásokról, és történeteinek meghatározó témáiról beszélgettünk vele. 

...
Nagy

Harag Anita: Minden novellának megvan a maga ideje

Csütörtökön kiderül, ki lesz 2020 Margó-díjasa, addig is sorra bemutatjuk a jelölteket. Ezúttal Harag Anita mesélt arról, hogy miért nem szabad túl korán elengedni a szövegeket, és miért fontosak a novellákban a részletek.

...
Nagy

Harag Anita: Apa Lewandowskinak drukkol (1.)

A legjobb első prózakötetnek járó Margó-díjat 2020-ban Harag Anita kapta meg Évszakhoz képest hűvösebb cimű kötetéért, ami a Magvető Kiadónál jelent meg. Vasárnap, ebéd nálunk című tárcasorozatának ez az első része, és egy éven át tart.

Az Esterházy-szám
...
Nagy

Mérő László: A katona és a matematikus

Milyen katona volt Esterházy Péter, tizennyolc évesen miért ment matematikusnak, és mi okozta az író életében a legnagyobb traumát? Minderre kitér Mérő László, Esterházy egykori katona- és évfolyamtársa Az ész segédigéi című könyvében.

...
Nagy

Kincsek az Esterházy Péter és Gitta Könyvtárból

Milyen könyvtára volt Esterházy Péternek? Vajon felfedezhető-e kapcsolat az írásaiban rejlő sűrű intertextuális háló és az általa birtokolt, forgatott könyvek között? Milyen magyar és világirodalmi kötetek sorakoztak a polcán, és milyen írók dedikálták neki a könyveiket? Ennek jártunk utána.

...
Nagy

Tudunk még ma Esterházyt olvasni?

A Magvető Kiadó és a Líra Könyv közösen mutatta be online a Könyves Magazin Esterházy-különszámát. A bemutatón Turi Tímea (a lapszám társszerkesztője) beszélgetett a lapszám két szerzőjével (a sok közül), Fehér Renátóval és Szegő Jánossal.

...
Nagy

Esterházy gyerekként Majkon tanulta meg, mi az a munka

A Károlyiak sokkal hamarabb csináltak karriert, mint az Esterházyak – írja Esterházy Péter a Harmonia Caelestisben, amelynek lapjain biztos kézzel vezeti végig az olvasót a családfa minden ágán és bogán. A nagymama, Károlyi Margit a főszereplője annak a néhány éve forgatott dokumentumfilmnek is, amely a grófnő alakján keresztül Majkról és az Esterházy családról is mesél.

...
Nagy

Várszegi Asztrik: egy írófejedelem története Pannónia szent hegyén

Megjelent az Esterházy Péter-különszám. Olvass bele Várszegi Asztrik bencés szerzetes, volt pannonhalmi főapát cikkébe a bencések és saját kapcsoláról az Esterházyakkal.

...
Nagy

Egy kora újkori self-made man: Esterházy Miklós

Megjelent az Esterházy Péter-különszám. Olvass bele Várkonyi Gábor történész cikkébe az Esterházy család múltjáról és felemelkedéséről!

EGYPERCES NOVELLÁK EGY SZOBÁBÓL
...
Nagy

Egyperces novellák egy szobából
Dániel András: A fikusz meg ő

...
Nagy

Egyperces novellák egy szobából
Lackfi János: Mi lenne, ha?

...
Nagy

Egyperces novellák egy szobából
Szabó T. Anna: Árnyékszínház

A hét könyve
Kritika
A regénybeli Kafka mögött felsejlik Borbély Szilárd alakja is
...
Kritika

Az utolsó indiánkönyv érzékeny pillanatfelvétel arról, hol tartunk ma az indiánozásban

Az utolsó indiánkönyv című antológiához a PIM 79 kortárs magyar szerzőt kért fel, hogy prózában vagy versben reflektáljanak arra, mit jelentett nekik az indián egykor, és mit jelent ma, felnőttként.

Még több olvasnivaló
...
Kritika

A Páternoszter megmutatja a Rákosi-rendszer legabszurdabb oldalait

Orosz István grafikusművész első regénye, a Páternoszter több nézőponton, többszörös elbeszélésen keresztül világítja meg, milyen volt az élet az 50-es évek Magyarországán, és milyen abszurd, groteszk vagy tragikomikus eseményeket idézett elő a Rákosi-korszak személyi kultusza.

...
Nagy

Perintfalvi Rita: Az elkövetők mindig hangsúlyozták, hogy “mondd nekem azt, hogy atya”

Perintfalvi Rita könyvében a Magyar Katolikus Egyházon belüli szexuális bántalmazási ügyeket vizsgálja. Nemcsak áldozatokat szólaltat meg, hanem kutatási eredmények és szakértők bevonásával feltárja a visszaélések mögött húzódó pszichológiai és rendszerszintű okokat is. Interjú.

