Nemes Z. Márió: A pókfonálba vetett hit [HÁLÓZATOK HETE]

Nemes Z. Márió: A pókfonálba vetett hit [HÁLÓZATOK HETE]

A Hálózatok Hetén a hálózatoknak a mindennapi életünkre és a művészetekre gyakorolt hatását jártuk körül. A Ludwig Múzeummal közösen szervezett online eseménysorozatunk keretében kortárs írókat kértünk fel, hogy írjanak a BarabásiLab: Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve című kiállításon látható egy-egy műtárgyból kiindulva novellát vagy verset. Olvassátok el Nemes Z. Márió kisprózáját, amelyet a Betegségtérkép inspirált!

Nemes Z. Márió | 2021. május 31. |

Nemes Z. Márió: A pókfonálba vetett hit

 

Aki hipochonder, az ismeri a betegségeket? Gondolom, igen, hiszen ahhoz, hogy felismerje őket magán, rendelkeznie kell alapvető információkkal. Esetleg még delikát részletekkel is. Vajon úgy olvas a betegségekről, hogy közben megkívánja őket? Lehet persze, hogy vannak már preferenciái, vagyis évek munkája alatt megalapozott ízlés mentén indul el, mint egy dörzsölt connesseur. Ugyanakkor nem is az átszellemült tekintetű ínyencek jutnak először eszembe, hanem azok a kísértetiesen idősödő férfi pornósok. Testük még mindig kisportolt és tömör, de ami valójában kihangsúlyozza a kontúrjaikat, ami igazán feltölti őket vérrel, az a minden rezdülésükben ott rejlő obszcén koncentráció. Így válogatunk betegséget? Vagy a betegség választ ki minket ezzel a kíváncsiságot nélkülöző, de szakszerű (ön)ismerettel? Régebben azt hittem ennek egyfajta oroszrulett-szerű anti-logikája van, máig nem vetettem el ezt a lehetőséget, hiszen valahol megnyugtató hinni az élet mint anyag értelmetlenségében.

A fatalista nyugalmát ugyanakkor az élet azzal tudja kijátszani, hogy nem mindig minden értelmetlen, mert a szerves anyag néha információ is.

Ezért az értelmezés lehetősége, kísértése és kínjai elrontják az orosz rulett vallásos élvezetét. Mert milyen jó lenne abban kitartani, hogy vis maior. Hogy a fekete dobozban végül is tök mindegy élnek vagy halnak. De valamiért aztán nem mindegy mégsem. Mégis firtatjuk a vonzásokat és választásokat. Hogy Rocco Siffredi vagy Shane Diesel nem véletlenül hívta fel magához a rákot, tüdővészt és cukorbetegséget aznap estére, hiszen szakmai véleményük szerint ezeknek a kombinációknak van a legnagyobb élvezeti értéke a MAGYAR GENOMBAN. Nehéz összeállítani a legpontosabb betegségtérképet, legalább annyira, mint megalkotni a tökéletes orgiát. Amikor az alakzatok, formációk és kombinációk gazdagsága olyan sűrűségű lesz, hogy a szerves információból szingularitás képződik. Az Életgép befelé robban, Rocco Siffredi kinyitja a fekete dobozt.

 Valahol sajnálom a hipochondereket, mert fától az erdőt. Vagy fordítva. Hiszen a MAGYAR GENOMBAN minden betegségnek tűnik. Mintha eleve a szingularitásban születtünk volna. Sőt, igazából már az egy betegség, hogy így gondolkodom. Hogy nem vagyok hajlandó nem megbetegíteni magamat a betegséglátástól, hogy le akarom rajzolni a térképet, ami először országszerű lesz, aztán szégyenkezve besatírozom. Vagyis nagy erőfeszítés kell hozzá, hogy a térképen „kívül” maradjunk, mert hajlamos arra, hogy túlságosan szeressen minket. Nem leképez, hanem beborít és elcsábít, ahogy a Klyntar-szimbióták próbálják utánozni saját testükkel Peter Parker pókfonalát. A betegségtérkép él(et). Például elindulok egy szálon ráklépésben és kibukkanok Erdélyben. Ez az Erdély a MAGYAR GENOMBAN van, bár ezt mindig is sejthettük. Minden nagyon ismerős, tisztára, mint otthon. Ezt most kinek a teste? Kid Bengala szerint nem számít, a lényeg, hogy tegyük oda magunkat. Nem kell túlgondolni, amúgy is generációk haltak már bele a szellembe.

