Harag Anita: Nem kell utazni ahhoz, hogy megtaláljuk a helyünket az életben

Harag Anita: Nem kell utazni ahhoz, hogy megtaláljuk a helyünket az életben

Az Évszakhoz képest hűvösebb című könyvéért Harag Anita kapta 2020-ban a Margó-díjat, amelyet hatodik alkalommal adtak első prózakötetes szerzőnek. Mivel Harag Anita októberben külföldön volt, így a mostani Margón beszélgetett vele Valuska László, a Könyves Magazin főszerkesztője arról, hogy segíti vagy nehezíti-e az írást az elismerés, hogy mit tud a novella a regényhez képest, vagy hogy mi bosszantó lehet abban, ha az írót az inspiráló szerzőkről kérdezik.

Fotók: Posztós János

sa | 2021. június 11. |
Harag Anita
Évszakhoz képest hűvösebb
Magvető, 2021, 132
-

"A nagymamámnál is ilyen szék volt", jegyezte meg Harag Anita mosolyogva a színpadon, amivel meg is teremtette azt az oldott hangulatot, ami az egész beszélgetést jellemezte. A kora esti nyári melegben, némi szúnyog társaságában így kezdtük el együtt felkutatni, honnan is érkezett Harag az Évszakhoz képest hűvösebb novelláihoz, és merre visz tovább az útja. 

A kötettel már a Margó-díj előtt több elismerést bezsebelt (szerepelt az Aegon Irodalmi Díj shortlistjén, Móricz-ösztöndíjas, Petri György-díjas volt és elnyerte a Horváth Péter Irodalmi Ösztöndíjat is), Valuska László pedig első kérdésével innen indított: milyen küzdés és munka van a díjak túloldalán?

Azt nehéz kivárni, míg a rossz szövegből jó lesz

felelte Harag, aki szerint sok olyan szöveget írt meg, ami nem sikerült, mire azok elkezdtek változni. Ennek része az is, hogy aki sokat foglalkozik szövegekkel, egyre jobb olvasó lesz, és ez vonatkozik a saját szövegeire is. Bár most sem azt érzi a novelláiról, ha előveszi őket, hogy jók, hanem hogy nem rosszak, és már nem tud mit hozzájuk tenni. Viszont mivel sokáig vak a saját írásaira, fontos számára - illetve szerinte egyáltalán kezdő íróként - a külső szem is, hogy legyenek olyan megbízható olvasói, mentora, akiknek meg tudja őket mutatni.

Amikor Valuska rákérdezett, hogy mit érez, ha újraolvassa a novelláit, Harag azt válaszolta, hogy végül is tetszenek neki, de jelezte, hogy ez egy folyamatosan változó kapcsolat, hiszen mindig mást vesz észre bennük, illetve a 2019-es megjelenés óta eltelt elég idő ahhoz, hogy már olvasóként is tud viszonyulni a saját novelláihoz, nem csak alkotóként. 

Sok olyan témát, karaktert talált a kötetben, ami most is foglalkoztatja, de figyelnie kell arra, hogy ezek a korábbi szövegek ne befolyásolják a mostani írást: “Próbálom leállítani magam” - fogalmazott.

Mivel Harag novellista, Valuska egy korábbi interjúra hivatkozva rákérdezett, mi volt az a családregény, aminek kamaszként állt neki. Harag elmesélte, hogy az első nagy olvasmányélményei regényekhez kapcsolódtak, ilyen volt az Abigél vagy Merle-től a Malevil, ráadásul az iskolai tanulmányai alapján is az volt a benyomása, hogy aki író, az regényt ír, novellákkal ritkán találkozott. A 30-40 oldalas regénykezdemény ihletője egy nickelodeonos sorozat volt, a  fókuszba pedig az utazás került, ezért akkor nyáron az atlaszt bújta, hogy merre mehetnek hősei Ázsiában. 

-

Az utazás motívuma kapcsán Harag elmesélte, hogy gyerekként úgy gondolta, hogy az a jó élet, ha valaki sok országban él, és sosem marad egy helyen. Ennek egyik oka az is lehetett, hogy ő maga kvázi mozdulatlanul élt, egészen az egyetemig Budapesten, ugyanabban a lakásban, ugyanabban a szobában. Így aztán nagyon jót tett neki, hogy Pécsen tanult tovább, mert jó volt kiszakadni ebből a mozdulatlanságból, viszont ezáltal arra is kezdett rájönni, hogy az a fontos, hogy a saját helyét kell megtalálja az életben, és ehhez nem kell utaznia. Ez a gondolat pedig a novelláiban is visszaköszön.