...
Nagy

Finy Petra: A 80-as évekről mindenkinek van egy története

Finy Petra Kerti szonáta című regénye három női generáció történetén keresztül mesél a világháború traumáiról, az ötvenes évek félelemmel vegyes légköréről, és a rendszerváltást megelőző ellenzéki megmozdulások konspirációval teli hónapjairól. Az íróval a regény egyik kulcshelyszíne közelében beszélgettünk, közben szóba kerültek traumák és rendszerellenes csúcsteljesítmények, elfeledett és máig élő városi történetek is.

...
Kritika

Az utolsó indiánkönyv érzékeny pillanatfelvétel arról, hol tartunk ma az indiánozásban

Az utolsó indiánkönyv című antológiához a PIM 79 kortárs magyar szerzőt kért fel, hogy prózában vagy versben reflektáljanak arra, mit jelentett nekik az indián egykor, és mit jelent ma, felnőttként.

...
Nagy

Bojár Gábor: Mindenki az erő jelének veszi, ha az ember szembenéz a saját hibáival

Bojár Gábor a Graphisoft alapítójaként ikonikus név és hivatkozási pont a hazai vállalkozói világban. De mit tud adni második könyvével annak, aki nem üzletember. A válasz: meglepően sokat. Interjú.

...
Kritika

Mit árul el egy ezeréves levél egy keresztény nőről, aki zsidó férfit szeretett?

Egy meneküléssel töltött élet krónikája és e krónika megalkotásának története A hét könyve, A fordult szív.

Olvass!
...
Beleolvasó

Máté Péter életét és halálát ellentmondások és rejtélyek övezték

Bauer Barbara archív anyagokból, családtagok, ismerősök, egykori zenésztársak visszaemlékezéseiből dolgozva fikciós regényt írt Máté Péterről, Most élsz címmel. Olvassatok bele!

...
Beleolvasó

Spiró: Mikor szabad ölni?

Új esszékötettel jelentkezik Spiró György. A Hamlethez kapcsolódó erős cím (Mikor szabad ölni?) szellemében az esszék empatikus és okos ajánlatok arról hogyan lehet szabadon gondolkodva élni.

...
Beleolvasó

Ez itt a pszichiátria, az új otthonod

„De ne rémüldözz: nyugi. Minden jel szerint ebben a fejezetben végre megvalósul vágyaidnak netovábbja. A pszichiátria.” Keresztury Tibor új könyvében különböző kórtermeken keresztül leshetünk be az élet fontos pillanataiba. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Less bele a Lars Kepler-krimik sorozatgyilkosának lelkivilágába!

Izgalmas novellát adott közre a skandináv krimi egyik legkedveltebb képviselője, Lars Kepler, aki valójában nem egy személy, hanem egy szerzőpáros, Alexandra Coelho Ahndoril és Alexander Ahndoril. A te sötét labirintusod a sorozatgyilkos, Jurek Walter életébe és sötét lelkivilágába enged betekintést. 

...
Beleolvasó

Nincsen hegedűtok, amibe egy hegedű pontosan illene

Szvoren Edina legújabb írásaiban senki sem csodálkozik, az írások mégis csodálkozásra késztetnek.

...
Beleolvasó

Az Afáziában a Föld már lakhatatlan, de az emberi faj továbbra is előszeretettel harcol

A krimik után ezúttal sci-fivel jelentkezik Baráth Katalin: az Afáziában totális háború van kitörőben, a katasztrófát egy génmódosított szuperkatona és egy veterán hírszerző akadályozhatja meg. Mutatunk egy részt a könyvből!

Hírek
...
Hírek

Rendeld meg a 100 oldalas Esterházy-különszámot és az Ottlik-másolatot!

...
Nagy

Simon Balázs valódi fenomén volt

...
Hírek

Bereményi Géza:Grecsó Krisztiánnal más irányból indultunk az emlékek felé

...
Hírek

Szolláth Dávid irodalomtörténész kapta az idei Mészöly Miklós-díjat

...
Hírek

Milan Kundera kapta a Franz Kafka-díjat

...
Hírek

Ezeket a gyerekprogramokat ne hagyjátok ki a Margón!

...
Hírek

HUBBY - Itt vannak a legjobb gyerekkönyvek!

...
Alkotótárs

André Ferenc és Czakó Zsófia a Mastercard® – Alkotótárs ösztöndíj győztesei

...
Nagy

Harag Anita: Nem kell utazni ahhoz, hogy megtaláljuk a helyünket az életben