-

Régen is komoly tétje volt a térképeknek, amikor még a Földet akarták velük uralni. A Föld elfogyott, most az Élet van soron. De ahogy a Föld középpontjában dinoszauruszok laknak, úgy az Élet középpontjában is csak egy üreg van, noha lakatlannak épp nem mondható. Ki akar oda költözni? Valójában mindannyian a fekete dobozba vágyunk. Ez a vágy természetéből fakad. Ha 2016 legkeresettebb pornószínésze („Mandingo”) ártatlannak és bújósnak tűnik elsőre, valószínűleg nem láttad akcióban. Az Élet középpontját a megismerési akció fakasztja fel. A földönkívüli pókfonál apoteózisa. Vagyis amire a betegségtérkép rámutat, az a térképek összeomlása. Hogy Rocco, Shane, Kid, Mandingo és a többiek tömött sorokban menetelnek bele a MAGYAR GENOMBA. Nem tudom, mennyiben lesz mindez a faji emlékezet része. A hipochonderek vajon nemcsak megismerni, hanem emlékezni is akarnak? Hogy jobban tudjanak félni a vágytól? Vagy a betegségtérkép összeomlása végső soron a biológiai történelem felszámolásához vezet? Hogy már annyira beleöregedtünk a tudásba, hogy nincs vágyunk emlékezni? Ez lenne a végső betegség?

Elvesztettem a fonalat. Pedig csak arról akartam beszélni, hogy nem értem a hipochondereket. Vagy túlságosan is. Mert akkor a betegségtérkép Pokol és Mennyország egyszerre. Legalább nem kell szétforgácsolni magunkat, hanem megkapjuk az egész csomagot egyben. Interneten is lehet majd rendelni, az életkorra vonatkozó kérdések és az orvosi adatok egyeztetése után egyszerűen csak ráböksz szíved választottjára. Vagy hagyod az algoritmust dönteni, hiszen ő – mint egy dörzsölt connesseur – talán jobban is tudja nálad, hogy mit kíván a MAGYAR GENOM. Persze mindez felvet etikai kérdéseket. Mi van a méltósággal és a kizsákmányolással? Be lehet tiltani betegségeket? Ki fog tüntetni értük? Ki védi meg a jogaikat? Miért ne lehetne a betegség az önmegvalósítás eszköze? És ki merné tagadni a vágy igazságát? Legyünk realisták! Rocco szerint ez egy szakma, ami ugyanakkor nem zárja ki a pókfonálba vetett hitet.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Moskát Anita: Mangó [HÁLÓZATOK HETE]

A Hálózatok Hete van, mi pedig ennek alkalmából írókat kértünk fel arra, hogy írjanak a BarabásiLab: Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve című kiállításon látható egy-egy műtárgyból kiindulva novellát vagy verset. Olvassátok el Moskát Anita írását, amelyet Az egér konnektómája című, 2019-es modell inspirált!

...
Nagy

Mécs Anna: A fehér lepedő [HÁLÓZATOK HETE]

A Hálózatok Hete van, mi pedig ennek alkalmából írókat kértünk fel arra, hogy írjanak a BarabásiLab: Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve című kiállításon látható egy-egy műtárgyból kiindulva novellát vagy verset. Olvassátok el Mécs Anna írását, amely a legelső, 1995-ből származó háló-rajzhoz kötődik!
    

...
Nagy

Bartók Imre: Tractatus [HÁLÓZATOK HETE]

A Hálózatok Hetére kortárs írókat kérünk fel, hogy írjanak a BarabásiLab: Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve című kiállításon látható egy-egy műtárgyból kiindulva novellát vagy verset. Olvassátok el Bartók Imre írását, amely az Ízek című alkotáshoz készült.

ZÖLD - TERMÉSZETESEN OLVASOK
...
Zöld

Litkai Gergely: Mennyire vagyunk felelőtlenek a nukleáris anyagokkal? / A katasztrófa küszöbén

...
Zöld

Jane Goodall: A családomban női ágon öröklődik a bátorság

...
Zöld

Peter Wohlleben: Sok fa jelentősen csökkenthetné a magyar városok hőmérsékletét is

Hírek
...
Zöld

A 19. századi dán festők a sörfőzés maradékát használhatták vásznaik alapozására

...
Hírek

Lefagyasztják az olaszországi áradások miatt elázott régi könyveket

...
Hírek

Floridai alsó tagozatosok már nem olvashatják Amanda Gorman versét, a Fehér Ház tiltakozik

...
Könyvtavasz

Mesés versek ringatják álomba a gyerekeket

...
Nagy

Földi Andrea: Az AI segíthet az illusztrálásban, de a kreativitás egy megfoghatatlan és végletekig emberi tulajdonság

...
Hírek

Ők kapták idén a ferencvárosi József Attila Irodalmi Támogatást!