Indológiai tanulmányai kapcsán a fordításra terelődött a szó, és hogy Haragnak kihívást okozott a hindiből a jó magyar mondat megalkotása. Miközben ha eleve magyarul írt, ez nem jelentett problémát, mert érezte, hogy milyen a jó mondat, hogyan hangzik jól. “A fordításkor a hindit hallottam, azt akartam ráerőltetni a magyarra, vagy át akartam írni a szöveget, de azt nem lehet.”

Nem volt így kimondva, de az ezen a ponton következő felolvasás jól érzékeltette, hogy igen, Harag érzi a jó magyar mondatokat. 

Hírlevél feliratkozás

Ezt követően Valuska arról kérdezte, milyen szerzők voltak rá hatással, mire Harag elárulta, hogy sokszor azon kapja magát, hogy az is hat rá, ami nem tetszik neki. Sőt, magában nem egyszer vitatkozik a könyvekkel, és ezek maradnak meg benne jobban. 

A magyar irodalomból Tóth Krisztinát és Szvoren Edinát említette, akik nagy hatással voltak rá, utóbbit külön is kiemelte azért, mert Szvoren vállaltan novellista, és ezzel felszabadít a  “regénykényszer” alól. Valuska itt felvetette, hogy miért lehet az, hogy mindig ezt a két szerzőt hozzák fel Harag kapcsán - és most ő is -, akik maguk is nők. 

Harag kijelentette, hogy nem azért hivatkozott rájuk, mert nők, hanem mert jók, és kifejtette, mennyire nem szereti azt, amikor “egy szerzőnek a nemét olvassák”.

Főleg, hogy ez alapvetően a nőkkel történik meg, egy férfi szerzőnél nem hangsúlyozzák a férfiságát. “Mintha folyton arra kellene reflektálni, hogy a szerző egy nő.”

Ezt követően a novella és regény különbségeire terelődött a szó, illetve a novella sajátos helyzetére abban, hogy mennyien hiszik azt, hogy azt könnyebb olvasni, hiszen rövidebb. Valuska elmondta, hogy nem érti, hogy a Netflix és az olyan sikeres, önálló epizódokból álló sorozatok korában, mint a Black Mirror, miért nem emelkedik meg a novella ázsiója. Erre Harag azzal érvelt, hogy pont, hogy a netflixes sorozatdarálások mutatják, miért ránt be könnyebben egy regény. 

Szerinte minden egyes novella önálló világot teremt, és ezzel nulláról indít, ami az olvasó számára is nagyobb befogadási feladat, mint elolvasni ugyanabból a regényből a következő fejezetet.

Ugyanakkor Haragot az is vonzza a novellában, hogy ennyire röviden és sűrűn is tud annyit, mint egy regény. Viszont - utalva az írók vitáira, hogy vajon melyiket könnyebb-nehezebb írni - azt is gondolja, hogy pont az ilyen különbözőségek, a más attitűdjük miatt nem lehet egymás mellé tenni a regényt és a novellát.

A Margó-díjjal az is együtt járt, hogy Harag Anita tárcasorozatot indíthatott a Könyves Magazinon, ez a Vasárnapi ebéd (itt találhatod meg az első, második és harmadik részét). A Vasárnapi ebédben mindig más családtag szemszögéből láthatjuk azokat az ebédeket, amire a már felnőtt két gyerek is hazajár. A sorozat fő koncepciójáról Harag egyelőre nem akart sokat elárulni, csupán annyit, hogy itt egy család működésének belső dinamikájába szeretne bepillantani, hogy mi történik, amikor apróságok változnak.

-

Az is kiderült, hogy Harag már dolgozik a következő novelláskötetén is, amit az első kötete egyik novellájából akar tovább írni. Valuska zárásként rákérdezett, hogy a beszélgetés elején említett díjak mennyire terhelik meg az írást elvárásként. Harag elmondta, hogy a novelláskötete 2019-es megjelenése után egy évig nem írt, és aggódott, hogy tudja-e majd tartani a színvonalat, miközben az ideje kevesebb lett, a megjelent novellákon pedig elég sokat dolgozott. Szorongó típusként viszont megtanulta azt, hogy a kudarc beépítése is segíthet, hiszen például amikor az első visszautasításokat kapta folyóiratoktól, azok nem eltántorították, hanem kihívásként fogta fel őket.

Harag Anitával készült korábbi nagyinterjúnkat itt olvashatod el.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Harag Anita: A szereplőim nem tudnak elszakadni a múltjuktól

Az Évszakhoz képest hűvösebb novelláinak szereplői az őket ért veszteségekkel próbálnak megbirkózni, a múltjuk és a hiányaik azonban rárakódnak a jelenükre. Harag Anita első kötetével tavaly elnyerte a Margó-díjat. Íróvá válásának folyamatáról, az őt ért legfontosabb hatásokról, és történeteinek meghatározó témáiról beszélgettünk vele. 

...
Nagy

Harag Anita: Minden novellának megvan a maga ideje

Csütörtökön kiderül, ki lesz 2020 Margó-díjasa, addig is sorra bemutatjuk a jelölteket. Ezúttal Harag Anita mesélt arról, hogy miért nem szabad túl korán elengedni a szövegeket, és miért fontosak a novellákban a részletek.

...
Nagy

Harag Anita: Apa Lewandowskinak drukkol (1.)

A legjobb első prózakötetnek járó Margó-díjat 2020-ban Harag Anita kapta meg Évszakhoz képest hűvösebb cimű kötetéért, ami a Magvető Kiadónál jelent meg. Vasárnap, ebéd nálunk című tárcasorozatának ez az első része, és egy éven át tart.

SZÓRAKOZÁS
...
Kritika

A Szürke Ember szuperhősként menekül és száguld országokon át

Courtland Gentry bérgyilkos, a CIA szebb napokat látott árnyékügynökségének, a Sierra alakulatnak egyik utolsó tagja, akit csak a „Szürke Ember”-ként ismernek és emlegetnek. 

...
Szórakozás

Karafiáth Orsolya: Simán belefér, hogy dalszövegíróként az árnyékban maradok

Karafiáth Orsolya szeret helyzetbe hozni másokat. Életművét át- meg átszövik a médium-, illetve műnemváltások, és izgalmas projektek keretében alakulnak dallá a sorai. Az íróként, költőként, fordítóként és publicistaként is aktív szerzőt ezúttal a megzenésített szövegeiről kérdeztük.

...
Szórakozás

Nyugaton a helyzet változatlan - Remarque háborúellenessége nem is lehetne aktuálisabb

A megjelenését követően közel száz év kellett, hogy a németek feldolgozzák az egyik legnagyobb bestsellerüknek számító Erich Maria Remarque-regényt. A végeredmény egy látványos, naturális film lett, de nem emiatt fogunk rá emlékezni.

A hét könyve
Kritika
Az egykori irodalmi botrányhős bámulatosan burjánzó trilógiát írt a komplett francia társadalomról és undergroundról
...
Nagy

2022 legjobb könyvei: 50-41.

Az év vége a számvetés ideje, így teszünk mi is: novemberben húztunk egy határt, és elkezdtük összegyűjteni a kedvenc olvasmányainkat. Szépirodalmi listánk szubjektív, és csak azokból válogattunk, amelyeket olvastunk, és amelyek megérintettek, felráztak, elgondolkodtattak, megnevettettek, megleptek minket. Így olvastunk mi 2022-ben.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Heather Morris: Tartozunk a holokauszt túlélőinek azzal, hogy elmeséljük a történetüket

Heather Morrisnak az utóbbi években több holokauszt-témájú regénye is megjelent, és mindegyik kötetet túlélőkkel készült beszélgetések és kutatások alapozták meg. Az auschwitzi tetováló szerzőjével új könyveinek háttértörténetéről beszélgettünk, ő pedig mesélt az általa megismert túlélők bátorságáról, bűntudatáról, és azokról a nehéz emlékekről, amiket kötelességünk elmesélni az utókornak.

...
Kritika

A majdnem-élet receptje: egyedülálló anya reménytelen szerelemmel

A siker fokmérője ma a karrier és a boldog - kétszülős - családi élet. De mi van azokkal, akiknek egyik sem adatik meg? Bendl Vera első felnőtteknek szóló regényében nekik ad hangot: a nagy büdös semmiben lebegés állapotának, amit szeretünk átmenetinek hinni, de van, hogy nem lesz jobb. És a semminél már egy reménytelen szerelem is jobb. A Majdnem negyven a hét könyve. 

...
Nagy

A rómaiak is züllésről panaszkodtak, amikor a tekercseket felváltotta a lapozható könyv

A Papirusz számtalan ókori anekdotán és történelmi emléken keresztül elvezet az egyiptomi papiruszkészítő műhelyektől az alexandriai könyvtáron át a római rabszolgák másolóműhelyeiig. Hét érdekességet választottunk ízelítőül az ókori könyvek világából.

...
Nagy

Mohamed Mbougar Sarr az irodalom labirintusáról írt, és közben beleveszett a saját regényébe

Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író akarata ellenére is szimbólummá vált: 31 évesen, első fekete-afrikai szerzőként nyerte el a legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat. Paradox módon azzal, hogy neki ítélték a díjat, mintha belépett volna a saját regényének világába, amelyben az irodalmi elitet és intézményrendszert figurázta ki.

...
Nagy

Veres Attila: Igazából már csak a törvények és a pénz fog össze minket

A valóság helyreállítása és a The Black Maybe megjelenése apropójából beszélgettünk a humor szerepéről a feszültségépítésben, a kísérletező történetmesélő formákról, a sírkertszerű Magyarországról, reményről és reménytelenségről. Végül még olvasnivalót is ajánlott. Interjú.

...
Nagy

„Úgy képzeltem, az irodalom lesz a főfoglalkozásom” [Lator95]

A mesterség alapos ismerete elengedhetetlen - mondta egy régebbi interjújában Lator László, aki ma ünnepli 95. születésnapját. Költő, műfordító, tanár, aki szemináriumain egyetemi hallgatók nemzedékeit oktatta.

Olvass!
...
Beleolvasó

A videójátékok világa segít elmenekülni a valóság elől

Gabrielle Zevin regénye, a Világépítők egyrészt óda a videójátékok aranykorához; másrészt két ember története, akik introvertált személyiségük korlátait leküzdve igyekeznek felfedezni a szerelem és a szeretet különböző formáit. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A Szürke Ember többé már nem számít hasznos eszköznek, így ki kell iktatni

Mark Greaney első regénye a megjelenését követően azonnal bestseller lett, és számos folytatás követte, melyekkel korunk egyik legnépszerűbb thrillerszerzőjévé vált. A Szürke Emberből készült a Netflix eddigi legdrágább, 200 millió dolláros költségvetéssel bíró filmje Ryan Gosling főszereplésével. Olvass bele!

...
Beleolvasó

"Látod? Látod? Látod? Bölcső. Macskabölcső!" [Vonnegut100]

Száz éve született Kurt Vonnegut, akinek könyveit kultikus rajongás övezi mind a mai napig. Nincs ez másként az eredetileg 1963-ban megjelent Macskabölcsővel sem, amely olvasók egész generációjában hagyott kitörölhetetlen nyomot. Olvass bele!

Hírek
...
Hírek

A CEU megnyitja budapesti könyvtárát

...
Nagy

Egy gyerek elvesztésével soha nem lehet megtanulni együtt élni

...
Gyerekirodalom

Fordulatos, megható és vicces mesék Mikulásra

...
Zöld

David Attenborough és Vilmos herceg megalapította a “Zöld Nobelt”, ezek a projektek kapták idén

...
Nagy

80 éves lett Peter Handke, akinek botrányt kavart a Nobel-díja

...
Hírek

Megnyílt a 2023-as Zsoldos Péter-díj jelölési időszaka

...
Könyves Advent

A Szöszi Marilyn Monroe legintimebb portréja

...
Szórakozás

Regényzene készült az Utas és holdvilághoz

...
Zöld

Öt nap, több ezer halott - 70 éve lepte el Londont a gyilkos szmog

...
Hírek

Márciusban magyarul is megjelenik a Malfoyt játszó Tom Felton memoárja

...
Gyerekirodalom

A barátság lényegéről mesél a kisnyúl és a sün párosa

...
Promóció

A kulturális feltöltődéshez minőségi élelmiszerek járnak