Nemes Z. Márió: A pókfonálba vetett hit [HÁLÓZATOK HETE]

Nemes Z. Márió: A pókfonálba vetett hit [HÁLÓZATOK HETE]

A Hálózatok Hetén a hálózatoknak a mindennapi életünkre és a művészetekre gyakorolt hatását jártuk körül. A Ludwig Múzeummal közösen szervezett online eseménysorozatunk keretében kortárs írókat kértünk fel, hogy írjanak a BarabásiLab: Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve című kiállításon látható egy-egy műtárgyból kiindulva novellát vagy verset. Olvassátok el Nemes Z. Márió kisprózáját, amelyet a Betegségtérkép inspirált!

Nemes Z. Márió | 2021. május 31. |

Nemes Z. Márió: A pókfonálba vetett hit

 

Aki hipochonder, az ismeri a betegségeket? Gondolom, igen, hiszen ahhoz, hogy felismerje őket magán, rendelkeznie kell alapvető információkkal. Esetleg még delikát részletekkel is. Vajon úgy olvas a betegségekről, hogy közben megkívánja őket? Lehet persze, hogy vannak már preferenciái, vagyis évek munkája alatt megalapozott ízlés mentén indul el, mint egy dörzsölt connesseur. Ugyanakkor nem is az átszellemült tekintetű ínyencek jutnak először eszembe, hanem azok a kísértetiesen idősödő férfi pornósok. Testük még mindig kisportolt és tömör, de ami valójában kihangsúlyozza a kontúrjaikat, ami igazán feltölti őket vérrel, az a minden rezdülésükben ott rejlő obszcén koncentráció. Így válogatunk betegséget? Vagy a betegség választ ki minket ezzel a kíváncsiságot nélkülöző, de szakszerű (ön)ismerettel? Régebben azt hittem ennek egyfajta oroszrulett-szerű anti-logikája van, máig nem vetettem el ezt a lehetőséget, hiszen valahol megnyugtató hinni az élet mint anyag értelmetlenségében.

A fatalista nyugalmát ugyanakkor az élet azzal tudja kijátszani, hogy nem mindig minden értelmetlen, mert a szerves anyag néha információ is.

Ezért az értelmezés lehetősége, kísértése és kínjai elrontják az orosz rulett vallásos élvezetét. Mert milyen jó lenne abban kitartani, hogy vis maior. Hogy a fekete dobozban végül is tök mindegy élnek vagy halnak. De valamiért aztán nem mindegy mégsem. Mégis firtatjuk a vonzásokat és választásokat. Hogy Rocco Siffredi vagy Shane Diesel nem véletlenül hívta fel magához a rákot, tüdővészt és cukorbetegséget aznap estére, hiszen szakmai véleményük szerint ezeknek a kombinációknak van a legnagyobb élvezeti értéke a MAGYAR GENOMBAN. Nehéz összeállítani a legpontosabb betegségtérképet, legalább annyira, mint megalkotni a tökéletes orgiát. Amikor az alakzatok, formációk és kombinációk gazdagsága olyan sűrűségű lesz, hogy a szerves információból szingularitás képződik. Az Életgép befelé robban, Rocco Siffredi kinyitja a fekete dobozt.

 Valahol sajnálom a hipochondereket, mert fától az erdőt. Vagy fordítva. Hiszen a MAGYAR GENOMBAN minden betegségnek tűnik. Mintha eleve a szingularitásban születtünk volna. Sőt, igazából már az egy betegség, hogy így gondolkodom. Hogy nem vagyok hajlandó nem megbetegíteni magamat a betegséglátástól, hogy le akarom rajzolni a térképet, ami először országszerű lesz, aztán szégyenkezve besatírozom. Vagyis nagy erőfeszítés kell hozzá, hogy a térképen „kívül” maradjunk, mert hajlamos arra, hogy túlságosan szeressen minket. Nem leképez, hanem beborít és elcsábít, ahogy a Klyntar-szimbióták próbálják utánozni saját testükkel Peter Parker pókfonalát. A betegségtérkép él(et). Például elindulok egy szálon ráklépésben és kibukkanok Erdélyben. Ez az Erdély a MAGYAR GENOMBAN van, bár ezt mindig is sejthettük. Minden nagyon ismerős, tisztára, mint otthon. Ezt most kinek a teste? Kid Bengala szerint nem számít, a lényeg, hogy tegyük oda magunkat. Nem kell túlgondolni, amúgy is generációk haltak már bele a szellembe.

-

Régen is komoly tétje volt a térképeknek, amikor még a Földet akarták velük uralni. A Föld elfogyott, most az Élet van soron. De ahogy a Föld középpontjában dinoszauruszok laknak, úgy az Élet középpontjában is csak egy üreg van, noha lakatlannak épp nem mondható. Ki akar oda költözni? Valójában mindannyian a fekete dobozba vágyunk. Ez a vágy természetéből fakad. Ha 2016 legkeresettebb pornószínésze („Mandingo”) ártatlannak és bújósnak tűnik elsőre, valószínűleg nem láttad akcióban. Az Élet középpontját a megismerési akció fakasztja fel. A földönkívüli pókfonál apoteózisa. Vagyis amire a betegségtérkép rámutat, az a térképek összeomlása. Hogy Rocco, Shane, Kid, Mandingo és a többiek tömött sorokban menetelnek bele a MAGYAR GENOMBA. Nem tudom, mennyiben lesz mindez a faji emlékezet része. A hipochonderek vajon nemcsak megismerni, hanem emlékezni is akarnak? Hogy jobban tudjanak félni a vágytól? Vagy a betegségtérkép összeomlása végső soron a biológiai történelem felszámolásához vezet? Hogy már annyira beleöregedtünk a tudásba, hogy nincs vágyunk emlékezni? Ez lenne a végső betegség?

Elvesztettem a fonalat. Pedig csak arról akartam beszélni, hogy nem értem a hipochondereket. Vagy túlságosan is. Mert akkor a betegségtérkép Pokol és Mennyország egyszerre. Legalább nem kell szétforgácsolni magunkat, hanem megkapjuk az egész csomagot egyben. Interneten is lehet majd rendelni, az életkorra vonatkozó kérdések és az orvosi adatok egyeztetése után egyszerűen csak ráböksz szíved választottjára. Vagy hagyod az algoritmust dönteni, hiszen ő – mint egy dörzsölt connesseur – talán jobban is tudja nálad, hogy mit kíván a MAGYAR GENOM. Persze mindez felvet etikai kérdéseket. Mi van a méltósággal és a kizsákmányolással? Be lehet tiltani betegségeket? Ki fog tüntetni értük? Ki védi meg a jogaikat? Miért ne lehetne a betegség az önmegvalósítás eszköze? És ki merné tagadni a vágy igazságát? Legyünk realisták! Rocco szerint ez egy szakma, ami ugyanakkor nem zárja ki a pókfonálba vetett hitet.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Moskát Anita: Mangó [HÁLÓZATOK HETE]

A Hálózatok Hete van, mi pedig ennek alkalmából írókat kértünk fel arra, hogy írjanak a BarabásiLab: Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve című kiállításon látható egy-egy műtárgyból kiindulva novellát vagy verset. Olvassátok el Moskát Anita írását, amelyet Az egér konnektómája című, 2019-es modell inspirált!

...

Mécs Anna: A fehér lepedő [HÁLÓZATOK HETE]

A Hálózatok Hete van, mi pedig ennek alkalmából írókat kértünk fel arra, hogy írjanak a BarabásiLab: Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve című kiállításon látható egy-egy műtárgyból kiindulva novellát vagy verset. Olvassátok el Mécs Anna írását, amely a legelső, 1995-ből származó háló-rajzhoz kötődik!
    

...

Bartók Imre: Tractatus [HÁLÓZATOK HETE]

A Hálózatok Hetére kortárs írókat kérünk fel, hogy írjanak a BarabásiLab: Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve című kiállításon látható egy-egy műtárgyból kiindulva novellát vagy verset. Olvassátok el Bartók Imre írását, amely az Ízek című alkotáshoz készült.

Hírek
...

Most már az Amazonon múlik, mikor várható az új James Bond

...

Stephen King visszatért a X-re, csak hogy beszóljon Trumpnak

...

Jókai 200: Olvasd el az író eddig kiadatlan verseit

...

Ez a kutatás nagyban megváltoztatja, amit a halakról gondoltunk + 3 könyv

...

Szex a könyvekben: Sally Rooney felfedi a titkait

...

Kevin Spacey A brutalista sztárját is zaklatta?

Kiemeltek
...

Miért gondolja bárki, hogy gyereknek lenni jó?

A gyerekkorról nemcsak nosztalgikusan, hanem őszintén is lehet beszélni. Lana Bastašić Tejfogak című novelláskötete a hét könyve. 

...

„A halál nem fájhat ennyire” – Totth Benedek írása egy még el nem készült regényből

Olvasd el a részletet, ami a Könyves magazin nyomtatott különszámában jelent meg először.

...

Petőfi és Szendrey Júlia szerelme: miért választja egy finom úri kisasszony a szegény költőt?

Bizonyára sokan azt gondolják, hogy már mindent megírtak Petőfi Sándorról és Szendrey Júliáról, pedig Gyimesi Emese kötete teljesen más fényben mutatja meg ezt a kapcsolatot.

...

Puskás Panni: Az első novellámat remegve küldtem el az Élet és Irodalomnak

...

Ismernünk kell a Földet, hogy változtatni tudjunk – a Zöld könyv podcast könyvajánlója

...

Ezeket te is megteheted a Föld védelméért – Zöld könyv podcast Litkai Gergellyel

...

A feminista író, akit a fasiszták el akartak törölni, Elena Ferrante pedig újra felfedezte

Alba de Céspedes a 20. századi olasz irodalom egyik kiemelkedő alakja: küzdött a fasizmus ellen, baloldali és feminista nézeteit írásaiban sem titkolta. Börtönbe zárták, bestseller könyvét betiltották, ma pedig talán népszerűbb, mint valaha – ez pedig részben Elena Ferrante érdeme.

Szerzőink

...
Szabolcsi Alexander

A 18. századi „olvasási járvány”, ami öngyilkosságokhoz vezetett

...
bs

A spiritualitás fogja megoldani az ökológiai válságot? – Zöld könyv podcast Litkai Gergellyel

...
Borbély Zsuzsa

Egy Jókai-regényben független nő nem lehet boldog