...
Hírek

A Biblia soha nem látott, 1500 éves részletét találták meg

...
Szórakozás

Ismét film készült Amerika egyik legtöbbet kifogásolt kedvencéből

...
Szórakozás

Máté Gábor, Sátántangó, Süsü és Friss Hús [PROGRAMAJÁNLÓ]

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Levélfolyamból bontakozik ki a Kner család megrázó és felemelő története

A magyar történelem egyik legtragikusabb korszaka elevenedik meg a Magvetőnél megjelent könyv lapjain, és a családregényszerű szövetet kirajzoló epizódok arról győznek meg, hogy kivételes szellemi és érzelmi kohézió fogta össze a Kner család egymást követő nemzedékeit.

...
Nagy

Pléh Csaba életútja a soha el nem fogyó kíváncsiság története

 A pszichológus-nyelvész a Magvető Kiadó Tények és tanúk sorozatában most megjelent Árnyak lapjain saját élettörténetét, tudományos pályafutását, és ezen keresztül a korszak pszichológiai és a nyelvészeti tudományos világát is bemutatja, miközben annak kiemelkedő alakjairól (munkatársairól, barátairól) is portrékat rajzol.

...
Nagy

Pam Jenoff a Covid alatt értette meg, hogyan változhat meg radikálisan az élet egy másodperc alatt

Pam Jenoff a kilencvenes évek közepén Krakkóban kezdett el dolgozni diplomataként, ahol többek között a holokauszttal kapcsolatos ügyeken, a zsidó tulajdon visszaállításán dolgozott. Szoros kapcsolat alakult ki közte és az idős túlélők között, történelmi fikciós regényeit a tőlük hallott történetek inspirálják. Interjú.

...
Nagy

Behrouz Boochani: Kurd vagyok. Az ellenállás az identitásom része

Behrouz Boochani iráni kurd újságíróként dolgozott, mikor menekülni kényszerült, majd illegális bevándorlóként éveket töltött embertelen körülmények között egy ausztrál börtöntáborban. A Margó előtt beszélgettünk a kurd ellenállásról, az iráni tüntetésekről, a börtöntábor rendszeréről, kontrollról és migrációról is. Interjú.

...
Panodyssey

Kiss Tibor Noé: Hogyan jutottam el a tajgába? (Megjegyzések személyességről és a társadalmi realitásról)

Kiss Tibor Noé esszésorozatának első részében saját könyvein végigtekintve mutatja meg az olvasónak, milyen változatos módokon fogalmazthatók meg a személyes tapasztalatok.

...
Nagy

A Budapest Nagyregény társasjátékba invitálta meg az írókat

Adott 23 szerző, 23 kerület, egy főváros és 150 év. A Budapest Nagyregény a főváros regénye lesz. A Margó harmadik napján  a projekt három résztvevője beszélgetett nehézségekről, emlékekről, kövekről és a különleges társasjátékról, amely szeretett városunk történetét megírja.

...

Závada Péter: A szövegekbe visszavonulás is politika

...

Pál Sándor Attila: Kiküldtek a József Attila-óráról, mert fantasyt olvastam

...

Trianonból a magyar gyárosok profitáltak, mert nem volt román üzleti elit

...

Az ajtó titkokról, bizalomról és árulásról mesél [A Szabó Magda-titok 4.]

...
Panodyssey

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

"A szépirodalom persze az ember, nem a környezet nagy kérdéseit taglalja – mindazonáltal környezetünk nemcsak hogy nem elhanyagolható, hanem sok esetben minket meghatározó dolgok összessége, amelyek funkcióval való megtöltése képes színesíteni, mélységgel megtölteni az irodalmi alkotásokat. Elvégre tárgyaink és tereink mi magunk vagyunk: nincs civilizáció, ha mi, emberek nem alakítjuk környezetünket." Borda Réka Tárgydilemmák című esszésorozatának következő részében azt vizsgálja, hogyan és miért hiányzik a materialitás irodalmunkból.

Szerzőink

...
Gurubi Ágnes

Gurubi Ágnes: Kőr Dáma

...
Könyves Magazin

Szabó Magda egész életében hitt a nagy történetekben

...
Ruff Orsolya

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani